JÖVŐ
A Rovatból

„Nem olcsó kínai dömpingautók” - így lett a Tesla legnagyobb versenytársa a Szegeden gyárat építő BYD

Az elektromos autók egyre olcsóbbak, gyilkos árverseny kezdődött köztük. A kínai cég hatalmas előnye, hogy a bányáktól az eladásig szinte mindent egy kézben tart, és minőségi terméket gyárt - mondja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő.


Alighogy kiderült, hogy a BYD Szegeden építi meg európai gyárát, ahonnan évi 100 ezer jármű gördül majd le a futószalagról, azt is megírta a világsajtó, hogy a kínai cég letaszíthatja a Teslát a trónjáról, ugyanis 2023 utolsó nedegyévében már több tisztán elektromos autót adott el, mint az amerikai vállalat.

Közben a Tesla agresszív ácsökkentésbe kezdett, a 3-as és az Y modell már 18 millió Ft körül megvásárolható Magyarországon is, és a konkurensének szánt BYD Seal alapára is itt kezdődik. Kínában ugyanakkor már 9,4 millió Ft-nak megfelelő jüanért hozzá lehet jutni a Model Y versenytársaként pozicionált, szintén a SUV kategóriába tartozó BYD Song L-hez, ami 40%-kal van a Tesla ára alatt.

A kínai autógyártó úgy érte utol a Teslát, hogy 1995-ös alapítása óta főként a kínai piacra koncentrált, és 2003-ig kizárólag akkumulátor- és alkatrészgyártóként működött. Aki azt hiszi, hogy Elon Musk cégét silány minőségű, olcsó autókkal szorították meg, hatalmasat téved - tudtuk meg Várkonyi Gábor autópiaci szakértőtől.

– Tényleg megelőzheti a BYD a Teslát?

– Igen, idén már biztosan több tisztán villanyautót fognak értékesíteni világszinten, mint a Tesla, ami 2023 utolsó negyedévének eredményeiből is előre vetíthető.

A sencseni székhelyű gyártó dominálja a kínai autópiacot, ami annyira jelentős, hogy ha egy vállalat ott első, akkor világviszonylatban is számolni kell vele.

A Volkswagen-csoport gyakorlatilag a nyolcvanas évek elejétől fogva vezetett a kínai autópiacon: több partnerrel közösen gyártottak az országban autókat, ezen felül meghatározó szerepük volt az állami és magánmegrendelések esetében is. Tőlük vette át a vezető szerepet országon belül a BYD, ami már önmagában is hatalmas szenzáció volt.

– Hogyan jutottak a csúcsra ilyen rövid idő alatt Kínában?

– Habár a kínai autópiacon nincsenek olyan tiltások, melyek értelmében a jövőben bizonyos technológiával működő autókat nem lehet majd gyártani, a BYD már viszonylag régóta nem csinál olyan járművet, ami ne lenne teljesen vagy legalább részben elektromos. Ez egy jó piaci stratégia, mert Kínában a gyártóknak a New Energy Vehicle (NEV), vagyis alternatív hajtású kategóriába tartozó járművek értékesítési arányaira kell odafigyelniük. A BYD tavaly az előzetes számok alapján nagyjából 3 millió autót értékesített – melynek nagyjából fele tisztán elektromos, a másik fele plug-in hibrid –, amivel azonnal a világ tíz legnagyobb autógyártója között találták magukat.

Nem volt arra példa az autóiparban a II. világháború óta, hogy egy mindössze 30 éve létező cég, mely csak mintegy 15 éve foglalkozik egyáltalán autógyártással, máris a legnagyobbak közé kerüljön.

Hasonló eredmény eléréséhez minden vállalatnak eddig legalább 30 évre volt szüksége, legyen szó például japán vagy dél-koreai márkákról. Ennek fényében a BYD másfél évtizede kezdődött felemelkedése egészen lélegzetelállító. De az igazi nagy terjeszkedés majd csak most indul, hiszen lényegében Európában még nincsenek jelen.

– Mit csinál jobban a BYD, mint a többi kínai elektromosautó-gyártó vagy éppen az amerikai Tesla, amivel elsők tudtak lenni az ázsiai ország piacán?

– Szögezzük le, hogy Kína a világ legnagyobb autópiaca. Talán kevésbé köztudott, hogy most már export szintjén is megelőznek mindenki mást, amibe persze beleszámítanak a nem kínai, de az országban gyártott járművek, többek között például a Tesla is. Egyszóval

Kína bejelentkezett arra, hogy Európát váltva már ők legyenek a világ autógyártásának epicentruma.

Aki még mindig ott van leragadva, hogy a kínai autógyártás a nyugati technológia gyenge utánzata, annak érdemes felfrissíteni a tudását ezzel kapcsolatban. Szabadalmaiknál vagy akkumulátor-technológiai tudásuknál, valamint a digitalizációval kapcsolatos felfogásuknál jelenleg nincs jobb világszerte ebben a témakörben. Közben pedig már csak alig van lemaradásuk a belső égésű technológia terén, miután Európa mesterségesen lefullasztja ezt a tudását, és vele együtt a piacát is, így az itt megszerzett tudás éppen gőzerővel vándorol át Kínába. Ebben a környezetben érdemes vizsgálni, hogy mit tud a BYD.

– És mi lenne a titkuk, amivel néhány évtized leforgása alatt egy 20 fős kisvállalkozásból mára 300.000 dolgozójuk van?

– Miközben az előző évtizedekben az egész autóipar arra állt rá, hogy a gyártók a járművek csupán harmadát, negyedét állítják elő, a maradék 60-70 százalékot beszállítóktól vásárolják, addig a BYD egy alapvetően más utat választott. Nem utolsósorban azért is, mert a cég fő profilja az elektrifikált autók gyártása, ami önmagában más logikát kíván meg. Ezen a területen az határoz meg mindent, hogy kinek honnan van nyersanyaga és honnan szerzi be az akkumulátort. A BYD pedig az elejétől fogva azt a koncepciót követi, hogy mindent megoldanak maguknak. Így aztán nincsenek külső beszállítókra utalva, mert

a bányáktól kezdve a végtermék kiszállításáig bezárólag gyakorlatilag a teljes lánc 80 százalékát saját kézben tartják.

Ennek vannak hatalmas előnyei és jelentős rizikótényezői is, de a mostani tudásunk szerint ez a villanyautóra átállás időszakában nemcsak jelentős költségelőny, hanem komoly ellenálló képességet is jelent különböző piaci fluktuációk és ellátásbeli problémák közepette.

- Az alacsony költségek jelentkeznek az autók árazásában is?

- A BYD nem azt kommunikálja magáról, hogy az árversenyben szeretne nyerni, mert nem feltétlenül ez az elsődleges. Legalább ennyire fontos a rendelkezésre állás vagy éppen az akkumulátor-technológia.

Azoknak az új kínai belépőknek, akik globális szerepre törnek, már nem elég ehhez csak olcsónak lenni, hanem jó terméket is kell nyújtani.

Kínai cégről beszélünk, ezért nem meglepő, hogy csak nagyon kevés információnk van a költségeik és a profitrátájuk mértékéről. Annak ellenére, hogy a BYD egy tőzsdén jegyzett cég, megvannak az eszközeik arra, hogy elrejtsék, amit el akarnak rejteni, és kidomborítsák, amit ki akarnak domborítani, amivel nincs is semmi probléma.

– Nagyságrendileg mennyibe kerülnek a BYD autói?

- Azonos méretű akkumulátorral, azonos kategóriában ezek az autók nem lényegesen olcsóbbak a versenytársak modelljeinél. Szó sincs arról, hogy a BYD kocsijai olcsó kínai dömpingautók lennének. Az egyik legfejlettebb akkumulátor-technológiával rendelkező, európai ízlés számára is megfelelő dizájnnal rendelkező, jó menetteljesítményű és menettulajdonságú, okos megoldásokkal felszerelt, digitális autókról beszélünk, melyek szervizháttere azonban még egy kérdéses dolog, ezt nem annyira látjuk.

– A BYD példátlan sebességű növekedésének lehet köze ahhoz, hogy a Tesla tavaly január óta többször is árcsökkentést jelentett be Kínában, az Egyesült Államokban, majd Európában is?

– Ez más miatt van. A Teslának muszáj tartania a saját maga által kommunikált növekedési rátát, miközben túlkapacitásokkal küzdenek, amit árvágásokkal próbálnak valahogyan megoldani.

Ebbe a játékba hosszú távon nem mindenki fog tudni belemenni, vannak olyan gyártók, akik ebbe bele fognak pusztulni.

Egy nagyon erős és kompetitív helyzet van, ahol valaki tett egy fogadást, ami elindított egy negatív árspirált és ezt bírni kell anyagilag. De ez egy kiszorítós játék, és erre a kínaiaknak végtelen erőforrásuk van, vagyis ők bírni fogják a versenyt.

– Úgy tűnik, hogy a legnagyobb verseny most a Tesla és a BYD között van. Milyen minőséget képviselnek a két gyártó autói egymáshoz viszonyítva?

– Tapasztalataim szerint a kínaiak kivitelezési minősége sokkal közelebb áll egy klasszikus autógyártó minőségi szintjéhez, mint a Tesláé, amit az amerikai márka hívei egyébként kevésbé éreznek fontosnak. A teslások szemében sokkal lényegesebbek a vélt vagy valós innovációk és szoftveres előnyök annál, hogy mennyire áll szépen egy illesztés, mennyire igényes az anyagválasztás és hogyan van általában összerakva egy autó.

Nagy előnye a Teslának a saját és könnyen használható töltőhálózata, ami egyben hátránya a BYD mellett az összes többi gyártónak is.

Mondjuk úgy, hogy aki a klasszikus autós értékek mentén tekint a kocsijára, annak nem feltétlenül a Tesla a legjobb választás. Akit viszont kevésbé érdekel a kidolgozási minőség, a vezethetőség vagy a dizájn, és eleve nem szeret sokat foglalkozni a kocsival, viszont izgalmasnak találja, hogy egy vállalat a technológia oldaláról közelít az autógyártáshoz, annak pedig a két gyártó közül inkább az amerikaiak által képviselt értékek kelthetik fel a figyelmét. Még egyszerűbben fogalmazva: a Tesla megpróbálja azt kommunikálni magáról, hogy tulajdonképpen nem is az autógyártókkal konkurál, hanem a techcégekkel és ennek megfelelő a terméke, a BYD viszont megpróbál a klasszikus autós értékeket keresőknek is kielégítő megoldást nyújtani, miközben főleg az akkumulátor-technológia kapcsán techcégként is fellép.

– 2024-ben mi lehet akár ennek a két gyártónak, akár általában a villanyautós piacnak a legnagyobb dobása, újdonsága vagy érdekessége?

– Nagyon érdekes kérdés lesz a gyilkos árverseny kimenetele. Legalább ennyire izgalmas lesz, hogy az állami támogatások kifutásával vagy átalakításával mennyire lesz látható az elsődleges piacokon, hogy a következő hullámban is megmarad az érdeklődés az elektromos autók iránt. Szerintem ez lesz a két legfontosabb téma idén, mert technológiai áttörés a területen nem mostanában várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
230 millió dollárt spóroltak az MI-vel: 20 nap alatt forgatták le Gal Gadot új filmjét a színészekkel, a többi munkát már a számítógép végzi
A Bitcoin: Killing Satoshi című filmet egy londoni stúdióban vették fel, helyszíni forgatás nélkül. A háttereket és a világítást teljes egészében mesterséges intelligencia hozza létre az utómunka során.


Mindössze 20 nap alatt, egy teljesen üres, „szürke doboz” stúdióban forgatták le Doug Liman új filmjét, a Bitcoin: Killing Satoshi-t, amelynek főszereplői Casey Affleck, Gal Gadot, Pete Davidson és Isla Fisher.

A produkció teljes egészében mesterséges intelligencia által generált hátterekkel készül, amivel a producerek szerint így egy normál esetben 300 millió dolláros költségvetést sikerült 70 millióra lefaragni.

A film egy összeesküvés-thriller, amely a Bitcoin rejtélyes alkotója, Satoshi Nakamoto kilétét kutatja. A cselekmény középpontjában egy újságíró áll, aki azt a vitatott állítást vizsgálja, hogy a valódi Satoshi egy Craig Wright nevű ausztrál üzletember, akit emiatt befolyásos szervezetek akarnak elhallgattatni.

A februári bejelentés - miszerint a filmben nemcsak a háttereket és a világítást hozzák létre mesterséges intelligenciával, de szükség esetén a színészek játékába is belenyúlhatnak - komoly vitát váltott ki a szakmában. A producerek ezért nemrég meghívták a TheWrap stábját a londoni forgatásra, hogy bemutassák a technológiát. Azt állítják, a színészi alakításokhoz nem nyúlnak hozzá, az MI csupán egy utómunka-eszköz, ami a környezetet teremti meg.

Casey Affleck szerint a módszerrel a hangsúly teljes egészében a színészi játékra helyeződött.

„Az egész forgatáson a mi alakításunk volt a fókuszban”

– nyilatkozta a színész.

Az alkotók szerint az eljárás a színházi munkához hasonlít, és jelentősen csökkenti a gyártás ökológiai lábnyomát, mivel nincs utazás és helyszíni építkezés.

Ryan Kavanaugh producer elmondta, a hagyományos forgatás több mint 200 különálló helyszínt igényelt volna. „Rájöttünk, hogy bizonyos MI-eszközökkel le tudjuk törni a költségeket” - közölte. A forgatás egy volt londoni autószalonból átalakított „gray box” stúdióban zajlott, a világítás és a díszlet MI‑vel készült, a színészek valódi jelmezeket viseltek, és az utómunka kb. 30 hét, 55 MI‑művész részvételével - derült ki a The Wrap cikkéből.

Az iparági vita azonban továbbra is éles. Míg a támogatók a költséghatékonyságot és az új kreatív lehetőségeket emelik ki, az ellenzők a filmes szakmák – díszlettervezők, helyszíni világosítók, logisztikai szakemberek – tömeges megszűnésétől tartanak.

A projektet még 2025 augusztusában jelentették be, a forgatás idén márciusban zárult. A rendező, Doug Liman olyan filmeket jegyez, mint A Bourne-rejtély vagy A holnap határa, a forgatókönyvet pedig Nick Schenk írta, aki Clint Eastwood Gran Torinóját és A csempészt is.

A film forgalmazási jogait a május 12. és 20. között zajló cannes-i filmpiacon, a Marché du Film-en értékesítik.

A film történetének pikantériáját adja, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság 2024 márciusában kimondta: Dr. Craig Wright bizonyíthatóan nem Satoshi Nakamoto, és nem ő írta a Bitcoin alapító dokumentumát sem.

Via worldofreel.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Hatalmas lépés a Balaton jövőjéért: 6300 hektáron mentik meg az egykori mocsárvilágot
A bővítés többek között Buzsák, Kéthely és Lengyeltóti külterületeit is érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. A beavatkozásoktól egy, a klímaváltozásnak jobban ellenálló táj kialakulását várják.


Friss miniszteri rendelet alapján több mint 6300 hektárnyi területet helyeznek országos védelem alá a Balaton déli partján, hogy újraéledhessen a Nagyberek egykori vizes élővilága.

A döntés célja, hogy a térségben megmaradt természeti értékeket hosszú távon megőrizzék, és lehetőség szerint visszaállítsák a táj eredeti vízháztartását.

A rendelet előkészítésének újabb lépéseként ma nyilvánosságra hozták a bővítés természetvédelmi kezelési tervének hivatalos tervezetét is.

A bővítés két fő részből áll: egyrészt mintegy 770 hektárnyi, részben már eddig is érintett terület kerül teljes egészében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe, másrészt több mint 5500 hektár olyan földrészlet is védett státuszt kap, amely eddig nem állt országos oltalom alatt.

Az intézkedés többek között Balatonfenyves, Fonyód, Buzsák, Ordacsehi, Kéthely, Lengyeltóti és Táska külterületeit érinti.

A kijelölt területeken belül különböző természetvédelmi kategóriákat határoztak meg. Egy kisebb, mintegy 16 hektáros rész fokozottan védett besorolást kapott, ahol a legszigorúbb előírások érvényesek. A terület egy része emellett a Natura 2000 hálózathoz is kapcsolódik, ami európai szintű jelentőséget ad a térségnek.

A Balaton déli partján húzódó Nagyberek egykor nádasok, mocsarak, láprétek és nyílt vízfelületek mozaikja volt, de a vízrendezések és a mezőgazdasági hasznosítás miatt mára csak töredékei maradtak fenn.

A most védetté nyilvánított, alacsonyan fekvő, időszakosan vízjárta vidék kiválóan alkalmas a víz visszatartására, ami kulcsfontosságú a táj természetes működésének helyreállításában. A szakemberek szerint a Nagyberek jövője azon múlik, sikerül-e újra közelebb hozni az egykori természetes állapotokat. Ha a tervek megvalósulnak, nemcsak a biológiai sokféleség erősödhet, hanem egy, a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló táj is kialakulhat.

A természetvédelem 2025-ben új lendületet kapott, amikor 42 milliárdos fejlesztés kezdődött a nemzeti parkokban.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Bereczki Nóra: az AI nem alkotótárs, csak eszköz – a kreatív munka legfontosabb részei az embernél kell, hogy maradjanak
A marketingszakértő egyetért azzal, hogy a generatív AI egyszerre nyit lehetőségeket és jelent új kihívásokat a kreatív iparban, de az ember szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az AIToday-nek kifejtette: az új technológiák használatában egyre fontosabbá válik a szakmai háttértudás.


Az AI szerepe a kreatív iparban ma már megkerülhetetlen kérdés, de korántsem egyértelmű, hogy hogyan érdemes kezelni - akár alkotói, akár ügyfélszinten. Bereczki Nóra marketingszakértő a Budapest Smartfest Nemzetközi AI Filmfesztiválon válaszolt az AIToday.hu kérdéseire, és felvázolta, hogyan látja az AI helyét az alkotási folyamatban, illetve miért tartja fontosnak, hogy a technológiát ne alkotóként, hanem eszközként kezeljük. A robotika és ipari automatizáció területén globális marketingvezetőként is megfordult szakember úgy látja, a minőségi munka még mindig az emberi irányításon múlik, még akkor is, ha az AI jelentősen átalakítja a folyamatokat.

Saját, Digital Umami nevű projektjében kifejezetten AI-alapú vizuális koncepciókat mutat be, miközben tanácsadóként a reklámipar szereplőivel is együtt dolgozik.

E területről érkezve látja, miként változtatja meg a generatív AI a film- és reklámipari munkát, milyen tévhitek élnek a gyorsaságról és költségekről, és miért válik egyre fontosabbá a szakmai háttértudás az új technológiák használatában. Bereczki Nóra arról is beszélt, hogy a Digital Umamiban hol és hogyan feszegeti az AI lehetőségeinek határait, miközben ezt a kísérleti területet külön kezeli a klasszikus marketingmunkáitól.

— Az AI ma már nemcsak eszköz, hanem sokak szerint alkotótárs. Ez inkább növeli az alkotói szabadságot, vagy inkább függőséget teremt?

— Ezt az „alkotótárs” kifejezést sokan használják, de őszintén szólva, nem szeretem, ha így nevezzük. Én az AI-t eszközként kezelem. Vannak dolgok, amire jó az AI, és van, amire nem. Körülbelül négy éve foglalkozom AI-alapú kép- és videógenerálással. A hátterem a marketing és a fotózás, és a fotózás kapcsán elég sok dologhoz visszanyúlok az AI-alkotás során is (pl. kompozíció, perspektíva, fényelés stb.). Azért mondom, hogy eszköz, mert az alkotási folyamatnak vannak olyan részei, amelyek mindenképpen az embernél kell, hogy maradjanak. Ilyen például a koncepció, a vízió, hogy mi az a sztori, amit el akarok mondani. Ilyen az art-direkció is, tehát hogy legyen jól összerakva vizuálisan az anyag: stimmeljen a színezés, a márkáknál a brand-elemek, a filmeknél pedig a frame-ek, a világítás stb.

Az art-direkció rendben tartása szintén emberi feladat, ahogy a kontroll is a végén.

Nagyon sokszor előjön, hogy ellenőrizni kell a munkánkat, és ez mind az ember kezében van. Az AI ebben a fejlődésben egy eszköz, amihez azért nyúlunk, mert segít, hogy ezek a víziók és koncepciók létrejöjjenek. Úgyhogy én nem szeretem ezt az „alkotótárs” kifejezést használni, inkább egy nagyon fejlett technológiai eszközként tekintek rá.

— Meddig segítség az AI, és hol van az a pont, ahol már elveszi az alkotói munka karakterét?

— Ezzel nagyon sokszor találkozom. Sokan elkezdték úgy használni az AI-t, hogy teljesen rátámaszkodnak: a sztori megírásától kezdve az összevágáson át egészen a hanggenerálásig. Viszont ilyenkor nagyon-nagyon sokszor látszik, ha nincs mögötte az emberi irányítás és kontroll. Ezek az alkotások általában ki is szoktak hullani a rendszerből. Ez azért érdekes kérdés, mert létezik az AI-slop – ezzel a kifejezéssel biztosan sokan találkoztunk –, ami azt jelenti, hogy rengeteg olyan igénytelen tartalom születik, ami AI-jal készül, és elárasztja az internetet. Viszont, ha megnézed, hogy melyek azok az alkotások, amik kiemelkednek vagy megmaradnak, ott nagyon jelentős az emberi részvétel az egész folyamatban. Tehát értem a kérdést, és látok rá sajnos sok példát, de azt is látom, hogy ahol a végén minőségi munka születik, ott az ember marad az irányító szerepben.

— Sokan mondják, hogy az AI demokratizálja az alkotást. Egyetértesz ezzel? Az AI-slop jelensége például nem egy ellenérv?

— Én azt látom, hogy az AI nagyon sok folyamatot leegyszerűsít, és olyan alkotások is létrejöhetnek, amelyek különböző okok miatt eddig nem készültek el. Mondok egy példát. Három évvel ezelőtt egy argentin filmrendezővel beszélgettem egy hasonló filmfesztiválon. Azt mondta,

azért nyúl az AI-hoz, mert most jött egy olyan technológia, amivel végre be tudja fejezni a filmjét, amin már évek óta dolgozott, de sosem kapott rá támogatást, vagy nem volt elég büdzséje.

Az ő esetében ez egy jó lehetőség, hogy azok az ötletek, amik ott porosodnak a rendezők fiókjában, most előkerüljenek, és a technológiai feltételeknek köszönhetően megvalósuljanak. Úgyhogy abban szerintem van igazság, hogy demokratizálódik a folyamat. A technológia segítségével szélesebb közönség számára is létrejöhetnek alkotások.

— Amikor valaki túlságosan ráhagyatkozik az AI-ra, az alkotói válságot eredményez, vagy csak egy nem túl produktív folyamatot?

— Én azt gondolom, hogy aki teljesen ráhagyatkozik mindenben, az a folyamat inkább egyfajta kiégésnek mondható. Tudod, amikor valaki csak leül és „letolja” a feladatot, de nincs benne az az emberi rész, ami miatt ez az egész jól tudna működni. Szerintem nagy hiba, ha ezt valaki kihagyja. Gondolj bele, milyen eredmény születhet, ha mondjuk egy operatőr kezébe kerül az AI, akinek megvan a szakmai tudása – és ez a típusú szaktudás baromi fontos lesz a következő években. Ha olyan emberek kezdik el használni, akiknek van egy nagyon erős szakmai hátterük, tudják, hogyan kell egy jó artdirekciót végigvinni, vagy ismerik az operatőri munkát, a kameraállásokat, a fényelést stb., akkor csodákat tudnak létrehozni. De ha csak arról van szó, hogy „jaj, most értelmetlenül létrehozok valamit”, akkor én ezt inkább egy kiégett állapotnak mondanám. És ez nem is feltétlenül alkotás.

— Felmerült, hogy az AI hatékonyabbá teszi a folyamatokat, de a hatékonyság növelésével jönnek az elvárások is: a film- és reklámiparban valószínűleg még többet, még gyorsabban, még olcsóbban kell majd alkotni.

— Az árazás nagyon nehéz kérdés. Ezzel nap mint nap találkozom, mert nekem is vannak ügyfeleim, és nagyon sokszor az az elvárás az ő oldalukon, hogy „úgyis AI, akkor legyen gyorsan, olcsón”. Sokan nem is tudják, hogy egy-egy ilyen műben mennyi meló tud lenni, csak máshogyan. Lehet, hogy egy bizonyos folyamatnál többet kell dolgozni, míg más folyamatokat fel tudsz gyorsítani.

De szerintem ez egy tévhit, hogy ezzel olcsón és gyorsan lehet nagyon sokat csinálni, ha minőségi végeredményt akarsz.

Hatékonyabban, az biztos. Én is segítek elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy ha például létrehozunk egy videót, és abban egy dolgot csak úgy ki akarsz cserélni, persze, meg tudjuk csinálni, nem kell újra kivonulni egy stábbal. De ez nem egy perc alatt lesz meg, arra is rá kell szánni az időt, hogy szép és jó legyen.

— A reklámipar ügyfelei értik ezt? Vagy ez még egy edukációs időszak?

A teljes egészében az AIToday-en olvasható interjú folytatásában Bereczki Nóra

- arról is beszél, hogy az AI használata a reklámiparban jelentős edukációt igényel,

- elárulja, miért nem indokolt az AI alkalmazása minden márka esetében,

- kifejti, hogy saját munkájában a fotográfusi háttér segíti a vizuális tartalomkészítést, különösen, ha videókról van szó,

- bemutatja az adatbázis-alapú, moduláris gondolkodás szerepét a vizuális tartalomgyártás skálázásában és hatékonyabbá tételében,

- mesél a Digital Umami projektről, ahol kifejezetten AI-alapú tartalmakat készít, és hangsúlyozza az etikus használat fontosságát,

- kitér arra, hogy az AI terjedésével miért kap egyre nagyobb szerepet a kritikus gondolkodás.

FOLYTATÁS ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET: