HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij: Minden városban, amit megszállt az ellenség, menjetek az utcára, és indítsatok offenzívát!

„Minden egyes földdarab, amit megvédünk a megszállóktól, ahol meggyalázzuk a megszállókat, egy lépés előre, az egész államunk győzelme felé. Ez egy esély az életre” - mondta az ukrán elnök videoüzenetében.


Volodimir Zelenszkij szombaton késő este közzétett beszédében arra kérte az ukránokat, hogy továbbra is álljanak ellen az oroszoknak. Kiemelte az eddigi hősies védekezést, és közölte, hogy nem adják át Ukrajnát a támadóknak - írja a Telex.

VIDEÓ: Az ukrán elnök üzenete

Beszédében megemlített mindenkit, a mentőket, a tűzoltókat, a tanárokat és a mérnököket is. Azt üzente nekik:

"Most vagytok a lelkesedésetek csúcsán, a lehetőségeitek maximumán. Emberek milliói, akik eggyé váltak – a lélek szupererejévé. Mi mind ellenálltunk a nyomásnak, és mi mind együtt fogjuk újjáépíteni az országunkat."

Beszélt arról is, hogy az önbizalmuk nem csak egy szó, nem csak egy hit: "ez a mi valóságunk, amit a népünk energiája tölt meg minden nap, az ellenállásunkkal, a tüntetéseinkkel. A herszoni Szabadság tér jelenti ma Ukrajna egészét, és Konotop, ahol a tüntetők üvöltve küldik el a megszállókat" - mondta.

Kitért arra is, milyen fontos az ellenállás:

"Különleges hősiesség tüntetni akkor, amikor a városodat megszállják – ha csak időlegesen is.

Amikor nincs fegyvered, és cserébe golyókat kapsz – de te nem futsz el. Amikor nincsen sem védőfelszerelésed, sem fegyvered, de nem mozdulsz el. Ezért időleges csak ez a megszállás. Ez mind csak egy kreálmány. A mi népünk, a mi ukránjaink nem adják meg magukat. Nem adják fel. Nem hagyják abba az ellenállást."

Felidézte:

"Kiabálnak a megszállók felé: »Húzzatok haza, oda, ahova a hadihajótok!« Elvitetik őket a területünkről, elállják az útjukat.

Minden egyes földdarab, amit megvédünk a megszállóktól, ahol meggyalázzuk a megszállókat, egy lépés előre, az egész államunk győzelme felé. Ez egy esély az életre.

Arra kérte az ukránokat, hogy továbbra is álljanak ellen a támadó orosz csapatoknak. Azt kérte, hogy mindenhol, ahol az ellenség megszállt egy várost, ott indítsanak offenzívát:

"Ki kell mennetek az utcára! Harcolnotok kell! Minden alkalommal, amikor lehetőség van rá, akár Herszonban, akár Bergyanszkban, akár Melitopolban, akár Konotopban. Ki kell mennetek, és ki kell űznötök a gonoszt a városainkból. Meg kell akadályozni, hogy új »népköztársaságok« alakuljanak ott, ahol elképzelhetetlen a normális élet. Ahol csak a szolgaság van, csak a térdepeltetés."

A szeparatisták irányítása alatt álló kelet-ukrajnai területeken élőknek is üzent:

"Donbasz! Emlékezz, mit mondtak rólad: senki nem kényszerítheti térdre a Donbaszt! Senki nem lesz képes rá!

Mindenki ismeri ezeket a mondatokat Donyeckben és Luhanszkban, ismételték is ezeket régen. És mi van most? Donbasz, eljött az idő! Mindenkit felszólítunk az ideiglenesen megszállt területeken, aki meghall minket, akinek az emlékeit még nem törölte ki a propaganda, akinek a szemeit még nem fedi el a félelem, akinek a lelkét még nem csonkította meg a cinizmus – harcoljatok a jogaitokért! A szabadságotokért! Ukrajnáért! Herszonnal, Bergyanszkkal, Kijevvel és az összes ukrán várossal együtt, ahol megbecsülik az életet, és nem félnek semmitől"

- üzente. Elmondta, hogy hazugság az az orosz tévében hangoztatott hír, hogy Ukrajna gyűlöli őket:

"Az orosz tévé hazugjai erről beszélnek naphosszat – hazugok, hiszen az a munkájuk, hogy hazudjanak napról napra. De nem kell, hogy ez legyen a sorsotok – csak nézzétek meg, mi történt Donyeckkel nyolc év háború után, és Harkivval nyolc nap háború után".

Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán városokat az oroszok bombázzák:

"Azt mondták nektek, mi romboltuk le a saját városainkat. Nézzetek Harkivra. Nézzetek Csernihivre.

Nézzetek az ötszáz kilós bombákra, amelyeket ukránok házaira dobtak le. Minket ölnek. Gyerekeket ölnek. Nézzetek a lerombolt iskolákra, a felrobbantott óvodákra, az omladozó harkivi székesegyházra. Nézzétek, mit tett Oroszország – a saját szemetek láttára"

- mondta Zelenszkij, majd hozzátette: védjék meg magukat a Kelet-Ukrajnában élők is, mert különben velük is az fog történni, ami Harkivban.

"Ukrajna nem lő a saját embereire, nem robbant fel lakónegyedeket, és minden donbaszi a mi emberünk volt, és az is lesz. A mi ukrán állampolgárunk"

- zárta a beszédét az ukrán elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk