Hatalmas járatritkítás jöhet a HÉV-vonalakon – nincsen elég hadrafogható szerelvény, öregszik a járműpark
Drasztikus férőhelycsökkentés és járatritkítás várható a HÉV-vonalakon, ami komolyan érinti a ráckevei (H6), a gödöllői (H8) és a csepeli (H7) vonalakat. A MÁV–HÉV Zrt. kapacitásproblémái miatt, decembertől vagy legkésőbb január elejétől érvénybe lépő új menetrenddel 18-23 százalékkal csökkenhet a csúcsidőben elérhető férőhelyek száma. A járműállomány elöregedése és a karbantartás hiánya miatt a szolgáltatás színvonala egyre romlik, miközben a vonalak forgalmát semmilyen alternatív közlekedési megoldás nem tudja érdemben pótolni.
A helyzet az elmúlt években csak romlott: a HÉV-kocsik átlagéletkora már 50 év körül jár, az új járművek beszerzésére pedig továbbra sincs forrás. A most tervezett "A" és "B" menetrendi javaslatok közül egyik sem kecsegtet pozitív változásokkal: a ráckevei H6-os HÉV-en a csúcsidőben például a szerelvények fele kevesebb kocsival közlekedik majd, ami jelentős zsúfoltságot eredményez. Hasonló a helyzet a gödöllői H8-as és a csepeli H7-es vonalakon is, ahol a férőhelycsökkentés a reggeli és délutáni órákban még inkább érzékelhető lesz.
A MÁV–HÉV Zrt. “A” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:
A ráckevei (H6) HÉV-en reggel és a délutáni csúcsidőben Tököl és Közvágóhíd között minden második járat 6 helyett csak 3 kocsival közlekedik. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a csúcsidőszakokban a férőhelyek 18 százalékos csökkenését okozza.
A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.
A MÁV–HÉV Zrt. “B” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:
A csepeli (H7) HÉV még ritkábban közlekedik, az iskolaszünetben érvényes menetrend szerint iskolaidőben is (7,5 percenként indulna a mostani 6-7 perc helyett). Ez a reggeli csúcsidőben 12 százalékos kapacitáscsökkenést jelent. (A 2016-os, a fővárostól az állami fenntartóhoz kerülés idején érvényes menetrendi kínálathoz viszonyítva a kapacitáscsökkenés már 20 százalékos lenne.)
A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.
Ahogy a HÉV-ek üzemeltetését – a kormány és Tarlós István akkori főpolgármester egyezsége alapján – 2016-ban átadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és Karácsony Gergely főpolgármester tavaly is tiltakozott, úgy a HVG információi szerint a főváros most sem támogatja a tervet, de jogilag nem tehet mást, mint tudomásul veszi.
Ugyan az “A” és a “B” forgatókönyv sem kedvező az utasok számára, a csepeli HÉV-et is érintő “B” terv bevezetése különösen rosszul érintené a XXI. kerületbe vagy onnan a belváros felé utazókat. A csepeli (H7) HÉV-nél ugyanis ez már a második kapacitáscsökkentés lenne, hiszen a 2016 előtti 6 percenkénti indulás 7,5 percenkéntire nőne.
A főváros és a BKK már tavaly is hevesen tiltakozott a hasonló járatritkítások ellen, és most sem nézik jó szemmel a fejleményeket, ám jogi lehetőségük nincs megakadályozni az intézkedéseket.
Karácsony Gergely Facebook-oldalán többek között úgy fogalmazott: „Budapest számára teljesen elfogadhatatlan a HÉV-ek járatritkítása, hogy az állam drasztikusan csökkentse az elővárosi közlekedési kapacitásokat. Évek óta kongatjuk a vészharangot, hiszen régóta világos, ha az állami fenntartású MÁV-HÉV nem szerez be új járműveket, vagy nem pörgeti fel a felújítást, akkor ellehetetlenülhet a közlekedés Budapest külső kerületeiben és egy sor agglomerációs településen is.
A MÁV-HÉV-et üzemeltető állam gyakorlatilag azt várja tőlünk, hogy válasszunk: a csepeliek, a soroksáriak, vagy épp a cinkotaiak közlekedését áldozzuk fel pusztán azért, mert ők nem végzik rendesen a feladatukat. A válasz nyilvánvaló: egyiket sem! Amit ők akarnak, az az utasoknak hosszabb várakozást, tumultust, rosszabb minőségű szolgáltatást, majd nyilvánvalóan az autós forgalom növekedését, több dugót, rosszabb levegőt eredményezne.”
A hvg.hu cikke szerint a HÉV-vonalak állami átvétele óta várt fejlesztések továbbra is elmaradnak, a szolgáltatás pedig egyre inkább romlik. Bár 2016-ban az állam a járműpark és a pályák korszerűsítését ígérte, ezek az ígéretek mára a múlt ködébe vesztek. Az egykor 100 új jármű beszerzésére vonatkozó tervekből mára semmi sem maradt, az utasok pedig a mindennapokban érzik meg ennek következményeit.
A cikkel kapcsolatban Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerkesztőségünknek az alábbi nyilatkozatot küldte el:
Sajnáljuk, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett: ez felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. Járműhiány van, döntés még nincs. A régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja. A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát nem lehet a MÁV-VOLÁN-csoport álláspontjának tekinteni. Ha lesz változás, csak ennél jóval szerényebb mértékű lehet: olyan, amelyet az utasok túlnyomó része nem is érzékel majd.
