JÖVŐ
A Rovatból

Küszöbön az új hidegháború, amit a világűrben is megvívhat az USA, Kína és Oroszország

Trump szerint már az ő elnöki ciklusában elindul az emberes Mars-misszió, de közben Kína és Oroszország sem tétlenkedik: előbbi vizet keres a Holdon, utóbbi azt állítja, egy új plazmahajtóművel egy hónap alatt érheti el a vörös bolygót.


Azt, hogy űrkutatásban nagy változások állnak küszöbön, jól jelzi a Boeing minap bejelentett leépítése is: a repülőgépgyártó a NASA Artemis-programjának beszállítójaként több száz embert rúg ki a csapatból, amelyik a következő Holdra szálláshoz épít űrrakétát. Mindeközben Kína kúszó-mászó-repülő holdszondát küld a Hold felszínre, hogy felkutassa égi kísérőnk rejtett vízkészleteiet, az orosz Roszatom pedig közölte, hogy olyan plazmahajtóművet épít, ami évekkel rövidítheti le a Mars-utazást. Ezek a bejelentések arra utalnak, hogy a világűr ismét az egymással versengő nagyhatalmak csataterévé válik.

Irány a Mars – de tényleg pár éven belül?

Donald Trump nemrég bejelentette, hogy az Egyesült Államok még az ő elnöki ciklusa alatt űrhajósokat indít a Marsra. Ez azt jelentené, hogy az első emberes Mars-misszióra legkésőbb 2029-ig sor kerül, amit sok szakértő kételkedve fogad, már csak azért is, mert a NASA Artemis–2 küldetése is folyamatos késedelmekkel küzd, holott utóbbi program a vörös bolygónál sokkal könnyebben elérhető Holdra irányul.

Trump nem részletezte, hogyan képzeli el a Mars-missziót, de minden bizonnyal a SpaceX-re támaszkodik a terv végrehajtásában, hiszen Elon Musk vállalata fejleszti a bolygó elérésére hivatott Starship óriásrakétát. Musk Trump egyik legkomolyabb támogatója, és mostanra bizalmas tanácsadóvá, sőt, fontos kormányzati szereplővé lépett elő.

A SpaceX Starshipje idén januárban hetedszer indult tesztküldetésre. A Super Heavy első fokozata sikeresen visszatért, és a kilövőállás robotkarjai elkapták, de a felső fokozat egy hajtóanyag-szivárgás miatt felrobbant az emelkedés végén. Musk a félsiker ellenére úgy gondolja, hogy a SpaceX már 2026-ban képes lesz legénység nélküli küldetést juttatni a Marsra, ahová 2028-ban űrhajósokat is elindíthatnak.

A Starship darabjai

A terv technikai kihívásait a Német Űrközpont kutatója, Volker Maiwald elemezte ki a Space.com-on. Bár a portálnak azt mondta, „a Mars-küldetés végrehajtása az emberi faj valaha elért legnagyobb teljesítménye lesz”, emlékeztetett rá, hogy kutatótársaival egy tavaly megjelent tanulmányban arra jutott, egyetlen Starship indításával nem lehet biztosítani az emberes Mars-küldetéshez szükséges teljes rakományt. A fő problémát a hasznos teher tömege jelenti, amely magában foglalja az űrhajósokat, a létfenntartó rendszereket, az infrastruktúrát és az ellátmányt - valamint persze az üzemanyagot, amiből a Starship jelenleg csak annyit bír el, amennyi az odaútra elég. A visszatéréshez a Marson kellene előállítani a rakéta működtetéséhez szükséges folyékony metánt és oxigént, ami óriási technológiai kihívás.

A NASA szerint négy űrhajós Marsról történő hazatéréséhez 7000 kilogramm rakéta-hajtóanyag és 25.000 kilogramm oxigén kell. Utóbbihoz még hozzáadódik az a mennyiség is, amennyit az asztronauták a bolygón tartózkodás során belélegeznek.

Ha a felsorolt okok miatt nem lenne hihetetlen, hogy az USA pár éven belül képes sikerre vinni az emberes Mars-küldetést, még ott a sugárzás problémája: az űrhajósokat a Mars felé vezető úton és a bolygó felszínén 700-szor annyi kozmikus és napból érkező sugárzás érné, mint a Földön. Ez azt jelentené, hogy az űrhajósok a teljes élettartamra jutó terhelés 60 százalékát kapnák meg a néhány éves misszió során. Egy kutatás ráadásul bebizonyította, hogy mindezen felül számolni kell a neurookuláris szindróma problémájával is, ami a szemben és az agyszövetben hosszú űrutazás során fellépő folyadéknyomás-változásokat jelenti. A látásromlással, pupillaödémával, értágulattal járó jelenség hatása valós aggodalom, hiszen a Nemzetközi Űrállomáson 6-12 hónapig tartózkodó asztronauták 70 százalékánál fellép.

Ezzel a tempóval a Holdig se jutnak el az évtized végéig

Miközben az emberiség legnagyobb lépését tervezi, az Egyesült Államok a következő „nagy lépést” sem tudja botlás nélkül végrehajtani. A NASA Artemis-programja nem várt nehézségekbe ütközhetett, hiszen a Holdra szállás űrrakétájának, a Space Launch Systemnek (SLS) a csapatából 400 embert rúg ki az építéssel megbízott Boeing. A repülőgépgyártó állítása szerint a leépítés – ami a teljes létszám harmadát érinti – a program változásaihoz és új költségvonzataihoz igazodva történik meg, a következő pár hónap során. A Bloomberg szerint az elbocsátásokra azért lehet szükség, mert az SLS költségvetése nagyon elszállt: a fejlesztése 24 milliárd dollárnál tart, holott 2019-ben még az egész Artemis-programra szántak 20-30 milliárdot. Aztán később bejelentették, hogy 2025-re már 93 milliárdnál fognak tartani.

Illusztráció: NASA

A magas költségek és az alacsony hatékonyság miatt Elon Musk tavaly év végén bírálta a terveket, és most, hogy a Trump-adminisztráció révén nagyobb befolyással bír, a Hold-misszió kivitelezésére is hatással lehet. Ezt az elméletet erősítil Donald Trump beiktatási beszéde, amelyben az elnök bejelentette a Mars-küldetést, de a sokkal elérhetőbb Holdra-szállásról és az évek óta zajló Artemis-programról egy árva szót sem ejtett.

Bár a Boeing rakétaépítő csapata zsugorodik, aligha veszítik el a megbízást az SLS kifejlesztésére, hiszen az komoly csúszást eredményezne az egyre szorosabb menetrendben. Mint ismert, a 2022-es legénység nélküli küldetés után az Artemis-program következő lépése egy emberes küldetés lenne, 2026-ban, amikor az űrhajósok elrepülnek a Holdhoz, majd annak megkerülésével visszatérnek a Földre. Ha sikerrel járnak, akkor egy évvel később az 1972 óta első Holdra lépésre is sor kerülhet.

Kína közelebb jár a Holdhoz, de nem embert küldenek - még

Miközben az USA űrprogramjai átalakulás előtt állnak, Kína tovább erősíti tevékenységét a világűrben. A legnagyobb vetélytárs űrkutatói embert egyelőre nem, de fejlett repülő robotot már jövőre eljuttatnának a Holdra. Ez a jármű rendkívül fontos célt szolgálna égi kísérőnk felszínén, ahol kiaknázható vízkészleteket fog keresni.

A South China Morning Post riportja szerint Kína azért koncentrál mindenki előtt az égitest déli sarkvidékére, mert azt gyanítja, hogy az ott található kráterekben vízjég található. A szakértők szerint a holdi víz jórészt az égitest keletkezésének folyamataiból, üstökösök és meteorok becsapódásából, valamint a napszél és a holdpor kölcsönhatásából származhat. A napsugárzás elpárologtatta a legtöbb vizet, de az állandó árnyékban lévő kráterekben lehet jégtartalék, így vízkészlet is.  Kína ennek feltérképezésére szánja a Chang'e-7 küldetést, amely során egy intelligens, repülő detektort küld a kérdéses területekre.

Kínai robot megy a Holdra

Az ún. „hopper” robotot szállító űrhajó a tervek szerint 2026-ban indul útnak. A szerepe rendkívül fontos, hiszen Kína, az USÁ-hoz hasonlóan, folyamatos emberi jelenlétre alkalmas telepet akar létesíteni a Holdon, és ennek ellátásához - lehetőleg helyben kitermelhető - vízre van szükség. Ha elsőként bukkannak vízforrásra, az óriási stratégiai előnyhöz juttatja az ázsiai országot, amely egyébként 2030-ra saját asztronautákat is eljuttatna a lunáris felszínre.

A víz jelenléte nem csak az űrhajósok létfenntartása miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, mert oxigéntermelésre, űrhajók üzemanyagának előállítására, sőt, később akár növénytermesztésre is hasznosítható.

A vízkutató robot a Kínai Űrhajózási Technológiai Akadémia és az Űrhajórendszer-mérnöki Intézet szerint rendkívül mozgékony: mászni, kúszni, ugrani és rakétahajtással repülni is tud majd a Holdon, így nagy területeket fog bejárni, olyan helyszíneken, ahol a hagyományos holdjárók nem képesek közlekedni. A mobilitását és stabil felszállását-landolását hat láb, illetve több „lábpályatervezési algoritmus és ízületi mozgás segíti”, míg az energiaellátását napelempanelek biztosítják. A robot a Földről manuálisan vezérelhető karokat, kamerákat és tudományos műszereket hordoz - utóbbiak között egy vízmolekula- és hidrogénizotóp-elemző egység is helyet kap.

A Chang'e-7 célja

Ezt a holdmissziót várhatóan a Chang'e-7 küldetés követi, 2028-ban. Ekkor már leszállóegység, holdjáró és egy újabb robot is utazik majd a Hold déli pólusára, hogy helyben elérhető erőforrások után kutasson és olyan technológiákat teszteljen, mint például a 3D nyomtatás. Ha mindkét program sikerrel jár, az egyértelműen megnyitja az utat Kína előtt, hogy akár az USÁ-val egyidőben - legfeljebb egy kicsivel később - emberi jelenlétet biztosítson a Holdon.

Oroszország 1-2 hónap alatt eljuthat a Marsra

A csak az utóbbi néhány hétben döbbenetes fokozatba kapcsolt űrverseny talán legérdekesebb fejleménye az, hogy Oroszországnak az ukrajnai invázió mellett is vannak erőforrásai űrkutatási projektekre. Ezek legfrissebb vívmánya állításuk szerint a Roszatom plazma-elektromos rakétahajtóműve, ami forradalminak számító technológiával gyorsíthatja fel a Mars elérését.

Az Izvesztyija cikke alapján az orosz technológiával akár 1-2 hónapra visszaszorítható a tudomány mai állása szerint 6-9 hónapig tartó Mars-utazás, így a töredékére lehetne csökkenteni a kozmikus sugárzás és neurookuláris szindróma fentebb írt kockázatait is.

„A plazmarakéta elektromos hajtómű: két elektródát tartalmaz, amelyek között töltött részecskéket áramoltatunk, miközben nagyfeszültséget alkalmazunk. Az áram mágneses teret hoz létre, ami kilöki a részecskéket a hajtóműből, így a plazma irányított mozgást kap és tolóerőt generál” – idézi a portál Jegor Biriulint, a Roszatom tudományos intézetének kutatóját.

Fotó: Roszatom

Az új fejlesztésű rakéta üzemanyaga a hidrogén, és a meghajtórendszerében létrehozott elektromágneses tér felgyorsított elektronjai, illetve protonjai akár 100 km/s sebességet is biztosíthatnak az űrhajó számára. Ez sokszorosa a hagyományos hajtóművekből kiáramló gázok teljesítményének, amivel legfeljebb 4,5 km/s-os sebesség érhető el - állítja Alekszej Voronov, a kutatásban szintén résztvevő Troickij Intézet tudományos igazgatóhelyettese.

Az új hajtómű egyik előnye, hogy a plazma nem igényel extrém hőmérsékletet, így az alkatrészek sem szenvednek jelentős hőterhelést, az elektromos energia pedig szinte teljes egészében mozgási energiává alakul.

Az orosz plazmahajtómű vizsgálatára építettek egy 4x14 méteres, űrkörnyezetet szimuláló kísérleti kamrát, benne fejlett érzékelőkkel, vákuumszivattyúkkal és hőelvezető rendszerekkel – számolt be a World Nuclear News. Ha a kísérletek után beindul a gyakorlati fázis és a rakéta életnagyságban is megépül - a tervek szerint 2030-ra -, akkor a fellövése hagyományos hajtóművekkel történik majd, viszont a Föld körüli pályán már bekapcsolnák a plazmahajtóművet a tovább induláshoz. A tudósok azt állítják, hogy a technológia a jövőben olyan űrvontatókba is beépíthető lehet, amelyek bolygók között szállítanak rakományokat, például kibányászott ásványokat.

Mindebből jól látszik, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország komoly harcot indít a világűrért. Egy ilyen küzdelem persze kockázatos, hiszen a hidegháború idején már volt példa hasonló, amerikai-szovjet párviadalra, amibe - a párhuzamosan zajló fegyverkezéssel együtt - kis híján belerokkant a két ország gazdasága. Néhány éve még úgy tűnt, hogy az országok összefogásával létrejövő projektek, vagy éppen a Nemzetközi Űrállomás eredményei egyszer és mindenkorra eldöntötték, hogy a végtelenbe önállóan nem, csak közösen érdemes elindulni. De a törekvések most ismét széttartanak, amit tudományosan nehezen, legfeljebb politikai szempontokkal lehet magyarázni. Kérdés, hogy ki és meddig bírja pénzzel a 21. század egyre kíméletlenebb űrversenyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: