GASZTRO
A Rovatból

Sopron nem csak a kékfrankos fővárosa – őszi bortúrán jártunk

Eddig meg sem fordult a fejedben, hogy egri vagy tokaji helyett soproni bort válassz? Pedig ez a borvidék is rengeteg különleges meglepetést tartogat.


Szeptember első napjaiban, egy soproni bortúrára voltunk hivatalosak, és egy olyan arcát fedezhettük fel a környéknek, ami sokkal több figyelmet érdemelne.

Azt a mondatot már én is ismertem, hogy:

Sopron a kékfrankos fővárosa

De a többi borvidékhez képest sokkal kevesebbet tudtam a soproniról, és kevesebbet is fogyasztom ezeket a borokat. Nem jut eszembe egy tokajival szemben sopronihoz nyúlni a polcon, és lehet, hogy ti is így vagytok ezzel.

Pedig a kétnapos túránk alatt bizonyosságot nyert, hogy nem csak a vörös bort készítik jól ezen a vidéken. Száraz fehéret, vagy akár késői szüretelésűt is érdemes kóstolni itt. (A Vincellér 2018-as késői szüretelésű Zenitje konkrétan a kedvencem lett. Ha szeretitek az aszúhoz hasonló édes bort, mindenképpen érdemes kipróbálnotok!)

Soproni borvidék

A Soproni borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tó déli partján és a Soproni-hegység lankáin terül el. A borvidék teljes területe körülbelül 4 300 ha, amelyből 1 800 ha körüli területen termelnek szőlőt. A szőlőtermesztés hagyománya egészen a római időkig nyúlik vissza. A legnagyobb részben vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Sopron bora jellemzően közepes testű, alkoholtartalmú, friss és jó savtartalommal rendelkezik.

Valószínűleg a soproni borászok is felismerték azt, hogy remek boraik nem jutnak el elég magyar háztartásba, és túránk során megmutatták, hogy érdemes erre a környékre jönni, és érdemes végigkóstolni minél több borászat termékét.

Ottjártunkkor zajlott éppen a fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban a Poncichter Piknik. Ahol a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa összefogva a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsával, a városvezetéssel, az egyetemmel és a helyi borászokkal közösen köszöntötték a városba érkező leendő elsős és felsőbbéves hallgatókat. Ez például egy remek lehetőség arra, hogy a fiatalok megismerjék a borvidéket.

De a rengeteg boros élmény mellett például Kocsis Miklós, a Kocsis borászat tulajdonosa isteni ebédet dobott össze nekünk egy gulyáságyún.

Ha a környéken jártok, hozzájuk is érdemes lehet bejelentkezni egy "kalandos borkóstolóra", aminek az első felében megismerhetitek a soproni borvidéket, a szőlőterületek mellett kóstolhatjátok meg boraikat, majd a túra végén egy grill vacsorán vehettek részt.

A folytatásban pedig még 7 olyan helyet szeretnék megemlíteni, ami valamilyen szempontból elvarázsolt minket az út során, és ami nektek is jó szívvel ajánlok a borok és a helyszín miatt is.

Zachár Pincészet és Zachár apartman

Zachárék különösen a szívünkbe lopták magukat, mert náluk volt a szállásunk, és a hozzájuk tartozó apartmanok álomszépek.

Apartmanjaikat olyan híres, Sopronhoz köthető hölgyekről nevezték el, akiknek életútja, személyisége inspirációként szolgált a berendezés tervezésében is.

Mi az Ilona apartmanban szálltunk meg. Ami nevét Wolfram Ilonáról kapta, aki V. László dajkája, illetve édesanyjának, az özvegy Erzsébet királynénak hű udvarhölgye volt. Nevéhez fűződik a magyar korona elrablása a kisded V. László számára, akit koronázása alkalmával is ő tartott a karjaiban, majd együtt menekült a királynéval és a gyermek királlyal Sopronba.

A Zachár borok

"Minden üveg Zachen borban ott vagyunk mi is. Hosszú hónapok fáradhatatlan munkájával.

A hitünkkel, hogy kis pincében is készülhet kiemelkedő minőségű bor. Sikereinkkel és nehéz pillanatainkkal, míg a gondoskodással ápolt termés a barrique hordókon keresztül végül a palackokba kerülhet.

Örömmel mutatjuk most be boraink legjavat, Poncichter negyedbeli pincénkben és apartmanjainkban pedig borkóstolóval, szeretettel látjuk vendégeinket."

Ami a mi kedvencünk lett: Csillahegyi Chardonnay

A Fertő tó partján fekvő Hidegség település legmagasabb pontján, a mindig napos Csillahegyen terem a Zachár Chardonnay szőlője. A termést kíméletesen préselik, a mustot ezután 225 literes fahordóba töltik, majd az erjedést követően finom seprőn tartva érlelik 18 hónapon keresztül.

Erhardt Étterem

Sopron történelmi belvárosának peremén, az egykori poncichter negyedben található az Erhardt Étterem éttermünk és a hozzá tartozó tradicionális soproni borospincéik.

Mi itt egy fantasztikus, borkóstolóval egybekötött vacsorát fogyasztottunk el, és ezek alapján az ételek alapján nem utoljára kívánkoztunk ide.

A borvacsora alatt a Taschner Bor- és Pezsgőház, a Horváth Borászat, az Ottó Pince, az Iváncsics Pince és a Zachár Pincészet borait kóstoltuk.

Az étteremről:

"Vendégeinknek a’la carte éttermünk klasszikus fogásait és szezonális ízeit tálaljuk. Nyáron hangulatos kerthelyiségünkben is kellemes az étkezés, egy frissítő ital elfogyasztása.

Családoknak, borkedvelő baráti társaságoknak és üzleti utazóknak egyaránt remek alternatíva lehet családi panziónk, mely 15+3 db szobával áll rendelkezésükre, 200 m-re Sopron jelképétől, a Tűztoronytól.

2020-ban nyitottuk meg Kézműves Pékségünket, mely a hét 6 napján kovászos kenyerekkel, finompékárukkal, ropogós sós kiflivel várja a vásárlókat. Helyi termelők termékei is elérhetőek."

Vincellér Borbirtok

A három család (Molnár-Pieler-Sásdi) tulajdonában lévő pincészet 1986-ban készítette első két borát, egy 1972-es telepítésű kékfrankosból és egy 1979-es Zweigeltből. 1996-ban megvásárolták a fertőbozi Széchenyi Pincét, és az itteni feldolgozónkban készülnek az alap (Vincellér) és válogatás (Molnártiti Selection) boraik.

Szintén Fertőbozon alakították ki borozójukat és vinotékájukat is, de Sopronban, a Hőflányi utcában termelői borboltot is üzemeltetnek.

A Vincellérhez 27 hektár szőlőterület tartozik. Két fő fehér fajtájuk a zöldveltelini és a zenit, a két kékszőlő pedig a kékfrankos és a Zweigelt. A fehérborok és a rozé korai szüret után hűtött környezetben, acéltartályokban készülnek, a vörösborok egy része pedig hosszabb érlelést is kap, leginkább 500 literes fahordókban.

Ugorjatok be hozzájuk a borozóba, és egy kóstoló után már könnyebb lesz választani a boraik közül.

Winelife

Borászati koncepciónk a Winelife esetében: tökéletesen precíz, tiszta borokat előállítani osztrákos stílusban. Kiemelkedő boraik a Zöldveltelini és a Kékfrankos, de könnyű, korai édesborukat, a Supernovat is a különlegességek között említhetjük.

Borászatuk központja Fertőrákoson található, két egymás melletti portát vásároltak meg azzal a céllal, hogy a feldolgozó mellett a vendéglátás is helyben valósulhasson meg.

Pincészetükben a szőlőművelés és a borkészítés minden fázisát magunk végzik, a lehető legmagasabb színvonalon. Céljuk és egyben küldetésük, hogy kiváló minőségű borokat készítsenek, és ezt a tudást átadják a következő generációnak.

Lővér Pince

Balf-Fertőrákos legjobb dűlőiben, környezetkímélő „zöld” technológiával termesztett szőlőiket Sopronban dolgozzák fel, és 1893-ban épített pincéjükben érlelik borrá.

Stílusukban a hagyomány és a modern szemlélet ötvöződik. Boraik minőségét a hazai és nemzetközi borversenyeken elnyert számtalan aranyérem mellett a sok-sok pozitív fogyasztói visszajelzés is tükrözi.

Magyar Dezső, főborász rendkívül barátságosan, és nagy szeretettel képes a borokról beszélni, öröm hallgatni őt!

Borkóstolóra szívesen várják az érdeklődőket (csoportos formában, 10 főtől, előzetes bejelentkezést követően).

Gangl Borászat

A családi borászat szőlői kilenc hektáron teremnek, többnyire a Fertő-tó partján, ahol kékfrankos, Zweigelt, merlot, cabernet sauvignon mellett kisebb részben fehér szőlő is akad, némi sauvignon blanc, zöldveltelini, tramini és zenit. A korai időktől a vörösbort pártolták, így van ez ma is, de fehérborokat is készítenek többnyire a vendégek kedvéért, ételek mellé könnyedén fogyasztható italnak.

A szőlőmunkákat maguk végzik, gondosan ügyelve a környezetkímélő gazdálkodásra. A feldolgozás a Lehár Ferenc utcában található pincében történik, helyi módon a családi háznál.

A szortimentben a modern vonalú vörösborokon túl van tradicionális módon készült, vadélesztős „nagypapa kékfrankosa” is, amelyre a család rendkívül büszke: szeretik megmutatni a kóstoló közönségnek ezt a valódi, régi vágású, jól iható soproni bort. A merlot-ból és a kékfrankosból rozé is készül, Gangl Szabolcs, a pince vezetője szeretné ebbe az irányba is fejleszteni a technológiát, hogy a gyors fogyasztásra szánt, friss és ropogós fehérborok, valamint rozék előállítása is a lehető legprofesszionálisabb módon történhessen.

A Gangl borok nem nagyon hagyják el a város határait. A pincénél is mérik a bort, ráadásul az ódon weinkeller remek hely egy kellemes borozásra, akár egy nagyobb társaság számára is. Vendégfogadást 60 főig vállalnak, akár szervezett rendezvények helyszíneként is.

Steigler Pince

"Kik vagyunk? Különleges terroir, egyedülálló ízvilág, emberi sorsok, évezredes hagyományok és egy páratlan pince organikus szövete. Eszköz a természet kezében, hogy minőségi, organikus borok készüljenek az emberek örömére."

A pincészet Lőrinczy Bálint tulajdonos és Varga Tamás borász vállán nyugszik. Csillámpala szülte organikus boraikat a saját, 21 hektáros, organikus művelésű ültetvényeik terméséből készítik, melyek a soproni borvidék legjobb területein fekvő Steiger, Frettner és Spern Steiner dűlőkben helyezkednek el.

A soproni borosgazdák évszázadok óta a városfalak védte házaik pincéiben készítették messze földön híres boraikat.

Ezt a tradíciót követve, Sopron poncichter negyedének szívében, egy több száz éves pincében érleli a Steigler Pincészet is természetes borait.

Friss hír, hogy a Steigler Prémium Kékfrankosa bekerült Magyarország 20 legjobb vörösbora közé, a Winelovers megmérettetésén.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Nem akarok nagy szavakat használni, DE... ez az egyik legfinomabb leves, amit valaha kóstoltam
A Hachi 2024-ben nyílt, és azóta nemcsak a turisták, hanem a városlakók egyik kedvenc ázsiai fúziós helye lett. Most itt a kistestvér, a Hachi-Ko, ami teljesen más, de pillanatok alatt elvarázsolt.
Vass Adrienn - szmo.hu
2026. január 29.



A Hachi-Ko egy apró, félhomályban úszó, fűszeres illatokkal teli zug, ahol már belépés után jó előérzetem támadt. Azonnal a nyitott konyhával találtam szembe magam. Pár centire tőlem már készültek az ételek: rotyogott az alaplé és sistergett valami a grillen. Mindez Hegedűs Levente executive séf vezetésével, aki még munka közben is mindig kedélyes.

Dél környékén jártunk, szóval az érzékszerveimnek kellett pár perc, hogy alkalmazkodjanak a sötétebb térhez, a meleg pára finom fátylához, az ázsiai aromákhoz. Aztán szépen lassan kirajzolódott az egész tér: lent a pultnál is vannak ülőhelyek, de én a fenti asztalok egyikénél foglaltam helyet. Nincs sok díszítő elem, csak pár kép a falon, méretes textil lámpák és menü az asztalon, ezért azonnal ismerkedni kezdtem vele.

Az étlap tetején ott sorakoznak a ramenek. A marhahúsos az alap, én pedig azon kaptam magam, hogy már előre izgulok: mit gondolnak majd, ha miközben feltérképezni jöttem a helyet, mégis a vegán verzióra megyek rá?

Lehet egy húsmentes ramen ugyanolyan mély, rétegzett, emlékezetes? Elég ahhoz, hogy beleszeressek a helybe?

Már a címben lelőttem a poént: abszolút!

A nagytestvér és a kishúg - Hachi és Hachi-Ko

Szöllősi Mihály, az egyik tulajdonos mutatott be nekem mindent, és a vele való beszélgetés közben realizáltam, hogy a történet valójában nem itt, hanem a Bazilika közelében található Hachiban kezdődik.

A Hachi 2024-ben nyílt meg, és mára Budapest egyik legnépszerűbb ázsiai fúziós étterme.

Nagy, tágas térrel rendelkezik, és folyamatos benne a nyüzsgés. Napi 400–500 vendéget szolgál ki a nagyjából 20 fős személyzet, hogy az élmény gördülékeny legyen. Na a Hachi-Ko teljesen más közeg.

A két hely első pillantásra sem hasonlít egymásra, talán csak a név az összekötő kapocs. A Hachi eredetileg az Október 6. utca 8. alatt nyílt meg, innen jön a nyolcas. Ugyanis japánul a hachi a 8-as számot jelenti, ami szerencsét és bőséget szimbolizál. A „ko” pedig egy nőnemű kicsinyítő képző, ezért a Hachi-Ko a Hachi kishúga... (Bár miután végigettem a fogásokat, én inkább egy tüzes nővérre asszociáltam.)

A helyszín is ezt a különbséget mélyíti. A Hachi a Bazilika környékének nyugodtabb alaphangulatát viszi tovább, míg a Hachi-Ko a Madách tér fiatalos, vibráló közegébe simul bele. Mindkettő turistás környék, de teljesen máshogy.

Technológia és a konyha filozófiája

A Hachi-Ko konyhája modern gasztropub-alapokra épül, erős japán gyökerekkel, de messze nem ragad le a hagyományos vonalnál. A technológiák között a japán mellett ott vannak a francia vagy a nordic konyhákból átvett megoldások is. Ez a fúzió pedig pont azt az izgalmas, játékos rétegzettséget adja, ami végigvonul az étlapon. Jó példa erre a császárhúsos fogás: egy klasszikus alapanyag, amit nordic marinálás után, francia hangulatú zöldborsmártással tesznek tányérra.

A konyha középpontjában a ramen áll, de nem a Hachi-féle, turistabarátabb verzió irányából közelítve. Ott ugyanis sósabbra húzzák az ízeket, hogy könnyebb legyen befogadni.

A Hachi-Koban viszont kifejezetten törekedtek arra, hogy az ízvilág visszalépjen az autentikusabb irányba.

Más alaplevet főznek, külön taret készítenek hozzá, és tudatosan kevesebb sót használnak. Így a lé, a tare és a zsiradék hármasa nem takarja ki egymást, hanem szépen külön-külön is érezhető, karakteres rétegeket ad.

Az egésznek az a vége, hogy a ramen kevésbé harsány, viszont sokkal árnyaltabb, és jobban előjönnek a finom kontrasztok.

Aktuális kínálat

A Hachi-Ko jelenleg a nyitás előtti, úgynevezett soft opening időszakát éli, így az étlapot még folyamatosan finomítják. Bár a választék még alakulhat, a vendégek visszajelzései alapján már most látszik, hogy a marhahúsos ramen abszolút kedvenc.

A ramen-felhozatal három különböző stílust képvisel. Ott van a Shoyu Beef Ramen, ami sous vide és steak marhahússal készül (5480 Ft), a csirkehúsos Shoyu Chix (4980 Ft), illetve a vegetáriánusoknak szánt, krémesebb Miso Vegan Ramen (4380 Ft). A levesek mellett érdemes felfedezni a kistányéron érkező (small plate) ételeket is. A Smoked Nappa Cabbage (3680 Ft) például egy füstölt káposzta mogyoróval és szezámmal, ami egyszerűnek hangzik, de az íze kifejezetten mély. Aki szereti a japán grillnyársakat, kipróbálhatja a marhanyakat (4280 Ft) vagy a szezonális zöldségeket is (1980 Ft). Emellett választhatunk még pikáns rákos batyut (3980 Ft) és a fentebb már említett borsmártásos császárhúst is (5780 Ft).

A desszertek között két izgalmas, mégis könnyű édességet találunk: az egyik a Bubble Tea Crème Brûlée, a másik pedig a yuzuval és fekete teával készülő japán piskóta, a Castella (mindkettő 2080 Ft).

Az itallap bár nem hosszú, de jól átgondolt. A fűszeresebb ételek mellé választhatunk Sosa üdítőket vagy kyotói teákat, de ha alkoholos italt innánk, japán kézműves sörök és könnyű highball koktélok is szerepelnek a listán. A ház egyik különlegessége a Hachi-Ko G&T, ami Nikka ginnel és cseresznyevirágos tonikkal készül (3580 Ft).

Amit én kóstoltam

Amikor az étlapra néztem, azonnal a Miso Vegan Ramen ragadta meg a figyelmemet. A leves alapja egy cold brew technikával készült dashi, algával és fafülgombával, amiben a zöldségek tiszta ízei érvényesülnek. Ebbe kerül a misós-mogyorós tare, ami a krémességet adja, majd a házi ramentészta biztosítja a tartalmat, hogy a leves ne csak ízben, hanem mennyiségben is teljes legyen. A különböző zöldségek (gomba, sütőtök, feketeretek, hagyma) pedig pont elég új textúrát adnak, így a leves nem válik unalmassá, hanem minden falatban van valami új élmény.

És hogy miért lengettem be úgy ezt az egészet, hogy ez életem egyik legfinomabb levese? Mert ez az étel tényleg napokig velem maradt. (Ami még rutinos kóstolóként is ritka alkalom.) Volt olyan este, amikor konkrétan úgy aludtam el, hogy arra gondoltam: "Úristen, mennyire szeretnék enni belőle újra!"

Lehet, hogy a kinti hideg és a krémes leves kombinációja tette, de nem tudom kizárni annak a lehetőségét sem, hogy ez egy objektíven fantasztikus fogás.

A small plate-ek közül a Smoked Nappa Cabbage számomra is kiemelkedő élmény volt. Nem véletlenül signature fogás. Ízvilága nagyon hasonló a vegán ramenéhez: a káposztát leforrázzák, grillezik, majd mogyorós-szezámos pasztával, chilipehellyel és chiliolajjal tálalják. A füstös ízek és a roppanós textúrák tökéletesen kiegészítik a levelek krémességét.

Kóstoltam még a Nduja Prawn Jiaozit is, ami bár egészen apró tálon érkezik, mégis igazán tartalmasnak bizonyult, és az ízeiben is remek: pikáns, de nem túl csípős, a rák miatt jó kis textúrával.

Összességében minden étel gondosan felépített, harmonikus.

A levesek és a small plate-ek együtt adják a Hachi-Ko teljes élményét.

Csak önmagában a levesért is bármikor visszamennék, de érdekes lesz majd később azt is látni, hogy a kínálat hogyan alakul, és hogy milyen lesz a hely vendégköre.

Tök jó, hogy van egy izakaja hangulatot adó japán hely a Madách téren.

Cím: 1075, Budapest, Madách Imre út 3.

facebook.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
GASZTRO
A Rovatból
Egykor finom böjti fogásnak számított, ma már tilos megenni ezt a fajta húst
A szegények kedvelt böjti eledele volt. De vajon miért lett a hajdani finomságból mára szigorúan tiltott fogás?


Ma már elképzelhetetlen, de egykor finom fogásnak számított a hód húsa, sőt, régen a szegények kedvelt böjti étele volt. Ma viszont szigorúan tilos megenni. A középkori böjti szabályok a melegvérű állatok húsát tiltották, a hal viszont engedélyezett volt. A hódot vízi életmódja miatt több helyen „halnak” tekintették, ezért a böjti időszakban is az asztalra kerülhetett.

Különösen a farka számított keresett fogásnak, amelyet levesben és sültekben is elkészítettek.

A hódot Európa-szerte vadászták és csapdázták — nem csak a prémjeért, hanem a húsáért is. A prém mellett a hús és a hód speciális váladéka, a castoreum iránt is volt kereslet, sőt gyakran használták gyógyításra és parfümök készítésére is. A hód húsát — különösen a zsíros farkát — húsforrásként is értékelték, mivel magas tápértéke volt, és időszakosan jól jött, ha más hús kevés volt.

A böjti „engedékenység” azonban tragikus következményekkel járt. A szőrmeért és részben a húsért folytatott vadászat miatt a faj a 19. század közepére eltűnt a Kárpát-medencéből. A történet azonban itt nem ért véget, a modern természetvédelemnek köszönhetően új fejezet kezdődött. Szervezett visszatelepítési programoknak és természetes bevándorlásnak köszönhetően az eurázsiai hód visszatért a hazai vizekbe.

Visszatérésével azonban a jogi környezet is megváltozott.

Az eurázsiai hód ma Magyarországon védett faj, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Az elejtése, zavarása, károsítása és elpusztítása tiltott. A faj egyedeinek és „felismerhető részeinek” jogellenes megszerzése – beleértve a hús fogyasztását – jogkövetkezményekkel jár.

2022 óta azonban létezik egy szigorúan szabályozott kivétel. Szigorú hatósági feltételek mellett engedélyezhető az állomány gyérítése, például közérdeket sértő vízkárok megelőzése vagy egyes gazdasági tevékenységek védelme érdekében.

Ez azonban nem jelenti a „szabad vadászatot”, és azt sem, hogy a hódhús „piacra kerülhet” mint általános élelmiszer.

A hódfarok-leves és a többi hasonló étel ma már kulturális érdekesség, nem pedig gasztronómiai ajánlat.

Via Meglepetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
Megérkeztek a Jóbarátok a McDonald’s-ba - már elérhető a Friends menü
Sokan csalódtak, hogy a menük mellé csak a figurák érkeztek meg, de számukra is van egy jó hírünk!


Február 2-tól hivatalosan is megérkezett a McDonald’s és a Jóbarátok együttműködés Magyarországra.

A Friends menü február 2-án először app-exkluzív kuponnal vált elérhetővé, február 3-tól pedig már minden étteremben megvásárolható.

A csomag tartalma a következő:

– Big Mac vagy McCrispy vagy 9 darabos Chicken McNuggets

– 1 nagy sült krumpli

– 0,5 literes szénsavas üdítő vagy Lipton Ice Tea

– 1 adag Monica’s Marinara szósz (olasz stílusú paradicsomszósz oregánóval és bazsalikommal)

– 1 Friends figura, véletlenszerűen csomagolva

Ha valaki a 9 darabos McNuggets mellett dönt, két szósz jár: ebből az egyik kötelezően a Marinara, a másik szabadon választható.

Árat a McDonald’s nem közölt, valószínűleg azért, mert az éttermek között pár száz forintos eltérés lehet. A Facebook-kommentek alapján nagyjából

4690 forint körül mozog egy menü.

A McDonald’s Facebook-oldalán megjelentek a csalódott rajongól is: sokan szóvá tették, hogy nem jelentették be az ikonikus Friends bögréket, amelyek más országokban már rég a kampány részei.

A kommentelőket a McDonald’s azzal nyugtatta, hogy: hamarosan jó hírük lesz a bögrékre váróknak, és már nem is kell sokat várni.

A kampány része még a sorozat legendás kanapéjának életnagyságú másolata is, amivel a rajongók fotózkodhatnak. Budapesten, a Nyugati téri McDonald’s-ban végig elérhető, vidéken pedig vándorol:

Debrecen: február 3–16.

Kecskemét: február 17. – március 2.

Győr: március 3–17.

A Friends menü és a figurák a készlet erejéig, de legkésőbb március 31-ig kaphatók a hazai McDonald’s éttermekben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


GASZTRO
A Rovatból
A 3. legjobb magyar étel a világon a hóvégi spórolós bundás kenyér: a TasteAtlas listáján csak két világhírű hungarikum előzte meg
A csabai kolbász és a szegedi szalámi mögött a filléres bundás kenyér lett a harmadik legjobb magyar étel a világon


A tojásba forgatott, olajban kisütött szikkadt kenyér, amit a legtöbben a hónap utolsó, pénztárcakímélő napjaihoz kötünk, váratlanul felkerült a gasztronómiai térképre.

A nemzetközi ételeket rangsoroló TasteAtlas legfrissebb, magyar toplistáján a bundás kenyér ugyanis a harmadik helyre tört be, olyan nehézsúlyú versenyzőket utasítva maga mögé, mint a lángost vagy a Rákóczi túróst.

Csak a csabai kolbász és a szegedi szalámi tudta megelőzni, ami annyira abszurd, mintha a egy sport szelet verné meg a fine dining csokikat egy cukrászversenyen.

A listát összeállító oldal, amely közel tízezer szavazatból szűrte ki a több mint hatezer érvényeset, 4,4-es pontszámot adott a magyarok kedvencének. A leírásuk szerint a bundás kenyér a francia pirítós magyar verziója sós, amit reggelire vagy könnyű vacsorára eszünk, gyakran tejföllel vagy majonézzel, hagymával, mellé citromos teával igazi nosztalgia étel.

Addig a bundás kenyér a világ más részein egészen mást jelent.

Franciaországban a pain perdu („elveszett kenyér”) egy vaníliás-tejes, vajban sült, porcukros-gyümölcsös desszert, Spanyolországban torrijas néven böjti édesség, Hongkongban pedig két szelet közé mogyoróvajat töltenek, és az egészet sziruppal locsolják meg. A britek eggy bread-je áll legközelebb a miénkhez, ők is gyakran eszik sósan, sajttal vagy baconnel.

A technika egyébként ősibb, mint gondolnánk: már az ókori római szakácskönyvekben is szerepelt.

A lényeg pedig épp a spórolásban, a szikkadt kenyér megmentésében rejlik, így az ókori recept is egy tejbe áztatott mézes verzió.

Nemcsak takarékosságból, hanem technológiai okokból is: a kissé száraz szelet kenyér jobban magába szívja a tojást anélkül, hogy szétázna, így lesz a végeredmény kívül ropogós, belül pedig szaftos.

A TasteAtlas listái rendszeresen váltanak ki heves vitákat, de az alapító szerint épp ez a lényeg. „A TasteAtlas a hétköznapi étel és földközeli emberek platformja. Nincs fine dining, nincs modern csavar, nincs cicoma” – mondta egy interjúban Matija Babić alapító.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk