FELFEDEZŐ

Vadmacskát fotóztak a Visegrádi-hegységben

A kisméretű és rejtőzködő életmódú vadmacskáknak fontos szerepük van az élőhelyi dinamika és a sokféleség fenntartásában. Ugyanakkor Magyarországon kevés van belőlük.


Az ország fokozottan védett faja, a vadmacska egyik példányát kapta lencsevégre a Visegrádi-hegység védett területén a Vadmacska Fajmegőrzési Program keretén belül kihelyezett vadkamera.

A faj a hibridizáció, tehát a vad- és házimacskák kereszteződése miatt erősen veszélyeztetett. A vadmacska kutatása és védelme érdekében a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai együttműködésében fajmegőrzési program zajlik - közölte a Budakeszi Vadaspark hétfőn az MTI-vel.

A fotózott példány a kutatás fontos eredménye, és arra ösztönzi az együttműködő feleket, hogy tovább bővítsék a kutatási és fajmegőrzési tevékenységet.

Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docensével, Biró Zsolttal egyeztetett a fotón látható állatról. A vadmacska sokban hasonlít a házimacskára, de a szakértői vélemény a most fotózott állatot - az olyan külső jegyek, mint a farok vastagsága és az azon látható gyűrűk száma, a test mintázata - alapján vadmacskaként azonosítja.

A közlemény idézi Novák Adriánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetőjét, aki elmondta: a képet a program keretében idén februárban kihelyezett egyik vadkamera rögzítette a Visegrádi-hegység egy zavartalan észak-keleti völgyében, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként védett erdőben, lakott településektől távol.

A fajmegőrzési kezdeményezés az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos. Az őshonos ragadozófajok - mint például a vadmacska - eltűnése megbonthatja az élőhelyeken kialakult ökológiai egyensúlyt, ami komoly károkhoz vezethet.

Mint azt Biró Zsolt és Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark vadmacska gondozója is hangsúlyozta, éppen ezért fontos az őshonos ragadozók még fellelhető, gyakran elszigetelt vagy genetikailag erodált (lepusztult) populációinak védelme, genetikai frissítése. Sőt, szó van a már kihalt populációk újraalapozásáról, a repatriációról, azaz visszavadításról is.

A kisméretű és rejtőzködő viselkedésű vadmacskáknak jelentős szerepük van az élőhelyi dinamika és a sokféleség fenntartásában, ám a vadmacska-populációk száma alacsony Magyarországon. Többnyire az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, Belső-Somogyban, a Dunántúli-dombság, a Mecsek és a Villányi-hegység, valamint a Körösök vidékén, a Dráva és a Tisza ártéri területeiről ismert.

Dióhéjban a Vadmacska Fajmegőrzési Programról

A három szervezet által 2021-ben indított Vadmacska Fajmegőrzési Program az 1974 óta védett, 2012-óta fokozottan védett, veszélyeztetett faj kutatását, fennmaradását és védelmét tűzte ki célul. Küldetése a "tisztavérű" vadmacska védelme, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Budai-hegység területén.

A program keretében a szakemberek kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a vadmacskák előfordulását, a populációkat és a megfigyelhető hibridizációt. A kutatás fontos eleme a genetikai vizsgálathoz szükséges szőrminták és gázolásból származó tetemek gyűjtése, elemzése, továbbá a hosszú távú elképzelések között egy szaporító állomás felállítása is szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Felújították, majd egy hét múlva műszaki okok miatt bezárták a velencei vasútállomás mosdóját
A Magyar Közlekedési Klub szerint az illemhely egy hétig volt nyitva. A MÁV közben országos mosdófelújítási programot hirdetett.


A Magyar Közlekedési Klub szerint már egy hónapja nem lehet használni a velencei vasútállomás mosdóját, amely nem sokkal korábban újult meg. A Facebook-oldalukon azt írták, hogy az illemhely mindössze egy hétig volt nyitva, majd „műszaki okokra” hivatkozva bezárták, vette észre az Index.

A bejegyzésben Lázár János építési és közlekedési minisztert is megszólították, és több pontban is bírálták a korábban bejelentett közlekedési tervét. A tíz vállalás között szerepelt az is, hogy felújítják az összes vasútállomási mosdót. A Klub ezzel kapcsolatban azt írta: a klímás pótlóbuszokra vonatkozó kijelentés „hasonló butaságnak” tűnik, mint a mosdófelújításokra tett ígéret, mivel szerintük Velencén a felújított illemhely gyorsan használhatatlanná vált.

Lázár János januárban, a Közlekedésinfó című sajtótájékoztatón jelentette be, hogy

2026. január 1-ig a MÁV-csoport és a Volán-csoport minden mosdóját felújítják. Ez összesen 946 vasútállomási és 256 buszpályaudvari illemhelyet jelent.

Az utasok ezeket az érvényes jeggyel vagy bérlettel ingyenesen használhatják majd, és a MÁV Plusz applikációban beléptetési funkció is lesz.

A Magyar Közlekedési Klub szerint nem mindenhol a mosdók állapota a probléma, hanem sok helyen egyáltalán nincs is illemhely. Példaként említették Kőbánya alsót és Aquincumot, valamint több regionális vonalat, ahol az 1950-es évekből származó pottyantós vécék vannak, amelyeket nem lehet egyszerűen felújítani. Új egységekre lenne szükség, amihez közmű, tervezés és engedély is kell.

Azt is megjegyezték, hogy az elmúlt 15 évben több állomáson is történtek felújítások, sokszor uniós projektek keretében. Ahol mégis rossz állapotban vannak a mosdók, ott jellemzően maga az épület is elhanyagolt – például Rákosrendezőn.

A Klub szerint egy részletes szabályrendszert kellett volna kidolgozni arról, hogy hol és mekkora utasmosdóra van szükség. Úgy fogalmaztak: „Nem világos persze az sem, hogy honnan kerít a MÁV pénzt és építőipari kapacitást értelmes munkavégzéshez ennyire rövid idő alatt mindenfajta valódi tervezés és előkészítés nélkül”.

A szervezet a klímás buszokra vonatkozó vállalást is megkérdőjelezte. Lázár János korábban azt mondta, hogy a nyári csúcsidőszakban legalább 200 busz egészíti ki vagy helyettesíti a legnépszerűbb vonatokat. A jegyeken feltüntetik, hogy a jármű rendelkezik-e klímával, és ezt a menetrendben is jelezni fogják. Ha nincs klímás vonat az adott viszonylaton, akkor a MÁV-csoport klímás buszt biztosít az utasoknak.

A velencei vasútállomás mosdójáról készült fotót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Egy nap alatt kétszer is a halál kapujában volt, haldoklás közben mindkétszer pontosan ugyanazt élte át
A barátja újraélesztette, de a szeme végig nyitva maradt. A floridai nő állítása szerint nem álmodott, hanem valami egészen mást élt át.


Egy nap alatt kétszer is meghalt Lisa Small még 2008-ban, írja a LADbible. A floridai Belleview-ben élő 24 éves nő akkoriban drog- és alkoholfüggőséggel küzdött, és az első rosszulléte kokainhasználat után érte. Eszméletét vesztette, nem lélegzett, a barátja pedig azonnal megkezdte az újraélesztést. Bár Lisa ekkor már nem lélegzett, a szeme mégis végig nyitva maradt.

Később magához tért, de aznap este ismét összeesett, ám ezúttal orvosi segítséget is kért. Az orvosok megállapították, hogy kétszer is légzésleállása volt, ami rendkívül veszélyes állapot: a beteg nem lélegzik, de a szíve még ver. Ha ilyenkor nem történik gyors beavatkozás, az agy maradandó károsodást szenvedhet, vagy akár a szív is leállhat.

A szakemberek szerint légzésleállást többféle ok is kiválthat. Előfordulhat, hogy az agy légzésért felelős része túlságosan lelassul – ez gyakori opioid-túladagolásnál –, de az is megtörténhet, hogy az idegek, izmok vagy maga a mellkas nem képes biztosítani a légzéshez szükséges mozgást.

Lisa túlélte mindkét rosszullétet, és azt mondja: közben olyan élményben volt része, amit sosem felejt el.

„Szó szerint abbahagytam a légzést. Összeestem. Nem lélegeztem” – mesélte.

„Egyszer csak egy hatalmas, nyitott mezőn voltam. Volt mellettem egy fa, és ott állt egy férfi fehér ruhában. Nagyon messze, kilométerekre, emberek tömegét láttam. Nem tudtam kivenni az arcukat, de éreztem, hogy ismerem őket. Egyfajta csodás érzés volt ez. Egyszerűen nem tudom elmagyarázni.”

„Olyan volt, mintha a boldogság ezerszeresét éreztem volna” tette hozzá.

A legmeglepőbb az volt számára, hogy néhány órával később, másodjára is pontosan ugyanoda került vissza:

„Ugyanaz a fa, ugyanaz a férfi, ugyanazok az emberek a távolban, ugyanaz az érzés” – folytatta a történetet. „A barátom azt mondta, a szemem végig nyitva volt«, szóval egyértelműen nem álmodtam.”

A történtek után Lisa még hosszú évekig küzdött a függőséggel. Elmondása szerint nagyjából 15 millió forintnak megfelelő dollárt költött drogokra, mire 2018-ban sikerült végleg leszoknia.

„Miután józan lettem, az életem nem csak 180, hanem teljes 360 fokos fordulatot vett” – fogalmazott. „Minden megváltozott. Teljesen minden. Ahova tartottam, az a teljes pusztulás volt. A függőség egy kétségbeesésből álló gödör – egy démon, ami magához láncol. Erősebbnek kell lenni nála.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Két népszerű RTL-műsor is lekerül a képernyőről a héten
A Pokoli rokonok pénteken búcsúzik az RTL-től, a Cápák között pedig vasárnap este jelentkezik utoljára. Mindkét műsor januárban indult, de most véget ér az évaduk.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Az RTL két népszerű műsora is búcsúzik a nézőktől a napokban, vette észre a SorozatWiki.

A Cápák között nyolcadik évada januárban indult, és vasárnap este kerül adásba a 17., egyben utolsó epizód.

A 17., egyben az utolsó részt május 4-én adják le 20 órától.

A Pokoli rokonok című napi sorozat szintén januárban került képernyőre. A produkciót tavaly kezdték forgatni, és január 2-től hétköznap esténként követhették nyomon a nézők. A történet Pantallós lakosainak életét mutatta be, és összesen 85 részt élt meg az RTL-en.

Az utolsó epizód pénteken kerül adásba.

A sorozat horvát előzménye a Kumovi, amely már több mint háromszáz epizóddal rendelkezik. Ez az ötödik alkalom, hogy Dobó Kata és Árpa Attila házaspárt alakítanak közösen, gyermekeiket pedig Pásztor Virág és Adányi Alex játsszák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Visszatér a Tévétorna - már az is megvan, hogy ki vezeti
Szívós Zoltán vezetésével indul újra a mozogni vágyók kedvence május 6-án a Duna csatornán, a Családi kör részeként.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Csilláron hintázó párok, futkározó családok a nappaliban és az ikonikus főcímdal – sokakban elevenen él még a Tévétorna emléke. A 70-es és 80-as évek népszerű műsora most új formában tér vissza a képernyőre, írja a Blikk.

A közmédia május 6-án, a magyar sport napján indítja el újra a műsort. Az Idősebbek is elkezdhetik című torna a Duna csatorna délutáni magazinműsora, a Családi kör részeként lesz látható hétköznaponként.

A gyakorlatokat Szívós Zoltán testnevelő-edző vezeti, aki otthoni környezetben, a háztartásban megtalálható eszközökkel végezhető mozdulatokat mutat be. A műsor célja az egészség megőrzése és javítása, mindennapi praktikák segítségével.

Szívós több mint tíz éve képezi magát, gerinc- és korrektívtrénerként, valamint stretchingoktatóként is dolgozik. Emellett a prevenciós, rehabilitációs és teljesítményfokozó kiegészítő kezelések területén is tapasztalatot szerzett.

A tornában két ismert színművész is közreműködik: Póka Éva színművész-rendező és Petridisz Hrisztosz színész-szinkronszínész segíti a gyakorlatok bemutatását. A műsorban többek között arra is választ kapnak a nézők, hogyan lehet óvatosan helyrehozni egy-egy rossz mozdulatot, milyen pozitív hatásai lehetnek a táncnak, és hogy miként lehet egy egyszerű konyharuhával enyhíteni a hátfájást.


Link másolása
KÖVESS MINKET: