A Rovatból

Egymillió forintot ér egy parlagi vipera és egy kerecsensólyom

Végignéztük a fokozottan védett hazai fajok listáját, hogy tudd, melyik állat élete mennyit ér.


Sokszor előfordul, hogy óvatlanságból, félelemből vagy éppen szeretetből ártunk bizonyos állatoknak. Az 1996. évi LIII. törvény szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Ugyanakkor a minisztériumi rendelet azt is szabályozza, hogy védettségük ellenére mikor lehet ritkítani vagy elriasztani őket. Az egyes védett fajok eszmei értékét ötezer forinttól egymillió forintig árazta be a kormány egy terjedelmes listában, amelyet mi alaposan áttanulmányoztunk.

Ha folyópartnál, kertes övezetben vagy családi házban laksz, esetleg gyakran kirándulsz, akkor többé-kevésbé rendszeresen találkozol állatokkal is.

Mielőtt undorodva lecsapnád a bulvármagazinnal az arcod elé ereszkedő óriás-keresztespókot, gondolj rá, hogy egyrészt értékes, védett állatról van szó (ez a mutatvány a törvény szemében 5000 forintodba fájna), másrészt valószínűleg te jobban félsz tőle, mint ő tőled.

Keresztespók. Forrás: Wikipedia

Ugyanennyi vérdíja van például a kerti csigának, az imádkozó sáskának és a dunai heringnek is.

Egy méretes szarvasbogár, zöld varangy vagy levelibéka már a dupláját éri, 10 ezer forintot, de a mókus, a vízisikló, az ezüstsirály, a nagy fakopáncs, a kék cinege vagy a vakond már a 25 ezer forintos kategóriába esik, azaz ennyi büntetést kellene kifizetned azért, ha miattad bántódása esik egy példánynak.

Az amerikai költő, Edgar Allan Poe kedvence, a holló – ahogyan a gazdák ellensége, a vetési varjú is – 50 ezer forintnyi öntudattal repked a mezők felett, de ekkora összeget tűztek ki a mocsári teknős, a kis hattyú és az erdei sikló védelme érdekében is.

A látványosan fészkelő fehér gólya és a dongófajhoz tartozó óriás poszméh már 100 ezer forintot érnek, de Arany Laci nimbuszát rombolandó, egy ürge ellen elkövetett sérelem nem kevesebb, mint 250 ezer forinttal rövidítené meg a pénztárcánkat.

Ugyanennyibe kerül, ha valaki elejt mondjuk egy  keresztes viperát, egy farkast, egy barna medvét vagy egy vadmacskát.

A két legértékesebb kategóriába a félmillió és egymillió forintos eszmei értékkel bíró állatok esnek. Előbbibe tartozik például a haragos sikló, a kanalas gém, a kis héja, a fekete sas, a vándorsólyom, az uhu, az óriás koraidenevér, az északi pocok vagy a hiúz.

Fekete sas. Forrás: PxHere

De olyan – Harry Potter legendás világát idéző – furcsa madarak is 500 ezer forintot érnek, mint a reznek, a libebíbic, a kerti sármány, a feketeszárnyú székicsér vagy a tarka szalakóta. Aminek ilyen aranyos neve van, arra csak vigyázni lehet, ugye?

Jöjjön végül a szupervédett, aranyozott VIP csoportba tartozó elit. Akit ebből az egymilliósok köréből mindenki ismer – bár valószínűleg csak a hírneve miatt, személyesen nem gyakran ad autogrammot –, az a parlagi vipera, amely egy félméteres, gyenge mérgű kígyó.

Parlagi vipera. Forrás: Wikipedia

Jónéhány madár is ide tartozik, ilyen a kerecsensólyom, amelyből idén már csak 30 egyedet találtak az országban a számlálás során. A fokozottan védett madarak között található még a békászó-, parlagi- és rétisas, utóbbi szárnyfesztávolsága elérheti akár a tekintélyt parancsoló két és fél métert is.

A lenyűgöző zuhanórepüléséről híres kígyászölyv is vöröslistás bandatag, az ő különcsége abban rejlik, hogy amíg az elejtett kígyó elejét emészti, addig a vége még sokáig kilóg a szájából. Az egy méter magas túzoknak Magyarországon van a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ennek a meglepően gyorsan repülő, pulykaszerű madárnak a dürgés a szuperképessége, ami a flörtöléshez szükséges mozdulatsoruk (fej hátra, faroktollak fel, szárnyak kifordítva és torokzacskó felfújva, és már készen is van a násztánc).

A vörösnyakú lúd olyan, akár egy fekete-fehér-barna színekben pompázó absztrakt festmény, nem csoda, hogy az egyiptomi fáraók korában is előszeretettel ábrázolták. A récefélékbe tartozó kis lilik vándorcsapatokban mozog, és a bandatagok „hág” kiáltásokkal üzennek egymásnak. A széki lile súlya egy fél tábla csokival vetekszik, bájos fekete nyaksávja könnyen felismerhetővé teszi.

A csíkosfejű nádiposzáta a verébalakúak rendjébe tartozik, és állítólag nem monogám típus (biztos azzal magyarázzák ki otthon a fészekben az affért, hogy „különben kihalnánk, drágám”).

A vékonycsőrú póling a világ egyik legritkább madárfaja, ezért súlyosan veszélyeztetett, a világon körülbelül összesen 50 darab él még belőle. Az egyik utolsó észlelése pont Magyarországon történt.

A rágcsálók szaporák, ezért meglepő, hogy a csíkos szöcskeegér is vöröslistás. Ez a rafinált kis éjszakai jószág nem dől be a csapdáknak, ezért leginkább bagolyköpetekből tudunk róla többet.

Földalatti járatokban bolyong a szerencsétlenségi különdíjas nyugati földikutya, amely tényleg úgy néz ki, mint egy szőrös krumpli. Csökevényes szeme csak a fényt érzékeli, de képes érzékelni a Föld mágneses terét és így tájékozódik.

Ha a fenti állatokba botlasz, ne babráld vagy ejtsd túszul őket (szerencsére nem úgy működik, hogy bemész vele a zaciba és odaadják az árát), hanem óvd a természeti értékeket és élővilágot! Remélhetőleg a következő generációk nem csak fényképről fogják ismerni ezeket a csodálatos teremtményeket.

Forrás: Jogtar.hu, Wikipedia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Botrány a Lidlnél: túl olcsón árulják az ország tortáját, kiakadtak a cukrászok
A testület szerint engedély nélkül használták a logójukat az „Álmodozó” tortán. A piaci ár alatti akciós ár miatt a hatóságokat is bevonhatják az ügybe.


A Magyar Cukrász Ipartestület kifogásolta, hogy a Lidl akciós újságjában szereplő „Álmodozó” torta csomagolásán engedély nélkül használták a szervezet logóját. Szerintük ez megtévesztheti a vásárlókat, ezért az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal közösen lépéseket tesznek, írja a Világgazdaság.

A testület arról is beszámolt, hogy

a tortát valóban egy ipartestületi tag szállítja az áruházláncnak. Ez önmagában nem jelent problémát, hiszen minden tag jogosult viszonteladót kiszolgálni, a gondot az okozza, hogy a vállalkozás elmulasztotta bejelenteni a viszonteladói értékesítést.

Az ipartestület az árat is problémásnak tartja. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az alapanyagok és a termelési költségek alapján a Lidl akciós újságjában feltüntetett ár piaci érték alatt van. Hozzátették:

„a multinacionális kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlatában sajnos gyakori, hogy egy terméket kizárólag a marketing értéke miatt, sokszor pénzügyi haszon nélkül árusítanak,

ezért alkalmazzák a piacinál jóval alacsonyabb értékesítési árat.”

A Lidl a testület kérdésére úgy reagált, hogy csak egyszeri szállításról van szó, és nem tervez folyamatos ellátást az áruházlánc felé.

A szervezet szerint ez a fajta árazás hosszú távon károsíthatja a cukrászszakmát. Ezért felvették a kapcsolatot a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy tisztázzák, van-e jogi korlátozás arra, ha egy kiskereskedelmi lánc beszerzési áron vagy az alatt kínál cukrászterméket. A további lépések a GVH válaszától függnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás hivatalának 49 autója van - 120 millióért keresnek szervizt a köztársasági elnök flottájához
A flotta nagysága a szerződés ideje alatt változhat, akár 20 százalékkal is. A nyertesnek komoly műhelykapacitással kell rendelkeznie.


A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.

A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.

A listán 7 Volkswagen Multivan/Carawelle, 5 Volkswagen ID4, 4 Volkswagen T-Roc, 1 Volkswagen Caddy, 3 Volkswagen eGolf, 1 Volkswagen Tiguan, 2 Audi, 17 Skoda SuperB, 7 Skoda Octavia, 1 Skoda Kodiaq és 1 Skoda Yeti szerepel.

A kiírásban azt is kiemelték, hogy a flotta összetétele és mérete változhat a szerződés időtartama alatt.

Az ajánlatkérő a mennyiséget a tényleges igényekhez igazítva akár 20 százalékkal is módosíthatja.

Az államfő hivatala a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. Az Átlátszó szerint a részletek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentumokból derülnek ki.

A 444.hu korábbi cikke arra is emlékeztetett, hogy amikor Sulyok Tamás hivatalba lépett, a Sándor-palota több autót értékesített, majd újakat szerzett be. Azóta körülbelül 80 millió forintot költöttek vásárlásra, míg Novák Katalin 2022-es beiktatása után 185 millió forintot fordítottak erre.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: