A Rovatból

Egymillió forintot ér egy parlagi vipera és egy kerecsensólyom

Végignéztük a fokozottan védett hazai fajok listáját, hogy tudd, melyik állat élete mennyit ér.


Sokszor előfordul, hogy óvatlanságból, félelemből vagy éppen szeretetből ártunk bizonyos állatoknak. Az 1996. évi LIII. törvény szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Ugyanakkor a minisztériumi rendelet azt is szabályozza, hogy védettségük ellenére mikor lehet ritkítani vagy elriasztani őket. Az egyes védett fajok eszmei értékét ötezer forinttól egymillió forintig árazta be a kormány egy terjedelmes listában, amelyet mi alaposan áttanulmányoztunk.

Ha folyópartnál, kertes övezetben vagy családi házban laksz, esetleg gyakran kirándulsz, akkor többé-kevésbé rendszeresen találkozol állatokkal is.

Mielőtt undorodva lecsapnád a bulvármagazinnal az arcod elé ereszkedő óriás-keresztespókot, gondolj rá, hogy egyrészt értékes, védett állatról van szó (ez a mutatvány a törvény szemében 5000 forintodba fájna), másrészt valószínűleg te jobban félsz tőle, mint ő tőled.

Keresztespók. Forrás: Wikipedia

Ugyanennyi vérdíja van például a kerti csigának, az imádkozó sáskának és a dunai heringnek is.

Egy méretes szarvasbogár, zöld varangy vagy levelibéka már a dupláját éri, 10 ezer forintot, de a mókus, a vízisikló, az ezüstsirály, a nagy fakopáncs, a kék cinege vagy a vakond már a 25 ezer forintos kategóriába esik, azaz ennyi büntetést kellene kifizetned azért, ha miattad bántódása esik egy példánynak.

Az amerikai költő, Edgar Allan Poe kedvence, a holló – ahogyan a gazdák ellensége, a vetési varjú is – 50 ezer forintnyi öntudattal repked a mezők felett, de ekkora összeget tűztek ki a mocsári teknős, a kis hattyú és az erdei sikló védelme érdekében is.

A látványosan fészkelő fehér gólya és a dongófajhoz tartozó óriás poszméh már 100 ezer forintot érnek, de Arany Laci nimbuszát rombolandó, egy ürge ellen elkövetett sérelem nem kevesebb, mint 250 ezer forinttal rövidítené meg a pénztárcánkat.

Ugyanennyibe kerül, ha valaki elejt mondjuk egy  keresztes viperát, egy farkast, egy barna medvét vagy egy vadmacskát.

A két legértékesebb kategóriába a félmillió és egymillió forintos eszmei értékkel bíró állatok esnek. Előbbibe tartozik például a haragos sikló, a kanalas gém, a kis héja, a fekete sas, a vándorsólyom, az uhu, az óriás koraidenevér, az északi pocok vagy a hiúz.

Fekete sas. Forrás: PxHere

De olyan – Harry Potter legendás világát idéző – furcsa madarak is 500 ezer forintot érnek, mint a reznek, a libebíbic, a kerti sármány, a feketeszárnyú székicsér vagy a tarka szalakóta. Aminek ilyen aranyos neve van, arra csak vigyázni lehet, ugye?

Jöjjön végül a szupervédett, aranyozott VIP csoportba tartozó elit. Akit ebből az egymilliósok köréből mindenki ismer – bár valószínűleg csak a hírneve miatt, személyesen nem gyakran ad autogrammot –, az a parlagi vipera, amely egy félméteres, gyenge mérgű kígyó.

Parlagi vipera. Forrás: Wikipedia

Jónéhány madár is ide tartozik, ilyen a kerecsensólyom, amelyből idén már csak 30 egyedet találtak az országban a számlálás során. A fokozottan védett madarak között található még a békászó-, parlagi- és rétisas, utóbbi szárnyfesztávolsága elérheti akár a tekintélyt parancsoló két és fél métert is.

A lenyűgöző zuhanórepüléséről híres kígyászölyv is vöröslistás bandatag, az ő különcsége abban rejlik, hogy amíg az elejtett kígyó elejét emészti, addig a vége még sokáig kilóg a szájából. Az egy méter magas túzoknak Magyarországon van a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ennek a meglepően gyorsan repülő, pulykaszerű madárnak a dürgés a szuperképessége, ami a flörtöléshez szükséges mozdulatsoruk (fej hátra, faroktollak fel, szárnyak kifordítva és torokzacskó felfújva, és már készen is van a násztánc).

A vörösnyakú lúd olyan, akár egy fekete-fehér-barna színekben pompázó absztrakt festmény, nem csoda, hogy az egyiptomi fáraók korában is előszeretettel ábrázolták. A récefélékbe tartozó kis lilik vándorcsapatokban mozog, és a bandatagok „hág” kiáltásokkal üzennek egymásnak. A széki lile súlya egy fél tábla csokival vetekszik, bájos fekete nyaksávja könnyen felismerhetővé teszi.

A csíkosfejű nádiposzáta a verébalakúak rendjébe tartozik, és állítólag nem monogám típus (biztos azzal magyarázzák ki otthon a fészekben az affért, hogy „különben kihalnánk, drágám”).

A vékonycsőrú póling a világ egyik legritkább madárfaja, ezért súlyosan veszélyeztetett, a világon körülbelül összesen 50 darab él még belőle. Az egyik utolsó észlelése pont Magyarországon történt.

A rágcsálók szaporák, ezért meglepő, hogy a csíkos szöcskeegér is vöröslistás. Ez a rafinált kis éjszakai jószág nem dől be a csapdáknak, ezért leginkább bagolyköpetekből tudunk róla többet.

Földalatti járatokban bolyong a szerencsétlenségi különdíjas nyugati földikutya, amely tényleg úgy néz ki, mint egy szőrös krumpli. Csökevényes szeme csak a fényt érzékeli, de képes érzékelni a Föld mágneses terét és így tájékozódik.

Ha a fenti állatokba botlasz, ne babráld vagy ejtsd túszul őket (szerencsére nem úgy működik, hogy bemész vele a zaciba és odaadják az árát), hanem óvd a természeti értékeket és élővilágot! Remélhetőleg a következő generációk nem csak fényképről fogják ismerni ezeket a csodálatos teremtményeket.

Forrás: Jogtar.hu, Wikipedia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.

A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.

A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.

A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.

A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.

Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.

A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.

Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ügynökakták: benyújtotta a kormány a nyilvánosságra hozatalt előkészítő törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton nyújtotta be a javaslatot, amely egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot hozna létre. A 11 fős testület szakmai szempontok alapján készítené elő a pártállami titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.

A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.

A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.

Az eljárás menete szerint a szolgálatoknak tételes listát kellene adniuk a bizottságnak minden olyan iratról, amelynek titkosítását fenntartották. Ha a bizottság a minősítés megszüntetését javasolja, a minősítő szerv köteles azt soron kívül felülvizsgálni. Amennyiben továbbra is a titkosítás mellett döntenek, részletes indoklással kell tartozniuk a bizottságnak és az illetékes miniszternek.

Ha egy irat minősítését megszüntetik, azt haladéktalanul át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol kutathatóvá válik.

A javaslat indoklása a demokratikus kontroll fontosságát hangsúlyozza.

„A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Csak ezáltal biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg.”

A bizottság tagjai személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, egy egyszerű titoktartási nyilatkozattal is megismerhetnék a minősített adatokat. Ez jelentős eltérés a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenlegi, szigorú rendszerétől, amely mélyreható biztonsági átvilágításhoz köti a titkos iratokhoz való hozzáférést.

A módosítás a felülvizsgálatok gyakoriságát is növelné: az eddigi legalább ötévente esedékes ellenőrzés helyett legalább kétévente kötelező lenne újraértékelni a minősítéseket, sőt, miniszteri felhívásra soron kívüli eljárás is indulhatna.

Szűkülne a titokban tartás mozgástere is: a külkapcsolatokra hivatkozva például már csak akkor lehetne egy iratot zárolni, ha annak nyilvánosságra kerülése egy európai uniós, EGT- vagy NATO-tagállammal fennálló viszonyt sértene. A törvényből több, eddig a minősítés fenntartását lehetővé tévő pontot is törölnének.

A mostani kezdeményezés egy több évtizedes politikai vitára tenne pontot. Bár az állambiztonsági múlt feltárásának jogi kereteit a 2003. évi III. törvény teremtette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával, a teljes nyilvánosság azóta sem valósult meg. A 2010-es években például az LMP több alkalommal is benyújtott törvényjavaslatot a teljes nyilvánosság érdekében, de ezeket az akkori kormánypárti többség rendre elutasította, jellemzően nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk