SZEMPONT
A Rovatból

Megpróbáltunk Covid-oltást szerezni Budapesten, tragikomédia lett belőle

A regisztráció nem működött. Ezután egyik kórházból a másikba küldtek minket az oltás miatt, sehol nem jártunk sikerrel. Még a Népegészségügyi Központ portása is feltelefonált kedvünkért az illetékesnek, hiába.


A legutóbbi, december 4-10. közötti adatok alapján a influenzaszerű tünetekkel és légúti fertőzéssel orvoshoz forduló közel 300 ezer ember 41 százalékáról derült ki, hogy elkapta a koronavírust, míg az influenzát csupán valamivel töb mint a betegek 3 százalékánál mutatták ki. Ennél is jobban érzékelteti a helyzetet, hogy olvasóink beszámoltak olyan céges karácsonyi buliról, ahol a résztvevő 20-25 dolgozó közel fele néhány nap múlva a koronavírus-fertőzés tipikus tüneteit vagy rögtön pozitív Covid-tesztet produkált.

Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy egy újabb járványhullám érte el Magyarországot. Mivel a most terjedő Eris-variáns ellen még mindig a legjobb védekezés az oltás, ezért szerda reggel elhatároztuk, hogy szerzünk egyet a kormány által vásárolt, az új mutációk ellen is frissített 70 ezer Moderna-vakcinából.

Első lépésben megpróbáltunk időpontot foglalni valamelyik budapesti oltópontra az EESZT-n (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) keresztül. Legnagyobb meglepetésünkre azonban hiába adtuk meg a honlapon a TAJ-számot és a születési évszámot, a rendszer kizárólag a 3. és a 4. ismétlőoltás lehetőségét kínálta fel, az új Modernát nem, de

még az ismétlőoltásokhoz sem adott ki egyetlen időpontot sem. Többször, és több kollégánk is próbálkozott, egyikük még a nagymamáját is megkérte erre, hiába.

Senki sem járt sikerrel. Ekkor döntöttünk úgy, hogy inkább személyesen keressük fel az egyik nemrég újranyitott budapesti oltópontot.

Először a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében próbálkoztunk. Az egyik bejáratnál tanácstalanul néztek ránk, amikor az oltópont felől érdeklődtünk, majd azt javasolták, hogy inkább egy másik kapunál próbálkozzunk. Útközben egy szembejövő orvosnál is rákérdeztünk, tudja-e, hol adják be a koronavírus elleni oltásokat, de ő sem tudott segíteni. Végül a másik említett bejáratnál kiderült, hogy valójában nem is itt, hanem jó 500-600 méterrel arrébb, a Szent László Kórházban van az oltópont, amit keresünk.

Kisebb séta után a Szent László Kórházban már jó helyen kötöttünk ki, viszont a lehető legrosszabb időpontban. Mint kiderült, ezen az oltóponton csak keddenként adják be a vakcinát, de mivel a következő kedden karácsony lesz, legközelebb január 2-án lesz itt oltási nap. Azt javasolták, hogy ha mindenáron oltakozni akarunk a nap folyamán, sétáljunk át az innen pár száz méterre található Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetbe, hátha ott nagyobb sikerrel járunk. Ez szintén a három újranyitott fővárosi oltópont egyike, jöhetett az újabb baktatás.

Bő fél óra alatt immár a harmadik kórházba érkeztünk, ahol szintén nagyon készségesen próbáltak segíteni – mindhiába.

A Heim Pálban ugyanis a péntek az oltási nap, vagyis két nappal korábban jöttünk, mint a vakcina és a oltócsapat. Kiderült, hogy most már utcáról besétálva egyébként sincs sok esélyünk vakcinához jutni, mert csak annyit bontanak ki, ahányan előzetesen regisztráltak azon az EESZT-n keresztül, amivel mi néhány órával korábban hiába próbálkoztunk. Azt is elárulták, hogy két héttel ezelőtt senki nem jött koronavírus elleni védőoltás ügyében a megjelölt napon, a legutóbbi alkalommal azonban nagyjából már negyvenen tolongtak itt, akik kivétel nélkül az online felületen regisztráltak.

A kórházi információnál azt tanácsolták, hogy ha mindenképpen kell az oltás, akkor valahogyan oldjuk meg a regisztrációt az EESZT-n keresztül, vagy teljesen feleslegesen jövünk vissza pénteken, nem fogják beadni, mert nem lesz elég bontott oltóanyag.

Kész mázli, hogy a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetet és az egész rendsszert felügyelő Nemzeti Népegészségügyi Központot egyetlen zebra választja el egymástól, így útban a parkoló felé ide is beugrottunk, hátha tudnak segíteni az EESZT-vel kapcsolatos elakadásunkban, vagy abban, hogy hol juthatunk záros határidőn belül oltáshoz.

Egyik ügyben sem jártunk sikerrel. A szintén roppant segítőkész portás még egy illetékesnek is feltelefonált ügyünkben, akitől

azt a tanácsot kaptuk, hogy ha mindenképpen kell az oltás, akkor fáradjunk át a Szent László Kórházba. Ez az az intézmény, ahol kettővel ezelőtt próbálkoztunk. Az ördögi kör bezárult.

Ezek után utolsó reményünk a három újranyitott oltópontból a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház maradt.

Húsz percnyi autózás után az információnál kiderült, hogy náluk már legalább a napot eltaláltuk, ugyanis itt szerdánként van az oltónap, de

néhány perccel lecsúsztunk a vakcináról, amit 9 és 11 óra között adtak be. A jövő héten felesleges odamenni, mert majd csak januárban lesz erre legközelebb lehetőség, de egyébként is regisztrálni kellene az EESZT-n.

Amikor itt is elpanaszoltuk, hogy hiába próbálkoztunk online időpontfoglalással, azt mondták, hogy valószínűleg a rendszerrel lehet valami gond, mert nekik se működik a honlap. A lelkünkre kötötték, hogy mindenképpen fotózzuk le a hozzánk hasonlóan oltakozni vágyók számára rendszeresített és gondosan bebugyizott A4-es lapot, amin minden fontos információ szerepel a oltáshoz szükséges regisztrációhoz:

Mindezek alapján nincs könnyű helyzetben, aki a napokban akarja felvenni a Covid elleni védőoltást. A fix napok közül ugyanis több elmarad az ünnepek miatt, és csak januárban folytatódnak az oltások. Aki azonban az egyre gyarapodó esetszámok láttán úgy dönt, hogy nem akar várni két hetet, a fővárosban a Semmelweis Egyetem több oltópontján is megpróbálkozhat december 18-tól kezdődően.

Ehhez mindössze a személyi azonosító okmányokra, a lakcím- és TAJ kártyákra, valamint a Klinikai Központ honlapjáról letölthető nyomtatványok kitöltött és aláírt változatára van szükség, derül ki az egyetem honlapjáról.

Vagyis itt valamiért úgy tűnik, hogy nem kötelező a mindenhol máshol kőbe vésettnek látszó EESZT-regisztráció.

A többi oltóponttal kapcsolatban pedig ezt érdemes fejben tartani:

- a Szent László Kórházban keddenként 9-16 óra között adják be a koronavírus elleni védőoltást, de legközelebb majd csak januárban, a honlap szerint előzetes regisztráció nem szükséges;

– a Szent Imre Kórházban szerdánként oltanak, de idén már itt sem lehet vakcinához jutni, a honlapjuk ugyan nem írja, de személyesen azt mondták nekünk, hogy délelőtt 9 és 11 óra között adják be az oltásokat;

- a Heim Pál Gyerekkórházban és a Honvédkórházban péntekenként oltanak, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán minden hónap első pénteken adják be a Covid-elleni oltásokat, míg a Szent Rókus Kórházban egyelőre szünetel az oltópont.

Az EESZT (nem) működésével kapcsolatban írásban kerestük az NNK-t és a Belügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenésééig egyik helyről sem kaptunk választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!
A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.



Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin” – Videóban számolt be elképesztő kálváriájáról a Szeretlek Magyarország riportere
Vencelnek órákat kellett várnia, miközben rossz leletet kapott és még egy mentősökre támadó férfit is elé soroltak. A személyzet kedvessége volt az egyetlen pozitívum a káoszban.


A Szeretlek Magyarország videósa egy előadás közben lett rosszul, elképesztő vesegörcsök kínozták, így orvosai tanácsára a sürgősségi osztály felé vette az irányt. A kórházban töltött tíz órájáról készített élménybeszámolót, amelyben a magyar egészségügy minden nyűgét és báját megtapasztalta.

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin 2026 Magyarországen” – kezdte kálváriájának történetét Vencel, aki hangsúlyozta, beszámolójában „nulla ferdítés” lesz. Reggel fél 11-kor lépett be a kórházba, ahol rögtön adminisztrációs falba ütközött. Mivel nem volt nála a TAJ-kártyája, és a lakcíme Zalaegerszegen van, körülményessé vált a felvétele.

„Nem örültek nekem közvetlen, hogy Budapesten vagyok, noha Budapesten adtam elő, tehát én mondtam nekik, hogy én Budapesten vagyok, én Budapesten adtam elő, segítsenek már rajtam, hát nem hiszem el”

– panaszolta.

Az első akadályok után egy kedves orvos vagy beteghordó kísérte be, ám ekkor vette kezdetét az igazi tortúra.

„Körülbelül másfél-két órán át szerintem rám sem basztak, hogyha lehetek őszinte”

– fogalmazott a riporter. Végül behívták, vért vettek tőle és infúziót is kapott a fájdalmaira, amit „nagyon-nagyon király”-nak nevezett. Az örömbe azonban üröm vegyült:

az infúziós állvány lába rossz volt, így minden alkalommal kézben kellett cipelnie, miközben mosdóba kísérték, ami „kicsit sem volt megalázó”. Ezt követően újabb órák teltek el várakozással, majd jött a döbbenetes hír: valószínűleg összecserélték a vérmintáját.

Az eredmények ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a korának. „Semmi értelme nincsen annak, amit látnak a lapon, ez a lényeg” – összegezte a helyzetet. A kórházi személyzet így a vizsgálatok megismétlése mellett döntött, miután Vencel már 4-5 órát töltött a sürgősségin. Újabb vizeletminta és vérvétel következett.

A magyarországi sürgősségi osztályokon a betegeket állapotuk súlyossága szerint rangsorolják, vagyis triázsolják. A nem életveszélyes állapotban lévő páciensek, mint Vencel is, gyakran órákat kénytelenek várni, amíg egy súlyosabb eset ellátása zajlik. Ez a rendszer az ellátóhelyek leterheltsége miatt elkerülhetetlen.

Este hat óra körül jutottak el odáig az orvosok, hogy CT-vizsgálatra küldenék, de a várakozás nem ért véget, mivel folyamatosan érkeztek a súlyosabb esetek, akiket érthető módon előre vettek. Vencel több abszurd jelenetnek is szemtanúja volt.

Volt egy beteg, aki folyamatosan káromkodott, majd az ágyból kiszökve a mosdóban esett el. Egy másik férfit pedig azért soroltak elé, mert korábban rátámadt a mentősökre.

„Körülbelül olyan 20 óra, 10 perc környékén, 20 óra, 20 perc környékén tájékoztatott az orvos arról, hogy mik lettek végül is az eredmények” – mesélte Vencel. A CT végül azt igazolta, amit ő maga is sejtett a veseköveiről.

A diagnózis után gyógyszereket kapott, de még a zárójelentésre is várnia kellett, így végül este háromnegyed 9 körül, közel tíz óra után hagyhatta el a kórházat.

„Nagyon sok időt töltöttem el, annak ellenére, hogy összesen egyetlen egy labort és egyetlen egy CT-t kaptam. Ez Magyarországon 8-9-10 órában kerül jelenleg a sürgőségén”

– vonta le a következtetést.

Bosszankodva távozott, de a negatívumok mellett a pozitív élményeket is kiemelte. Az orvosokról és ápolókról azt mondta, „mindenki megfelelően szakmailag felkészült volt, és nagyon-nagyon-nagyon kedves volt velem”. Úgy érezte,

a probléma nem a személyzettel, hanem a rendszerrel van: a vizsgálatokhoz való hozzáférés rendkívül körülményes, a kórház nincs felkészülve a betegek gyors ellátására.

A hosszú várakozásnak azonban volt egy váratlan hozadéka: a váróban a sorstársak között közösség épült. „Nagyon-nagyon kedves emberekkel találkoztam ott a váróban, és a váróban már mindenki politizált, és szinte barátságot kötött. Úgyhogy ez a nap végén egy jó élmény volt” – zárta történetét Vencel.

Tízórás kálvária a sürgősségin:

@szeretlekmagyarorszag.hu #kórház #magyar #vlog #szeretlekmagyarország #szmo ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk