prcikk:on Ingyenes Mandoki Soulmates koncert a Budai Várban – fél évszázad történetét idézik meg augusztus 21-én | szmo.hu
FELFEDEZŐ
A Rovatból

Ingyenes Mandoki Soulmates koncert a Budai Várban – fél évszázad történetét idézik meg augusztus 21-én

Leslie Mandoki az idő minőségéről, a művészet társadalomformáló erejéről és a belső szabadság jelentéséről is beszélt nekünk. Az interjúból kiderül, miért hiszi, hogy a zene ma is képes világokat összekötni – és mi hajtja még mindig fél évszázad után is a színpadra.


Augusztus 21-én este különleges szabadtéri koncerttel tér vissza Budapestre Leslie Mandoki és világhírű zenekara, a Mandoki Soulmates. Az esemény a Szent István-napi rendezvénysorozat méltó lezárásaként valósul meg a Budai Várban, a Szentháromság téren. A koncert időpontja szimbolikus: Mandoki éppen 50 évvel korábban, 1975. augusztus 21-én disszidált Nyugatra két barátjával, Szűcs Lászlóval és Csupó Gáborral. Az „50 év szabadságvágy” jegyében megrendezett, ingyenesen látogatható előadás az elmúlt öt évtized legfontosabb zenei és személyes állomásait idézi meg. Az alábbi interjúban arról mesél, mit tanult meg az időről, a művészet erejéről és a szabadság valódi jelentéséről – és hogy miért hiszi, hogy a zene ma is képes világokat összekötni.

- Milyen szerepet játszik az idő az életedben? Te alakítod a saját tempódat, vagy a világ rohanása diktál?

- Az idő számomra egy mérhető dimenzió, egy állandóan változó belső táj. Mindig is úgy éreztem, hogy a legnagyobb kihívás nem is az idő mennyisége, hanem a minősége. A zene írása például sosem történik mechanikusan van, hogy egy dallam ami akár egyetlen pillanat alatt….szinte készen érkezik meg, máskor évekig érlelem magamban ugyanazt a gondolatot, míg megszületik. A világ körülöttünk egyre gyorsabb, egyre zajosabb, nem lehet tétlen hanem figyelek és alkotok. Igyekszem megteremteni a belső nyugalmam, ilyenkor az idő is másképp kezd viselkedni, megnyúlik, kitágul, és teret ad annak, hogy valami valódi születhessen én soha nem hagyom, hogy a külső rohanás diktálja a belső ritmusomat, hiszem, hogy az itt és most jelenlétéből fakadhat igazi alkotás.

- Mit gondolsz, a művészetnek mekkora ereje van változást hozni a társadalomban?

- Hallottam már olyat, hogy a művészet ma már nem tud olyan erővel hatni, mint régebben, de ezzel nem értek egyet. A művészet mindig is a legmélyebb emberi rétegeket érintette meg, és ez független a kortól, társadalmi vagy a politikai helyzettől. Természetesen nem egyik napról a másikra formálja a világot, de képes olyan magokat elültetni az emberekben, amelyek idővel gyökeret vernek. Egy dal, egy vers, egy festmény stb. képes szembesíteni minket önmagunkkal. Nem kell feltétlenül forradalmat csinálnia, elég, ha ráébreszt, hogy nem vagyunk egyedül a kétségeinkkel, a fájdalmainkkal vagy az álmainkkal. Jómagam minden alkalommal, amikor zenét, szöveget, akár esszét írok, abban bízom, hogy valaki, valahol meghallja azt a hangot, ami neki is erőt adhat, a művészet valódi ereje szerintem abszoclút maradandó.

- Ha egyetlen gondolatot hagyhatnál örökül a következő generációnak, mi lenne az?

- Azt mondanám: SZABADSÁGVÁGY. hisz a szabadság belülről fakad, és a szeretetből táplálkozik, manapság hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szabadság az, amikor bármit megtehetünk, de szerintem ez tévhit. A valódi szabadság az, amikor képesek vagyunk belül erősek maradni, amikor nem függünk mások elismerésétől vagy ítéletétől. Ha megtaláljuk magunkban azt a belső iránytűt, amely megmutatja, mi a helyes, akkor bármilyen viharban talpon maradunk. Ez az, amit szeretnék továbbadni, ne hagyjátok, hogy mások határozzák meg, kik vagytok, az igazi erő az önazonosságból fakad, abból, hogy mertek önmagatok lenni akkor is, ha ez nem mindig könnyű.

- A technológia rohamos fejlődése hogyan érinti az alkotói folyamataidat?

A technológia hatása kettős, egyfelől lenyűgöző, mennyi lehetőséget nyitott meg előttünk: ma már pillanatok alatt megoszthatjuk az ötleteinket a világ bármely pontján élő zenésztársainkkal, és olyan hangzásokat is létrehozhatunk, amelyekről korábban csak álmodtunk. Nyilván ezzel együtt óriási a kísértés is, hogy mindent a gépek ritmusához igazítsunk, és sok esetben elveszik a spontaneitást.

Mindig arra törekszem, hogy a technológia eszköz legyen, ne pedig mester, a legszebb pillanatok ugyanis továbbra is azok, amikor élőben, egy térben születik meg a zene, amikor hallod a másik lélegzetvételét, amikor érzed a hangszer rezdülését,

ez az, amit semmilyen digitális megoldás nem tud pótolni.

- Hogyan definiálod ma az otthont? Egy hely, egy érzés, vagy valami egészen más?

- Az otthon számomra elsősorban kapcsolódás, érzés, egy lelki állapot. Ott vagyok otthon, ahol van kinek elmondanom a legmélyebb gondolataimat, és ahol tudom, hogy akkor is elfogadnak, ha épp sebezhető vagyok. Lehet ez a tóparti házam, lehet egy színpad a világ túlsó felén, a közönség, a zenekarom egy koncerten stb. Otthon az ahol szeretettel üdvözölnek a hangszerboltban, a gyermekeim lelki közelsége, de otthon az a pillanat is amikor a dalokon keresztül összekapcsolódunk stb… a jövő mindig emlékeztet és miért is fontos számomra, hogy hű maradjak a gyökereimhez.

- Mit tanultál meg a karriered során az emberekről?

- A plakátokon az áll, hogy: Music is the greatest unifier. Azt, hogy szinte mindenki ugyanazokra a dolgokra vágyik: szeretetre, biztonságra, megértésre, elfogadásra, Bárhogyan is próbáljuk magunkat különböző kategóriákba sorolni nemzetiség, kor, társadalmi helyzet szerint a szívünk mélyén ugyanazokat a félelmeket és reményeket hordozzuk. Ezért is tartom a művészet egyik legfontosabb feladatának a hidak építését. Amikor a Mandoki Soulmates-szel színpadra állunk, pontosan ezt éljük meg különböző kontinensekről, különböző műfajokból érkezünk, de a zene összeköt minket. Ez a fajta egység ma talán fontosabb, mint valaha.

- Mit jelent számodra, hogy éppen a disszidálásod 50. évfordulóján adhatsz koncertet a Budai Várban, és milyen üzenetet szeretnél ezzel közvetíteni a közönségnek?

Számomra ez egy érzelmi kör beteljesülése. 1975. augusztus 21-én, a Bem rakpartról indultunk neki annak a reményteli, de életveszélyes útnak, amely a szabadság felé vezetett. Nem volt más választásom, kénytelen voltam disszidálni, hisz többszöri próbálkozás után sem kaptam útlevelet.Muszáj volt elmennem mert úgy éreztem, hogy követnem kell édesapám tanácsát aki azt mondta „fiam éld az álmaid és ne álmodd az életed” a szabadságvágyam …azt érzetem,, hogy itthon megfojtanának. Nem tudhattam, hogy mi vár rám a határ túloldalán, csak azt, hogy mennem kell.

Ötven évvel később, pontosan ezen a napon a Budai Vár falai között állni és zenélni a magyar közönségének érzelmi és történelmi súlyt hordoz, amit szinte lehetetlen szavakba önteni.

A legújabb albumunk, az A Memory of Our Future világszerte hatalmas visszhangot váltott ki, és ennek az üzenetével jutottunk el odáig, hogy idén a Mandoki Soulmates-t ünnepeljék a Rock and Roll Hall of Fame legendás falai között. A szakmai siker mellett annak a bizonyítéka is, hogy a hiteles, értékalapú zene képes utat találni a világ zajában. Amikor a Budai Vár színpadán játszunk majd, hidat építünk múlt és jelen, egyéni sors és nemzeti emlékezet között. Az üzenetem egyszerű, a szabadság sosem adottság, hanem minden nap újra és újra kivívandó döntés. A történelem sebei begyógyíthatók, és a legnehezebb időkben is van remény, szeretném, ha a közönség magával vinné ezt az érzést, és megérezné, hogy amit ötven éve el kellett hagynom, most újra itt van velem, és ez a hazatérés a zene ereje és a közönség nélkül nem lenne lehetséges és emiatt nagyon hálás vagyok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pottyondy Edina: Évek óta gyanús, hogy Szijjártó Péter orosz ügynök, erre most kiderült, hogy tényleg az
A humorista-influenszer „Szijjártó Pjotr lebukásáról”, Matolcsy aranyvécéjéről és Rákay Philip feleségének állami elismeréséről is kifejtette gondolatait új videójában.
F. O. - szmo.hu
2026. március 24.



Pottyondy Edina közéleti influenszer, humorista újabb videóval jelentkezett, amelyet a legaktuálisabb témával indított: a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről.

„A Fidesz annyira felháborodott az illegális lehallgatásokon, hogy előkapart egy minden bizonnyal legális lehallgatást.

Most azt várja a Karmelita, hogy a közvélemény azon háborogjon, hogy az oknyomozó újságíró, Panyi Szabolcs telefonszámot szivárogtatott ki, és nem azon, hogy Szijjártó pedig EU-s titkokat… Évek óta gyanús, hogy Szijjártó Péter orosz ügynök, erre most kiderült, hogy tényleg az”

– mondta a humorista-influenszer, aki ezek után a magyar gazdaságról, Matolcsy Györgyről és az MNB-botrányról beszélt.

„Matolcsy Györgyöt újra meg lehetne bízni azzal, hogy vezesse a Magyar Nemzeti Bankot, hiszen jók a referenciái.

Megcsinálta kicsiben, amit a nemzetvezető nagyban. Több mint 2500 milliárd forintos veszteséget hozott össze az utolsó években, és a nemzeti bank saját tőkéje jelenleg mínusz 1800 milliárd forint”

– fogalmazott Pottyondy, majd hozzátette: „most pedig megtudtuk, hogy aranyvécé került abba a szép kis házba”.

„Aranyvécéről korábban korrupt ukrán politikusokkal és afrikai vezetőkkel kapcsolatban volt szó, de mi ez a fixáció? Az aranyfuxot még megértem, de a vécével nem lehet reprezentálni. Ez csak arra jó, hogy megnyugtassa a rajta ülőt, hogy sokra vitte. Innen merítenek önbizalmat, innen szippantják a magabiztosságot. Matolcsy György lelki rekreációjára is a magyar adófizetők adtak pénzt.

A gyerekek megerőszakolása és a közpénz eltűnése feltűnően nem szerepel az ügyészségi prioritás élén. Egy év alatt nem jutottak el a nyomozók odáig hogy kihallgassák Matolcsyt és fiát”

– fogalmazott a humorista.

Végül a március 15-i állami elismerésekről is szót ejtett.

„Rákay Philip felesége feltűnt a semmiből, és kapott egy lovagkeresztet. A saját bevallása szerint 63 ezer éves Pataky Attila Kossuth-díjas lett. Van valami paranormális jelenség a NER-ben?” – tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A teljes videót itt nézheted meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elárulta egy hospice nővér, miket lát a legtöbb haldokló közvetlenül a halála előtt
Az ápolónő szerint a halál éppúgy az élet része, mint a születés, és lehet gyönyörű is. Hivatásának tekinti, hogy békében segítsen át másokat a túloldalra.


Egy New England-i hospice nővér nyíltan beszélt arról, mit tapasztal a haldokló betegek mellett az utolsó pillanatokban, írja az Unilad. Elmondása szerint sokan közülük elhunyt szeretteiket vagy korábbi háziállataikat látják, akik mintha rájuk várnának. A tapasztalatok nemcsak a hozzátartozóknak nyújthatnak némi vigaszt, de segítenek megérteni azokat a jelenségeket is, amelyeket sokan a „fátyol fellebbenéseként” írnak le.

A nővér, aki többnyire éjszakai ügyeletben dolgozik, egy Reddit-fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A halálról alkotott véleménye a munkája során formálódott.

„Úgy gondolom, a halál éppúgy az élet része, mint a születés. Szerintem gyönyörű is lehet, ha gondoskodással és együttérzéssel történik”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a betegek kísérése a legvégső úton számára hivatás. „Mindig megtiszteltetés, hogy segíthetek valakinek békében eljutni oda, ahová megyünk. Számomra óriási jelentősége van annak, hogy minden nap végezhetem a munkámat.”

A leggyakrabban feltett kérdések arra vonatkoztak, mit élnek át a betegek a haláluk előtt. A nővér szerint sokan számolnak be olyan látomásokról, amelyekben korábban elhunyt személyek vagy állatok jelennek meg.

„Sok páciensem lát olyan embereket és állatokat, akik korábban meghaltak. Gyakran nyúlnak olyan emberek és dolgok felé, akiket és amiket mi nem látunk.”

A jelenségre kétféle magyarázat létezik: az egyik spirituális, a másik orvosi. „Az orvosi szakmában ezeket hallucinációknak nevezzük, de végső soron az a kérdés, te miben hiszel” – magyarázta a nővér, aki szerint ezek a víziók általában megnyugvást hoznak a haldoklóknak. Arra a kérdésre, hogy szerinte létezik-e a túlvilág, őszintén válaszolt. „Hogy ilyenkor számukra fellebben-e a fátyol? Nem igazán tudom. Azt hiszem, csak akkor fogok biztosat tudni, ha meghalok.”

A munkája a saját halálképét is átformálta, ma már sokkal kevésbé fél tőle. „Sokkal kevésbé félek! Őszintén szólva minden egyes nappal egyre komfortosabban vagyok a saját halálom gondolatával. Egész életemben ápolónő akartam lenni. Aztán amikor elkezdtem, tényleg azt éreztem, hogy ez az igazi hivatásom” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Rejtélyes, ülő csontvázak egy francia iskola mellett - már az ötödik került elő egy hónap alatt
A maradványok mind nyugat felé néztek, kezüket az ölükben tartották. A kutatók szerint a vaskorban élt gallok maradványai kerülhettek elő.


Gyerekek egy csoportja váratlan meglepetésben részesült, miközben az iskolájuk játszóterén töltötték az időt Dijonban. A francia város Josephine Baker általános iskolája mellett egy ülő helyzetben lévő csontvázat fedeztek fel, amely egy kör alakú gödörből állt ki – írta a People.

A lelet egy sorozat legújabb darabja, ugyanis ebben a hónapban ez már az ötödik, hasonló módon eltemetett maradvány, amelyet a környéken találtak.

A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet közleménye szerint mindegyik csontvázat ülő helyzetben, nyugat felé fordulva találták meg, kezüket az ölükben pihentetve. A kutatók úgy vélik, a maradványok a galloktól származnak, akik a vaskorban és a római korban éltek Európában. Annamaria Latron régész-antropológus a Le Monde-nak arról beszélt, hogy a felfedezés rendkívüli.

„Ez az ülő testhelyzet atipikus. Sokkal inkább a fekve eltemetett egyénekhez vagyunk hozzászokva, általában hanyatt, kinyújtott, és nem így behajlított alsó végtagokkal”

– mondta a szakértő.

Egy gyermekhez tartozó csontváz kivételével az összes maradvány férfiaké volt, akik körülbelül 160 és 175 centiméter közötti magasak lehettek, fogazatuk pedig jól megőrződött. „Csontjaikon oszteoartritisz nyomai láthatók, ami intenzív fizikai aktivitásra utal” – tette hozzá Latron.

A régészek egyelőre nem tudják, miért temették el a testeket ilyen egyedi módon. „Nincs elsődleges hipotézisünk. Hiányzik a felső réteg, amely a sírok fölött volt” – magyarázta a kutató.

Egy pénteken megjelent nemzetközi tudományos összefoglaló szerint a feltárás során összesen 18, két egyenes vonalban elrendezett kör alakú gödröt azonosítottak. A legfrissebb elemzések alapján az elhunytak 40 és 60 év közötti, fizikailag aktív férfiak lehettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kokain, koffein és fájdalomcsillapítók: döbbenetes dolgokat találtak a cápák vérében a Bahamákon
A szennyezés emberi eredetű, a turisták vizeletével kerül a tengerbe. A szerek már az állatok anyagcseréjét is megváltoztatják, ami komoly aggodalomra ad okot.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



A Bahamák paradicsomi vizeiben úszkáló cápák vérében oda nem illő anyagokat találtak.

Nemcsak koffeint és fájdalomcsillapítókat, hanem egy esetben kokaint is kimutattak kutatók a vérből.

Az észrevétlen, de annál károsabb szennyezés pedig már az állatok anyagcseréjét is megváltoztatja.

Egy új, az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány számolt be a riasztó jelenségről. A Natascha Wosnick biológus által vezetett csapat 85 cápa vérmintáját elemezte a Bahamákhoz tartozó Eleuthera-sziget közelében, és közel egyharmaduknál találtak valamilyen emberi eredetű szert. Az érintett fajok között voltak dajkacápák, karibi zátonycápák és egy fiatal citromcápa is.

Leggyakrabban koffein nyomaira bukkantak, de olyan vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók is feltűntek a mintákban, mint amilyen az ibuprofén és az acetaminofen, valamint a diklofenák nevű gyulladáscsökkentő is.

A kokain egyedi eset volt, és mivel a cápa vérében, nem pedig az izomszövetében jelent meg, a kutatók szerint viszonylag friss kitettségre utalhat.

A szerek emberi tevékenységből származnak: szennyvízből, hulladékkibocsátásból és a turizmusból.

A Bahamák vizében fürdőzők vizeletével ugyanis a szervezetükből kiürülő gyógyszermaradványok is a tengerbe jutnak.

A cápák ráadásul opportunista táplálkozók, ezért megvizsgálnak minden szokatlan tárgyat, akár egy csempészek által elhagyott vagy vízbe dobott kábítószercsomagot is.

Azoknál a cápáknál, amelyeknek a vérében jelen voltak a szerek, a stresszhez és az energiafelhasználáshoz köthető anyagcsere-mutatók eltolódását figyelték meg.

A hosszú távú hatások egyelőre nem ismertek, de más fajoknál a koffeinhez hasonló stimulánsok már bizonyítottan megváltoztatták az állatok viselkedését, befolyásolva a táplálkozásukat és a kockázatvállalásukat. Natascha Wosnick, a kutatás vezető biológusa egy interjúban megerősítette a legmegdöbbentőbb leletet. „A közelmúltban kokaint mutattunk ki bahamai cápákban” – mondta a szakértő.

A probléma nem egyedi, korábbi vizsgálatok már kimutattak más káros vegyületeket, például PFAS-okat, vagyis örök vegyi anyagokat és nehézfémeket is a térségben cápák szervezetében.

Brazíliában pedig szintén találtak már kokainmaradványokat tengeri ragadozókban.

Ez a fajta „láthatatlan” szennyezés a mikroműanyagokhoz hasonlóan felhalmozódhat az ökoszisztémában, és végül az élelmiszerláncon keresztül az emberhez is visszajuthat.

Bár a hosszú távú hatások még további kutatást igényelnek, a jelenség rávilágít a part menti szennyvízkezelés fejlesztésének és a felelős turizmusnak a fontosságára.

Via ABC Pacific


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk