Külföldön is bevethető lesz a TEK, közel 4 milliárddal növelik a keretét
Csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, amely az ukrajnai háborúval kapcsolatos kockázatok miatt felhatalmazza a TEK-et külföldi eredetű titkos információk beszerzésére és határon túli tevékenységre.
A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent kormányrendelet kimondja: a Terrorelhárítási Központ a jövőben külföldi eredetű titkos információkat is gyűjthet, és Magyarország biztonsága érdekében külföldön is tevékenykedhet. Egy másik határozat közel 4 milliárd forinttal emeli a TEK költségvetését, vette észre a Telex.
A kormány a hatáskörbővítést az Ukrajnában dúló háborúval összefüggő bűnözés növekedésével indokolja, „és ez magában foglalja a terrorfenyegetettséget is”.
A rendelet a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendelkezésekre hivatkozik.
A jogszabály végig „a terrorizmust elhárító szerv” kifejezést használja, ami a TEK-et jelenti, mivel a szervezetet a róla szóló 2010-es jogszabály címében így írják körül.
A TEK a feladata ellátásához szükséges, külföldre vonatkozó és külföldi eredetű információkat szerezhet meg. Titkos információgyűjtést önállóan is végezhet, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat segítségét kérheti a belügyminiszter döntése alapján.
A központ felhatalmazást kap arra is, hogy a határokon túl akciókat hajtson végre. A kormányrendelet szerint „speciális képességeivel külföldön Magyarország biztonsági, bűnüldözési érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet” láthat el. Ehhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges.
A költségvetési tartalékok átcsoportosításáról szóló kormányhatározat szerint a TEK dologi kiadásai közel 1,4 milliárd forinttal, beruházásai 2,5 milliárd forinttal nőnek.
A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent kormányrendelet kimondja: a Terrorelhárítási Központ a jövőben külföldi eredetű titkos információkat is gyűjthet, és Magyarország biztonsága érdekében külföldön is tevékenykedhet. Egy másik határozat közel 4 milliárd forinttal emeli a TEK költségvetését, vette észre a Telex.
A kormány a hatáskörbővítést az Ukrajnában dúló háborúval összefüggő bűnözés növekedésével indokolja, „és ez magában foglalja a terrorfenyegetettséget is”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz gáz: 285 milliárddal fizethetett többet Magyarország a tőzsdei árnál 2021 óta, már szinte minden EU-ország olcsóbban kapja, mint mi
A Eurostat adatai szerint Magyarország novemberben 122 forintos áron vásárolt orosz gázt, ami 2%-kal drágább a tőzsdei szintnél. A 2021 óta tartó szerződés így jelentős többletkiadást okozhat.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
A lap kétféle módszerrel is megbecsülte a 2021-es gázszerződés életbe lépése óta felhalmozódott potenciális veszteséget.
Az egyik számítás szerint a teljes időszak alatt 285 milliárd forintot fizethettünk pluszban, míg a másik, a két hónapos árelcsúszást figyelembe vevő modell 236 milliárdos többletkiadást mutat.
Ez a felár arra a novemberben beérkezett 679 millió köbméterre is rárakódott, ami egyébként 10 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszaki mennyiségnél. Az év első 11 hónapjában beérkezett 7 milliárd köbméter ugyanakkor megfelel az időarányos terveknek.
Az uniós összevetés sem fest kedvező képet. Az Eurostat adatai szerint
novemberben 11 tagállam vásárolt orosz földgázt, és közülük csupán Szlovákia fizetett többet a nyersanyagért Magyarországnál.
Többek között Litvánia, Észtország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia és Olaszország is olcsóbban jutott orosz gázhoz.
A kép ennél árnyaltabb, hiszen Magyarország nem kizárólag Oroszországból vásárol: a 122 forintos átlagár a 88 uniós államközi ügylet között felső-közepesnek számít. Érkezett gáz Ausztriából valamivel olcsóbban, Kazahsztánból kissé drágábban, de román, szerb, horvát és francia források is szerepeltek a palettán. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a holland tőzsdei árak a közelmúltban ismét emelkedni kezdtek, ami a magyar-orosz szerződés két hónapos késleltetett árkövetése miatt a következő hónapokban drágulást vetít előre a hazai importárban.
A jelenlegi helyzetet a 2021 szeptemberében aláírt, 10+5 éves időtartamra szóló, évi 4,5 milliárd köbméterről rendelkező magyar-orosz gázszerződés alapozta meg. Ezzel éles ellentétben áll az Európai Tanács január 26-i döntése, amely egy lépcsőzetes menetrend szerint, 2027 őszére teljesen betiltaná az orosz földgáz behozatalát az unióba.
A kormányzati kommunikáció és a független szakértői vélemények homlokegyenest eltérnek egymástól. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint „Putyin 30 százalékos gázárkedvezményt ad”, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy orosz gáz nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, ami „kétszeres-háromszoros-négyszeres” lakossági díjemelést hozna. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste és a Portfolio elemzői is úgy vélik, hogy az orosz gáz kiváltása legfeljebb néhány százalékos költségnövekedéssel járna.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztet az MVM a januári gázszámla kapcsán, ez minden lakossági fogyasztót érint
A cég azután függesztette fel a számlázást, hogy Orbán Viktor bejelentette a rezsistopot. A cég most emlékeztet: egyelőre senki se fizesse be a fűtésszámláját.
A kormány a múlt héten rezsistopot jelentett be, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli hideg miatt átvállalja a családoktól a januári fűtési többletfogyasztás költségét. Az MVM a technikai részletek kidolgozásáig felfüggesztette a lakossági számlák kiküldését. A részletszabályokat még nem hirdette ki a kormány, ezért az MVM most azt üzente a Facebookon, hogy
aki már megkapta a januári fűtésszámláját, egyelőre ne fizesse be.
A cég azt is jelezte, hogy a „rezsistop” miatt nem szükséges számlázási módot váltani.
A szolgáltató január 21-én közölte, hogy Orbán Viktor bejelentése után leállították a számlázást, mivel a döntés végrehajtásának pontos részletei még nem ismertek. „Kérjük, hogy minden ügyfél várja meg a részletes tájékoztatásunkat, akkor is, ha a napokban kapják meg a számlát, illetve akkor is, ha már megkapták az aktuális számlájukat, és be is fizették azt” – írták a múlt héten.
Sokan tanácstalanok, hiszen a januári számlák egy részét már kézbesítették, és többen be is fizették.
Az MVM egyelőre annyit közölt, hogy a már befizetett összegek sorsáról később adnak tájékoztatást. Valószínűsíthető, hogy a többletbefizetéseket a következő havi elszámolásnál írják majd jóvá, de a hivatalos mechanizmus kidolgozása még folyamatban van.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint várhatóan e hét közepére születik konkrét döntés a rezsistop részleteiről.
A kormány a múlt héten rezsistopot jelentett be, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli hideg miatt átvállalja a családoktól a januári fűtési többletfogyasztás költségét. Az MVM a technikai részletek kidolgozásáig felfüggesztette a lakossági számlák kiküldését. A részletszabályokat még nem hirdette ki a kormány, ezért az MVM most azt üzente a Facebookon, hogy
aki már megkapta a januári fűtésszámláját, egyelőre ne fizesse be.
A cég azt is jelezte, hogy a „rezsistop” miatt nem szükséges számlázási módot váltani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robert Fico Brüsszel-párti aktivistának nevezte Magyar Pétert, aki rögtön vissza is vágott
A szlovák kormányfő azt mondta, Magyar Péter összevissza terjeszt mindenfélét, azt remélve, hogy ezzel majd újabb szavazókat szerez. A Tisza Párt elnöke szerint a szomszédos ország miniszterelnöke „a fideszes propagandaszöveget átvéve üzenget és hazudik”.
Adok-kapok kezdődött Robert Fico és Magyar Péter között. Szlovákia miniszterelnöke egy sajtótájékoztatón reagált arra, hogy Magyar a Válasz Online-nak adott interjújában azt állította: Fico Magyarországra menekült volna, ha 2022-ben felfüggesztik a mentelmi jogát. „Amikor felfüggesztették majdnem a mentelmi jogát, és úgy tűnt, hogy mehet a dutyiba Robert Fico, akkor ott állt a magyar kormányzati autó a magyar oldalon, és várta, hogy hátha…” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Fico a sajtó előtt képtelenségnek nevezte a felvetést, mert amikor a parlamentben szavaztak a mentelmi jogáról, állítása szerint „száz rendőr várt a pincében”, és ha máshogy alakul a szavazás, az épületet sem hagyhatta volna el.
Hozzátette, hogy Magyar „Brüsszel-párti aktivista”, aki összevissza terjeszt mindenfélét, azt remélve, hogy ezzel majd újabb szavazókat szerez
Magyar Péter a Facebookon vágott vissza a szlovák kormányfőnek.
„Hallom, Robert Fico szlovák miniszterelnök a fideszes propagandaszöveget átvéve üzenget és hazudik. Miniszterelnök Úr! A tények makacs dolgok. El a kezekkel a felvidéki magyaroktól!”
– reagált a Tisza Párt elnöke.
Egy kommentben pedig azzal egészítette ki a posztot, hogy állítása szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mesélte neki még 2022-ben, „hogy a szlovák határon várta a magyar kormányzati autó Robert Ficót.”
Magyar korábban többször is bírálta a Fico-kabinetet a szlovák Büntető törvénykönyv december közepén elfogadott módosítása miatt, amelynek értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető a második világháború utáni szlovákákiai berendezkedést megalapozó dokumentumok – köztük a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezése.
Január elején a Tisza Párt elnöke nyílt levelet is küldött Ficónak, amelyben felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezze a Btk-módosítás visszavonását. Ebben hangsúlyozta, hogy egy demokratikus jogállamban a történelmi tények kimondása nem lehet bűncselekmény. Fico a levélre érdemben nem reagált, Peter Pellegrini államfő viszont egy videóban kifogásolta, hogy Magyar a nyílt levélben a Felvidék szót használja. Magyar erre azt üzente Pellegrininek, hogy továbbra is használni fogja a kifogásolt szót, akár tetszik a szlovák elnöknek, akár nem.
Adok-kapok kezdődött Robert Fico és Magyar Péter között. Szlovákia miniszterelnöke egy sajtótájékoztatón reagált arra, hogy Magyar a Válasz Online-nak adott interjújában azt állította: Fico Magyarországra menekült volna, ha 2022-ben felfüggesztik a mentelmi jogát. „Amikor felfüggesztették majdnem a mentelmi jogát, és úgy tűnt, hogy mehet a dutyiba Robert Fico, akkor ott állt a magyar kormányzati autó a magyar oldalon, és várta, hogy hátha…” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Fico a sajtó előtt képtelenségnek nevezte a felvetést, mert amikor a parlamentben szavaztak a mentelmi jogáról, állítása szerint „száz rendőr várt a pincében”, és ha máshogy alakul a szavazás, az épületet sem hagyhatta volna el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jakab Péter: Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam
A Jobbik volt elnöke revansot venne a 127 szavazatos vereségért, ezért szövetkezett a DK-val. Azt állítja, a helyi tiszások is inkább rá szavaznának, nem a saját jelöltjükre.
Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.
Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.
A politikus szerint a DK-val kötött megállapodás után teljesen természetes volt, hogy Miskolcon ő indul, mivel van egy „adóssága” a fideszes Csöbör Katalinnal szemben, akitől 2018-ban 127 szavazattal kapott ki. Állítása szerint a DK is világosan látja, hogy összefogással megfordítható az eredmény. Ennek érdekében felszólította a Tisza Pártot a visszalépésre.
„Várjuk a Tisza Párt és az ismeretlen tiszás katona bejelentését is, hogy visszalép, és nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat”
– mondta. Állítása szerint még a helyi Tisza-szimpatizánsok sem értik, miért indítanak rá jelöltet egy szerinte simán nyerhető körzetben.
Arra a felvetésre, hogy miért egy országosan vezető párt jelöltjének kellene visszalépnie egy 0 százalékos párt jelöltje javára, Jakab Karácsony Gergely példáját hozta fel. „Ilyen értelemben Karácsony Gergely se lehetne Budapest főpolgármestere, hiszen nem nagyon mérhető a pártja” – érvelt. Szerinte itt nem a párt támogatottsága a lényeg, hanem az, hogy neki van esélye legyőzni Csöbör Katalint, amihez az kell, hogy mindenki felsorakozzon mögé. A Tisza jelöltjét ismeretlennek nevezte, akiről nem tudni, mit gondol a helyi ügyekről. „Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy szavazzanak valakire, akiről nem tudunk semmit” – fogalmazott. Ezzel szemben Magyar Péterről azt mondta, ő nem ellenzékiekkel, hanem „Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel” fog össze, ami Jakab szerint inkább a „rezsim átmentésére hajaz, mintsem a rendszerváltásra”.
Jakab Péter elutasította, hogy a küzdelem a pártlogók versenyévé silányuljon, és úgy vélte, a választóknak nem logókra, hanem személyekre kellene szavazniuk. A 2018-as választási eredményével kapcsolatban azt állította, hogy a Jobbik logója inkább nehézséget jelentett számára. „Nekem a pártlogó inkább nehézséget jelentett, hiszen a Jobbik 20 százalékot ért el, én meg 38 százalékot. Lehet, hogy ha logó nélkül, csak egyszerű miskolciként indulok el, akkor győzni tudok” – mondta. Ezt Vona Gábor akkori pártelnök „pökhendiségével” magyarázta, ami szerinte hatott a választókra. „Ugyanazt a pökhendiséget mutatta a Jobbik elnöke 2018-ban, mint most Magyar Péter” – húzott párhuzamot. Jakab szerint a választók nem szeretik ezt a hozzáállást, és úgy érezte, emiatt büntették meg őt Miskolcon. „Örülnék, ha Magyar Péter nem követné el a '18-as Vona Gábor hibáját, és nem mondaná azt pökhendi módon, hogy csak ő, csak egyedül, és senki más nem jöhet szóba” – mondta Jakab, majd hozzátette:
„Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam. Nem túl államférfiúi viselkedés, de az nevet, aki utoljára nevet”
- mondta Jakab Péter.
A felelősség kérdését firtató kérdésre, miszerint mi lesz, ha miatta veszít a Tisza Párt jelöltje, a politikus a felelősséget Magyar Péterre hárította.
„Ezt a kérdést Magyar Péternek kell feltenni. Vállalja-e azt a kockázatot, hogy ráindulnak Jakab Péterre, Varju Lászlóra, Hadházy Ákosra és más beágyazott ellenzéki jelöltekre?”
– kérdezett vissza. Szerinte egy esetleges vereség után Magyar Péternek kellene megmagyaráznia, miért állította, hogy egyedül is nyerni tud. „Innentől kezdve nem én leszek a felelős, hanem az, aki felelőtlen módon senkivel nem működik együtt” – jelentette ki.
A Nép Pártján elnöke reagált arra az elemzői véleményre is, hogy Magyar Péter sikere éppen a régi ellenzéki pártoktól való elzárkózásnak köszönhető. Jakab szerint ő mást hall az elemzőktől: „Magyar Péter sikerének titka, hogy beházasodott a Fideszbe, és az emberek bennfentesnek tartják”. Kritizálta a Tisza Párthoz csatlakozó, korábban a NER-ben szerepet vállaló politikusokat, Kapitány Istvánt és Orbán Anitát. „Nekem az a benyomásom, hogy egy Fidesz-mentőcsónak épül Kapitány urakkal, ahova majd szépen át lehet szállni” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy ha ő nem indulna, a választói otthon maradnának. „Higgye el, ha én nem indulok el, a választóim otthon maradnak, és nem fognak Magyar Péterre szavazni. Megengedhetjük ezt a luxust?” – tette fel a kérdést.
Saját politikai pálfordulásával kapcsolatban, miszerint korábbi jobbikosként most a DK-val kampányol, azt mondta, két oka is van a gördülékeny együttműködésnek. Egyrészt szerinte annak idején ő tette „együttműködés-kompatibilissé” a Jobbikot, másrészt ma már a Nép Pártján elnökeként egy nem ideológia-, hanem emberközpontú pártot vezet. Önmagát „közös nevezőként” és „kéksapkásként” jellemezte, aki a DK-sokkal és a tiszásokkal is szót érthetne.
Jakab Péter bízik a győzelmében, és állítása szerint sok miskolci Tisza-szavazó is jelzi neki, hogy bár országosan Magyar Péter pártját támogatják, helyben rá fognak szavazni.
„Olyan helyi képviselőt szeretnének, aki nyersen, őszintén, kíméletlenül képviseli a várost a parlamentben akkor is, ha a Tisza kormányoz és akkor is, ha marad a Fidesz”
– idézte őket. Elmondta, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy Miskolcon készülő felmérést.
A DK-Nép Pártján szövetség részleteiről elárulta, hogy minden DK-s jelöltet támogatnak, de pártjának logója csak az ő miskolci kampányanyagain szerepel majd. Közös listát azért nem állítanak, mert akkor 10 százalékos lenne a bejutási küszöb. „Nem szeretnénk egy esetleges 9 százalékos DK-Nép Pártján-eredményt kidobni a kukába” – indokolt.
Arra a kérdésre, hogy szerepel-e majd a DK országos listáján, kitérő választ adott, de azt egyértelműsítette, hogy ha bejut a parlamentbe, a DK frakciójába ülne be.
„Szerintem nem kérdés. Miután a DK és a Nép Pártján szövetséget kötött, egyértelmű, hogy nem a Tisza frakciójába fogok ülni” – zárta gondolatait.
Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.
Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!