A Rovatból

Hogy rendezd át a konyhád, hogy egyszerűbb legyen az életed?

Egy rendezett konyha kevesebb takarítással jár, és ez maga a boldogság.


Nem tudom, mások hogy vannak vele, nálam a konyha az abszolút mumus. Az az élettér a lakásban, ahol megmagyarázhatatlan rejtélyek tárháza fordul elő: az ételhordó pekedlik például egészen biztosan kivándoroltak a lakásomból. Én azt tudom, hogy évente veszek ilyen kis műanyag edényeket ötösével és amikor kellenek, nincs belőlük. Egy sem.

A konyha továbbá a megmagyarázhatatlan foltok és koszok színhelye: ha nem főzök egy adott napon és előző nap takarítottam le a főzőlapot, vajon hogyan tud egy éjszaka alatt tiszta dzsuva lenni?

A mosogatóról már nem is beszélek, egészen biztos vagyok abban, hogy nálunk is az az igazság, amit ezen a képen látsz.

A mosogató telitettségébőlarra merek következtetni,hogy lakik nálunk egy másikcsalád is, csak még nem találkoztunk.

A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy úgy érzem, nem férek el a konyhában. Amikor az a fránya utolsó kiló cukor vagy zacskó müzli nem fér be a helyére, a szekrénybe. Vagy amikor kinövöm a fűszeres fiolákat, mert találok valami újabb különlegességet, ami helyes kis üvegcsében van, imádom az illatát, de hová a túróba tegyem? A bors és a kurkuma közé már nem fér, az új fűszer a menőbb, sétálgatok a kurkumás üveggel a kezembe, aztán hagyok mindent a régiben és valahová betuszkolom az új fűszert. (Amit rendre négy évvel később kidobok, mert anno úgy elraktam, hogy soha többé nincs meg...)

Számtalan konyhai rémtörténetet megélvén néha igyekszem magam lenyugtatni egy-egy IKEA reklám láttán, lám, a svédek tudják a tutit!

Vajon hogyan látja az agonizálásomat és a szerencsétlenkedésemet egy otthonszervezési tanácsadó?

Megkérdeztem Cserta Alexandrát a Kívül Belül Boldogság alapítóját és otthonszervezési tanácsadót:

A konyha az otthon középpontja. Naponta többször vagyunk ott, nyitogatjuk a hűtőt, észre sem vesszük, hogy ott voltunk, így megeshet, hogy útközben összekoszoljuk a pultunkat is.

A műanyag tárolóeszközöknél érdemes ugyanabból a családból, tartós darabokat vásárolni. Mindenki eldöntheti, hogy külön tárolja a fedőket és a hozzá tartozó aljakat, vagy pedig biztos, ami biztos, egymásra illesztve. Fontos, hogy kizárólag azokat a tárolóedényeket tartsuk meg, aminek megvan a hozzá tartozó eleme. Azoknál, amiknél elveszett a fedő, újra hasznosíthatjuk őket, de semmiképpen se tároljuk a többi tárolóval együtt, mert csak nehezíti a munkánkat, amikor szükség van a tárolókra.

Mivel gyakran használjuk a konyhát, amint bármihez is hozzányúlunk benne, rögtön piszkos lesz a munkafelület és mosatlan edényeink lesznek.

Fontos egy megfelelő rutin kialakítása, hogy minden tiszta és rendezett legyen.

Ha nincsen mosogatógépünk, akkor érdemes minden étkezés után elmosogatni, mert így hosszú távon kevesebbet kell mosogatással foglalkoznunk, hiszen nem kell a rászáradt ételmaradékot lekapargatni a tányérokról napokkal később. Akiknek mosogatógépe van, érdemes megfigyelni, hogy leggyakrabban mennyi használat után telik meg a gép, például ha naponta indítjuk el a mosogatógépet, akkor este bepakolhatunk, reggel indulás előtt pedig kipakolhatunk belőle. Így nem lesz tele a pult mosatlan edényekkel.

A konyhai eszközök elrendezésénél a legfontosabb, hogy a konyha könnyen tisztítható legyen. Nem, valóban nem az a cél, hogy minden kézre álljon, az csak a másodlagos célkitűzés lehet.

Éppen azért, mert bármikor, amikor használatban van a konyha, mi összekoszoljuk a pultot, így ha mindig arra törekszünk, hogy könnyen tisztítható legyen, akkor az üres munkafelületek kialakítása is fontos célpont lesz számunkra. Gondoljunk bele, ha közvetlenül a tűzhely mellett van az olaj, papírtörlő és egyéb fűszerek, akkor bármikor, amikor főzünk, azokat mozgatni kellene. Ezután már egyértelmű, hogy a pulton is minimalizálni kell az eszközök tárolását. A konyhapult funkciója nem a tárolás, hanem a munkafelület.

Legtöbben úgy érezzük, hogy nem férünk el a konyhánkban, túlzsúfolt. Mégis amikor átválogatjuk az élelmiszereket, rengeteg lejárt terméket találunk, amit egyszer megvettünk, majd elfeledkeztünk róla. Magyarországon átlagosan évente 1,8 milliárd tonna élelmiszer megy kárba a Földművelési Minisztérium tájékoztatása alapján. Ez rengeteg élelmiszer. Hogyan tudjuk ezt a mennyiséget háztartásonként csökkenteni? Írjunk bevásárló listát. Mire van szükségünk az adott héten? Gondoljuk át bevásárlás előtt, hogy milyen élelmiszer alapanyagra van szükségünk, mit fogunk az adott időszakban főzni. Ez sokszor segít minket, hogy elkerüljük a feleslegesen nagy mennyiségű bevásárlást, és így elfeledkezzünk élelmiszerekről a spájzunkban.

A másik lehetőség, ha rendszerezzük a spájzunkat, és az alapélelmiszereinket, amik szinte mindig előfordulnak a konyhánkban mindig ugyanoda tesszük vissza. Találunk minden élelmiszernek egy pontos helyet, így könnyebben megtaláljuk őket. Először csoportosítsuk az alapélelmiszereket, majd utána lehetőség szerint megfelelő tárolóeszközben tároljuk őket, hogy könnyebb legyen a ki- és berakás. Átláthatóbb és rendezettebb lesz a spájzunk, ha ugyanolyan márkacsaládból válogatunk össze tárolóeszközöket, mintha tarka, összevissza tárolókban tárolnánk az élemiszereinket.

Egyre gyakrabban jelennek meg a piacon különböző újszerű eszközök, kütyük, amik gyorsan megtetszenek nekünk, de aztán a végén nem használjuk őket.

Rendszeresen nézzük át a konyhai eszközeinket is, válogassuk át őket, hogy valóban csak a funkcionális, gyakran használt és számunkra örömet szerző eszközök maradjanak.

Nincsen szükségünk rozsdás, törött, vagy éppen alig használt eszközökre, amit jobb esetben évente egyszer használunk. Válogassuk át a konyhánk tartalmát, és váljunk meg mindentől, ami számunkra felesleges.

A konyhánkban jól kell, hogy érezzük magunkat. Olyan konyhát kell kialakítanunk, ami számunkra örömet szerez, ahol szívesen töltjük az időt. Ehhez pedig szükség van elfogadni a realitást, ha most éppen nincsen arra keret, hogy új, nagyobb, tágasabb konyhát alakítsunk ki, akkor pedig addig kell válogatni, ameddig nem érezzük túlzsúfoltnak a konyhánkat. Van olyan eszközöd, amit idén még nem használtál? Vagy olyan, amit kifejezetten utálsz használni? Addig egyszerűsíts, amíg nem érzed meg a pillanatot, hogy most már befejezheted.

Utána jöhet a rendszerezés.

Használj ki minden fiókot, polcot, és ha szükséged van, szerezz be polcelválasztókat, fiókelválasztókat, különböző tárolókat, hogy mindennek legyen helye, és a pulton csak az abszolút szükséges, mindennapi eszközök legyenek elől.

Így egy eszköz vagy a helyén lesz, vagy pedig éppen használatban. Amint nem használod, minél hamarabb tedd vissza a helyére. A rend kialakítása az otthonunkban és a konyhánkban nem egy végcél, a rend az egy körfolyamat. Folyamatosan törekednünk kell a rendre, és egyre jobbak leszünk. Nem szabad sosem elkeseredni, ha éppen vannak olyan szakaszai az életünknek, amiben a rend nem prioritás. Azonban kevesebb felesleges eszközzel, kevesebb lejárt élelmiszerrel és egy rendszerezett konyhával könnyebben fenn tudjuk tartani a rendet hosszútávon.

Hiszen egy rendezett konyha kevesebb takarítással jár, és ez maga a boldogság.

További otthonszervezési ötletekért bátran kattints a Kívül Belül Boldogság oldalára!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk