HÍREK
A Rovatból

Ezért nem tudta megakadályozni Izrael a Hamász pusztító támadását

A számos külső és belső tényező közül a legtöbben Benjamin Netanjahu miniszterelnök hibáit okolják a tragikus következményekkel járó támadásért.


Izrael védelmi és biztonsági szolgálatait régóta a Közel-Kelet, ha nem a világ legjobbjainak tartják, az Izraeli Védelmi Erő (IDF) pedig az egyik legjobban szervezett és legfejlettebb katonai technológiával rendelkező hadseregként szerepelt a köztudatban, mégsem tudták megakadályozni a Hamász október 7-ei pusztító támadását.

Számos külső tényező áll amögött, hogy miért is alakult ez így. Ilyen például, hogy a Hamász már legalább egy éve tervezte a támadását. Emellett pedig a Biden-adminisztráció politikája is szerepet játszhatott, amikor visszaállították a palesztin fejlesztések finanszírozását annak ellenére, hogy a külügyminisztérium dokumentumai szerint tisztában voltak azzal, hogy a Hamász is profitálhat az amerikai segítségből.

Izraelben azonban érthető okokból inkább a belső tényezőkre került a hangsúly a támadás után. Egyiptom azt állítja, hogy tíz nappal korábban közölték Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy valamilyen nagy dobásra készül a Hamász Gázából, ez azonban teljesen süket fülekre talált. A tétlenség azért is érthetetlen, mert a Hamász teljesen nyíltan gyakorlatozott a támadásra készülve, még videókat is készítettek az akciókról, amikből néhányat posztoltak is a közösségi médiában.

A New York Times információi szerint a Hamász vezetői tudták róla, hogy az izraeli hírszerzés figyeli a kommunikációjukat, ezért szándékosan azt kezdték terjeszteni ezeken a csatornákon, hogy nem készülnek támadásra. Magas rangú izraeli biztonsági tisztviselők később elismerték, hogy elhitték ezeket az állításokat.

Közvetlenül a támadás előtt ennek ellenére a hírszerzés észlelte a katonai tevékenység megugrását, amiről értesítették a határőrséget, akik azonban ezt tisztázatlan okokból figyelmen kívül hagyták. A kerítésen való áttörés után így a Hamász fegyveresei a határ menti négy katonai bázis katonáit az álmukban tudták megölni, ráadásul a katonai parancsnokok is az egyik itteni bázisban tartózkodtak, akiket így szintén megöltek vagy elfogtak.

A helyzetet pedig tovább rontották az olyan műveleti problémák, mint a hibás csapatszállító rendszerek, amelyek miatt a katonáknak órákat kellett várakoznia arra, hogy elérjék a gázai határt.

A Hamász pusztító támadása után Netanjahu a kritikák kereszttüzében találta magát, ami nem meglepő, hiszen korábban Mr. Biztonság néven is emlegették a hívei, ez a kép azonban most teljesen összeomlott. Netanjahu védelmi minisztere, Yoav Gallant már márciusban arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök által erőltetett igazságügyi reform miatt kialakult belső zűrzavar nemzetbiztonsági fenyegetést jelent. Gallant ezért ekkor arra kérte Netanjahut, hogy szüneteltesse a reformot, amely gyengítené a Legfelsőbb Bíróság befolyását és több hatalmat adna Netanjahu kormányzó koalíciójának. A miniszterelnök azonban a kritikára inkább azzal reagált, hogy ideiglenesen elmozdította a pozíciójából miniszterét.

Netanjahu a támadás előtti napokban is végzetes hibát vétett, amikor engedélyezte a Gáza melletti szektorból három IDF-zászlóalj áthelyezését Ciszjordániába, hogy az ottani csapatokat erősítsék meg a Szukkót ünnepségek alatt. Ezt a lépést sokan politikailag motiváltnak gondolják, mert a kormányzó koalíció legerősebb támogatójának a ciszjordániai ortodox izraeliek számítanak.

Azt is a szemére vetik, hogy a Hamászt a palesztinok megosztására szolgáló eszközként akarta használni, amire jó példa, hogy több millió dollárnyi katari készpénzt engedett be Gázába ennek a célnak a megvalósítására. Mások pedig arról beszélnek, hogy a kormányfőt annyira lefoglalta, hogy elkerülje a korrupciós ügyei miatti vádemelést és megtartsa a hatalmát, hogy végül az országot ért fenyegetésre nem jutott elég figyelme.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint ötből négy izraeli úgy gondolja, hogy Netanjahu a hibás a történtek miatt és a többség szerint a háború után le kellene mondania.

(via Public)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Fennáll a gyanúja, hogy a Ruszin-Szendi Romulusz be van ütve az ukránokhoz” – mondta Kocsis Máté
A fideszes frakcióvezető szerint az ukrán kémügy nem véletlenül pattant ki pont most. Úgy véli, a Tisza Párt lépései mögött is zavarkeltés állhat.


A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kocsis Máté felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romolusz felszólalásai során a NATO vezérkari főnöki értekezleteken kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt, és ezeket a „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta. Szerinte ezzel szembement a hivatalos magyar állásponttal, amely a háború befejezését és a fegyverszállítások leállítását szorgalmazza.

Kocsis Magyar Péter hangfelvételéről is beszélt. Szerinte a Magyar Péter által felhozott vádaknak "se füle, se farka" nem volt, ezt követően alig pár órával később az ukránok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádoltak két kárpátaljai magyart, hogy kémkedtek, és azon dolgoztak, hogy felmérjék az ukrán katonai erőt Kárpátalján.

Megjegyezte, ezek ugyan súlyos vádak, de miután semmilyen bizonyíték nincsen erre, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek propagandaháborújába illik bele.

"Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne"

- fogalmazott.

Hozzátette, az eseményláncolat "teljesen nyilvánvaló" következtetése szerint fennáll a gyanúja annak, hogy ez a kapcsolat maga Ruszin-Szendi Romulusz volt.

A velünk szemben álló politikai erő, a Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek, mondjuk úgy, hogy sérthetik az ország szuverenitását - hangsúlyozta Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, a következő hetekben fontos döntést kell meghozniuk a magyaroknak a véleménynyilvánító szavazáson, Ukrajna gyorsított csatlakozása pedig "húsbavágó", nemcsak a gazdasági, társadalmi, hanem a közbiztonsági helyzetét is meghatározhatja Magyarországnak.

Műsorvezetői kérdésre Kocsis Máté elmondta, szerinte az ukrán ügy miatt nem fognak többen szavazni Ukrajna gyorsított csatlakozására, annak ellenére, hogy ebben reménykedik az ellenzék.

"Szerintem nem ez a cél, a cél a zavarkeltés" - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, ez tipikus titkosszolgálati eszköz, amit az ukránok propagandaügyként használnak. Kifejtette, az ő céljuk nyilvánvalóan az, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyek megítélése minimum zavaros legyen Magyarországon, vagyis minden olyan eszköz kedvező számukra, ami gyengíti a szavazás erejét.

"Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy nem az ukrán titkosszolgálat központjából, vagy a Tisza Párt brüsszeli irodájából kell megmondani, hogy mit gondoljanak a magyarok, mert Ukrajna európai uniós tagságáról kizárólag ők dönthetnek" - egyértelműsítette a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté a két, Ukrajnában őrizetbe vett magyarról szólva azt mondta, nem hiszi, hogy az érintett személyek védelmében fel lehet lépni, elsősorban azért nem, mert nem lehet tudni, hogy milyen bizonyítékok és vádak vannak ellenük.

"Vagy az van, hogy az ilyen kémelfogó akciók a nyilvánosság kizárásával történnek és nincs ez ügyben kommunikáció, vagy ha van, akkor viszont meg kell mondani, hogy mi történt, kik ők, mi a bűnük és mi a bizonyíték ellenük" - vélekedett Kocsis Máté, megjegyezve, ez azonban nem történt meg, ami a Tisza Párt időzítésével kapcsolatban is gyanússá teszi ezt az ügyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A magyar kormány az utolsó pillanatban mondta le az ukránokkal tervezett találkozót Ungváron
A találkozót a nemzeti kisebbségek jogairól tartották volna május 12-én, hétfőn Ungváron. Az ukrán fél már megérkezett, de hiába várta a magyar delegációt.


Magyarország úgy döntött, hogy elnapolja a május 12-re tervezett ukrán–magyar egyeztetést, amelyet Ungváron tartottak volna. Az ukrán igazságügyi minisztérium vasárnap számolt be erről a Facebook-oldalán. Azt írták, hogy a találkozó a kisebbségi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszéd első állomása lett volna. A Népszava vette észre a bejegyzést, amelyben nem szerepelt indoklás a magyar fél döntésére.

A kijevi minisztérium jelezte, hogy

az ukrán delegáció már meg is érkezett Ungvárra, és hétfőn eredményekre számítottak. Az egyeztetés az Orbán-kormány által korábban javasolt 11 pont alapján zajlott volna, és a nemzeti kisebbségek helyzetéről szólt volna.

Néhány nappal korábban Olha Sztefanyisina, Ukrajna EU-ügyi és igazságügyi minisztere – aki egyben miniszterelnök-helyettes is – Budapesten tárgyalt. Ekkor jelentette be, hogy május 12-én szakértői találkozót tartanak Ungváron. Azt mondta: Kijev nagyon komolyan veszi az EU-ba vezető utat, valamint minden ezzel kapcsolatos kötelezettséget, beleértve a kisebbségvédelmet is. Hozzátette, hogy az, hogy hosszabb szünet után újraindul a párbeszéd, önmagában is fontos üzenet.

A lap szerint

feltételezhető, hogy a napokban kirobbant titkosszolgálati ügy állhat a háttérben.

Magyarország nemrég kiutasított két ukrán diplomatát, miután az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) leleplezte a magyar katonai hírszerzés két emberét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Toroczkai László Orbán Viktornak: A globalisták ellen kell a globális összefogás, de nem olyanokkal, akik magyar temetőket gyaláznak meg
A Mi Hazánk elnöke keményen nekiment a miniszterelnöknek George Simion támogatása miatt. Szerinte ez hátba szúrás az erdélyi magyaroknak és elfogadhatatlan lépés.


Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke éles hangvételű bejegyzésben reagált arra, hogy Orbán Viktor elismerően nyilatkozott a romániai elnökválasztás első fordulóját megnyerő George Simionról – szúrta ki a 24.hu. A miniszterelnök a tihanyi apátságban beszélt Simionról, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint magyarellenes politikát folytat.

A Mi Hazánk elnöke arra emlékeztetett, hogy Simion pártja, az AUR 2019-ben „magyarellenességben fogant”, és szerinte elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor pozitívan nyilatkozik róla. Toroczkai felidézte az úzvölgyi katonai temető ügyét is, ahol magyar sírokat gyaláztak meg. Úgy fogalmazott:

„Sohasem fogjuk elfelejteni az úzvölgyi katonai temető magyar sírjainak meggyalázását.”

A politikus szerint az AUR vezetői nem lehetnek a magyarok szövetségesei addig, amíg nem változtatnak politikájukon, és nem tesznek konkrét lépéseket a magyarság érdekében. Mint írta:

„A globalisták ellen kell a globális összefogás, de nem olyanokkal, akik magyar temetőket gyaláznak meg! Ajánljuk ezt a Simionnal összekacsintó Orbán Viktor figyelmébe.”

A témához az RMDSZ is hozzászólt, és közölte: George Simion számukra nem támogatható jelölt, ezért a második fordulóban a bukaresti főpolgármestert, Nicusor Dant támogatják. Orbán Viktor erre reagálva hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó az RMDSZ álláspontja, és a nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdekei az irányadók.

A bejegyzés kapcsán megszólalt Magyar Péter is, aki szerint Orbán ezzel „elárulta a határon túli magyarokat”. Toroczkai őt sem hagyta szó nélkül. Úgy fogalmazott, hogy bár Magyar Péter kiállt a külhoni magyarok mellett, közben olyan globalista nézeteket hangoztat Ukrajnáról, amelyek szerinte nem képviselik a magyar közösségek érdekeit.

Toroczkai ezen a héten a honvédelmi minisztert is megvédte. Szalay-Bobrovniczky Kristófról a Tisza Párt egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen arról beszél, hogy a kormány „szakít a békementalitással”. Emellett Toroczkai kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását is, miután hírek jelentek meg állítólagos magyar kémek ukrajnai letartóztatásáról. A politikus szerint „az ukrán rezsimnek és titkosszolgálatának semmit sem lehet elhinni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij reagált Putyin tárgyalási javaslatára: Pozitív fejlemény, hogy Oroszország fontolóra vette a háború lezárását
Kijev kész tárgyalóasztalhoz ülni, miután Putyin közvetlen egyeztetést javasolt. Emmanule Macron francia elnök viszont arra figyelmeztet, hogy ez csak egy első lépés, ami mögött időhúzás is lehet.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról beszélt, hogy Kijev kész részt venni tűzszüneti tárgyalásokon Oroszországgal – írja a BBC. Ezt azután jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin közvetlen egyeztetést ajánlott Ukrajnának.

Az ukrán elnök szerint pozitív fejlemény, hogy Oroszország elkezdte fontolóra venni a háború lezárását. Úgy fogalmazott:

„Az egész világ erre várt régóta. És bármilyen háború lezárásának első lépése a tűzszünet. Nem szól semmi amellett, hogy akár még egy napig folytatódjon a gyilkolás. Azt várjuk Oroszországtól, hogy megerősítse a tűzszünetet holnaptól, május 12-től.”

Zelenszkij nem tért ki arra, hogy elfogadja-e Putyin meghívását a csütörtöki, isztambuli tárgyalásra.

Emmanuel Macron francia elnök a lengyelországi Przemysl városában úgy nyilatkozott: „A feltétel nélküli tűzszünetet definíció szerint nem előzik meg tárgyalások.” Macron szerint Putyin javaslata egy első lépés lehet, de nem elégséges. Úgy véli, az orosz elnök továbbra is időt akar nyerni, bár keresi a megoldás módját.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: