Németh Zsolt Tusványoson: Nem vagyunk ukránellenesek, oroszpártiak vagy szélsőségesek

Elkezdődött Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismertebb nevén Tusványos, amelyet Németh Zsolt nyitott meg. A rendezvény első napján az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, hogyan határozza meg magát a politikai közösségük, és milyen félreértéseket szeretnének eloszlatni, számolt be a történtekről a 444.

Németh Zsolt szerint a „Ránk számíthatsz” jelszóban a „ránk” többes szám első személy, majd hozzátette, hogy először azt akarta megkérdezni: „kik vagyunk mi”, aztán azt, hogy „kik nem vagyunk” – de végül inkább válaszokat adott.

Úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban változott az öndefiníciójuk, a szuverenista és a demokrata meghatározások váltak hangsúlyossá.

A szuverenista kifejezés, az pedig a népszuverenistából eredeztetve szintén a néphatalmat, népuralmat jelenti, szóval a demokrata és a szuverenista végső soron szinonima, de a hangsúlya ugye a szuverenistának nagyon erősen azon van, hogy el kell hárítani egy demokráciában az illetéktelen külső beavatkozásokat.” Hozzátette, hogy ez lehet keleti vagy nyugati beavatkozás is.

A patrióta öndefinícióval kapcsolatban elmondta, hogy ez az identitást és a hazához való kötődést teszi hozzá a demokrata és szuverenista meghatározásokhoz.

Fontos a nemzet is és fontos az európai szó is ebben az összetételben.”

Kijelentette, hogy

mivel jószomszédi viszonyra törekednek minden környező nemzettel, ahogyan azt szerinte a történelem is megköveteli. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok csorbítása árán nem lehet jószomszédi viszonyt kialakítani. „Tehát ebből nem engedhetünk.”

Hozzátette: „nem vagyunk oroszpártiak sem, hogy ezt a harmadik bélyeget is tisztázzuk.

és az elmúlt hetek, hónapok tanulsága alapján egyre inkább ez az álláspontunk. És ez nem változott.”

Beszélt arról is, hogy „nem vagyunk szélsőségesek sem. Szókimondóak vagyunk, ugyanakkor párbeszédre törekszünk. Viszont meglehetősen intoleránsak vagyunk mindenfajta kisebbségellenséggel, antiszemitizmussal, magyarellenességgel szemben.”

A kihívásokról szólva azt mondta: „egy bizonytalan korszak kapujában vagyunk”, ezért szerinte kiemelten fontos, hogy kire lehet számítani. Köszönetet mondott a lelkészeknek, amiért „fölhívták a figyelmet arra, hogy mindenek előtt az Úristenre támaszkodjunk”.

Első kihívásként az úgynevezett Trump-tornádót említette. Úgy fogalmazott:

Érdemes a többpólusú világrendről vallott teóriákat félretennünk, hiszen az amerikai hegemóniának a megerősödésével van dolgunk, és a szövetségesi, különösen a védelmi vállalásoknak a teljesítése az megkerülhetetlen az elkövetkezendő időszakban. Ha szeretjük a fegyvereket, ha nem. És nagyon fontos, hogy egy gazdasági megállapodást létre tudjon hozni Európa és Magyarország is, ezzel a nagy, a világot végigsöprő erővel.”

A második kihívás az orosz–ukrán háború. Erről azt mondta: „

Hozzátette: „De ugyanakkor azért azt tisztábban látjuk, hogy a felelősség, az orosz felelősség teljesen egyértelművé vált ebben az időszakban ennek a háborúnak az elhúzódásáért. És várható az, hogy itt az engedmények helyett egy sokkal offenzívebb fellépésre fog sor kerülni az elkövetkezendő időszakban.”

Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „egy hosszú, választási év után vagyunk”, és a legfontosabb tanulság szerinte az, hogy Románia „egy bonyolult ország”. Úgy véli, az erdélyi magyarság véleményére minden politikai tényezőnek érdemes odafigyelnie, beleértve a magyar kormányt is. Azt is mondta: „Magyarország nyitott az elmélyült együttműködésre Romániával.”

Végül a nemzetpolitikáról is beszélt. Szerinte ez egy háromszög, amelyben Magyarország, a szomszédos ország és az ott élő legitim kisebbségi szervezetek egyformán fontos szerepet töltenek be.

Beszéde végén idézte Sevcsuk kijevi érseket is: „mi nem terület vagyunk, hanem emberek”. Ehhez hozzátette: „Azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos gondolat, amikor politikáról, geopolitikáról beszélünk. Emberek viszonylatairól van szó. Az emberiességi megközelítésnek nagyon fontos összevetője az, hogy minden ország megfelelő kisebbségpolitikát folytasson, és Magyarország megfelelő nemzetpolitikát folytasson az elkövetkezendő esztendő folyamán is.”