HÍREK
A Rovatból

Mi történhet valójában a koronavírus-járványt eltitkoló országokban?

Észak-Korea és Türkmenisztán hivatalosan egy esetet sem jelentett, Tanzániában pedig imával gyógyítják a koronavírust.
Fotó: MTI/EPA/KCNA - szmo.hu
2021. március 05.



Az elmúlt évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napra pontos tájékoztatást kapott a világ országaitól a koronavírus-járvány alakulásáról. Ezek az információk kulcsfontosságúak a betegség elleni küzdelemben és a hiteles tájékoztatásban. Három ország azonban úgy döntött, hogy fittyet hány az átláthatóságra, de az is lehet, hogy éppen így próbálja leplezni a probléma valós mértékét, írja a CNN.

A kelet-afrikai Tanzánia legutóbb májusban frissítette az országra vonatkozó Covid-19 adatokat. Addig 21 halálos áldozat mellett 509 fertőzöttet azonosítottak. Még ennél is rózsásabb a helyzet Türkmenisztánban, ahonnan az Egészségügyi Világszervezet közleménye szerint "a mai napig nem jelentettek Covid-19-eseteket a WHO-nak".

A leggyanúsabb azonban Észak-Korea, ahol hivatalosan eddig szintén nem bukkant fel a járvány. Ugyanakkor Kim Dzsongun országa lakosainak csak töredékét tesztelte, ráadásul egyik szomszédja éppen az a Kína, ahonnan a koronavírus világhódító útjára indult 2019 végén.

A fenti három helyen kívül további 14 országról nem tudni semmit, de ezek jellemzően olyan apró, szigetvilági területek (pl. Kiribati, Tuvalu, Szent Ilona-sziget stb.), ahol egy korai zárás jó eséllyel tényleg megakadályozta a vírus bejutását.

De vajon mi történhet valójában a három nagyobb országban, ahonnan kevés információ szivárog ki a járvány valós mértékéről?

Tanzánia

Az 58 millió lakosú afrikai ország elnöke többször is nyilvánosan lebecsülte a világjárványt. John Magufuli többek között

arra biztatta a lakosokat, hogy imával űzzék el a koronavírust, egy másik esetben pedig alternatív gyógymódokat javasolt a fertőzötteknek.

Az ország elutasítja a koronavírus elleni vakcinák beszerzését is, mert a vezetők szerint ezek a készítmények "veszélyesek" és "nem tesznek jót" az embereknek.

Könnyen elképzelhető azonban, hogy napokon belül 180 fokos fordulat következik be a tanzániai vezetés álláspontjában, miután az elmúlt hetekben két magas rangú tisztviselő is tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok nagykövete arra figyelmeztetett, hogy az országban kritikus a tesztelés és a kontaktszemélyek szűrése, ezért sürgette az egészségügyi szakembereknél az oltásokkal kapcsolatos nemzeti álláspont felülvizsgálatát.

A WHO az elmúlt hetekben kétszer is felszólította Tanzániát, hogy mihamarabb kezdjék el az adatszolgáltatást.

Az utóbbi időben ugyanis több külföldre utazó tanzániai állampolgárról derült ki, hogy már fertőzötten ültek repülőgépre.

Legutóbb két, az Egyesült Királyságba repülő tanzániainál azonosították a vírus dél-afrikai mutációját, ami lényegesen fertőzőbbnek számít az eddig terjedőknél, ráadásul a korábbi fertőzés vagy oltás miatt kialakult antitestek sem reagálnak jól a mutánsra.

A WHO felhívása után az ország elnöke egy templomban azt mondta, hogy az emberek készítsenek maguknak maszkokat, mert az importált arcmaszkok nem biztonságosak. Aki elkapta a vírust, próbálja magát gőz belélegzésével vagy egyéb helyi gyógymóddal kúrálni, és továbbra is mindenki bízzon a koronavírus elleni imákban.

Szakértők szerint több kockázata is van annak, ha egy ország nem transzparens egy ilyen krízis esetén. Tanzánia vezetése most könnyen veszélybe sodorhatja a szomszédos Kenyát és Ruandát, ahol már eddig is komoly lépéseket tettek a pandémia visszaszorítására. De annak is fennáll az esélye, hogy egy eddig ismeretlen mutáció alakul ki az országban, ami kontrollálatlan terjedésbe foghat eleinte csak a határokon belül, majd később akár globálisan is.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk