HÍREK
A Rovatból

Ezért nem tudta megakadályozni Izrael a Hamász pusztító támadását

A számos külső és belső tényező közül a legtöbben Benjamin Netanjahu miniszterelnök hibáit okolják a tragikus következményekkel járó támadásért.


Izrael védelmi és biztonsági szolgálatait régóta a Közel-Kelet, ha nem a világ legjobbjainak tartják, az Izraeli Védelmi Erő (IDF) pedig az egyik legjobban szervezett és legfejlettebb katonai technológiával rendelkező hadseregként szerepelt a köztudatban, mégsem tudták megakadályozni a Hamász október 7-ei pusztító támadását.

Számos külső tényező áll amögött, hogy miért is alakult ez így. Ilyen például, hogy a Hamász már legalább egy éve tervezte a támadását. Emellett pedig a Biden-adminisztráció politikája is szerepet játszhatott, amikor visszaállították a palesztin fejlesztések finanszírozását annak ellenére, hogy a külügyminisztérium dokumentumai szerint tisztában voltak azzal, hogy a Hamász is profitálhat az amerikai segítségből.

Izraelben azonban érthető okokból inkább a belső tényezőkre került a hangsúly a támadás után. Egyiptom azt állítja, hogy tíz nappal korábban közölték Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy valamilyen nagy dobásra készül a Hamász Gázából, ez azonban teljesen süket fülekre talált. A tétlenség azért is érthetetlen, mert a Hamász teljesen nyíltan gyakorlatozott a támadásra készülve, még videókat is készítettek az akciókról, amikből néhányat posztoltak is a közösségi médiában.

A New York Times információi szerint a Hamász vezetői tudták róla, hogy az izraeli hírszerzés figyeli a kommunikációjukat, ezért szándékosan azt kezdték terjeszteni ezeken a csatornákon, hogy nem készülnek támadásra. Magas rangú izraeli biztonsági tisztviselők később elismerték, hogy elhitték ezeket az állításokat.

Közvetlenül a támadás előtt ennek ellenére a hírszerzés észlelte a katonai tevékenység megugrását, amiről értesítették a határőrséget, akik azonban ezt tisztázatlan okokból figyelmen kívül hagyták. A kerítésen való áttörés után így a Hamász fegyveresei a határ menti négy katonai bázis katonáit az álmukban tudták megölni, ráadásul a katonai parancsnokok is az egyik itteni bázisban tartózkodtak, akiket így szintén megöltek vagy elfogtak.

A helyzetet pedig tovább rontották az olyan műveleti problémák, mint a hibás csapatszállító rendszerek, amelyek miatt a katonáknak órákat kellett várakoznia arra, hogy elérjék a gázai határt.

A Hamász pusztító támadása után Netanjahu a kritikák kereszttüzében találta magát, ami nem meglepő, hiszen korábban Mr. Biztonság néven is emlegették a hívei, ez a kép azonban most teljesen összeomlott. Netanjahu védelmi minisztere, Yoav Gallant már márciusban arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök által erőltetett igazságügyi reform miatt kialakult belső zűrzavar nemzetbiztonsági fenyegetést jelent. Gallant ezért ekkor arra kérte Netanjahut, hogy szüneteltesse a reformot, amely gyengítené a Legfelsőbb Bíróság befolyását és több hatalmat adna Netanjahu kormányzó koalíciójának. A miniszterelnök azonban a kritikára inkább azzal reagált, hogy ideiglenesen elmozdította a pozíciójából miniszterét.

Netanjahu a támadás előtti napokban is végzetes hibát vétett, amikor engedélyezte a Gáza melletti szektorból három IDF-zászlóalj áthelyezését Ciszjordániába, hogy az ottani csapatokat erősítsék meg a Szukkót ünnepségek alatt. Ezt a lépést sokan politikailag motiváltnak gondolják, mert a kormányzó koalíció legerősebb támogatójának a ciszjordániai ortodox izraeliek számítanak.

Azt is a szemére vetik, hogy a Hamászt a palesztinok megosztására szolgáló eszközként akarta használni, amire jó példa, hogy több millió dollárnyi katari készpénzt engedett be Gázába ennek a célnak a megvalósítására. Mások pedig arról beszélnek, hogy a kormányfőt annyira lefoglalta, hogy elkerülje a korrupciós ügyei miatti vádemelést és megtartsa a hatalmát, hogy végül az országot ért fenyegetésre nem jutott elég figyelme.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint ötből négy izraeli úgy gondolja, hogy Netanjahu a hibás a történtek miatt és a többség szerint a háború után le kellene mondania.

(via Public)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz a Telex egyik olvasója szerint. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.


Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint

azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.

Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.

Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.

A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.

Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.

A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.

A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.

A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.

Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.

A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megkapta a magyar engedélyt a Revolut: belföldi bankszámlaszámot kapnak a hazai ügyfelek
Hivatalosan is megkapták az engedélyt, így már a munkáltatók sem mondhatnak nemet. Mutatjuk, mi lesz a régi, litván számlaszám sorsa!


A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.

„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.

Ez a fejlemény azért is fontos, mert a jövőben a felhasználók a fizetésüket is a Revolut-számlájukra kérhetik, és a belföldi forintátutalások is egyszerűbbé válnak.

A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.

A Magyar Nemzeti Bank korábban többször hangsúlyozta, hogy egy magyar leánybank alapítását tartaná megnyugtató megoldásnak, mivel az a hazai felügyelet alá tartozna, és a betéteket a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védené.

Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.

A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.


Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.

A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.

Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.

A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.

A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.

A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,

sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.

A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.

A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vége az egyesével dobálásnak: egy budapesti MOHU-automatába már ömlesztve is visszaválthatjuk a palackokat
A III. kerületi Príma üzletnél lévő gép már magától azonosítja, szétválogatja, majd a megfelelő tömörítőkbe helyezi a műanyag palackokat, fémdobozokat és üvegeket. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU még idén 6-8 további ilyen automatát telepítene szerte az országban.


A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. csütörtökön mutatta be Budapest első ömlesztett beöntésű palackvisszaváltó automatáját a III. kerületi Príma üzletben – számolt be róla az Index.

Az új berendezésbe nem egyesével kell bedobálni a visszaváltható csomagolásokat, hanem egyszerre akár száz darabot is képes feldolgozni. A norvég TOMRA gyártmányú R2-es típusú gép a műanyag palackokat, fémdobozokat és az üvegeket automatikusan azonosítja, szétválogatja, majd sűrített levegővel a megfelelő tömörítőkbe fújja, így akár ötször gyorsabb lehet a hagyományos visszaváltásnál.

Fontos szabály, hogy a gépbe csak visszaváltható csomagolásokat szabad beönteni, más hulladék ugyanis lassíthatja vagy akadályozhatja a folyamatot.

A mostani telepítést egy sikeres tesztidőszak előzte meg. Pilisvörösváron februárban helyeztek üzembe egy korábbi, R1-es típusú gépet, ami a tapasztalatok szerint annyira népszerű lett, hogy sokan a környező településekről is odajártak visszaváltani.

„A februárban Pilisvörösváron telepített első lakossági bulk-feed automatánk még csak alumínium- és PET-palackokat tudott kezelni, az az R1-es típus volt. Ez az R2 már tudja az üveget is”

– mondta Bozóki Csaba László, a MOHU visszaváltásért felelős vezetője.

A lakossági tesztelést megelőzően a technológiát már a Kifli.hu is sikerrel alkalmazta biatorbágyi telephelyén, ahol a futárok által visszahozott nagy mennyiségű palack kezelését gyorsította fel jelentősen. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU a hálózat bővítése mellett döntött.

„Idén 6-8 további gépet szeretnénk letelepíteni, mint vidéken, nagyobb városokban, agglomerációban Budapesten, tehát szerte az országban”

– árulta el a visszaváltásért felelős vezető.

Ez egy második tesztidőszak lesz, amelynek tapasztalatai alapján jövőre még több automata telepítése várható. A stratégia forgalomfüggő: „Ahol olyan nagy forgalom van, hogy alapból 2-3 gép is működik, ott meg tudjuk azt csinálni, hogy egy régi gépet elviszünk, a helyére beraknunk egy újat, azt a gépet, amit elviszünk, pedig le tudjuk rakni egy közepes forgalmú helyre.”

A gépek üzemeltetése és takarítása a boltok feladata marad, amiért a MOHU minden visszaváltott italcsomagolás után kezelési díjat fizet nekik.

A 2024 nyarán indult kötelező visszaváltási rendszer (DRS) eddigi eredményei biztatóak: az országban idén már 2,5 milliárd italcsomagolást váltottak vissza, év végére pedig meglehet a 3 milliárd darab is.

„Ezzel majdnem elérjük a '29-es terveket, a 90 százalékos visszaváltáshoz közelítünk lassan. Azt gondolom, jövőre meg is lesz”

– közölte Bozóki Csaba László, hozzátéve, hogy a lakosság nagyon gyorsan alkalmazkodott a rendszerhez. „Európai viszonylatban nem is nagyon láttam ilyen országot, ahol ennyire nagy ütemben emelkedett a visszaváltások száma. A lakosság azt gondolom, hogy nagyon ráállt, és már a DNS-ük részévé vált, hogy igenis visszahozzák a palackot.”

A bulk-feed technológia Európa számos országában már évek óta működik. A TOMRA R1 típusú gépeket 2021 óta telepítik Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Németországban és Hollandiában. Egy norvég szupermarketben a gép telepítését követő 10 hét alatt annyi palackot váltottak vissza, mint korábban egy teljes év alatt, a vásárlók 60 százaléka pedig azt mondta, gyakrabban látogat abba az üzletbe, ahol ilyen automata található.


Link másolása
KÖVESS MINKET: