Új időszaki tárlat nyílt a Móra Ferenc Múzeumban, a „Szeged arcai” című kiállításon a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből válogatnak: olyan festményeket is bemutatnak, melyek eddig még sohasem szerepeltek kiállításon.
A tárlaton a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből válogattak: szegedi vagy Szegedhez kötődő művészek festményeit láthatják az érdeklődők. Így többek között Nyilasy Sándor, Szöri József, Kukovetz Nana és Vinkler László alkotásait is kiállítják.
A szegedi múzeum képzőművészeti gyűjteményében rengeteg „kincs” található: olyan festmények is, melyeket ritkán vagy soha nem láthat a nagyközönség. Ezért tartotta a múzeum fontosnak a tárlat megrendezését, hogy a raktárban pihenő alkotásokat is megismerhessék az érdeklődők.
A bemutatáshoz komolyabb restaurátori munkára is szükség volt, hogy megfelelő állapotban lehessen kiállítani a műveket. Így a többségük tisztításon esett át, de volt, amelynél például szakadást is restaurálni kellett.
A kiállítás 2024. június 9-ig látható a Móra Ferenc Múzeumban.
Új időszaki tárlat nyílt a Móra Ferenc Múzeumban, a „Szeged arcai” című kiállításon a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből válogatnak: olyan festményeket is bemutatnak, melyek eddig még sohasem szerepeltek kiállításon.
A tárlaton a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből válogattak: szegedi vagy Szegedhez kötődő művészek festményeit láthatják az érdeklődők. Így többek között Nyilasy Sándor, Szöri József, Kukovetz Nana és Vinkler László alkotásait is kiállítják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.
Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.
Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)
Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.
Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.
Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.
A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.
A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.
2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.
A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.
Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu
Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.
A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.
A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.
Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.
Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.
Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)
Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.
Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”
A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.
A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.
A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.
Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)
A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.
A Sóhajok hídja
Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.
A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.
Néhány különös eset is fűződik a Városházához:
Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.
1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.
Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.
Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.
Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.
Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.
A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szegeden járva az egyik kihagyhatatlan program a város vadasparkja. Én magam a kezdetektől nyomon követhettem az állatkert fejlődését, ugyanis szinte évente meglátogattam az egyre nagyobb, egyre izgalmasabb parkot. Persze mindig van újabb kedvenc: hol az elefántok nyűgöznek le, hol a pingvinek csalnak vissza a séta végén még egyszer, hol egy-két különleges állat mellett töltök hosszabb időt, és olvasom el, mit is érdemes tudni róluk. Már az elején megfogott az élmény, hogy az állatoknak itt hatalmas területe van. Van helyük együtt lenni, de el tudnak vonulni, ha éppen ahhoz van kedvük. Az állatkertben bőven van lehetőség a sétára, nézelődésre, de van hely egy kis pihenésre, és a gyerekeknek játszóteret is kialakítottak. Érdemes akár több órát is rászánni a feledezésre, amihez tanácsos egy kis térképet is vinni magunkkal, hogy biztosan minden területet bejárjunk.
Képgaléria (Fotókért kattint a képre)
Az elmúlt évtizedek során egyre több állatfaj érkezett a vadasparkba, így minden látogatás tartogat meglepetést. Lássuk mi mindent kínál most.
A Szegedi Vadaspark több mint harminc éve várja a látogatókat, és
ma Magyarország legnagyobb területű állatkertjeként ismert.
A parkot 1989. május 28-án nyitották meg, hosszú évek előkészítő munkája után. Kezdetben anyagi nehézségek miatt főként kisebb testű állatokat mutattak be, de ezek között is sok ritka faj volt. A karmosmajmok tartásában és tenyésztésében pedig nemzetközi sikereket értek el.
A kilencvenes évek elején indultak el a nagyobb fejlesztések. 1993-ban megépült az első oktatóterem, majd 1994-ben megnyílt az öt és fél hektáros Dél-Amerika-rész. Ez az országban egyedülálló volt, mert az állatokat tágas, természetes kifutókban mutatták be. Később folyamatosan érkeztek új lakók a különböző kontinensekről. A park 2000-ben újabb fejlesztésekkel bővült: felépült az araház, a japán makákók természetes erdei kifutója és a kiangok férőhelye.
2001-ben nagy szakmai siker volt, hogy a sörényes farkasok szaporodtak. A következő években újabb állatházak és kifutók épültek, többek között hópárducoknak, gibbonoknak és flamingóknak. A 2000-es évek közepén megnyílt az Afrika-ház, a Dél-Amerika-ház és a Madagaszkár-ház, ahol egyedülálló fajokat mutattak be, például alaotra-tavi bambuszmakiakat.
2008-ban elkészült az új főbejárat, mellette új állatok is érkeztek: gepárdok, rozsomákok és krokodilok. Egy évvel később szibériai tigrisek, leopárdok és új nagymacskák kaptak otthont. A következő években átadták a Zsiráfházat, a Pingvinbemutatót és a borjúfóka-medencét is. A park 2014-ben különleges eredményt ért el, amikor kültéri terráriumban rákosi viperát mutatott be – a világon harmadikként.
2018-ban a Modern Városok Program keretében elefántház épült, ahol pápua szarvascsőrű madarakat és vidrákat is láthatnak a látogatók. 2020-ban pedig zergék és indiai orrszarvúak érkeztek.
Képgaléria (Fotókért kattint a képre)
A vadaspark területe 45 hektár, és az állatokat földrészek szerint mutatja be.
Az afrikai részben oroszlánok, hiénák, törpe vízilovak és makik élnek, a szomszédos Etióp-röpdében pedig keselyűk és páviánok láthatók. Az ázsiai állatok között megtalálható a hópárduc, a kis panda, a teve, az indiai orrszarvú és a ritka golyvás gazella is.
Az ausztrál területen kenguruk, emuk és kazuárok élnek, míg az európai részben farkasok, medvék, hiúzok és dámvadak kaptak helyet. A Tanyaudvarban őshonos háziállatokat mutatnak be, a mellette lévő épületben pedig akváriumok és terráriumok várják az érdeklődőket.
A park egyik legnépszerűbb része a Dél-Amerika-bemutató. Itt láthatók a sörényes farkasok, tapírok, kapibarák, jaguárok, pumák és különböző majomfajok. A látogatók a Trópusi Házban és az Atlanti Esőerdő Házában a karmosmajmok sokféle faját is megfigyelhetik, köztük az arany oroszlánmajmocskákat és az ezüst selyemmajmokat.
A Szegedi Vadaspark mára nemcsak látványosságairól, hanem természetvédelmi és oktatási tevékenységéről is ismert, és folyamatosan bővíti bemutatóit.
Szegeden járva az egyik kihagyhatatlan program a város vadasparkja. Én magam a kezdetektől nyomon követhettem az állatkert fejlődését, ugyanis szinte évente meglátogattam az egyre nagyobb, egyre izgalmasabb parkot. Persze mindig van újabb kedvenc: hol az elefántok nyűgöznek le, hol a pingvinek csalnak vissza a séta végén még egyszer, hol egy-két különleges állat mellett töltök hosszabb időt, és olvasom el, mit is érdemes tudni róluk. Már az elején megfogott az élmény, hogy az állatoknak itt hatalmas területe van. Van helyük együtt lenni, de el tudnak vonulni, ha éppen ahhoz van kedvük. Az állatkertben bőven van lehetőség a sétára, nézelődésre, de van hely egy kis pihenésre, és a gyerekeknek játszóteret is kialakítottak. Érdemes akár több órát is rászánni a feledezésre, amihez tanácsos egy kis térképet is vinni magunkkal, hogy biztosan minden területet bejárjunk.
Képgaléria (Fotókért kattint a képre)
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
