Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy Putyin felelőssége véget vetni a háborúnak, de ahhoz, hogy ezt az orosz elnök megértse, vissza kell térnie a való világba. Hozzátette azt is, hogy ha tárgyalna Vlagyimir Putyinnal, csakis szemtől szembe tenné, nem közvetítők útján.
Ezzel Zelenszkij lényegében azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy nincs teljesen képben az orosz-ukrán háború állásával és Oroszország helyzetével.
Korábban az amerikai hírszerzés is azt állította: valószínűleg sok rossz hírt eltitkolnak Putyin elől a tanácsadói és a háborút is azért indíthatta meg, mert senki nem merte elmondani neki, hogy a hadserege nem annyira erős, mint amilyennek hiszi.
Volodimir Zelenszkij bejelentkezett egy videóhívás erejéig a davosi világgazdasági konferenciára, ahol elmondta:
Vlagyimir Putyinnal akkor lesz értelme tárgyalni, ha „készen áll arra, hogy elhagyja az alternatív valóságának kis buborékját”
A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.
Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.
A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.
A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.
A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.
A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.
A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”
Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.
Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.
A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.
A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.
Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez” – a pártelnök kitette a Nemzet Hangja szavazás eredményeit
Az eredményekből szerinte az szűrhető le, hogy tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt. Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.
Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.
A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.
Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.
Magyar Péter a szavazás eredményeit tágabb politikai kontextusba helyezte, és a kormánnyal szembeni kritikát fogalmazott meg. Azt állította, a Fidesz „fenyegeti a választókat és hazug propagandát folytat a mi pénzünkből”, miközben a TISZA Pártnak nincsenek közpénz-százmilliárdjai.
A szavazás eredményeit és az október 23-i „Nemzeti Menetet” egyaránt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a pártja megelőzte a Fideszt.
„Amit a szavazásunk, és amit a Nemzeti Menet megmutatott, azt erősítik meg a kutatások is: tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt” – jelentte ki Magyar Péter, aki szerint a politikai helyzetben fordulópont következett be: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez”.
A politikus szerint „ez nem meglepő, mert a kormány nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozik, hanem saját magával”, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal. „A Harcosok Klubja fontosabb számára, mint a gyermekvédelem rendbetétele” – fogalmazott.
Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.
Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve alakítják a programjukat.
A Nemzet Hangja a TISZA Párt által szervezett online konzultációsorozat. Az első, tavaszi fordulóban a párt közlése szerint több mint 1,1 millióan vettek részt, bár a részvételi adatok és az eredmények hitelesítésének módjáról nem adtak tájékoztatást. Akkor a 13 kérdésből egyedül Ukrajna európai uniós csatlakozása bizonyult megosztónak, a többi javaslat elsöprő támogatást kapott. A most lezárult második fordulót október elején indították, majd a határidőt az október 23-i rendezvényük után november elejéig meghosszabbították. A most közzétett százalékos eredmények szintén a párt saját közlésén alapulnak.
A TISZA Párt és a Fidesz támogatottságáról a közvélemény-kutató intézetek eltérő képet festenek. Míg több, a kormánytól független intézet, mint a Medián és az IDEA Intézet 2025 nyarán és őszén is a TISZA Párt előnyét vagy a két párt közötti szoros versenyt mérte, addig a kormányközeli kutatók, mint a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93, rendre a Fidesz stabil vezetéséről számolnak be. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az október 23-i megemlékezések résztvevőinek számáról is komoly vita, úgynevezett számháború alakult ki a kormánypárti Békemenet és a TISZA Nemzeti Menete között, ahol független kutatói becslések a TISZA rendezvényét hozták ki nagyobbnak.
Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.
A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.
Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbánék fapadossal repülnek Trumphoz, de nem úgy, ahogy az átlagember szokott
Cél, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól. A miniszterelnök egy egész gépet kibérelt, hogy népes kíséretével eljusson a pénteki tárgyalásra.
Holnap egy népes kormányzati delegáció indul Washingtonba, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök személyesen találkozik – írta a 24.hu. A delegációnak több miniszter is tagja lesz, köztük Nagy Márton gazdasági, Lázár János építésügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter és Lantos Csaba energetikai miniszter is.
A küldöttség a fapados légitársaság, a Wizz Air egyik repülőjével jut el az amerikai fővárosba. Azonban a Wizz Airnek nincs menetrend szerinti járata Budapest és Washington között, így a kormányzat a 24.hu szerint lényegében repülőbérléssel oldja meg az utat.
A 7350 kilométeres távolságot a küldöttség a légitársaság az idén átvett, nagy hatótávolságú A321 XLR típusú gépével teszi meg.
A fapados légitársaság választása éles kontrasztban áll a miniszterelnök és a kormánytagok korábbi utazási szokásaival, amelyek az elmúlt években számos kritikát váltottak ki. Orbán Viktor előszeretettel használta a Magyar Honvédség Airbus A319-es és Dassault Falcon 7X típusú csapatszállító, illetve futárgépeit, amelyeket a sajtó gyakran csak „kormányzati luxusrepülőkként” emlegetett.
Ezek azonban jóval kisebbek, mint a Wizz Air most kibérelt gépe, így a váltásnak lehet, hogy csupán az az oka, hogy a honvédségi Airbus túl kicsi egy ekkora delegációnak.
Az A321 XLR ugyanis a nagy hatótávolságú változata az A320-as családnak, amely több utas szállítására képes, és hosszabb távokat tud megtenni a kiegészítő üzemanyagtartályoknak köszönhetően. Az A319 pedig az A320-as család kisebb tagja, kevesebb utast képes szállítani, és rövidebb távokra van optimalizálva.
A pénteki megbeszélés fő célja, hogy Magyarország mentességet kapjon a Trump-adminisztráció által nemrég bejelentett, orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól, amelyek Magyarország olajellátását is érinthetik. Orbán Viktor kérésére Donald Trump korábban úgy reagált: „kért mentességet, de nem adtunk”.
Holnap egy népes kormányzati delegáció indul Washingtonba, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök személyesen találkozik – írta a 24.hu. A delegációnak több miniszter is tagja lesz, köztük Nagy Márton gazdasági, Lázár János építésügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter és Lantos Csaba energetikai miniszter is.
A küldöttség a fapados légitársaság, a Wizz Air egyik repülőjével jut el az amerikai fővárosba. Azonban a Wizz Airnek nincs menetrend szerinti járata Budapest és Washington között, így a kormányzat a 24.hu szerint lényegében repülőbérléssel oldja meg az utat.
A 7350 kilométeres távolságot a küldöttség a légitársaság az idén átvett, nagy hatótávolságú A321 XLR típusú gépével teszi meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Részegen balhézott egy szórakozóhelyen, lemondott és kilépett a Fidesz-frakcióból a nagykőrösi képviselő
A helyi Facebook-csoportban robbant ki a botrány Sohajda Márk viselt dolgairól. A politikus azonnal reagált, bocsánatot kért, de nem tudni, képviselői mandátumát is visszaadja-e.
Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.
Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.
„Tisztában vagyok vele, hogy viselkedésem nem egyeztethető össze a közösség bizalmával és a nagykőrösi frakciótársaim értékvállalásával, emiatt azonnali hatállyal lemondok tanácsnoki pozíciómról, és kilépek az önkormányzati Fidesz frakcióból”
– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.
Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.
Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.
Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
