HÍREK
A Rovatból

Varga Judit berágott a Facebookra

A miniszter szerint visszafogja a cég a posztjai elérését. A probléma az, hogy ilyet csak úgy nem szokott csinálni a Facebook.


Varga Judit igazságügyi miniszter friss Facebook-posztjában arról ír, hogy nemrég kirakott egy bejegyzést, és szerinte a Facebook visszafogta a poszt eléréseit, de valószínűleg nemcsak a posztot, hanem általában Varga Judit profilját korlátozza.

„Hétfő reggel arról írtam Facebook-bejegyzést, hogy a közösségi média aktivitásnak kiemelt szerepe lehet a 2022-es választás során, hiszen az online platformokon keresztül a politikusok közvetlenül, jelentős számú választóhoz eljutnak. Megjegyeztem továbbá, hogy a konzervatív oldal ugyan sokat fejlődött e téren, de nem dőlhetünk hátra, sok még a teendő. Láss csodát: ezen bejegyzésem után pár órával a Facebook (annak senki által nem ismert kezelői) előzetes értesítés és indokolás nélkül úgy állította át a hivatalos Facebook fiókommal kapcsolatos algoritmusokat, hogy ezzel a korábbiakhoz képest töredékére (negyedére-ötödére) esett vissza a bejegyzéseim elérése, ami egyet jelent azzal, hogy az általam fontosnak tartott politikai üzenetek is jóval kevesebb emberhez jutnak el ezen a csatornán” – panaszolja a miniszer, aki szerint ez a gyakorlat „nagyon nincs rendben”.

Mi, akik 10 éve érezzük a Szeretlek Magyarországnál a Facebook minden apró változását, bízvást mondhatjuk, hogy nagyon valószínű, hogy a miniszter (illetve a tanácsadói) téved, és nem erről van szó.

A Facebook algoritmusa, amely az eléréseket is szabályozza egy roppant bonyolult, soktényezős algoritmus, amely sok mindenre alkalmas, de a Facebook nem használja arra, hogy egyes posztok vagy profilok elérését visszafogja, csak akkor, ha valamilyen módon büntetésben van az illető, de ezt azonnal közlik is.

Ilyen eset lehet például, ha valaki rendszeresen a Facebook alapelveibe ütköző tartalmat (például szexuális vagy erőszakos tartalmat) közöl, és a figyelmeztetések dacára sem áll le vele.

A miniszter enyhe nyomásgyakorlásként azért megemlíti, hogy annak idején azért hozták létre az Igazságügyi Minisztériumban a Digitális Szabadság Bizottságot, hogy minden, az online/digitális térben tapasztalható kérdést, anomáliát megvizsgáljanak és szükség esetén javaslatot tegyenek a jogszabályi környezet megváltoztatására.

„Látjuk mi történik a világban, látjuk, hogy a globális techcégek mögötti erőcsoportok akár választásokat is képesek eldönteni. Nem szabad naivnak lennünk, minden eshetőségre fel kell készülni és átláthatóvá kell tenni ezen globális cégek működését és döntéseit. A munkát folytatjuk! Addig is várom a Facebook magyarországi kezelőinek mielőbbi tájékoztatását, hogy milyen indokok alapján, milyen időtávra korlátozzák a fiókom elérését, valamint, hogy erről miért felejtettek el tájékoztatni és vajon rendszeresen megteszik-e ezt a magyar politikai élet szereplőivel” – írja még a miniszter.

Világszerte komoly konfliktus van a nagy közösségi oldalak és a politika között, a legismertebb példa erre Trump és a Twitter csatája, amely végigkísérte az amerikai választási kampányt is.

De az a csata nem arról szólt, hogy visszafognák az elérést, hanem hogy az elnök hazudozásait nem tűrte tovább a Twitter, majd a Facebook is többször jelezte, hogy vitatott tartalomról vagy fake news-gyanús posztról van szó.

Az biztos, hogy Magyarországon is mindenki felismerte, hogy milyen nagy véleményformáló erő rejlik a közösségi médiumok felületeiben, és az utóbbi 1-2 évben már a kormány is nagy energiát fektet abba, hogy itt is kommunikáljon, a koronavírus-válság idején különösen fontossá vált a Facebook a kommunikációban.

Maga Orbán Viktor is gyakran itt teszi meg a fontos bejelentéseit, itt kommunikálja a válságkezelést.

Az azonban elég valószínű, hogy a Facebook magyarországi kezelőinek mielőbbi tájékoztatását hiába várja a miniszter, ilyen ugyanis nincsen, a Facebook is regionális rendszerben működik, jelezni lehet persze, ha valami problémánk van, de ennek elbírálása nem Magyarországon történik. Fontos politikai szereplők ügyei persze magasabb szintű megoldást eredményezhetnek, de vélhetően inkább egy átfogó algoritmus-változásba eshettek bele a minapi posztjai Varga Juditnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Media1: Vége a Megafonnak, pénteken az utolsó dolgozó is távozik a cégtől, még a bútorokat is eladták
A Fidesz-közeli propagandaközpontnál két hullámban, összesen 55-57 embert bocsátanak el, az utolsó munkaviszony pénteken szűnik meg. A cég már az irodáit is felszámolta, a bútorokat és a technikai eszközöket is eladták.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 25.



Pénteken befejezi működését a Megafon: a Media1 információi szerint ma megszűnik az utolsó dolgozó munkaviszonya is a kormánypárti véleményvezéreket tömörítő központnál. A lap egy belső forrásra hivatkozva azt írja, a teljes leépítést két hullámban hajtották végre, az első csoport múlt vasárnap, a második pedig pénteken távozik, a folyamat összesen 55-57 embert érint.

A cég irodáit már felszámolták, a bútorokat és egyéb eszközöket eladták – tudta meg a Media1. A portál szerint hasonló folyamat zajlott a Digitális Szuverenitási Központnál is, ahol szintén értékesítettek bútorokat és technikai felszereléseket.

A teljes leállásig ellentmondásos belső kommunikáció vezetett. A Fidesz április 12-i választási vereségének estéjén Dukász Magor, a Megafon egyik vezetője még a folytatásról beszélt a stábnak. Egy későbbi értekezleten azonban már arról volt szó, hogy változások jönnek, a munkatársak pedig szembesítették a vezetést a téves győzelmi előrejelzésekkel. Ekkor merült fel az is, hogy a jövőben közösségi finanszírozásra állhatnak át.

A bizonytalanságot jelezte, hogy Dukász megszüntette a cég WhatsApp-csoportját, és bár egy új, Signalon létrehozott csoportot kért, abba ő maga már nem lépett be.

A végleges döntésről Kovács István ügyvezető április 21-én tájékoztatta a munkatársakat: közölte, hogy ha nem találnak megoldást a finanszírozásra, május 21-én bejelentik a csoportos létszámleépítést. Ez május 21-én meg is történt.

A távozó dolgozók a törvény szerint járó végkielégítést kapták meg, egységes, bővebb juttatási csomag nem volt. A forrás szerint a munkavállalók körében különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy éppen ebben az időszakban jelentek meg hírek Dukász Magor érdekeltségeinek jelentős nyereségéről.

Egy távozó munkatárs arról beszélt, hogy a kampányidőszakban heti hétnapos, éjjel-nappali munkát kértek tőlük azzal az ígérettel, hogy így egy esetleges vereség után is biztosítható lesz a Megafon fennmaradása, de „ebből végül semmi nem valósult meg”.

A szervezet több mint 300 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornája, a Patrióta jövője bizonytalan, bár a csatorna főszerkesztője a borítókép tanúsága szerint szintén távozik.

A Megafon leépülése egy szélesebb körű folyamat része, amely a teljes jobboldali médiabirodalmat érinti. A választási vereség óta tömeges elbocsátások zajlanak a Mediaworks-nél, a Mandinernél, a PestiSrácok teljes stábját elküldték, a Bors nyomtatott kiadását felfüggesztették, és több más lap működése is megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azonnali hatállyal menesztette Czunyiné Bertalan Juditot
A miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot a TOP és TOP Plusz monitoringbizottságok elnöki tisztségéből. Már ki is nevezték az utódját.


Magyar Péter miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot, a Fidesz Védvonal nevű hálózatának vezetőjét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a TOP Plusz programok uniós forrásainak felhasználását felügyelő bizottságok éléről. A szerdán megjelent kormányhatározattal egy időben a kabinet több mint 530 milliárd forintnyi uniós forrást szabadított fel két sürgős energetikai programra.

A Magyar Közlönyből derült ki, hogy

a kormányfő döntése értelmében csütörtöktől a két testület irányítását Szabó Mátyás, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium vidék- és területfejlesztési államtitkára vette át

írta a 24.hu.

Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány az előző kabinet Gazdaság-újraindítási akciótervére hivatkozva bővítette a helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódó listát.

Uniós pénzekből támogatják az okos villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését 53 milliárdos keretösszeggel, valamint a megújuló energiaforrások hálózati integrációját egy 480 milliárd forintos programmal.

A szoros határidő miatt Magyar Péter azzal bízta meg Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy azonnal gondoskodjon a két program végrehajtásának megkezdéséről.

A kormányhatározat nevesíti is a lehetséges kedvezményezetteket. Az okosmérőkre kiírt pályázatokon kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok indulhatnak.

Ezek az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az ELMŰ Hálózati Kft., az MVM ÉMÁSZ és DÉMÁSZ Áramhálózati Kft., valamint az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. Utóbbi cég Mészáros Lőrinc tőzsdei vállalatcsoportjához tartozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tanács Zoltán a Fidesz-média összeomlásáról: Lehet munkát keresni a piacon
A tudományos és technológiai miniszter szerint a Mediaworks elbocsátott munkatársainak, akiket propagandistáknak nevezett, a piacon kell megélhetést találniuk. Tanács Zoltán hozzátette, a NER-oligarchák sem fogják megmenteni őket.


A „hazugsággyár” megszűnéséről és a „NER vergődéséről” írt Facebook-posztot Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki szerint miközben ez zajlik, közösen el lehet kezdeni felépíteni egy új országot. A bejegyzés apropóját a jobboldali médiában zajló átalakulások adták. Konkrét példaként említi, hogy a Mandinertől 60 embert bocsátottak el, és még 48-an maradtak, ami szerinte több mint 50%-os leépítés. Hozzáteszi, a Pesti Srácoknál „mindenkit elküldtek”. Az eseményeket a „bukott Orbán-kormány fő propagandagépezetének számító” Mediaworks csoportnál zajló folyamatos leépítések sorába illeszti.

A miniszter szerint a piac jól tudja, mire van igény. „Ha egy termék a jogszabályi kereteket betartva, tisztességesen, átlátható módon finanszírozva működik, akkor egyetlen dolog számít - hogy van-e rá kereslet. Hogy teremt-e olyan értéket, amiért az olvasók, hirdetők hajlandók fizetni.” Leszögezi, hogy a TISZA-kormány nem korlátozza a sajtószabadságot, a Mediaworks összeomlása pedig a tulajdonosok beismerése arról, hogy a cégcsoport soha nem volt piaci alapon életképes. „A kormányzat bukása után, a közpénzcsapok elzárása elegendő volt ahhoz, hogy a hazug híreket, lejáratásokat, valóságtorzító publikációkat szakmányban gyártó gépezet megtörjön. Hiszen nem sajtótermékeket árult, hanem propagandát gyártott.”

Tanács a cégcsoport jövőjét illetően a teljes összeomlást valószínűbbnek tartja a megtisztulásnál. Az ellenzékbe szorult Fidesz azon kijelentéseit, hogy veszélyben a sajtószabadság és családok százai kerülnek veszélybe, „álszentségnek” nevezi. Úgy fogalmaz: „Akkor nem volt ekkora a felháborodás, amikor a most elbocsátott "újságírók" (elnézést, propagandisták) embereket, családokat tettek tönkre, lejáratásokkal, gyűlöletkeltéssel, százszor bíróság előtt is kimondott hazugságokkal fertőzték a közéletet. És mindezt közpénz milliárdokból.” Szerinte most eljött az igazság pillanata: az elbocsátottaknak a piacon kell munkát keresniük.

A posztban élesen elválasztja egymástól a „nemzeti nagytőkéseket” és a NER oligarcháit. „A NER oligarchái NEM nemzeti nagytőkések. Döntő többségük nem üzletember, hanem stróman” – írja, hozzátéve, hogy a valódi nemzeti tőkés piaci alapon építette fel vagyonát, míg a NER oligarchái „közönséges közpénztolvajok”, akik állami megrendelések nélkül nem versenyképesek, és csak haszonszerzés vagy a „börtön elkerülése” érdekében támogatnák a jobboldali sajtót. A miniszter szerint a legtöbben már nem a NER vergődésére, hanem a jövő építésére szeretnének koncentrálni, és ebbe most mindenkinek van beleszólása.

Felhívja a figyelmet a kormány honlapján zajló két társadalmi egyeztetésre: az Alaptörvény átmeneti, 17. módosítására (június 27-ig) és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására (június 30-ig). Előbbi a „maffia politikai csápjait”, utóbbi a „gazdasági csápjait” hivatott levágni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Koncepciós eljárásnak nevezte a Fidesz a 17 milliárdos NKA-ügy nyomozását
A korábbi kormánypárt szerint a Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozás politikai indíttatású. Azt írták, a rendőrség „nyilvánvalóan politikai utasításra” jár el, éppen ezért a hatóságokat a jogállami szabályokhoz való visszatérésre szólították fel.


A Fidesz szerint politikai koncepciós eljárás zajlik a Nemzeti Kulturális Alap ügyében, miután a hatóságok hat embert őrizetbe vettek a 17 milliárdos támogatási botrányban.

A párt az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a rendőrség „nyilvánvalóan politikai utasításra” jár el, és a hatóságokat a jogállami szabályokhoz való visszatérésre szólítja fel.

Az ellenzéki párt védelmébe vette a korábbi "nemzeti" kormány kultúrpolitikáját, és hangsúlyozta, hogy az érintettek elismerést érdemelnek. „Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzeti kormány nemcsak a magaskultúrát, hanem a mindennapi kultúrát is támogatta, és nemcsak a nagyvárosokban, hanem minden településen hozzáférhetővé tette. Azok a művészek, kulturális szervezők, a kulturális kormányzat közszolgái, akik ezt munkájukkal lehetővé tették, nem üldöztetést, hanem elismerést érdemelnek” – fogalmaztak. Hozzátették, hogy kiállnak a koncepciós eljárással sújtottak mellett.

A Fidesz politikai bírálata azután érkezett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden bejelentette, jelentős előrelépést értek el a nyomozásban. A hatóság közölte, hogy a 17 milliárd forintot is meghaladó támogatási ügyben hat embert állítottak elő bűncselekmény gyanújával. Azóta kiderült, hogy az őrizetbe vettek között van Bús Balázs, az NKA volt alelnöke, Óbuda korábbi fideszes polgármestere, akit csütörtökön 30 napra letartóztattak.

A NAV szerint a keddi akcióval „jelentős előrelépést” tettek a nyomozók, akik korábban kutatásokat és lefoglalásokat hajtottak végre a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, valamint magánszemélyeknél.

A botrány akkor terelődött jogi útra, amikor a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik vezetője hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, mert a 17 milliárdos keretről szerinte szakmai kontroll nélkül, átláthatatlan eljárásban dönthettek. Az ügyre az elsők között hívta fel a figyelmet Molnár Áron színész-aktivista, akit a NAV később tanúként hallgatott ki. A kirobbanó botrány hatására súlyos bizalmi válság alakult ki az intézményen belül, ami tömeges lemondásokhoz vezetett: a bizottság közel fele, köztük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is távozott a testületből. Eközben több kedvezményezett elkezdte visszafizetni a kapott milliókat, a visszaáramló összeg már meghaladja a kétmilliárd forintot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk