HÍREK
A Rovatból

Orbán: „A magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német”

A kormányfő a postoj.sk című szlovák hírportálnak adott nagyinterjút, amiben többek között az elmúlt évtizedek történései, az Európai Unió és Közép-Európa jövője, a migráció, a vakcinapolitika és a magyar sajtó helyzete is szóba került.

Link másolása

A postoj.sk című szlovák hírportálnak adott nagyinterjút nemrég Orbán Viktor. A miniszterelnök időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról egyaránt nyilatkozott, köztük az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról is.

A miniszterelnök egy az "illiberális országépítés" kapcsán neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta:

ma nem létezik liberális demokrácia, csak "liberális nem-demokrácia", mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket.

"Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén"

- mutatott rá Orbán Viktor.

A kormányfő a magyar sajtószabadság helyzetéről is kapott kérdéseket. Orbán ennél a résznél közölte, hogy a szlovák közszolgálati tévét nem ismeri, de a német és a brit közszolgálati televíziót igen.

"Biztosan merem állítani, hogy a magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német"

- fogalmazott.

De a kormányfő részletesen beszélt arról is, hogy mennyivel több liberális kiadvány van Magyarországon, mint konzervatív. És szóba került az is, hogy Magyarországon miért nem engedték, hogy az újságírók a kórházakból tudósítsanak a COVID-helyzettel kapcsolatban.

"Nem az újságíróknak adtuk utasításba, hanem a kórházaknak. Utasításba adtuk, hogy az újságírók sem mehetnek be a kórházakba. Számos ország járt el hasonlóan. Világosan meghatároztuk, hogy a védekezésért felelős személyek megadnak minden információt minden nap a sajtónak. De amíg a kórházakban járványhelyzet van, addig oda senki sem teheti be a lábát. Ha nem mehetnek oda a rokonok, miért mehetnének be az újságírók?"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában.

"Meg akarjuk változtatni Brüsszelt"

- szögezte le a téma kapcsán Orbán Viktor. Kifejtette: Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem.

"Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre"

- fűzte hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor a migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta: a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre. Rámutatott: ő nem hisz ebben, mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák jöhetnek létre. "Én ezt nem kívánom a saját hazámnak" - szögezte le Orbán Viktor.

A miniszterelnök egy az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldal az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja. A téma kapcsán rávilágított:

"a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?

Az unió lehetséges jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Orbán Viktor azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra "nem jön létre semmilyen európai nép" s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e "a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak" egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök kiemelte: sokkal jobban meg van győződve Közép-Európa jövőjéről.

"Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában"

- szögezte le Orbán Viktor.

Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU ebben a viszonylatban "csak igent vagy nemet képes mondani." Ezzel kapcsolatban rámutatott: "nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt."

"Tehát ha katonailag nem vagyunk versenyképesek az oroszokkal, akkor veszélyt fognak ránk jelenteni. Másrészről a gazdaságban együtt kell működni. Csakhogy mi pont a fordítottját csináljuk, a szankciók politikájával gazdaságilag erőt demonstrálunk, katonailag meg puhák vagyunk. Pont fordítva kellene csinálni"

- fogalmazott.

A miniszterelnök a Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre azt mondta:

már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni.

Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.

Orbán Viktor a 2022-es választásokkal kapcsolatban is kérdezték. A miniszterelnök azt mondta:

"Győzelemre készülök. Mi egy nagy párt vagyunk, amely mögött kultúra van, programok, víziók, és a magyarok többsége valami olyasmit érez és kíván, amit mi képviselünk. Az már más kérdés, hogy szerintük jól képviseljük-e őket".

A teljes interjút ITT lehet elolvasni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat: Magyar Péter bejelentette, azonos számú kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületben indítanak polgármester-jelöltet
A Tisza Párt alelnöke tégláról téglára szeretné visszavenni nemcsak a vidéki településeket, de a budapesti kerületeket is.

Link másolása

Magyar Péter Facebook-posztjában tette közzé, hogy péntek este bejelenti a budapesti polgármester-jelöltjeit.

„Ma kora este bejelentem a TISZA Párt budapesti, kerületi polgármesterjelöltjeit. Holnap reggel indul az érintett kerületekben az aláírásgyűjtés, melynek helyszíneivel és időpontjaival később jelentkezem.”

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Magyar Péter pártja eddig négy fővárosi kerületben jelentette be polgármester-jelöltjeit.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít.”

Magyar hozzátette: „lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a településeinket és a hazánkat.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemutatta a budapesti polgármester-jelöltjeiket, kiderült, ki mit csinált eddig
Kulturális menedzser, közgazdász és filmes szakember is van a jelöltek között, akikről részletes bemutatkozást is közöltek a Tisza Párt honlapján. Ketten jelenleg ellenzéki, ketten pedig fideszes vezetésű kerületben indulna.

Link másolása

Magyar Péter péntek este a közösségi oldalán jelentette be, hogy négy kerületben indít a TISZA Párt polgármester-jelöltet. Azt írja a posztjában:

"A TISZA Párt négy polgármester-jelöltet indít a 2024. június 9-i önkormányzati választáson a fővárosban.

A négy jelölt közül kettő olyan kerületben indul, ahol kormánypárti, míg a másik kettő olyan kerületben, ahol jelenleg ellenzéki vezetés irányítja a helyi ügyeket.

X. kerület, Kőbánya: Barna Judit Annamária közösségszervező és kulturális menedzser.

"Közösségszervezőként és kulturális menedzserként tevékenykedem, szenvedélyem pedig Budapest, amely város számtalan kulturális és társadalmi projektjében vettem már részt. Ilyen volt például a #felafejjelbudapest kampány, amely Budapest építészeti szépségeit emelte ki, valamint a 100 szóban Budapest történetíró pályázat, amely a városi élet sokszínűségét tárta a közönség elé" - olvasható róla többek között a bemutatkozásában.

XI. kerület, Újbuda: Orbán Árpád közgazdász.

"Orbán Árpád vagyok, közgazdász. Pályafutásom során elsősorban a pénzügyi szektorban, pénzintézeteknél és a marketing területén szereztem jelentős tapasztalatokat, valamint bepillantást nyertem az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás világába is. Mindig is mélyen érdekeltek a társadalmi folyamatok, ezért döntöttem úgy, hogy belépek a helyi politikába és igyekszem aktívan formálni közösségünk jövőjét" - írta többek között.

XVII. kerület, Rákosmente: Dálnoki Áron közgazdász.

"Dálnoki Áron vagyok, közgazdász. Szakmai pályafutásom a pénzügyek mélyebb megértésével és kezelésével kapcsolatos területeken zajlik. Jelenleg a Tisza Párt képviseletében szeretnék változást hozni Rákosmente önkormányzati életébe" - írja magáról többek között.

XVIII. kerület, Pestszentlőrinc, Pestszentimre: Balogh Balázs filmes, vendéglátóipari szakember.

"Balogh Balázsnak hívnak, 40 éves büszke pestszentlőrinci lakosként, a Miklóstelepi részben élek családommal. Szakmai életpályám a filmes szektorban zajlik, ahol szabadúszóként tevékenykedem, de mostantól közéleti szerepvállalással közvetlenül is hozzá szeretnék járulni szűkebb környezetünk fejlődéséhez" - áll a bemutatkozásában.

A jelöltekről részletes bemutatkozást is közreadtak ITT.

A politikus azt is bejelentette, hogy szombattaól gyűjtik a jelöltek részére az aláírásokat, az oldalán a helyszíneket is megadta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mégsem a Tisza párt színeiben indul a jelölt, aki a Tisza párt nevében vette fel az ajánlóíveket
Bár Magyar Péterékkel közösen kezdtek tervezni az elkövetkező hetekre, de végül úgy látták, hogy a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért önállóan állnak ki a kerületért.

Link másolása

Csütörtökön jelent meg a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy Lajos Bélát, a Színes Erzsébetváros korábbi jelöltje a TISZA-párt színeiben indul a VII. kerületben a polgármesteri posztért. Az ajánlóíveket már át is vette – írja a Népszava.

Pénteken azonban a jelölt a Színes Erzsébetváros közösségi oldalán azt írta, hogy önállóan fog kiállni és dolgozni. Döntését azzal indokolta:

„Az elmúlt napokban fontos állomáshoz értünk. A Magyar Péter vezette Tisza Párttal közösen kezdtünk tervezni az elkövetkező hetekre. A folyamat során láttuk azt, hogy közösen erősebbek lehetünk, de azt is láttuk, hogy Erzsébetvárosban a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért közösen azt érezzük és úgy látjuk, hogy a Színes Erzsébetváros június 9-én és az azt követő időszakban is önállóan kell kiálljon és dolgozzon azért, hogy Erzsébetváros fejlődő, élhető, zöld, a lakók igényeire odafigyelő kerület legyen. Ennek érdekében, a mai nappal megerősítem önálló indulásunkat az önkormányzati választásokon”.

Így most a TISZA-párt három jelölttel indul a budapesti választáson, de ez elég ahhoz, hogy fővárosi listát állítsanak.

Magyar Péter csütörtökön írta meg szintén a közösségi oldalán, hogy pénteken indul a TISZA-párt jelöltjeinek aláírásgyűjtése.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít” – közölte a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: „Van mit ünnepelni” – 300 milliárd forint fejlesztési forrást kapott Budapest az uniótól, kiderült, hogy mire költik
A főváros még további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap. Ezek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz"

- jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott".

Hozzátette: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

A most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - mondta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

A fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester elmondta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát".

VIDEÓ: A bejelentésről


Link másolása
KÖVESS MINKET: