SZEMPONT
A Rovatból

Ha nagyon csóró vagy, már drogfutárnak sem kellesz

Nagyon különböző személyes történetek állnak az évente ezres nagyságrendben lefülelt kábítószer-bűncselekmények mögött.


A gyors és könnyűnek ígérkező pénzszerzés miatt vállalta, hogy kokaint csempész Brazíliából Magyarországra, de első útján lebukott az az egyetemista fiatal, akinek azért kellett a pénz, mert a szülei nem tudták tovább finanszírozni a tanulmányait. A korábban büntetlen előéletű fiú most az egyik magyarországi börtönben raboskodik, ugyanúgy mint az a negyvenes, egykori intézeti nevelt férfi, aki már körbeutazta a fél világot, mielőtt a ferihegyi reptéren elkapták majd' egy kiló kokainnal a gyomrában. Nagyon különböző személyes történetek állnak az évente ezres nagyságrendben nálunk lefülelt kereskedelmi típusú kábítószer-bűncselekmények mögött.

Milos 26 éves, horvát származású egyetemista fiatal azért ül jelenleg is Magyarországon börtönben, mert néhány évvel ezelőtt egy kiló kokaint találtak nála egy budapesti repülőtéren. Hat év börtönbüntetést kapott ezért.

A fiatal férfi akkor csempészett első alkalommal, Brazíliából, Hollandián át kellett Magyarországra hoznia a szállítmányt parfümös üvegekben, de mielőtt leadhatta volna, a ferihegyi repülőtéren elkapták.

A 42 éves, kunhegyesi születésű Attila már nem először hozott be kábítószert az országba, amikor lebukott. “Sokkal többször” – mondja egy vele készült videóinterjúban elhangzó kérdésre: tíznél több alkalommal csempészett-e drogot, mielőtt elkapták.

Attila is kokain miatt ül, 750 grammnyit akart átcsempészni a határon kis 11-12 grammos folpakk-kapszulákba csomagolva a gyomrában, de lebukott. Amikor megérkezett Budapestre, a határőrök szerinte már tudták, hogy van nála valami. 2 év, 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.

d1

A két drogcsempészetért börtönben ülő férfi történetét, amiket nevüket megváltoztatva közlünk, a magyarországi kábítószerpiac szerepstruktúráinak és működésének feltérképezésével foglalkozó kutató, Ritter Ildikó előadásából ismerhettük meg az ELTE jogi karán.

Attila és Milos élettörténete sokban különbözik egymástól. Milost család vette körül, továbbtanult, és rajongott azért, amit az eszéki egyetemen tanult: a vegyészetért. Kémiatanár szeretett volna lenni. Attila viszont intézeti nevelt volt kisebb-nagyobb kihagyásokkal már 5 éves korától, 15 évesen követte el első – kisebb – bűncselekményét, amiért 2 évet töltött a tököli fiatalkorúak börtönében.

"Amikor átkerültem a szakiskolába, ott kezdődtek a hülyeségeim. (…) Ekkortól egy más időszámítás kezdődött, egy másfajta életstílus jött. Sodort az ár, de nem azért, mert a nagy azt mutatta, hogy lehet lopni. Nem! Egyszerűen azért, mert azt éreztem belül, ha el lehet venni, akkor nekem azt el kell vennem" – emlékezett vissza Attila azokra az időkre Ritter Ildikónak adott interjújában.

Mindkettejüket a könnyű pénzszerzés motiválta, amikor ismeretségi körükből valaki feldobta nekik az ötletet: lenne-e kedvük belevágni a csempészésbe. Milost éppen azért, mert szülei nem sokkal korábban közölték vele: ezentúl magának kell előteremtenie a pénzt egyetemi tanulmányai befejezéséhez, ők nem tudják tovább támogatni.

"Az egész történet arról szólt, hogy dacoljak édesapámmal, hogy megmutassam, hogy nélküle is meg tudom szerezni a tanulásomhoz szükséges pénzt. Minden pár nap alatt zajlott: összevesztem apámmal, jött a lehetőség és 10 nappal később már egy gépen ültem, ami Brazíliába ment"

– mesélte az interjúban Milos. Édesapja időközben meghalt.

Attila pedig azért vágott bele, mert intézeti gyerekkora óta kimondhatatlanul vágyott arra, hogy jó élete: pénze, háza, autója és drága, márkás ruhái legyenek.

Milosnak 4-5 ezer eurót ígértek, ha sikeresen elszállítja a kokaint a célba, Attila pedig egy-egy tengerentúli szállítmányért – ami mindig jóval rizikósabb – volt, hogy 10 ezer eurót is kapott.

Attila és Milos mindketten puszta alkalmazottak voltak a kábítószer-kereskedelemben, elfogásukkal nem tudtak a magyar nyomozó hatóságok egész drogkereskedő hálózatokat felderíteni. A futárok legtöbbször ugyanis nem ismerik megbízóikat, a kommunikáció köztük minimális – hogy hol kell felvenniük és hol kell lerakniuk a szállítmányukat, arról is sms-ben vagy rövid telefonhívásokkal kapják az információt.

A "kisvállalkozók" piaca

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársaként Ritter Ildikó 15 éve dolgozik a hazai drogkereskedelem megértésén. Kutatásaiból kiderül: a magyarországi drogpiacot nem nagy kartellek, terjesztői hálózatok uralják, hanem kisebb csoportokban vagy egyedül dolgozó “vállalkozók” alkotják.

Magyarországon például kevés olyan klasszikus értelemben vett kábítószerfutár van, aki nem tesz mást, mint elszállítja A-ból B-be a drogot – akit csak ezért alkalmaznak. Ritter szerint egy ember jellemzően mindig többféle szerepben tűnik fel a bizniszben. Gyakran előfordul, hogy valaki egyszerre befektet, maga megy el az anyagért és hozza haza, és ráadásul ő az is, aki a végén eladja azt.

Azért dolgoznak inkább magányosan vagy maximum 3-4 fős kis csoportokban a drogkereskedők, mert így kisebb a lebukás kockázata. A kutató azt tapasztalta, hogy többeket akkor füleltek le, amikor a saját vásárlói körük helyett más terjesztők kuncsaftjait is elkezdték kiszolgálni – például mert az eredeti terjesztő elutazott az országból. Ilyenkor ugyanis bekerülhetnek a körbe olyan emberek – ahogy Ritter fogalmazott: “bejöhet egy láncolat” -, akik lebuktathatják az illető kereskedőt.

Megint mások abba futottak bele, hogy hiába hoztak be könnyen – a szabad határátjárás miatt – jelentős mennyiségű kábítószert Hollandiából, itthon gőzük sem volt, hogy kinek adják azt el. Nem szervezték meg a felvevőpiacukat. A “Nem tudsz valakit, aki…?” típusú kérdésekkel ezután nagyon könnyű belefutni olyasvalakibe, aki jelenti ezt a rendőrségnek.

Hogy a lebukás kockázatát csökkentsék, sokszor családi vállalkozásban viszik az üzletet a kereskedők. Ritter egy példát említett: egy 30 év körüli férfit, aki különböző amfetamin- és metamfetamin-alapú drogokkal – jellemzően speeddel és ecstasyval – több tíz kilós tételekben kereskedett, az édesanyja segített végig azzal, hogy a szállításhoz az a saját kocsiját adta oda.

Nem a szegények asztala

A kábítószer-kereskedelem Magyarországon egyáltalán nem a szegényebb rétegek bűnözési formája: az átlag bűnelkövetőknél Ritter Ildikó szerint jóval jobb szociális-gazdasági helyzetű emberek követik el, gyakran büntetlen előéletű,

jellemzően fiatal 30 év körüli, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező középosztálybeli, vagy a közelmúltban meggazdagodott családokból származó férfiak

d3

A beszálláshoz ugyanis komoly befektetésre van szükség. Az első nagyobb adag kábítószer megvásárlása a továbbértékesítés előtt nem kétforintos tétel. Aki Attilához és Miloshoz hasonlóan a csempészésbe kerül bele, annak is minimum beszélnie kell nyelveket, és a megjelenésének is olyannak kell lennie, hogy a reptereken az például ne keltsen túl nagy feltűnést.

Ritter Ildikó kutatásából az is kiderül, hogy növekszik a szerhasználók aránya a kereskedői színtéren. Míg Attila és Milos csak a pénz miatt vágtak bele a csempészésbe, saját bevallásuk szerint soha nem fogyasztottak kokaint, maximum csak marihuánát néha, de rendszeres szerhasználóknak egyáltalán nem számítottak, Ritter szerint sokan egyszerre fogyasztók és eladók is.

“Interjúztam egyszer egy olyan fiatalemberrel, akinek az édesapja felső vezető volt egy cégnél, jó volt a család anyagi helyzete, de az édesapja halála után ez a fiú belecsúszott az amfetamin fogyasztásba – hiszen ez a szorongás, stressz, fájdalom enyhítésére használt kábítószer. Egy idő után egyre nagyobb mennyiségben vásárolt az anyagból, már nem csak saját fogyasztásra, hanem viszonteladásra is”

– példálózott Ritter Ildikó, aki szerint ezeknél a jellemzően fiatalabb korosztályba tartozó terjesztőknél gyakrabban fordul elő, hogy az így szerzett pénzt gyorsan felélik, mint azoknál, akik nem függőként szállnak be az üzletbe.

Ezernyi módon

Magyarországon a kannabisz termesztését kivéve nem nagyon állítanak elő kábítószert. Annál inkább működik a csempészet. Ennek kismillió módja közül csak egy a reptéri csempészés – a postai küldeményektől a kamionok vagy személyautók rejtett zugain keresztül számos úton érkezik az országba a drog. Fajtánként változó, hogy mi a jellemző módszer és a származási hely.

A European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA), az európai droghelyzetet monitorozó uniós testület számára készített legfrissebb, 2016-os magyar jelentésből kiderül:

• a kannabiszt főleg Csehországból hozzák be vietnámi kereskedőcsoportok, vagy Hollandiából magyarok,

• a heroint Afganisztánból a klasszikus balkáni útvonalon Törökországon keresztül,

• a kokaint pedig Dél-Amerikából repülővel, vagy közvetve Spanyolországból vagy Hollandiából csempészik.

• A szintetikus amfetamin- és metamfetamin-alapú kábítószerek (speed, ecstasy) elsősorban Belgiumból és Hollandiából, személygépjárműveken és buszokon csempészve kerülnek az országba, a schengeni határokon belül ugyanis ez a legkevésbé kockázatos módszer.

• Az új pszichoaktív szereket pedig leggyakrabban az interneten rendelik maguk a fogyasztók Kínából, hogy aztán csomagküldő szolgálatok szállítsák őket az országba.

Az úgynevezett “nyelős módszert”, amivel Attila is lebukott, a repülős csempészésnél használják a leggyakrabban. Ilyenkor a kábítószert – főként kokaint – gumikesztyű levágott ujjaiba vagy a már említett folpakkba csomagolják. Ezeket kell a futárnak lenyelnie. Legfeljebb egy kilónyi anyagot lehet így szállítani – derült ki Attila szavaiból.

A nyeléskor egy 3 centi átmérőjű, 6-7 centis csövet dugnak le a futár nyelőcsövén, és ezen keresztül küldik le a pakkokat – általában víz vagy joghurt kíséretében, hogy ne akadjon el. A pakkok aztán a célországban a széklettel távoznak.

Ez az egyik legbiztosabb, de egyben a legkellemetlenebb módja a drogcsempészésnek, viszont ez sem kockázatmentes. A 444.hu 2014-es, drogfutárokról szóló riportsorozatának egyik szereplője például azért bukott le, mert a nyeléskor felöklendezett, majd a nadrágjára került nyálában lévő kokaint kiszagolta egy drogkereső kutya. Még Peruban, ahonnan a szállítmányt Európába hozta volna.

injecting-519389_960_720

Csak a töredékét fülelik le

Magyarországon a szállítmányoknak csak a töredékét füleli le a rendőrség vagy a határőrség, és az összes regisztrált kábítószer-bűncselekménynek is csak egy kisebb része kötődik drogkereskedelemhez – magyarázta előadásában Ritter Ildikó.

Az említett EMCDDA jelentés szerint például 2015-ben 6625 kábítószerhez vagy új pszichoaktív anyaghoz köthető bűncselekmény ügyében nyomoztatott az ügyészség. Ezek nagy része azonban nem is kínálati típusú bűncselekmény, például termesztés vagy előállítás, kereskedelem, esetleg szállítás volt. Míg az előbbiek az összes bűncselekmény 20 százalékát tették ki, az esetek 75 százalékában szimplán kábítószerbirtoklás miatt indult eljárás.

Jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószert pedig a több mint hatezer esetből mindössze 151 esetben sikerült lefoglalnia a rendőrségnek.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk