HÍREK
A Rovatból

„Jól van, megérdemeltem” – Eva Rezešová Friderikusz műsorában kért bocsánatot áldozatai családtagjaitól

Az M3-ason 2012-ben halálos balesetet okozó szlovák milliomos mélyinterjújában mesélt börtönéveiről és élete korábbi szakaszáról.


Interjút adott Friderikusz Sándor podcast adásában Eva Rezešová, aki 2012-ben ittasan, a megengedett sebességhatárt túllépve okozott balesetet az M3-as autópályán, amelyben a vétlen autó négy utasa meghalt. A per hosszú ideig tartott, a szlovákiai magyar milliomosnő egy ideig házi őrizetben, egy Duna parti luxuslakásban töltötte büntetését, amit sokan túlzottan enyhe ítéletnek éreztek. Rezešovát végül 2014 szeptemberében 9 évre ítélték. A börtönben mintarabként tartották számon, végül 2018 augusztusában szabadulhatott. Az elhunytak családjának 4 millió forint kártérítést fizetett.

Eva Rezešová az interjú elején tisztázta, hogy hivatalosan még mindig volt férje nevét használja, így csak a sajtóban szerepel leánykori nevén, valójában hivatalosan Eva Varholíková. Friderikusz az indentitásáról is kérdezte , amire elmondta, hogy magyarnak vallja magát, hisz mindkét szülője magyar (bár édesapja Alexander Rezesként született), és neki is az volt az anyanyelve. „Én úgy veszem, hogy magyarul is tudok, magyar vagyok, félmagyar, szlovák” – fogalmazott.

Rezešová arról is vall, hogy a szabadulása óta nem volt Magyarországon, és ha Friderikusz nem hívta volna meg, most sem jött volna, mert nehezére esik visszatérni az országba. „Azelőtt, amikor börtönben voltam, négy év után jó magaviselet miatt kijárós tudtam lenni. Hétvégente volt időpont, hogy mikor mehetek ki, s mikorra kell visszamenni. Édesanyám bérelt lakást, ott találkoztam a gyerekekkel” – meséli, majd hozzáteszi:

„Ennyi év után annyira fura volt, hogy úristen én szabad vagyok. Nem kell az adott órára visszamenni a börtönbe”.

Az interjú egy pontján a milliomosnő a kamerába nézve kért bocsánatot áldozatai hozzátartozóitól. Kifejtette: nem keres és nem kér felmentést a történtekért, de azt hozzáteszi, hogy a helyzete rosszabb volt, mint amennyi kívülről látszott belőle.

„Az emberek annyit láttak, hogy kihoznak a börtönből, négy óra tárgyalás, aztán vége. De ez nem így van. Engem ötkor kivettek a zárkából, aztán elvittek a csurmába” – mondja, majd megmagyarázza, „az egy kétszer két méteres, hideg helyiség. Olyan ott a véce, hogy arra nem ül az ember. Oda viszik az összes nőt, akinek aznap van tárgyalása. Reggeltől estig ott vagyunk. Akinek aztán adott órára van tárgyalása, kiveszik onnan. Én már hattól ott voltam, de csak tízkor kezdődött a tárgyalás. Akkor kivittek. Kettőkör aztán visszahoztak a csurmába, s ott vártunk.

Este kilenc-tíz volt mire visszakerültem a zárkába. Másnap aztán kezdődött mindez elölről. Az emberek ezt nem látják. Jól van, megérdemeltem”

– vallja Eva Rezešová.

Friderikusz Sándor arra is rákérdez, hogy vajon mi állhatott annak hátterében, hogy a sajtóban az ilyenkor szokásosnál is nagyobb ellenszenvvel viseltettek a baleset okozójával szemben. A műsorvezető rákérdez, hogy ennek vajon szlovákiai származása vagy inkább dúsgazdag felmenői lehetnek okai. Rezešová szerint:

„Talán az, hogy gazdag családból származok. Más szemmel néztek rám. Gondolták, hogy van pénzem, a szabadságot ezzel meg tudom vásárolni.”

Őszintén vall arról, hogy nagyon elkényeztetett gyerek volt, és arról is, hogy tudta, nem fogja megúszni a börtönt. „Ezt nem tudom már megváltoztatni, meg kellett tanulnom ezzel élni. Élni tovább az életet. Ez a hat év mássá formált. Az egyik oldalon keményebb vagyok, a másikon pedig óvatosabb és érzékenyebb” – mondja el büntetéséről.

Friderikusz Sándor teljes interjúja Eva Rezešovával

(via Új Szó)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat a Tisza Párt beadványa után: az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának nem kell kiegyensúlyozottnak lennie a Facebookon
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi végzését a Kossuth rádió ügyében. Ezzel a közmédia közösségi felületeire nem vonatkoznak a médiatörvény szigorú szabályai.


A közmédia Facebook-oldalai nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így nem is kell rajtuk a kiegyensúlyozottság elvét követni – lényegében ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatát, írja a Telex. A döntés egy jogi vita végére tesz pontot, de a közszolgálatiság és a politikai esélyegyenlőség kérdését a közösségi médiában újra megnyitja.

Az eljárás azután indult, hogy a Tisza Párt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, mert a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én és 22-én is szinte kizárólag a Fidesz–KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé. A párt szerint a bejegyzések kampányeszköznek minősültek és megsértették az esélyegyenlőség elvét. A választási bizottság elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.

Ezt a döntést bírálta felül a Kúria, amely kimondta, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó felület, az ott megjelenő, tudatos szerkesztés eredményeként publikált tartalmak pedig alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bíróság ezért eltiltotta a közmédiát az egyoldalú tájékoztatástól a közösségi felületeken. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria végzését.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a Kúria maga is rögzítette, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis a médiatörvényben szereplő kiegyensúlyozottsági szabályokat alkalmazta rá.

A testület szerint a Kúria a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította a médiatörvény követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől megfelelő indoklás nélkül eltekintett.

A határozathoz Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményt fűzött, amelyben a közmédia felelősségét hangsúlyozta. „Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik” – írta. Szabó szerint az Alkotmánybíróságnak azt kellett volna kimondania, hogy a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, „hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Brutálisan leszűkült a mezőny az áprilisi választásra, mutatjuk a végleges listát
A Nemzeti Választási Iroda törölte a Szolidaritás–Munkáspárt listáját, így öt párt maradt versenyben. A Nemzeti Választási Bizottság már jóvá is hagyta a szavazólap végleges mintáját.


Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.

A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.

Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:

a reklámokhoz tilos véleményt vagy magyarázatot fűzni, a közzétételért pedig a médiumok nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el pénzt.

A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.

Ezt a küszöböt a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugrotta meg.

A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.

A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ököllel verték meg a Tisza Párt női önkéntesét Mosonmagyaróváron
A Tisza Párt aktivistáját pártkiadványok terjesztése közben támadták meg egy társasházban. Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést a rendőrségen.


Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.

A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.

A sértett vallomása szerint délután egy óra előtt pár perccel ment be egy lépcsőházba, ahol a Tisza Hang pártkiadványokat kezdte a postaládákba helyezni. Ekkor egy férfi kiabált vele, leköpte, majd megütötte.

Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést. Magyar Péter az állítólagos elkövetőt „Orbán-janicsárnak” nevezte.

Márciusban nem jogerősen három év letöltendő börtönre ítéltek egy férfit, aki Egerben támadt rá a Tisza Párt önkénteseire politikai meggyőződésük miatt. Januárban Magyar Péter arról írt, hogy Debrecenben egy tanár „baltával” rontott rá a párt fiatal aktivistáira, és felszólította a miniszterelnököt, hogy „álljon az ország nyilvánossága elé és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”. Februárban Budapesten fenyegetett késeléssel egy férfi női önkénteseket. Szintén januárban, Rád községben történt egy vitatott incidens, amely után Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa úgy fogalmazott: „A Tisza egy hazugságokból épült kártyavár…”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kossuth-díjat kapott Rúzsa Magdi, Pataky Attila és Nemcsák Károly
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.


Kossuth-nagydíjat kapott:

KURTÁG GYÖRGY Wolf-díjas, kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a magyar klasszikus zene legnemesebb hagyományait formabontó módon megújító zeneművei, világszerte nagy hatást gyakorló művészete, valamint művésznemzedékek számára meghatározó oktatói munkája elismeréseként,

MELOCCO MIKLÓS, a nemzet művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a szobrászat nyelvét monumentális erővel és mély humanista tartalommal megújító, a hagyomány és a modern szellemiség egységét tükröző alkotóművészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

CSUPÓ GÁBOR JÁNOS többszörös Emmy-díjas animációsfilm- és élőszereplősfilm-rendező, producer, zenész Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a magyar kultúra jó hírnevét erősítő, a hazai animációs filmművészet legnemesebb hagyományaiból kibontakozó és világszerte páratlan sikereket arató, példaértékű alkotómunkája elismeréseként,

FISCHL MÓNIKA Liszt Ferenc-díjas énekes, színművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a primadonna szerepkör legjelentősebb főszerepeiben nyújtott emlékezetes alakításai, az operett műfajt világszerte népszerűsítő, elhivatott és sikeres előadóművészete elismeréseként,

GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tragikus, komikus és abszurd darabokban egyaránt kiemelkedő szerepformálása, emlékezetes színpadi, filmes és szinkronszínészi alakításai elismeréseként,

GYÖNGYÖSI LEVENTE Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és a nemzetközi zenei életben is nagyra értékelt művészi pályafutása, páratlan leleményességgel és innovatív formanyelvvel megkomponált, széles közönséget megszólító művei elismeréseként,

KISFALUDY ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendező, producer, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, kiemelkedően termékeny és sokoldalú, a magyar kultúrát ikonikus dokumentumfilmekkel gazdagító alkotóművészete, valamint jelentős előadói tevékenysége elismeréseként,

LACKFI JÁNOS Babérkoszorú és József Attila-díjas író, költő Magyarország számára kivételesen értékes, sajátos kifejezőerő és elegáns könnyedség, ugyanakkor játékos fordulatokban megbúvó magvas gondolatok jellemezte, a gyermekirodalom terén különösen kiemelkedő írásművészete, valamint a szépirodalom népszerűsítését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,

NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tévé- és játékfilmekben egyaránt emlékezetes és nagy népszerűségnek örvendő alakításai, valamint példaértékű színigazgatói tevékenysége elismeréseként,

PATAKY ATTILA énekes, dalszövegíró, az EDDA Művek frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a rendszerváltoztatás körüli évtizedek egyik legmarkánsabb alakjaként a magyar rockzenében betöltött korszakalkotó szerepe, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő és egyedülálló dinamizmus jellemezte előadóművészete, értékes dalszövegírói és zenekarvezetői tevékenysége elismeréseként,

ROBERT LANTOS film- és televíziós producer Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is kiemelkedő pályafutása, különösen a középkori Európa sorsát meghatározó magyar történelmet a fiatalok nyelvén és világszínvonalú látványvilággal bemutató Hunyadi történelmi tévésorozat létrejötte érdekében végzett tevékenysége elismeréseként,

RÚZSA MAGDOLNA Máté Péter-díjas énekes, dalszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, Kárpát-medence-szerte kiemelkedően sikeres és példaértékű, a magyar könnyűzenét sokszínűen gazdagító előadóművészete, jazz- és klasszikus elemeket is ötvöző, karakteres stílusú szerzeményei, egyedi hangulatú dalszövegei elismeréseként,

SZURCSIK JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt rektorhelyettes Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, szuggesztivitás és sajátos motívumrendszer jellemezte alkotómunkája, a festészet, a grafika, illetve a szobrászat mellett a performansz és a művészeti-zenei előadás terén is kiemelkedő művészete, illetve értékes művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként,

TÓTH ERZSÉBET Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a konzervatív értékeket képviselő, a társadalmi és az egyéni problémákat is érzékletesen megragadó versei, a magyar lírai hagyományt megújító költészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott megosztva:

PÁL ISTVÁN "SZALONNA" Liszt Ferenc-díjas népzenész, kiváló és érdemes művész, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,

PÁL ESZTER Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

DOÓR RÓBERT népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GERA ATTILA klarinétművész, népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GOMBAI TAMÁS népzenész, egyetemi adjunktus, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

KARACS GYULA népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

ÜRMÖS SÁNDOR FERENC népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja

Magyarország számára kivételesen értékes, a Kárpát-medence zenei örökségét itthon és a nagyvilág legrangosabb helyszínein egyaránt méltó módon és nagy sikerrel képviselő, a magyar kulturális identitást és a népzene társadalmi megbecsültségét erősítő művészi munkája elismeréseként.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk