Valósággal megszállták a világtengereket a kínai fantomflotta halászhajói, és bár Peking „zéró toleranciát” hangoztat az orvhalászokkal szemben, a gyakorlatban továbbra is a nemzetközi szabályok megkerülésére törekszik.

Augusztus elején nagy port vert fel világszerte, hogy az ecuadori haditengerészet 340 kínai halászhajót fedezett fel a Galapagos-szigetek körül, amelynek nemcsak élővilága egyedülálló, hanem tengeri ökorendszere is. Ezt követően Kína bejelentette, hogy a fenntarthatóság szellemében szigorítja meg a világ legnagyobb halászflottájára vonatkozó szabályokat.

Ennek azonban ellentmond, hogy nemcsak a 325 hajó maradt továbbra is Ecuador vizein, hanem a helyi parancsnok szerint ezeknek több mint a fele rendszeresen kikapcsolta műholdkommunikációs rendszerét, tehát lehetetlen volt ellenőrizni mozgásukat.

A Természetvédelmi Világalap ecuadori képviselője elmondta, hogy ezeken a hajókon nincsenek olyan független megfigyelők, akik jelentenék az illegális halászatot, ráadásul azt a módszert követik, hogy fogásukat a tengeren rakják át más hajókra, amelyek aztán kikötnek a rakománnyal. Így akár folyamatosan is halászhatnak.

Ez az eset is mutatja, hogy milyen nehéz szembeszállni a kis országoknak a világ leghatalmasabb halászflottájával, még akkor is, ha egy olyan zónába hatolnak be, amely az UNESCO Világörökség része. A Charles Darwin evolúciós elméletét ihlető Galapagos-szigetek megóvásáról és fenntartható fejlesztéséről szóló törvény 1998 óta az ecuadori alkotmány része, és ennek legfontosabb eleme a szigetcsoport körüli halászat és tengeri források kiaknázásának szigorú ellenőrzése.

VIDEÓ: a kínai flotta a Galapagos-szigeteknél

A dél-amerikai ország azonban nem az egyetlen, amely ilyen helyzetbe került. A kínai halászhajók az elmúlt években rendszeresen behatoltak számos ország vizeibe Nyugat-Afrikától a Koreai-félszigetig és mindenütt bevett módszerük válaszjeladóik kikapcsolása. Az orvhalászok olyan mértékben merítik ki az egyes partvidékek halállományát, hogy azzal gyakran a helyi lakosság létfenntartását fenyegetik.

Kelet-Ázsiában az ilyen behatolások a kínai agresszív geopolitika eszközei, különösen olyan vizeken, amelyeket Peking a saját felségterületeinek tekint. Idén januárban a Dél-Kínai-tengeren Indonézia F-16-os vadászgépekkel és hadihajókkal kergetett el 63 kínai halászhajót.

Az észak-korai halászhajók viszont vélhetően gyakran kerülnek ki vesztesen a kínai fantomflottával való összecsapásokból. Erre utal, hogy az elmúlt öt évben mintegy 600 olyan „kísértethajó” sodródott a japán partokra, amelyekben észak-koreai halászok holttestei voltak. – írja a Guardian.

A kínai távolsági halászflotta valódi nagyságát csak a közelmúltban tudta felmérni a Global Fishing Watch civil szervezet és a londoni székhelyű Overseas Development Institute.

Eszerint 16.966 hajóból áll, és ez a korábbi becsléseknek ötszöröse. Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államok hasonló flottájának mindössze 300 hajója van.

Pekingnek azzal is sikerült félrevezetnie a világot, hogy 2017-ben bejelentették: a 13. halászati ötéves terv keretében 2020-ig 3000-re növelik a flotta hajóinak számát. Az ODI azt is kiderítette, hogy legalább 1000 hajót más országban jegyeztek be, és 183 hajót gyanúsítanak illegális, be nem jelentett és nem ellenőrzött halászati tevékenységgel. Ezzel Kína vezette 2019-ben a globális ranglistát.