PROGRAMOK
A Rovatból

Rekordszámú maskarás búcsúztatja a telet a mohácsi busójáráson

Február 16. és 21. között tizenöt helyszínen kétszáz programot kínál a messze földön híres téltemető, tavaszköszöntő rendezvény.


A tervek szerint rekordszámú, 2200 maskarás és 70 busócsoport vesz részt a hagyományos mohácsi téltemető, tavaszköszöntő népszokáson, az idén február 16. és 21. között zajló, tizenöt helyszínen kétszáz programot kínáló busójáráson.

A szervezők az MTI érdeklődésére közölték: a két hét múlva csütörtökön kezdődő esemény hat napjára összesen több mint százezer látogatót várnak, a kiemelt napokon - szombaton és vasárnap - pedig 40-45 ezer érdeklődőre számítanak.

A messze földön híres, évről évre egyre több programmal bővülő rendezvény keretében a látogatókat elsősorban folklórműsorokkal szórakoztatják, így néptánccsoportok fellépésével, busócsoportok bemutatóival, táncházakkal, gyerekprogramokkal várják a hozzájuk érkezőket - az év hagyományosan legnagyobb helyi ünnepére készülő - mohácsiak.

Az újdonságokat illetően a szervezők közölték: vasárnap délelőtt az újmohácsi révnél látványfőzéssel, zenével "kínálják" a vendégeket a tradíciónak megfelelően csónakokkal a szigetről átkelő busócsoportok, míg a délszláv zenével kísért mindennapos táncházak egy részét esőbiztossá tették: a borzas bundába bújt faálarcosok a mohácsi piac fedett részén is mozgásra hívják az érdeklődőket.

A gyerekeknek koncerteket tartanak szombaton és vasárnap délelőtt a Kossuth Teátrum színháztermében, míg a Duna partján közelmúltban létesült Selyemgyár Kulturális Negyed rendezvénytermében is lesznek programok; pénteken például az Anka bál keretében sokaclány-szépségversenyt is tartanak.

További újdonság, hogy a PajtaKult hálózat keretében megnyílik a KultúrKikötő Mohácson, ahol néprajzi előadásokon, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a látogatók, míg a Szent János Hotelben helyi gasztronómiai különlegességeket is kóstolhatnak a Mohácsra látogatók.

A busójárás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók február 19-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

A nem helyi látogatók várhatóan ezen a napon és szombaton lesznek a legtöbben. Őket már a délelőtti óráktól népművészeti- és kézműves vásárral, busómaszk- és folklórkiállítással, kézműves foglalkozásokkal, ételkóstolóval, tamburazenekarok koncertjeivel, néptánccsoportok előadásaival várják, miközben a több mint kétezer maskarás lépten-nyomon felbukkan a látogatók között szerte a belvárosban.

Annak érdekében, hogy a busójárás az első pillanattól az utolsóig valódi élmény legyen mindenki számára, szervezők - ahogy mindig - idén is azt kérik a csecsemőkkel vagy három év alatti gyerekekkel érkezőktől, hogy vegyék figyelembe: a rendezvényen sok szempontból fokozott óvatosságra van szükség.

Szombaton és vasárnap várhatóan komoly tömeg alakul ki a bevárosban, folyamatosan zúg a busók és látogatók kezében a kereplő, a kolomp. A busójáráson feldíszített lovas kocsik, traktorok és más járgányok is közlekednek az emberek között, míg a máglyaégetésnél nagy a füst, amelyet a hatalmas tüzet körülállók belélegezhetnek, valamint parázs és pernye is szállhat a ruhájukra, bőrükre. Babakocsit a tömegbe bevinni kifejezetten veszélyes, hívták fel a figyelmet, ugyanis a busóálarcon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busónak nincs térlátása, ezért a mellette, alatta, felette lévő tárgyakat, felvonulókat nem látja.

A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást - első magyarországi elemként - vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról ezen az oldalon és a Mohácsi Busójárás Hivatalos Oldala nevű Facebook-oldalon található bővebb tájékoztatás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


PROGRAMOK
Ismét itt a természetkedvelők legnagyobb kiállítása – jön a 32. FeHoVa
Február elején ismét a vadászat, a horgászat és a természet világa kerül a középpontba Budapesten, hiszen négy napon át várja a látogatókat a FeHoVa élményekkel, bemutatókkal és közösségi programokkal.


Idén február 5. és 8. között ismét életre kel a természet világa Budapesten: érkezik a 32. FeHoVa, amely négy napon át kínál tartalmas kikapcsolódást mindazoknak, akiket vonz a vadászat, a horgászat és az erdők világa. Az esemény egyszerre szól a szakma elkötelezett képviselőinek és azoknak is, akik egyszerűen csak élményekre, inspirációra és új felfedezésekre vágynak – akár egyetlen napra, akár egy hosszabb programra.

A rendezvénynek idén is a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ ad otthont, ahol február elején nemzetközi kiállítók, ismert szakemberek és kíváncsi látogatók találkoznak. Ebben a közegben mutatja meg igazán a FeHoVa, mitől több egy hagyományos kiállításnál: a vadászati és erdészeti tradíciók mellett a legnagyobb hazai horgászbemutató újdonságai is helyet kapnak itt, miközben a programok azok számára is könnyen befogadhatók, akik még csak most ismerkednek ezzel a világgal.

Történetek, bemutatók és élmények négy napon át

A FeHoVa-n tizenhárom ország közel kétszáz kiállítója mutatja be termékeit, szolgáltatásait és friss fejlesztéseit, de a rendezvény igazi varázsa a standokon túl kezdődik.

Egész napos szakmai és színpadi programok váltják egymást, ahol bemutatók, versenyek és találkozások adják a nap ritmusát.

Ismert vadászok mesélnek emlékezetes pillanataikról és különleges trófeáikról, míg a horgászat szerelmesei világbajnokoktól és Európa-bajnokoktól kaphatnak hasznos tanácsokat és inspiráló történeteket.

A négy nap során négy pavilonban, több mint tizenöt különböző helyszínen zajlanak az események, így minden látogató könnyen megtalálhatja azt, ami igazán érdekli.

Az állatvilág rajongóit kutyás bemutatók és solymászathoz kapcsolódó előadások várják, az olvasni szeretők pedig vadász- és horgászkönyvek bemutatóin találkozhatnak a szerzőkkel, akár dedikálással egybekötve. Akik egy kis izgalomra vágynak, kipróbálhatják a terepjáró pályát, vagy a kürtös, szarvasbőgő és íjász versenyek résztvevőinek drukkolhatnak.

A fegyveres tematika iránt érdeklődők számára az A pavilon kis színpadán egymást követik a szakmai előadások, a nap egyik legkülönlegesebb élménye pedig az éjjellátó bemutató lesz, ahol egy pavilon tetejéről lehet megfigyelni a másik pavilon tetejére kihelyezett, fűthető állatfigurákat – igazi, csak élőben átélhető kuriózum.

Közösségi élmény kicsiknek, nagyoknak egyaránt

A második alkalommal megrendezett MOHOSZ Agóra idén még több céget és márkát mutat be, miközben a figyelem középpontjában a magyar horgászbajnokok állnak. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak, dedikáltathatnak, kötetlenül beszélgethetnek a sportág ismert alakjaival, a gyerekeket pedig külön horgászprogramok, horgász suli és fárasztó szimulátor várja. A kezdők számára külön vonzerő, hogy a MOHOSZ standján díjmentesen horgászvizsgát is lehet tenni.

A FeHoVa ideje alatt egyidejű rendezvényként zajlik a XIII. FeHoVa–MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítás, valamint az íjász bajnokság, így a programkínálat valóban minden korosztályt megszólít.

Jó hír a látogatóknak, hogy a 2026-os kiállításra a 2025-ös árakon válthatók jegyek, a korábban meghirdetett kedvezményekkel együtt, miközben a HUNGEXPO belső parkolójában a parkolás díjmentes.

A megújult büfékínálat és a kedvezményes menük pedig arról gondoskodnak, hogy az élmények mellé a feltöltődés is adott legyen.

A 32. FeHoVa így nemcsak egy szakmai esemény, hanem igazi közösségi találkozó is, ahol a rutinos résztvevők és a kíváncsi újoncok egyaránt otthon érezhetik magukat.

A részletes program, további információk és a kedvezményes jegyvásárlás a kiállítás honlapján és a HUNGEXPO applikációjában érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
PROGRAMOK
A Rovatból
„Ezt csak mi adhatjuk a világnak” – a busójárás miatt özönlenek a turisták Mohácsra, a város már készül a télűző ünnepre
A mohácsi busójárás az UNESCO-elismerés óta februárban ismét a turizmus központjába kerül. A szervezők több mint 2600 maskarásra és százezres látogatószámra számítanak, a szálláshelyek pedig már most gyorsan telnek.


A télnek mennie kell, és ennek a parancsnak februárban ezrek adnak hangot országszerte. A kereplők zaja, a máglyák füstje és a gőzölgő ételek illata egyre több hazai és külföldi látogatót vonz, akik egy olyan kulturális jelenségre kíváncsiak, ami jóval több egy egyszerű népszokásnál.

A mohácsi busójárás 2009-es UNESCO elismerése óta a magyar téltemetés egyfajta világmárkává vált, amelynek vonzereje és gazdasági hatása évről évre érezhetőbb.

A nemzetközi figyelem mögött a helyi közösségek ereje és a kulturális sokszínűség áll, ami a busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára emelte.

„Örökségünk olyan érték, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek” – mondta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Az örökség súlyát és a vele járó felelősséget a város mindig is érezte.

„Nagy siker ez Mohács számára… az elismerés a busójárás révén ismertté teszi Mohács városát az egész világon, de egyben komoly felelősséggel is jár” – nyilatkozta Szekó József, Mohács akkori polgármestere.

Az elmúlt évek adatai – tavaly több mint 2600 maskarás, 73 busócsoport és százezres látogatószám – azt vetítik előre, hogy a következő hetekben ismét megtelnek a városok.

A télűzés zászlóshajója idén is a február 12-től 17-ig tartó mohácsi busójárás. A program csúcspontja farsangvasárnap, február 15-én lesz, amikor a busók csónakokkal kelnek át a Dunán, majd a nagy felvonulás után a főtéri óriásmáglyán égetik el a telet jelképező koporsót.

Húshagyókedden, 17-én a második máglyagyújtással és táncházzal zárul a hatnapos esemény, amelynek hangulatát a Zora, Misija és a Planina tamburazenekarok alapozzák meg.

A látvány mögött ott van a kézműves hagyomány is, amely generációkon át öröklődik.

„A munkám egy kézlenyomat, amit ha látok a busókon, annál nincs jobb érzés” – fogalmazta meg Rosta Endre busómaszk-faragó.

A hatalmas érdeklődés miatt a szervezők a korábbi évek tapasztalatai alapján mentesítő vasúti járatokkal és a tömegközlekedés használatára való felhívással készülnek.

De a télűző hangulat nem korlátozódik a Duna-partra. Miskolcon február 6. és 8. között az ország egyik legnagyobb gasztrofesztiválja, a Kocsonyafesztivál veszi át a főszerepet.

A belvárost megtöltő vásári forgatag mellett közel száz ingyenes koncert várja a közönséget, a színpadokon olyan nevekkel, mint a Wellhello, Horváth Tamás, a Hooligans, Kowalsky meg a Vega vagy a Bikini.

Míg a borsodi megyeszékhelyen a kocsonya gőzölög, addig Nagykanizsán a fánk illata száll: február 14-én, szombaton a Kanizsa Arénában tartják a XVIII. Országos Farsangi Fánkfesztivál központi eseményét, ahol fánksütő-verseny és karneváli felvonulás is lesz.

Somogyban a látványos utcaszínházé a főszerep. Kaposváron február 6-án és 7-én a „Téllidércek” óriásbáb-show-ja és fényjátéka foglalja el a Kossuth teret, másnap pedig a Vaszary parkból indul a nagy jelmezes menet.

A nyugati határszélen, Kőszegen pedig a „farsang farka” zárja a szezont február 17-én. A város Fő terén délelőtt gyerekprogramok, délután utcabál és jelmezverseny lesz, a helyieket pedig arra buzdítják, hogy jelmezben dolgozva vegyenek részt a közös bolondozásban.

Bár a legtöbb szabadtéri program ingyenes, érdemes készülni, mert Mohácson például a Busóudvar egyes kézműves foglalkozásai belépődíjasak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

PROGRAMOK
A Rovatból
A magyar kultúra napja 2026: íme a legizgalmasabb programok országszerte
A jeles alkalomhoz idén is koncertek, kiállítások és különleges programok kapcsolódnak – cikkünkben ezek közül válogattuk össze a legizgalmasabbakat.


Január 22-e minden évben az a nap, amikor évről évre a magyar kultúra kerül a figyelem középpontjába: mindaz, ami a nyelvünktől és irodalmunktól kezdve a zenénken, képzőművészetünkön és hagyományainkon át formálja a közös gondolkodásunkat és identitásunkat.

A magyar kultúra napjához immár több mint három évtizede kapcsolódnak országszerte koncertek, kiállítások, irodalmi estek és közösségi események, amelyek mind azt bizonyítják: a magyar kultúra élő, sokszínű és folyamatosan megújuló.

2026-ban ráadásul nem csupán egyetlen napra koncentrálódik az ünneplés. Január 22. köré egész hetes programsorozatok szerveződnek Budapesten és vidéken egyaránt, így bőven lesz miből válogatni azoknak is, akik aktív kikapcsolódásra, és azoknak is, akik elmélyültebb kulturális élményekre vágynak.

Miért január 22-e a Magyar Kultúra Napja?

A Magyar kultúra napjának története egészen 1823-ig nyúlik vissza. 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A mű eredeti címe Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból volt, és azóta a magyar nemzeti identitás egyik legerősebb szimbólumává vált.

Az ünnep gondolata az 1980-as évek közepén merült fel, majd 1989-ben szervezték meg az első, kifejezetten ehhez a dátumhoz kapcsolódó évfordulós rendezvényeket. Január 22-e azóta hivatalosan is a Magyar kultúra napja, amelynek célja változatlan: emlékeztetni bennünket a kultúránkban rejlő értékekre, a közös gyökerekre és arra az örökségre, amely összeköt bennünket.

Több mint emléknap: élő ünnep országszerte

A Magyar kultúra napja ma már jóval túlmutat az emlékezésen. Az ország számos pontján rendeznek ilyenkor kiállításokat, színházi előadásokat, irodalmi esteket, koncerteket és díjátadókat, miközben sok kulturális intézmény ingyenes vagy rendhagyó programokkal várja a látogatókat.

Az elmúlt években egyre erősebb lett az a szemlélet is, hogy a kultúra nemcsak intézményekben él: közösségi terek, szabadtéri helyszínek, sőt, városi séták és interaktív programok is bekapcsolódnak az ünneplésbe. Ennek köszönhetően a Magyar kultúra napja egyszerre szól a hagyományokról és a jelenről.

Programajánló: így ünnepeljük a Magyar kultúra napját 2026-ban

Budapest és környéke: koncertek, múzeumok, különleges helyszínek

A főváros idén is kiemelt szerepet kap az ünnepi programkínálatban. Több kulturális tér és koncerthelyszín magyar zenékre hangolódik január 22-én, ahol feltörekvő előadók, kortárs produkciók és akusztikus estek váltják egymást.

Számos múzeum is csatlakozik az ünnephez: tárlatvezetések, időszaki kiállítások és ingyenes látogatási lehetőségek várják az érdeklődőket.

Idén ingyenesen látogathatóak lesznek a magyar kultúra napján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei, továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum állandó kiállításai.

A magyar kultúra napján, január 22-én többek között a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, valamint a sárospataki Rákóczi Múzeum és a visegrádi Mátyás Király Múzeum állandó kiállításai tekinthetők meg ingyenesen.

Különösen népszerűek ilyenkor a népi hagyományokra és a magyar kulturális örökségre fókuszáló intézmények.

A város több pontján szabadtéri és közösségi programokkal is készülnek, amelyek egyszerre szólnak a családoknak, fiataloknak és azoknak, akik egy kicsit más szemszögből szeretnék megélni a kultúra ünnepét.

Fonó Budai Zeneház

Bár a Fonóban minden nap A magyar kultúra napja, mégis a január 22-ei kiemelt ünnepre különleges műsorral készül a ház: A Fonó30 Életműdíjjal kitüntetett Borbély Mihály unikális fúvós és alkotótársai, a táncházmozgalom legendás alakja Farkas Zoltán „Batyu”, valamint a virtuóz bőgős, Mohácsy Lőrinc Ágoston triója teszi feledhetetlenné az estét, amelyhez Tóth Ildikó „Fecske” csatlakozik. A hónap végén, 30-án pedig az évtizedes hagyományra visszatekintő Népzenészbállal folytatódik kultúránk ünneplése, ahol a népzenész szakma és a közönség emlékezetes koncertekkel és táncházzal ünnepelheti meg emblematikus alkotóinkat és azt a kultúrát, amely nap mint nap éltet bennünket.

Magyar kultúra napja a Városligeti Műjégpályán, január 22.

Január 22-én a jégen nemcsak a korcsolyák csúsznak, hanem a magyar zene is főszerepbe kerül. A napra félretesszük a nemzetközi slágereket, és kizárólag hazai előadók dalai szólnak majd: az Omega, a KFT, a Hungária vagy Charlie klasszikusaitól kezdve az olyan kortárs nevekig, mint Analog Balaton, Hiperkarma, 30Y, Beton.Hofi vagy Azahriah.

Korcsolyázás magyar zenére – ennél hangulatosabb módon nehéz lenne ünnepelni a Magyar kultúra napját.

Magyar kultúra napja 2026 – NKA Hangfoglaló Minifeszt, január 22.

A Magyar kultúra napján a kortárs magyar könnyűzene kerül reflektorfénybe a Turbina tereiben. Az NKA Hangfoglaló Program 2025/26-os évadának Induló előadói alprogramjában támogatott zenekarok és előadók mutatkoznak be, akik a hazai zenei színtér következő generációját képviselik.

A minifesztivál keretében a Turbina mindhárom terme megtelik élő zenével: egy este alatt hallgathatjátok meg a Hangfoglaló 12. évadának friss produkcióit, és fedezhetitek fel azokat az előadókat, akikről még sokat fogunk hallani.

Regős Mátyás & Vértesi Ferenc: Cseh Tamás- és Fedon-dalok, január 22.

Regős Mátyás és Vértesi Ferenc hosszú évek óta dolgoznak együtt, közös gondolkodásukból pedig két külön világ született meg. Az egyik Cseh Tamás dalain keresztül idézi meg a magyar dalköltészet klasszikus korszakát, a másik pedig a Fedon-dalok című lemez anyagára épül, amely saját szerzeményeikből áll.

A képzeletbeli Patyik Fedon alakja köré szerveződő dalok különös sorsokat, szatmári kőműveseket, kőbányai nőket és hétköznapi történeteket idéznek meg. Január 22-én, a Magyar kultúra napján – és egyben Cseh Tamás születésnapján – a két műsor egymás után hangzik el, egy estére összefonva két eltérő, mégis mélyen összekapcsolódó alkotói világot.

Platon Karataev duó koncert és tárlatvezetés, Szentendrei Régi Művésztelep – január 23.

A Platon Karataev dalai különösen érzékenyen rezonálnak a Magyar kultúra napjának szellemiségére: befelé figyelnek, kérdeznek és elcsendesítenek. Ezúttal a zenekar duófelállásban lép fel egy egészen különleges helyszínen, a Szentendrei Régi Művésztelepen, ahol a dalok a kiállított művek között szólalnak meg.

A koncert előtt a látogatók részt vehetnek az Örökölt minták című kiállítás tárlatvezetésén is, így a vizuális és zenei élmény szorosan összekapcsolódik ezen az estén.

Nyílt nap az Országos Széchényi Könyvtárban, január 24.

A Magyar kultúra napjához kapcsolódva január 24-én egész napos nyílt napra várja az érdeklődőket Országos Széchényi Könyvtár, vagyis a nemzet könyvtára.

A kurátorok vezetésével megtekinthetők a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal eredeti kéziratai, miközben a versek keletkezéstörténetébe is bepillantást nyerhetünk. A program részeként a látogatók olyan, máskor zárt területekre is beléphetnek, mint a toronyraktár, és különleges sétákon ismerhetik meg az épület és a gyűjtemény történetét.

A családokra és gyerekekre is gondoltak: múzeumpedagógus által vezetett játékos feladatok és nagyméretű kirakók teszik élményszerűvé a látogatást a legkisebbek számára is.

Vidéki programok: ahol a kultúra közösségi élménnyé válik

A Magyar kultúra napja nem csak Budapesten fontos. Vidéki városokban és kisebb településeken gyakran egész hetes rendezvénysorozatok kapcsolódnak január 22-höz. Irodalmi estek, helyi alkotók kiállításai, zenés műsorok és színházi előadások teszik ünnepivé ezt az időszakot.

Sok helyen a kulturális eseményeket gasztronómiai programokkal, borkóstolókkal vagy közösségi találkozókkal kötik össze, ami még közvetlenebb, emberközelibb hangulatot ad az ünnepnek.

Hogyan érdemes készülni a Magyar kultúra napjára?

Érdemes előre körülnézni a helyi programkínálatban, mert számos esemény ingyenesen látogatható, másokra viszont regisztráció szükséges. Jó ötlet lehet több programot összekapcsolni: egy délutáni kiállításlátogatást például egy esti koncerttel vagy előadással zárni.

A Magyar kultúra napja kiváló alkalom arra is, hogy családdal, barátokkal közösen vegyünk részt egy-egy eseményen, hiszen sok program kifejezetten több generációt szólít meg.

Miért fontos ma is a Magyar kultúra napja?

Mert emlékeztet arra, hogy a kultúra a mindennapjaink része. Ott van a dalokban, amelyeket ismerünk, a történetekben, amelyeken felnőttünk, és azokban az élményekben, amelyeket együtt élünk át.

A Magyar kultúra napja jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és újra felfedezzük mindazt az értéket, amely körülvesz bennünket. Akár egy koncerten, akár egy múzeumban, akár egy csendesebb irodalmi esten – minden találkozás hozzátesz valamit ahhoz a közös történethez, amelyet magyar kultúrának hívunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

PROGRAMOK
A Rovatból
Ismét itt a természetkedvelők legnagyobb kiállítása – jön a 32. FeHoVa
Február elején ismét a vadászat, a horgászat és a természet világa kerül a középpontba Budapesten, hiszen négy napon át várja a látogatókat a FeHoVa élményekkel, bemutatókkal és közösségi programokkal.


Idén február 5. és 8. között ismét életre kel a természet világa Budapesten: érkezik a 32. FeHoVa, amely négy napon át kínál tartalmas kikapcsolódást mindazoknak, akiket vonz a vadászat, a horgászat és az erdők világa. Az esemény egyszerre szól a szakma elkötelezett képviselőinek és azoknak is, akik egyszerűen csak élményekre, inspirációra és új felfedezésekre vágynak – akár egyetlen napra, akár egy hosszabb programra.

A rendezvénynek idén is a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ ad otthont, ahol február elején nemzetközi kiállítók, ismert szakemberek és kíváncsi látogatók találkoznak. Ebben a közegben mutatja meg igazán a FeHoVa, mitől több egy hagyományos kiállításnál: a vadászati és erdészeti tradíciók mellett a legnagyobb hazai horgászbemutató újdonságai is helyet kapnak itt, miközben a programok azok számára is könnyen befogadhatók, akik még csak most ismerkednek ezzel a világgal.

Történetek, bemutatók és élmények négy napon át

A FeHoVa-n tizenhárom ország közel kétszáz kiállítója mutatja be termékeit, szolgáltatásait és friss fejlesztéseit, de a rendezvény igazi varázsa a standokon túl kezdődik.

Egész napos szakmai és színpadi programok váltják egymást, ahol bemutatók, versenyek és találkozások adják a nap ritmusát.

Ismert vadászok mesélnek emlékezetes pillanataikról és különleges trófeáikról, míg a horgászat szerelmesei világbajnokoktól és Európa-bajnokoktól kaphatnak hasznos tanácsokat és inspiráló történeteket.

A négy nap során négy pavilonban, több mint tizenöt különböző helyszínen zajlanak az események, így minden látogató könnyen megtalálhatja azt, ami igazán érdekli.

Az állatvilág rajongóit kutyás bemutatók és solymászathoz kapcsolódó előadások várják, az olvasni szeretők pedig vadász- és horgászkönyvek bemutatóin találkozhatnak a szerzőkkel, akár dedikálással egybekötve. Akik egy kis izgalomra vágynak, kipróbálhatják a terepjáró pályát, vagy a kürtös, szarvasbőgő és íjász versenyek résztvevőinek drukkolhatnak.

A fegyveres tematika iránt érdeklődők számára az A pavilon kis színpadán egymást követik a szakmai előadások, a nap egyik legkülönlegesebb élménye pedig az éjjellátó bemutató lesz, ahol egy pavilon tetejéről lehet megfigyelni a másik pavilon tetejére kihelyezett, fűthető állatfigurákat – igazi, csak élőben átélhető kuriózum.

Közösségi élmény kicsiknek, nagyoknak egyaránt

A második alkalommal megrendezett MOHOSZ Agóra idén még több céget és márkát mutat be, miközben a figyelem középpontjában a magyar horgászbajnokok állnak. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak, dedikáltathatnak, kötetlenül beszélgethetnek a sportág ismert alakjaival, a gyerekeket pedig külön horgászprogramok, horgász suli és fárasztó szimulátor várja. A kezdők számára külön vonzerő, hogy a MOHOSZ standján díjmentesen horgászvizsgát is lehet tenni.

A FeHoVa ideje alatt egyidejű rendezvényként zajlik a XIII. FeHoVa–MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítás, valamint az íjász bajnokság, így a programkínálat valóban minden korosztályt megszólít.

Jó hír a látogatóknak, hogy a 2026-os kiállításra a 2025-ös árakon válthatók jegyek, a korábban meghirdetett kedvezményekkel együtt, miközben a HUNGEXPO belső parkolójában a parkolás díjmentes.

A megújult büfékínálat és a kedvezményes menük pedig arról gondoskodnak, hogy az élmények mellé a feltöltődés is adott legyen.

A 32. FeHoVa így nemcsak egy szakmai esemény, hanem igazi közösségi találkozó is, ahol a rutinos résztvevők és a kíváncsi újoncok egyaránt otthon érezhetik magukat.

A részletes program, további információk és a kedvezményes jegyvásárlás a kiállítás honlapján és a HUNGEXPO applikációjában érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET: