Eltűnhet a pékáru a nagyobb áruházak polcairól, ha megvalósul a kormány terve a kiskereskedelmi láncokkal szemben
Két nagyobb csapásra is készül a kormány a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncokkal (például a Tescóval, a Lidl-lel, az Aldival vagy az Auchannal) szemben – írja a Telex.
A lépésekre hivatalosan az élelmiszerpazarlás megakadályozása ürügyén kerülhetne sor, az azonban nehéz helyzetbe hozhatja a jellemzően külföldi tulajdonban lévő üzletláncokat. Egy szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály alapján a láncoknak fel kellene ajánlani a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereit az államnak, de emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelné a kormány.
A két lépés közül a nagyobb értetlenséget és egyben felháborodást keltő a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőségmegőrzési határnapjukhoz. Amennyire tudni lehet,
– írja a portál.
A törvénytervezet azért különösen visszás, mert az élelmiszerprobléma nagyon is valós, sőt égető probléma, így a kereskedelmi láncokat nehéz helyzetbe hozó szabályt a kormány valószínűleg úgy tudja majd kommunikálni, hogy a "zöld" ügyekért teszi, az ellene tiltakozókat pedig ismét könnyű lesz a nemes ügy ellen acsarkodóknak beállítani. A lap megjegyzi, hogy az élelmiszerláncoknál állítólag 50 ezer tonna élelmiszeripari hulladék keletkezik, de ezek nagy része tényleg hulladék, vagyis nem olyan pazarlásról van szó, amely más rendszerben megmenthető.
A legnagyobb aggodalom az áruházakban kapható pékárukkal kapcsolatos. Természetesen a szabályokat majd lehet finomítani, végrehajtási rendeleteket megfogalmazni, de ez a jogszabálytervezet ebben a formájában azt jelentené,
Hiszen ezeknek a terméknek 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijön a kemencéből a kenyér, már 48 órával a minőségmegőrzési végdátum előtt járunk, vagyis fel kell ajánlani az államnak (természetesen ingyen) a termékeket – írja a Telex.
Az érintett áruházakról a lap azt írja: a 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmi kör a napi fogyasztási cikkek kiskereskedőit érinti. Az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco biztosan ez a kör. Mások is csinálnak ennél többet élelmiszer-kereskedelemből, például a magyar tulajdonú láncok is nagyok, vagyis a CBA, a Reál vagy a Coop, de ők régóta franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik a célzott szabályozásokat.
A tervezett intézkedés beleillik a Lázár János által régóta hangoztatott narratívába. Az egykori miniszter régóta a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok magyarországi kiszorításában gondolkodik.
