HÍREK
A Rovatból

Megdőlt az abszolút melegrekord az Egyesült Királyságban, még sosem mértek ilyen hőfokot

Először mértek 40 fok feletti hőmérsékletet a szigetországban. A csúcsot Londonban a Heathrow Repülőtéren rögzítették.


Elérte a Brit-szigeteket a forró szubtrópusi légtömeg, melynek köszönhetően már hétfőn 38,1 fokig emelkedett a hőmérséklet Santon Downham-ben. Ma pedig a nyugat felől közeledő hidegfront előoldalán még intenzívebbé vált a délies áramlás és ezzel együtt a forró levegő beáramlása az Egyesült Királyság felé - írja az Időkép.

A keddi csúcs végül a szigetországban valaha mért legmagasabb hőmérsékletét eredményezte. Délután 12 óra 50 perckor a londoni Heathrow Repülőtéren 40,2 fokot

mért a MetOffice (Brit Meteorológiai Hivatal), ami másfél fokkal múlta felül a 2019. június 29-én mért rekordot.

Ezzel együtt legalább hét állomáson regisztráltak magasabb hőmérsékletet az eddigi rekordnál.

Az extrém hőség nem tart már sokáig, nyugat felől érkezik a felfrissülést hozó hidegfront. Délnyugat-Angliában már 30 fok alá csökkent a hőmérséklet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán Semjén Zsolt védekező mondatairól: Csak két magyarázat létezik, vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság
A miniszterelnök-helyettes explicit vád nélkül is magyarázkodott a Házban. Lakner Facebookon azt írta, hogy érvei az LMBTQ-közösséget állítják be bűnbaknak.


Semjén Zsolt a Parlamentben felháborodottan és kiabálva utasította vissza, hogy bármi köze lenne a Szőlő utcai javítóintézet gyerekei ellen elkövetett szexuális erőszakhoz. Erre reagált Lakner Zoltán egy Facebook-bejegyzéssel, amelyben azt írta: Semjén úgy védekezett, hogy az LMBTQ-közösséget hozta összefüggésbe a pedofíliával, amit Lakner „gyalázatos összemosásnak” nevez.

„Semjén Zsolt, az úgynevezett KDNP elnöke – ráadásul miniszterelnök-helyettes is a magyar kormányzástörténet nagyobb dicsőségére –, akinek a nevét irrelevancia okán ritkán hozom szóba elemzésekben, ma felháborodottan utasított vissza egy vádat. Igaz, ez a vád nem fogalmazódott meg expliciten vele szemben, de ő azért válaszolt rá. Így, ha valaki eddig nem értesült róla, most megtudhatta, hogy a vád létezik” – írta a politikai elemző.

Hozzátette: „Az, hogy a kommunikációs tanfolyamok hányadik foglalkozásán tanítják, hogy ilyet tenni tilos, legyen az ő gondja.”

„Ám a felháborodása közepette azzal védekezett a szerinte "vérvád", "Belzebub-vád" ellen, hogy ő amiatt bizonyíthatóan a p.dofilia esküdt ellensége, mert ő volt "az első, aki az LMBTQ-lobbival szembe mert menni". A primitív "szakállas bácsizás" valóban vele kezdődött húsz éve, erre büszke a mai napig. Végül is, másra a közéletben nemigen lehet. De azért lássuk be, hogy a személyes megtámadtatásra adott válasza eszerint a több százezer magyar LMBTQ ember címére küldött újabb kollektív "Belzebub-vád" volt” – írta Lakner. „Ő ezt tudja nyújtani a hazának” – tette hozzá-

Az elemző szerint „ezt a gyalázatos összemosást hatályos törvény is rögzíti, de arra ugyanúgy csak két magyarázat létezik, mint Semjén mondataira: vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság”.

Én vagyok annyira jóindulatú, mondhatni, tisztelem annyira a felebaráti szeretet, hogy ne akarjam eldönteni, melyikről lehet szó, de egy miniszterelnök-helyettes esetében, még ha politikailag oly jelentéktelen is, mindkettő az ország kárára válik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó ellenáll Trump követelésének: Jó lehet arról álmodozni, hogy olajat és gázt vásárolunk valahonnan
A külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének szünetében a Guardiannek azt mondta, Magyarország nem válik le az orosz energiáról. Hozzátette, hogy „megérti” Trump álláspontját.
Fotó: MTI/KKM - szmo.hu
2025. szeptember 23.



Donald Trump a múlt héten arra kérte a NATO-tagállamokat, hogy ne vegyenek több orosz olajat.

A Truth Socialon ezt írta: „Készen állok arra, hogy jelentős szankciókat vezessek be Oroszország ellen, ha az összes NATO-tagállam egyetért, és megkezdi ugyanezt, és ha az összes NATO-tagállam nem vesz több olajat az országból.”

Szijjártó Péter az ENSZ közgyűlésének szünetében a Guardiannek azt mondta, Magyarország nem válik le az orosz energiáról. Hozzátette, hogy „megérti” Trump álláspontját.

A külügyminiszter szerint orosz olaj és gáz nélkül nem tudjuk biztosítani az ország ellátását. Úgy fogalmazott:

„Számunkra az energiaellátás pusztán fizikai kérdés. Jó lehet arról álmodozni, hogy olajat és gázt vásárolunk valahonnan [Oroszországon kívül] … de csak onnan tudunk vásárolni, ahol rendelkezünk infrastruktúrával.”

A múlt héten Trump egy sor határidőt is szabott Moszkvának az Ukrajna elleni háború befejezésére, de konkrét lépéseket nem tett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Berepülő drónok miatt lezárták a koppenhágai és oslói repteret is éjjel, de már újraindult a forgalom
Dánia közel négy, Norvégia nagyjából három órára zárta le a légterét. A dán rendőrök azt mondták, „nem tudjuk, honnan jöttek a drónok, és azt sem, hogy hová tartottak”.


Hétfő este drónokat észleltek Koppenhágában és Oslóban, ezért órákra leállt a forgalom mindkét repülőtéren. Dánia közel négy, Norvégia nagyjából három órára zárta le a légterét.

A járatokat mindkét városból a legközelebbi repülőterekre irányították át. A Reuters szerint Koppenhágában legalább 50 járatot érintett az eset. A dán reptér az északi régió legforgalmasabb légikikötője.

Koppenhágában sajtóhírek szerint két vagy három nagyméretű drónt láttak, Oslóban egyet.

A dán rendőrség közölte, hogy nem tudják megerősíteni a koppenhágai reptéren látott drónok típusát vagy származását. Jakob Hansen rendőrfőnök azt mondta: „nem tudjuk, honnan jöttek a drónok, és azt sem, hogy hová tartottak”.

A rendőrség közölte, hogy minden erővel a nyomozásra koncentrálnak, hogy kiderüljön, milyen drón lépett be a légterekbe. A dán és a norvég hatóságok együtt vizsgálják, van-e összefüggés a két drónészlelés között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Patai Mihály élesen bírálta Orbánékat: „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”
Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást. A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte az uniós tagság szempontjából.


Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.

Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”

Három problémát emelt ki: az uniós pénzek hiányát, a „fiskális alkoholizmust” és az Európai Unión belül rendszeridegen gazdaságpolitikát. Úgy fogalmazott, uniós források nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben.

„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”

A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”

A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.

Patai 800 milliárd forintra tette az akkumulátoripari támogatásokat, 500 milliárdra a gumiipari célokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop és a kamatplafon ennek a terméke.

Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.

Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.

Több ügyet is felsorolt. „Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani.”

A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”

Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.

Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.


Link másolása
KÖVESS MINKET: