HÍREK
A Rovatból

Megint beleszállt a Nemzeti Bank a kormányba: kimutatták, hogy az ársapkák hogyan emelték meg az árakat

Elemzőjük többek között arról ír, az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.


Komoly, vádiratnak is beillő írás jelent meg a hétvégén a Magyar Nemzeti Bank blogján egyik vezető elemzőjük, Balatoni András tollából. Az Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen? című tanulmányban (amit a 444 is szemlézett) arról írnak, hogy a kormány rossz döntései hogyan járultak hozzá, hogy jelenleg hazánkban a legmagasabb az infláció egész Európában.

Az írás első fele hosszan foglalkozik az alapvető élelmiszereknél alkalmazott ársapkákkal, felhívva a figyelmet egy 1970-es évekbeli amerikai kísérletre, ami szintén kudarccal végződött. Rámutat arra, hogy az árak maximalizálásával az úgynevezett helyettesítő termékek ára nő meg irreálisan. Példaként említi, hogy a kristálycukor ugyan ársapkás, de a porcukor 222 százalékkal drágult február óta. A sima liszt ársapkás, de a rétesliszt 146 százalékkal, míg az étolajat kiváltó sertészsír 215 százalékkal drágult. A hatósági áras sertéscombhoz hasonló karaj 152 százalékkal lett drágább. A csirkecemell ársapkás, de a szabadáras csirkecomb 167, míg a pulykamell 180 százalékkal drágult.

„A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre”

– áll a tanulmányban az egyértelmű konklúzió.

„Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek” – teszi hozzá a szerző.

Az írás – és a cikk – azt is megemlíti, hogy végső soron az élelmiszerárak Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben Európában, miközben egyes feldolgozott termékek az ellátási zavarok miatt versenyhátrányt szenvednek el a külföldiekhez képest.

Balatoni András az üzemagyagárak maximalizálásáról is ír. Mint olvashatjuk, a BRENT ára a nemzetközi piacokon 2021 november 14-én, az ársapka bevezetése előtti napon, literenként 166 forint volt, míg az ársapka kivezetésekor, december 9-én, 193 forint. Azaz 27 forinttal lett drágább az olaj.

Azonban míg tavaly november 14-én 506 forint volt egy liter 95-ös benzin, addig most 632 forint. Azaz az áremelkedés nem 27, hanem 126 forint volt.

A dízelnél még nagyobb az emelkedés, 181 forinttal lett drágább egy liter, mint tavaly november közepén volt. A nagyobb drágulást a magasabb áfa, az egyéb költségek és az adók emelése okozta.

A tanulmány szerint az ársapkák 2022 végére összességében 3-4 százalékponttal emelték a magyarországi inflációt.

Korábban mi is írtunk róla, hogy az üzemanyag ársapkáját a kormány decemberben megszüntette, míg az élelmiszerekét áprilisig meghosszabbította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Putyin beiktatott egy megállót az alaszkai csúcstalálkozó előtt
Az amerikai elnökkel történő találkozója előtt megállt Magadanban az orosz elnök. A hírek szerint Putyin a régióban megtekinti a városfejlesztési és ipari létesítményeket


Az Alaszkában az amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal esedékes csúcstalálkozóra tartó Vlagyimir Putyin orosz elnök Magadanba érkezett – közölték péntek hajnalban orosz hírügynökségek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte,

az orosz államfő a régióban megtekinti a városfejlesztési és ipari létesítményeket, valamint találkozik Szergej Nozsov kormányzóval.

A távol-keleti Magadan és Anchorage közötti távolság légvonalban körülbelül háromezer kilométer, a repülési idő a két város között mintegy négy óra.

Putyin és Trump pénteken a tervek szerint közép-európai idő szerint 21:30-kor találkozik Anchorage-ben. A csúcstalálkozó helyszíne az Elmendorf-Richardson katonai bázison lesz.

A politikusok először négyszemközt tárgyalnak, majd a delegációk részvételével folytatják a tárgyalásokat. A találkozó programjában közös sajtótájékoztató és munkavacsora is szerepel.

A TASZSZ beszámolója szerint az amerikai-orosz csúcsra a Kreml akkreditált sajtócsoportjának csaknem félszáz újságíróját Anchorage-ben az ideiglenes szálláshellyé átalakított Alaska Airlines Center stadionban helyezték el. A hírügynökség szerint Anchorage-ben, ahol első ízben tartanak ilyen szintű és léptékű rendezvényt, az összes szálloda megtelt.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szívműtét közben ment el az áram 10 percre, az idős asszony nem élte túl
A Scunthorpe-i Központi Kórházban tíz percig nem volt áram, miközben a sebészek egy műtét közben keletkezett artériaszakadást próbáltak helyrehozni. A halottkém szerint a 77 éves nő nagy eséllyel túlélte volna az operációt, ha nincs a kimaradás.


Műtét közben meghalt egy 77 éves nő a Scunthorpe-i Központi Kórházban, miután egy váratlan áramszünet miatt az orvosok nem tudták azonnal befejezni a szívműtétet, írj az Independent. Jean Dye-t még 2020. szeptember 7-én műtötték szívbetegsége miatt, amikor hirtelen elment az áram, és a sebészek nem tudták használni a szükséges eszközöket – áll a halottkém jelentésében.

Az áramszünet akkor következett be, amikor az orvosok egy artériaszakadást próbáltak helyrehozni, ami a műtét közben alakult ki. A halottkém ezt „ritka, de ismert szövődménynek” nevezte.

A tíz percig tartó kimaradás miatt az orvoscsapat nem tudta használni az élő röntgenképeket, amelyek a sztentek – az ereket nyitva tartó hálós csövek – beültetéséhez kellettek. Amikor a szerelő megérkezett és helyreállította az áramellátást, befejezték a sztentek beültetését. A jelentés szerint azonban az asszony már „nem tért magához, és megállapították a halálát”.

Paul Smith vezető halottkém megállapítása szerint a beteg valószínűleg túlélte volna a beavatkozást, ha nincs az áramszünet.

„Az áramszünet egyértelmű oka nem derült ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „valószínűleg a vezetékrendszer hibája okozta, de ezt nem sikerült a szükséges mértékben bizonyítani”. A jelentés szerint a kórház elektromos rendszere továbbra is aggodalomra adhat okot. „Véleményem szerint fennáll a kockázata annak, hogy a jövőben is történhetnek halálesetek, ha nem tesznek lépéseket” – fogalmazott a halottkém.

A helyszínen dolgozó személyzet nem tudta, mi okozta az áramszünetet, mert korábban nem tapasztaltak ilyet. Rögtön szakembert hívtak, aki helyreállította az áramot.

A vizsgálat több hasonló áramszünetet is talált országos szinten. „Ez nyilvánvalóan olyan dolog, ami megtörténhet, és meg is történik” – mondta Smith.

„Ha a személyzet tisztában lett volna az áramszünet pontos okával, és lett volna lehetőségük újraindítani a rendszert a szerelő nélkül – aki egy külön gépházba ment –, akkor a leállás ideje valószínűleg lényegesen rövidebb lett volna.”

A halottkém szerint „a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor ezek az apró időbeli különbségek élet-halál kérdését jelentik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Renner Erika zaklatója: Tévesen állapították meg, hogy elmebeteg vagyok, egyáltalán nem tartom magam annak
A férfi ellen megszüntették a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást, majd rövid kórházi kezelés után hazatérhetett. Renner Erika szerint a rendszer így sem őt, sem a családját nem védi meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



R. László július 18-án szabadult a börtönből, miután a bíróság kóros elmeállapota miatt megszüntette ellene a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást. Egy civil kezelőorvos javaslatára május végén kötelező gyógykezelést rendeltek el, ezért a büntetés-végrehajtási intézetből a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe vitték. Három hét után onnan is távozhatott.

A Blikk pénteken a IX. kerületi otthona előtt találkozott vele.

„Tévesen állapították meg, hogy elmebeteg vagyok, egyáltalán nem tartom magam annak”

– mondta.

Azt is közölte: „Azt nem állítom, hogy a lúgos támadás nem történt meg és arról sincs szó, hogy meg lennék győződve Bene Krisztián ártatlanságáról. Könnyen lehet, hogy elkövette a bűncselekményt, de azt állítom, hogy a bíróságon minden kétséget kizáróan nem bizonyították a bűnösségét, ezért fel kellett volna menteni. Renner Erikával az a bajom, hogy félrevezette a hatóságokat.”

R. László korábban jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert Bene Krisztián védelmében halálosan megfenyegette a lúgos ügyben eljáró ügyészt. Többször gyanúsították zaklatással is. Elfogása előtt elment Renner Erika lakásához, gyalázkodó üzeneteket ragasztott az ajtajára, és az asszony nemi szervéről készült, egy könyvben megjelent fotókat is közterületen helyezett el.

A távoltartási végzés a letartóztatásával megszűnt, így most újra kérelmezni kellene. Szeptember közepén bíróságon is találkozhatnak, ahol polgári per zajlik köztük.

„Ez a férfi hat és fél éve zaklat engem és a családomat. Olyan sérüléseket és lelki töréseket okozott már, amiket nem lehet jóvá tenni. Azt kérem, hagyjon minket békén örökre és felejtsen el. Menjen orvoshoz és kezeltesse magát”

– mondta Renner Erika.

Szerinte felháborító, hogy kiengedték, és erről nem értesítették. „Nem kívánom, hogy börtönbe zárják, de kezeljék és minket hagyjon békén. Ha az ítélettel van problémája, küldjön beadványokat a bíróságra vagy az ügyészségre, mert ez rájuk tartozik” – tette hozzá.

A jogszabály szerint kóros elmeállapotú elkövetőknél határozatlan idejű kényszergyógykezelést lehet elrendelni, de csak akkor, ha a bűncselekményért legalább egy év letöltendő börtön járna. Ez nem vonatkozik a zaklatásra, garázdaságra és könnyű testi sértésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump: Nem Ukrajna helyett tárgyalok, azért teszem, mert életeket akarok menteni
Az amerikai elnök nyitott a biztonsági garanciákra. Trump egyben hangsúlyozta, hogy szerinte Európának kellene irányítania a békefolyamatot.


Donald Trump amerikai elnök szerint nem saját maga miatt próbálja lezárni az ukrajnai háborút – írja a CNN. Az Air Force One fedélzetén, Anchorage felé tartva úgy fogalmazott:

„Szeretnék az országunkra koncentrálni, de ezt azért teszem, hogy rengeteg életet megmentsek.”

Azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele a háború befejezésébe, Oroszországra nagyon súlyos gazdasági szankciók várnak.

Trump pénteken Alaszkában találkozik az orosz elnökkel, de hangsúlyozta:

„Nem azért vagyok itt, hogy Ukrajna helyett tárgyaljak.”

Állítása szerint fontos, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültesse.

Amikor arról kérdezték, adna-e biztonsági garanciákat Ukrajnának, azt felelte: „Talán.” Hozzátette, hogy ebben Európának kellene vezető szerepet vállalnia. Egyértelművé tette, hogy ez nem jelentené Ukrajna NATO-csatlakozását. „Vannak dolgok, amelyek egyszerűen nem fognak megtörténni” – tette hozzá az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk