SZEMPONT
A Rovatból

Takács Márk az orosz-ukrán háborúról: A legjobb verzió egy Észak- és Dél-Korea közöttihez hasonló, befagyott konfliktus

Fegyverszünet esetleg lehet, de az örök béke elképzelhetetlen - mondja a katonai szakértő az ötödik évébe lépett háborúról. Viszont a pénz fogy, főleg az oroszok oldalán, így 2026 második felétől alacsonyabb intenzitással folyhatnak tovább a harcok.


Pontosan négy évvel ezelőtt indult meg Oroszország teljeskörű inváziója Ukrajna ellen. Maga a háború, alacsony intenzitással valójában már 2014 óta tartott, amikor Putyin elfoglalta, és egyoldalúan Oroszországhoz csatolta a Krímet, illetve szakadár fegyvereseket támogatva elindult a Donbasz elszakításának katonai művelete. Habár gyors háborúval számoltak, de a harcok mindmáig tartanak, és senki sem látja, hol lehet ennek a vége.

Egy mára már biztos: Putyin sokat hangoztatott céljai nemhogy nem valósultak meg, de távolabbra kerültek, mint valaha. A Nyugat távoltartásának hangoztatásával megindított háború eredményeképpen Svédország és Finnország is feladta semlegességét, és a NATO tagjává vált, és a brutális háború még közelebbre sodorta Ukrajnát Európához.Takács Márk katonai elemzőt kérdeztük a negyedik éve tartó háború kilátásairól.

— Mi történt ezalatt a négy év alatt?

— Putyin úgy gondolta, hogy az orosz nagyhatalmi érdekeket az szolgálja a legjobban, ha erőszakkal rákényszeríti az akaratát Ukrajnára. Ez az akarat az, hogy Ukrajna ne legyen független, önálló állam, nehogy véletlenül is a nyugati érdekszférába sodródjon, mert ez Oroszország számára biztonságpolitikai kockázatot jelent az orosz logika szerint, és megpróbálja ezt a célt elérni. De

négy év alatt ezt a célt nem sikerült elérnie, tehát Oroszország semmiképp sem győzött abból a szempontból, hogy nem sikerült Ukrajnát a saját érdekszférája alá beszorítania.

És valószínűleg nem is fogja megnyerni ezt a háborút, mert valamilyen módon Ukrajna mindenképpen megmarad. Tehát politikai szempontból egyelőre egy sikeres ukrán védekezésről tudunk beszélni. Katonai szempontból rengeteg érdekes dolog történt: ez a háború négy év alatt egyszerre többgenerációs fejlődést és visszafejlődést is eredményezett, ugyanis a harcoló felek egyike sem képes megvívni azt a magas intenzitású, nagy technológiai és nagyon magas koordinációs igényű manőverező hadviselést, amit akár a Nyugat elvárna magától, vagy az oroszok elvártak volna maguktól. Az eredeti tervek sikeréhez ezt tudniuk kellett volna. Ehelyett

szegény ember vízzel főz alapon, mindenki azzal harcol, amije van.

Az oroszok nagy tűzerővel és ipari mennyiségű dróngyártással rendelkeznek. Az ukránok pedig a NATO‑szövetségesek támogatására támaszkodva próbálják országos léptékűvé tenni a saját rendkívül rugalmas, de szűk alapokon álló, ezért nem túl mély és sérülékeny, ám egyre rugalmasabb hadiiparukat.

— A háború elején az orosz csapatok már Kijev külvárosában jártak, aztán hirtelen visszavonultak a keleti hadszíntérre. Ott egy első világháborúhoz hasonlatos állóháború alakult ki, ahol méterekért folyik a harc, irtózatos emberveszteséggel. Milyen kitörési pontok lehetségesek ebből a húsdarálóból?

— Ha az egyik fél nem képes a háborút fenntartani, akkor a másik összeomlásszerűen tudja érvényesíteni az akaratát. A háború fenntartásához ipari erőforrás, ember és pénz kell. Nem tudjuk, hogy Oroszország meddig bírja. Azt tudjuk, hogy Ukrajna pénzzel gyakorlatilag a végtelenségig, ipari kapacitásokkal is, hiszen mögötte van a teljes Nyugat, a fegyvergyártók is. Itt az a kérdés, hogy Ukrajna meddig hajlandó veszteségeket eltűrni. Valószínűleg addig, amíg nem kap erős biztosítékot, hogy Oroszország nem fog egy fegyverszünet után, mondjuk egy-öt év múlva újra rájuk támadni. Hogy ezeket a biztosítékokat megkapják-e, az egy érdekes kérdés. Oroszország pedig elvileg már a Donbász elfoglalásával teljesíthetné a saját céljait, de gondoljunk bele: ha lesz egy fegyverszünet, Oroszország megkapja a Donbászt, és a fegyverszünet aláírásának pillanatában elkezdenek elindulni a nyugati „békefenntartó” katonák Ukrajnába, hogy garantálják Ukrajna megmaradó részének integritását, sérthetetlenségét, akkor

Oroszország megint veszített, hiszen akarata ellenére a Nyugat még közelebb került hozzá.

Tehát sajnos valószínűleg akkor lesz valóban vége ennek a konfliktusnak, amikor az egyik fél a háborút már fenntarthatatlannak ítéli, és számára kedvezőtlen feltételek mellett fegyverszünetet köt.

— Tehát egy első világháborús forgatókönyvre, egy összeomlásra számítsunk?

— Valószínűleg az összeomlás előtt gyorsan lesz egy gyanúsan kedvezőtlen egyezmény, ami azt hivatott elkendőzni, hogy ha még pár hónapig tartanák magukat, utána teljes összeomlás következne be, ezt próbálja majd valamelyik fél megelőzni.

— Két dolgot olvastam mostanában. Az egyik, hogy az orosz gazdaság ötven százalékban hadipari termelésre állt át, ami már hadigazdálkodás. A másik, hogy Oroszország gazdaságilag a 80-as évek Szovjetuniójának szintjére zuhant vissza. Meddig lehet ezt emberrel és gazdasági erővel fenntartani orosz részről?

— Ez valóban igaz. Érdekes módon a pénzből fognak leghamarabb kifogyni. Orosz állami források szerint a háborút jelenlegi intenzitásán 2026 közepéig tudják folytatni. De ez nem azt jelenti, hogy az Ukrajna elleni légi hadjáratot ne tudnák folytatni, vagy hogy alacsonyabb intenzitással, de folyamatos nyomás alatt ne tudnák tartani a frontot. Innentől kezdve Ukrajnának is könnyebb dolga lesz, mert neki is kevesebb emberi és anyagi erőforrása veszne oda. De nem is fegyverszünetet jelent, csak mondjuk a jelenlegi hét hadműveleti irány helyett egy irányban lesz orosz támadás. A mostani szintet valószínűleg idén nyár–őszig bírják. De alacsonyabb szinten, hogy tovább darálják az ukrán ellenállást, illetve azt, hogy nehezítsék a békés ukrajnai életet, kis túlzással a végtelenségig tudják folytatni.

— Az elmúlt hetekben Ukrajna visszafoglalt területeket. Jelent ez bármiféle fordulatot, vagy csak egy újabb állomása az adok-kapoknak?

— Az utóbbi. Ugyanis az ukránok amúgy is valószínűleg készültek ellentámadásokra. 2025 nyara óta világosan látható, hogy az oroszok veszteségtűrő taktikával, irgalmatlan tüzérségi és légi csapásokkal megtámogatva tudnak előre jutni: szépen lassan erdősávról erdősávra, faluromról faluromra csoszognak előre. De amikor elérnek egy olyan helyzetet, ami már az ukrán hadműveleti szintű kötelékek stabilitását veszélyezteti, például átkelnek egy folyón, vagy 15–20 kilométer mélyen benyomulnak, mint látható volt tavaly nyár elején, akkor az ukránok összeszedik a legjobb rohamcsoportjaikat, két-három rohamezredet, és egy alapos, minden részletre kiterjedő, precíz tervezés után gyorsan kipucolják őket azokról a területekről, amelyek ha még nem is teljesen orosz kézben vannak, de már nem ukrán kézben.

— Az ukránoknak kedvezhetett, hogy Elon Musk úgy döntött, lekapcsolja az orosz drónok számára a Starlinket. Van, amivel ezt az oroszok tudják pótolni?

— Az az érdekes, hogy nincs. Az orosz hadiipar az elmúlt 20 évben megpróbált előállítani egy harctéri információ‑menedzsment rendszert. Nem sikerült nekik. Próbálnak saját kis AI‑agenteket, egyszerűsített, notebookon futtatható megoldásokat csinálni, de azokat is mind feltört, vagy nyílt forrású, elérhető szoftverekre építve. Ez egyrészt mindig védtelenebb lesz mondjuk a kibertérből érkező ukrán csapások ellen, másrészt nem lesz olyan jó minőségű, mint egy dedikált katonai szoftver.

— Ennek ellenére képesek erre a szívós, méterről méterre történő előrenyomulásra?

— Igen, mert irgalmatlan tűzerővel rendelkeznek. Gondoljunk bele, hogy vannak

ezek a kis falvak, amik tényleg 30–40 ház az egész, és hetente kapnak 40–50 siklóbombát a nyakukba, meg komoly tüzérségi tűzcsapásokat, konkrétan semmi nem marad az ukrán állásokból, és a romokat foglalják el az oroszok.

Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz hadműveleti szintű katonai vezetésben, nem dandár-, hanem hadosztály-, hadtestszinten, nagyon jól képzett parancsnokok dolgoznak, akik nyilván nem emberként tekintenek az emberre, hanem erőforrásként; de mint menedzserek, folyamatmenedzserek, jók.

— Az ukránok emberből hiányban vannak, viszont technikával jobban ellátottak. Nem régi a hír, miszerint egy robot, egy AI-agent hetekig tartott egy állást.

— Ez azért igen csalóka. Ilyen is van. Az ukrán hadseregre azt tudom mondani, hogy „minden szinten szinte mindent”. Tehát igen, az ukrán hadsereg negyede-harmada a világ legjobb gyalogsága, és náluk jobban ma senki nem ért a hadviseléshez, viszont nagyjából a 40% szerencsétlen „golyófogó”, aki annyit tud az egészről, hogy itt a puska a kezében, ez a vége, arra van az ellenség, és jó szórakozást. És a főnökeik is, sajnos ez a probléma. Vannak olyan területek, ahol minőségi fölényben vannak az oroszokhoz képest, de páncélosokat már nem igazán használnak a felek nagy mennyiségben, a tüzérség, drónok, légvédelmi fegyverek terén pedig az oroszok mennyiségben jobban állnak.

— A háborúk a morálon is el szoktak dőlni. Meddig bírja a lakosság? Oroszország hatalmas, de Ukrajna mélyen is képes dróntámadásokat mérni olajfinomítókra. Ennek a gazdasági hatása számottevő?

— Igen, van gazdasági hatása. De hadászati légihadjárattal a lakosságot még sehol sem törték meg. Egyedül a két atombomba volt az, ami a japán lakosság helyett a japán császárt meggyőzte arról, hogy nem érdemes azt a háborút tovább folytatni. Atomfegyver bevetésére pedig 99,99% valószínűséggel nem fog sor kerülni. Így viszont kizárólag a háború folytatását lehetővé tevő erőforrások, mint a hadipar és a pénzügyi rendszer szétzúzása segíthet, valamint a belátás.

Az ukrán lakosság morálját nem tudják megtörni, hiába próbálkoznak azzal, hogy megfagyasztják őket, nem fog sikerülni, ez soha senkinek nem sikerült még.

Oroszországban meg az, hogy most egy kicsit rosszabbul élnek, vagy esetleg a Távol-Keleten egyes deprivált rétegekben pár százezer ember elesett a háborúban, az sem fog népfelkelést okozni. Tehát a lakosság morálja nem tényező ebben a háborúban.

— Oroszország szegényebb vidékein állítólag egzisztenciális stratégiává vált, hogy a család feláldoz egy-két tagot az elesettek után járó pénzért.

— Sajnos igen. Ott Oroszországban vannak olyan helyek, ahol perspektíva az, hogy bemegyek a hadseregbe, és ha meghalok, a családom legalább el lesz látva.

— Ukrajnában az energetikai központokat intenzíven támadják. Ennek a következménye volt a Barátság vezetéket ért találat is, ami Magyarországra szállított eddig olajat. Ez sima balfogás volt az oroszok részéről?

— Őszintén nem tudom. Valószínűleg szándékos volt. Ha egyáltalán Oroszország figyelembe vette, és ez csak a saját véleményem, hogy ez mekkora hatással van, akkor pontosan tudták, hogy a magyarországi klientúrájuk az ukránokat fogja hibáztatni. Emiatt nem aggódtak. Ez egy nagyon szomorú és gonosz számítás, de hát ahogy mondták régen a rómaiak, az áruló hasznos, de senki nem sajnálja. Ukrajnának ártanak vele, hiszen rengeteg, tranzitból származó bevételtől esik el. Ráadásul elesik a Magyarországról importált gázolajtól. Magyarországgal pedig úgy vannak, hogy megoldja, mert csatlós. És ez Szlovákiára is igaz.

— Miért nem tudta még Ukrajna működőképessé tenni a vezetéket? A TASZSZ állítja egyedül, hogy az.

— Régi szabály, hogy semmit ne higgyünk el, míg Moszkva el nem kezdi cáfolni. Nem tudjuk, hogy működőképes-e valóban a vezeték. Ha egyszerűen működőképessé tehető, akkor az ukránok meg jogosan mondhatják azt, hogy „hát akkor a magyarok így, a kormány meg úgy”. Nem értem, miért kell összerúgni a port, összeakasztani a bajuszt az ukránokkal, amikor ők is tudnak nekünk ártani. A gázolajat tudják máshonnan pótolni, Romániából, Lengyelországból. Tőlünk azért vették amúgy, mert olcsóbban adtuk, és a MOL jól keresett rajta.

— Számottevő volt a Magyarországról Ukrajnába került dízelmennyiség?

— Igen, volt időszak, amikor az ukrán haderőben elhasznált gázolaj 30–40%-át is kitette. Emellett biztos, hogy nagyon gyorsan meg tudják oldani másik irányból. Szerintem ha nem tudták volna megoldani, például a korábban említett ellentámadások sem sikerültek volna, mert azokat olyan harcjárművekkel hajtották végig, amihez nagy mennyiségű gázolaj kell.

— Itt vagyunk a negyedik év végén. Tehát a prognózis az, hogy az orosz lendület elfogy, és alacsonyabb intenzitású harcokra kell berendezkedni?

— 2026 második felétől előfordulhat, ha semmilyen, jelenleg nem látott esemény nem változtat a helyzeten. Ez egy „fekete hattyú” forgatókönyv lehet, mert ritkán fordul elő, de van rá esély. Viszont, ha az eddig ismert körülmények közül semmi nem változik meg, akkor 2026 második felétől alacsonyabb intenzitáson folyhat tovább a konfliktus.

Az alacsonyabb intenzitás azt jelenti, hogy oldalanként nem naponta 500–600 ember esik el, hanem „csak” 100–200.

— Ez adhat esélyt Ukrajnának egy erősebb ellenoffenzívára?

— Adhat, viszont Oroszországnak is esélyt ad a védelem megerősítésére. 2023 nyarán Ukrajna nagyon csúnyán befuccsolt a nagy, beharangozott nyári ellentámadással. Azóta kétszer is meggondolják, minek szaladjanak neki. Főleg, hogy Ukrajnában és Oroszországban is demográfiai katasztrófa van; ha lehet, akkor inkább kímélik az embereiket.

— Tehát a politikusok békeoptimizmusára ne igyunk mérget?

— Nem tanácsos. Fegyverszünet esetleg még elképzelhető, de az, hogy tényleg egymás vállát lapogatva összeborulnak és örök békét fogadnak egymásnak, az elképzelhetetlen. Tehát a legjobb verzió egy Észak- és Dél-Korea közöttihez hasonló, befagyott konfliktus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„A szüleim úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne, a TISZA fog győzni" - videó a tiszás kampánynyitóról
A kampánynyitó résztvevői szerint sokakat meggyőzhetett az alárásgyűjtés első napja, ahol sok helyen kígyózó sorok álltak a TISZA pultjai előtt. Ugyanakkor az eddigieknél is durvább kampányra számítanak a választásokig hátralévő 49 napban. Videós riportunk.


Hivatalosan is elindult az országgyűlési kampány, a TISZA kampánynyitóján mi is ott voltunk.

„Csak ma délután három óráig több mint 300 ezer magyar ember támogatta aláírásával a politikai közösségünket, a Tiszát és a rendszerváltást. Köszönjük nekik!” – mondta Magyar Péter.

Egy résztvevő a Szeretlek Magyarországnak arról beszélt, az első nap sokakat meggyőzhetett.

„Eddig az idős szüleim sem hittek abban, hogy lehet változás, és ma úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne: a Tisza fog győzni” – mesélte.

Édesanyja Balatonfüredről, egy hagyományosan fideszes városból telefonált neki. „Azt mondta, hihetetlen: négy évvel ezelőtti aláírásgyűjtésekhez tudja hasonlítani; akkor alig tébláboltak emberek az ellenzéki pultnál, most pedig ugyanez volt a helyzet a Fidesznél. Hihetetlen változás.”

Ugyanakkor volt, akik szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. „A Fidesznek kiépített hálózata van. Szerintem ők nemcsak a standoknál gyűjtenek aláírásokat, hanem megvannak azok a címek, emberek, akiknek odaadnak ilyen aláírásgyűjtő lapokat, és ők a környezetükből begyűjtenek pár aláírást.”

Más szerint „már egy kicsit kínos fideszesnek lenni, és talán a fideszesek máshogy próbálják megoldani az aláírásgyűjtést. Nekik is megvannak az adatbázisaik, tehát gond nélkül össze tudják szedni az aláírásokat anélkül, hogy utcai pultoznának”.

A megkérdezettek arra számítanak, hogy a kampány minden eddiginél durvább lesz.

„A rendszerváltás óta a legdurvább kampányra” kell felkészülni – mondták többen is.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Putyin Trianonja: Rácz András szerint az orosz elnök ugyanabba a csapdába sétált bele, mint akkoriban a magyar vezetés
Rácz András Oroszország-szakértő elemezte a Kreml pszichológiáját a sikertelen genfi tárgyalások után. A birodalmi nosztalgia miatt Moszkva kompromisszumképtelen, ami a háború folytatását garantálja.


„Előre lehetett tudni, hogy az égvilágon semmi értelme nem lesz” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a 24.hu-nak az amerikai közvetítéssel zajlott genfi orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokról, amelyek két nap után kézzelfogható eredmény nélkül értek véget. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette utólag az egyeztetést, egyedül a Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalócsapat beszélt „jelentős előrelépésről.”

A felek elsősorban a kelet-ukrajnai Donbász régió és a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról egyeztettek. Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna adja fel a keleti régiónak azt a fennmaradó egyötödét, amelyet az agresszor hadserege a már négy éve tartó háború alatt sem tudott elfoglalni. Kijev pedig azt akarta, hogy az oroszok adják vissza az ellenőrzést Európa legnagyobb atomerőműve felett, hogy az USA és Ukrajna közösen üzemeltethesse azt.

Az álláspontok a beszámolók alapján Genfben sem közeledtek.

Rácz András szerint a tárgyalások kilátástalanságát előre jelezte, hogy az orosz delegációt ismét a külpolitikailag teljesen súlytalan Vlagyimir Mengyinszkij volt kulturális miniszter vezette, aki nem a tűzszünethez szükséges kérdésekről tárgyal, hanem hosszú előadásokat tart Oroszország birodalmi szerepéről. A szakértő elmondta: Moszkva számára a tárgyalás nem a háború alternatívája, hanem az eszköze, amivel időt nyer a folytatáshoz, miközben azt a benyomást kelti, hogy ez a konfliktus megoldhatatlan, és ezzel igyekszik kifárasztani a Nyugatot.

Az oroszok számára a háború megnyerése nem Ukrajna megszállását jelenti, hanem az ország alávetését a Kreml akaratának: egy engedelmes kormány hatalomba juttatását és a teljes Donbász elfoglalását. Rácz szerint a putyini elit ugyanabban a pszichológiai helyzetben van, mint a Trianon utáni magyar vezetés: vissza akarják szerezni az elveszett birodalmiságot, és ezért készek komoly áldozatokat is hozni.

A Krím-félsziget 2014-es elfoglalását a Felvidék 1938-as visszaszerzéséhez, a Donbász megszállását Kárpátalja 1939-es megszállásához hasonlította.

„Az idő előrehaladtával egyre drágábbak voltak ezek a kisebb sikerek, de alapvetően sikerek voltak. És akkor ezután jött úgymond a nagy kaland, ami nekünk a Szovjetunió elleni háborúhoz való csatlakozás volt 1941-ben, az oroszoknak pedig Ukrajna teljes körű megtámadása 2022-ben” – magyarázta.

A Kremlhez több szálon kötődő Valdai Vitaklub orosz külpolitikai agytröszt februárban publikált egy jelentést arról, hogy az ukrajnai háború miatt megcsappantak az ország erőforrásai, miközben a szomszédos posztszovjet államok függetlenségi törekvései megerősödtek. Oroszország a technológia és az energiahordozók felvásárlása terén erősen kiszolgáltatottá vált Kínával szemben. Putyinnak és környezetének azonban az ukrajnai háború megnyerése abszolút prioritás, a többi területen elszenvedett befolyásvesztést pedig járulékos veszteségként kezelik.

A harctéri dinamika a patthelyzetet tükrözi. Míg Ukrajna februárban néhány nap alatt 201 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, Oroszországnak a teljes 2025-ös év alatt nagyságrendileg 4600 négyzetkilométert sikerült elfoglalnia, ahol nem volt egyetlen jelentős város sem. Ez olyan, mintha egy támadó fél egy év alatt például a berettyóújfalui járást foglalta volna el Magyarország területéből.

Ukrajna addig tudja folytatni ezt a harcot, amíg a nyugati támogatás kitart mögötte. Jelenleg törés nem látható ezen a téren, csak átrendeződés: tavaly augusztus óta már nem az amerikaiak szállítják a fegyvereket, hanem az európaiak vásárolják meg az amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Az USA továbbra is nyújtja a kulcsfontosságú hírszerzési támogatást, Ukrajna pedig a költségvetése 52 százalékát külső pénzügyi támogatásból fedezi.

Az Oroszország-szakértő szerint amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, addig folytatódni fog a háború. A helyzeten az változtathatna, ha Putyin megbetegedne és lemondana, vagy meghalna, ugyanis onnantól lesz mozgástere az új orosz vezetésnek. „Nem biztos, hogy Putyin utódja abbahagyja a háborút, de neki legalább lenne választása – Putyinnak nincs. Minden hozzá közeli forrás arról számol be, hogy az elnök szent meggyőződése: az ő történelmi küldetése megnyerni ezt a háborút.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Reméljük, jobb lesz az idő, és akkor szívesebben megállnak” - a TISZA és a Fidesz órák alatt végzett, a kispártoknak minden aláírásért keményen meg kell dolgozniuk
Talán soha nem volt még ennyire nehéz dolga a parlamenti helyekre pályázó kisebb pártoknak. Sokan úgy döntöttek, el sem indulnak. Mi a Széll Kálmán téren arra kerestük a választ, az aláírásgyűjtés első napján mit tapasztalnak a kisebbeknek gyűjtő aktivisták.


Délelőtt még a TISZA és a Fidesz is gőzerővel gyűjtötte az aláírásokat Budapesten, a Széll Kálmán téren, délutánra azonban csak a kisebb pártok maradtak. A két nagynak ugyanis órák alatt összegyűlt mindenhol a szükséges 500 aláírás, és bár sok helyen ezután is folytatták a gyűjtést, a Széll Kálmán téren délután már csak a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt aktivistái dolgoztak. A kisebb pártoknak nincs könnyű dolguk, ez hamar kiderült. Bár az aktivisták optimistán nyilatkoztak,

ottlétünk idején mindössze egy-két érdeklődő akart aláírni, megszólalni pedig egyikük sem szeretett volna, még név nélkül sem vállalták az interjút.

A Mi Hazánk Mozgalom részéről a párt korábbi főpolgármester-jelöltje, dr. Gruntner András állt a pult mögött, két aktivistával, Egyszerre három kerület, az I., a II. és a XII. jelöltjeinek is dolgoztak. A politikus elmondta, hogy ők délelőtt a Fény utcai piacnál pultoztak, és nem csak egy helyen, hanem mindhárom kerületben több ponton is gyűjtenek.

Gruntner szerint sokkal jobban állnak az aláírásokkal, mint négy évvel ezelőtt. „Szerintem erősödünk. Láthatólag sokkal többen jönnek aláírni, és bizalommal fordulnak hozzánk, mint négy évvel ezelőtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő akkor is részt vett az ajánlásgyűjtésben, így van összehasonlítási alapja. Emiatt, mint mondta, „bizakodóak vagyunk”.

A politikus-aktivista arról is beszélt, hogy az aláírók részéről két visszatérő kérdés szokott elhangzani. „Visszatérő kérdés, hogy kivel fog összefogni a Mi Hazánk, kit támogatna a két nagy, esélyes párt közül” – mondta.

Emellett szerinte azt is gyakran megkérdezik tőlük, hogy hány százalékot fognak elérni a választásokon.

Arra a felvetésre, hogy sok neten keringő képen a TISZA Párt pultjainál nagy tömegek, a Fidesznél pedig jóval kevesebb ember volt látható, Gruntner András úgy reagált, hogy a Fidesz más módszert alkalmazott. „Én azt láttam, hogy a Fidesznek nem is nagyon voltak pultjai, tehát ők valami más stratégiát alkalmaztak most” – fogalmazott. Úgy véli, a kormánypártnak nem is volt szüksége a hagyományos pultozásra. „A hírek szerint egy óra alatt összeszedték az egész országban a szükséges ajánlásokat. Nem tudom, nyilván egy Kubatov-listával a zsebben ez könnyen megy.”

A közösségi médiában terjedő képekről szerinte nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Felidézte a négy évvel ezelőtti helyzetet: „Láttuk négy évvel ezelőtt, hogy Márki-Zay Péternek, az összefogás jelöltjének is itt volt a standja a Széll Kálmán téren, és egy tömött, 50 méteres sor állt előtte. Aztán a végén meg tudjuk, hogy mi történt.”

A párt választási esélyeit firtató kérdésre egyértelmű választ adott. „Mindenképpen 10 százalék fölött leszünk” – jelentette ki. Bár a hivatalos előrejelzések 5 százalék, vagyis a bejutási küszöb körüli eredményt jósolnak nekik, Gruntner szerint ez nem meglepő. „Mindig alulmérnek minket, körülbelül a felével. Tehát ha az ötöt megszorozzuk kettővel, akkor pont tíz jön ki, de szerintem tíz fölött leszünk” – magyarázta.

A politikus úgy látja, van esélyük egyéni mandátum szerzésére is. „Van talán kettő-három olyan egyéni választókerület, ahol esélyünk lehet” – mondta. Szerinte ez attól is függ, hogyan oszlanak meg a szavazatok a többi jelölt között. Példaként említette a XII. kerületet, ahol ha a DK és a Kutyapárt is indul, az nekik kedvezhet. „Dúró Dóra egyéni választókerületében van esélyünk, ott 30% körüli eredményt értünk el egy időközi választáson, körülbelül egy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta. Ezen kívül esélyesnek látja Bartal Andrást, a Bűnvadászok vezetőjét is Pesten. Ennek ellenére a fő céljuk a listás eredmény, inkább onnan várnak mandátumot.

A pultozást a jövő héten is folytatják, és Gruntner szerint akkor is kint maradnak majd, ha már összegyűltek a szükséges ajánlások. „Budapesten ez egy kicsit nehezebb, mint vidéken. De mi utána is kint fogunk maradni, mert szeretünk itt beszélgetni az emberekkel” – mondta, hozzátéve:

„Reméljük, jobb lesz az idő, és akkor szívesebben megállnak.”

A Kétfarkú Kutya Párnál időbe telt, míg kiderült, hogy a három aktivista közül ki vállalja, hogy beszéljel. Végül Kovács Dáviddal sikerült egy kissé szürreális beszélgetést lefolytatnunk. Arra a kérdésre, hogy hogy állnak az aláírásokkal, az aktivista a párttól megszokott, ironikus stílusban válaszolt. Azt állította, a szükségeshez képest jól állnak, majd több, egymásnak is ellentmondó számot említett. „Szerintem tízmillió, igen, 100–200 ezer. 5 millió, aláírás megvan. Nagyjából így.”

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest Kovács Dávid szerint egyértelmű a fejlődés. „Akkor csak 2 millió aláírásunk volt minden választókerületben, most már 3 millió van, ami szerintem nagy fejlődés, előrelépés a Kutyapártnak” – jelentette ki.

Szembesítettük azzal a hírrel, hogy a két nagy párt állítólag már délelőtt össze is gyűjtötte a szükséges aláírásokat. Erre reagálva egy meglepő történettel állt elő. Elmondása szerint ők már előrébb járnak a többieknél. „Hát úgy, hogy mi már előző héten összegyűjtöttük az összes ajánlást, és egy kicsit le vannak maradva a Tiszaék” – fogalmazott. Azt is elárulta, miért kellett mégis újra kezdeniük a gyűjtést: „Mi 8 óra 1 perckor terveztük leadni, de sajnos jött egy talicskányi majom, és ellopta az összes ajánlóívünket, úgyhogy újra el kell kezdenünk gyűjteni.”

Felvetettük neki a gyakori kritikát, miszerint a Kutyapárt az egyéni körzetekben elvett szavazatokkal a Fideszt juttathatja hatalomhoz. Kovács Dávid szerint épp fordított a helyzet. „Mi azt gondoljuk, hogy itt lenne az idő, hogy igazából visszalépjen mindenki a javunkra, és ne akadályozzák azt, hogy legyen esetleg kormányváltás” – mondta. Amikor komolyabban rákérdeztünk, vállalnák-e a történelmi felelősséget, ha a Fidesz esetleg miattuk maradna hatalmon és kivezetné az országot az EU-ból, az aktivista matematikai érvekre hivatkozott.

„Figyelj, a matek nem támasztja alá, hogy mi bármilyen módon akadályoznánk a kormányváltást”

– állította. Hozzátette, hogy létezik erről egy részletes elemzés. „Tudok ajánlani egy cikket, keresd meg a Telexen: miért nem akadályozzák a kispártok a kormányváltást. Le van benne írva, nagyon részletesen, matematikai alapon, hogy miért nem áll fenn ez a helyzet.”

Arra a kérdésre, hogy meddig terveznek kint lenni az utcákon, Kovács Dávid egy igen távlati célt fogalmazott meg. „Szerintem olyan 2050-ig biztosan itt leszünk. Nagyjából erre tervezünk” – mondta, majd kiegészítette: „Lehet, hogy 2227-ig is. Nagyjából addig.”

A választás megnyerésére vonatkozó esélyeikről is optimistán nyilatkozott, egy saját felmérésükre hivatkozva. „Hát a saját felmérésünk szerint a magyarok 127%-a a Kutyapártot választaná” – állította. Ennek fényében úgy gondolja: „nagy eséllyel nyerünk. Valószínűleg.”

Végül arról a felmerült stratégiáról kérdeztük, hogy a szavazók egyéniben a Tiszára, listán pedig a Kutyapártra szavazzanak, ebben a kérdésben azonban nem kívánt állást foglalni. „Ezt nem szeretném kommentálni, ezt a pártvezetéstől kérdezd, kérlek” – zárta rövidre a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Jött sok okos ember” - Orbán Viktor elmagyarázta, miért vezetnek már csak 65 választókerületben, és mi a fideszes győzelem kulcsa
A miniszterelnök Sülysápon tartott fórumot. Azt mondta, Budapestre sok bizonytalan identitású ember költözött, akik utána Pest megyét is megváltoztatták. De a kis településeken a Fidesz tarol, és szerinte ha odacsapnak az asztalra, magabiztosan meg fogják verni a Tiszát.


Orbán Viktor egy hétfői, sülysápi kampányrendezvényén arról beszélt, hogy a Fidesz jelenleg 65 egyéni választókerületben vezet biztosan, ami csökkenés a korábban, például Tusványoson és Kötcsén említett 80 helyhez képest. A miniszterelnök szerint, bár a saját belső felméréseik korábban 80 megnyerhető körzetet mutattak 106-ból, a helyzet mára megváltozott.

A kormányfő a Telex videója szerint „nagyon nehéznek” nevezte azt a Pest megyei választókerületet, amihez Sülysáp tartozik. Szerinte ez a térség korábban más volt.

„Pest megye és annak ez a része mindig szilárd jobboldali választókerületnek számított. De itt változások történtek” – állította. Úgy látja, a választókerület karaktere megváltozott, és már nem olyan egyértelműen jobboldali, mint korábban. „Ennek a választókerületnek a karaktere ma nem olyan egyértelműen, keményen, határozottan és radikálisan nemzeti és jobboldali, mint amilyen volt. Ezért a mandátumért ma sokkal többet kell dolgozni, mint kellett négy, nyolc vagy tizenkét évvel ezelőtt” – fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, 1990 óta vezet egy nyilvántartást a választókerületek erősorrendjéről, és ez alapján készít becsléseket.

Jelenlegi értékelése szerint, ha most lennének a választások, a Fidesz 65 körzetben állna nyerésre.

„Vezetünk ma olyan 65 egyéni választókerületben. És ebben ez nincs benne. Ez a körzet nekem a 66. helyen van” – mondta, majd hozzátette, hogy ennek a körzetnek a megszerzése kulcsfontosságú lehet. „Tehát ha ezt is be tudjuk hozni, akkor magabiztos győzelmet arattunk egész Magyarországon. Ha nem tudjuk behozni, és történnek meglepetések, akkor kiegyensúlyozott állapotok állhatnak elő.”

A miniszterelnök a demográfiai változásokkal magyarázta a politikai átrendeződést, különösen Pest megyében.

Szerinte Budapesten nehezen találnak szót azokkal, akik nem a hagyományos polgári, nemzeti, keresztény világhoz tartoznak.

„Akik később költöztek be, bizonytalan identitású, politikai nézetrendszerű emberek. Velük nehezebben találjuk meg a szót, ezért Budapesten a dolgunk rendkívül nehéz.”

„Miután sokan költöznek ki Budapestről Pest megyébe, ezért azok a választókerületek, ami korábban stabilan, rendíthetetlenül polgári, nemzeti, keresztény körzetek voltak, most hirtelen  megváltoztak. Jött sok okos ember. Mifelénk is, tudom, mire beszélek. Ez megváltoztatja  dolgokat. Ezért Pest megyében harcolunk. A nagyvárosokban is vannak hasonló jelenségek, és onnantól lefelé viszont mindent tarolunk” – fogalmazott.

A vidéket továbbra is a Fidesz stabil bázisának tartja. „Ott, ahol a hagyományos, klasszikus magyar életmód még érintetlen maradt, vagy átmentette magát, vagy nem fordult ki a sarkaiból, ott azok a programok, értékek, amelyek nekünk fontosak, még megvannak, és ezért a magyar vidék fogja végül is eldönteni a választást” – jelentette ki.

A választási stratégiát és a várható eredményeket így foglalta össze:

„Budapesten tisztes szereplés, Pest megyében öldöklő küzdelem, a nagyvárosokban döntetlen, és az alatta lévő településeken pedig fantasztikus siker, és akkor nagyon közel leszünk a kétharmadhoz.”

A beszédében a miniszterelnök kitért a múltbeli választások tanulságaira is. Felidézte a 2002-es vereséget, amikor állítása szerint nem figyeltek eléggé. „Fantasztikus négy évünk volt 1998 és 2002 között, de elveszítettük a választást. Nagy tanulság. Nem figyeltünk, kiénekelték a sajtot a szánkból” – mondta. Ezzel szembeállította a 2022-es győzelmet, amelynek mértéke őt is meglepte. „Még ’22 délutánján is ültem, és az elemzőktől jöttek be a hírek, hogy mi van, és azt gondoltuk, hogy nyerünk 3–4%-kal. 16%-kal nyertünk.”

Végül a kampányhajrára mozgósított. Hangsúlyozta, hogy most már egyenesen és őszintén kell beszélni a választókkal.

„Világosan meg kell mondani, hogy a választás nincs megnyerve, és oda is kell csapni az asztalra” – figyelmeztetett.

Arra szólította fel a híveket, hogy gyűjtsék össze a támogatókat, és mutassák meg az erejüket. „A híveinket össze kell szedni, egy nagy csapatba össze kell hozni, meg kell mutatni egy-két nagy választási gyűlés erejét, majd én is jövök, hogy ebben segítsek, és utána be kell masírozni a győzelembe. Ez a feladatunk, tisztelt Hölgyeim és uraim!” – zárta beszédét Sülysápon a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk