FELFEDEZŐ
A Rovatból

Egy kisváros éves áramfogyasztását megspórolhatnánk az aludobozok segítségével

Legközelebb, ha felpattintasz egy üdítős vagy sörös dobozt, akkor gondold meg, hogy mit csinálsz vele.


Akár egy 30 ezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége is megtakarítható lenne a jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok teljes körű újrahasznosításával.

Sajnos azonban a Magyarországon forgalomba kerülő 1 milliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58%-a, vagyis közel 8.900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derül ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából.

Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából.

Még mindig nem használjuk ki az alumínium körforgásában rejlő előnyöket

Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15.200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41%-a (kb. 6.315 tonna, 410 millió db) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben 50%-a (7.585 tonna, 500 millió db) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9%-át (1.300 tonna, 80 millió db) pedig a hulladékégetőben égetjük el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az égetés után visszamaradt hamuból is.

Pedig végtelenszer újrahasznosítható! Lenne…

A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95%-os energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest. Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és 60 nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75%-a még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.

Akár Gödöllő éves áramfelhasználását is megspórolhatnánk

A Returcom Nonprofit Kft. tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab (8.900 tonna) alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95%-os energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy 30.000 lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650.000 bicikli lenne gyártható.

Több megoldás is lehetséges az alumínium csomagolás visszagyűjtésének fejlesztésére

„Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata” – mondta dr. Duma László, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumínium mennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön” – tette hozzá dr. Duma László.

Hogyan lesz 41-ből 2030-ra 60?

Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65%-át kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50%, 2030-ra pedig 60% lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.


Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.

Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.

„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”

– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.

„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”

A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Itt a meló a világ végén, ami megváltoztathatja az életedet: évi 14 milliót fizetnek az Antarktiszon fizikai munkáért
Olyan szakembereket keresnek, akik a fagyos viszonyokat választanák a szürke hétköznapok helyett.


Eleged van a munkádból? Abból, hogy semmi kihívást nem találsz?

Nos, a világ végén most fizikai munkásokat keresnek, ahol a kaland garantált, a megélhetésért pedig nem kell külön fizetni.

Mint arról a HR portál beszámolt, British Antarctic Survey januárban

nagyszabású toborzást indított antarktiszi kutatóállomásaira, ahová most nem tudósokat, hanem a mindennapi működést biztosító szakembereket várják.

A bázisok gyakorlatilag önellátó mini települések extrém körülmények között. A legnagyobb brit állomás, a Rothera nyáron akár száz embernek is otthont ad. A síléceken mozgatható Halley VI bázison a téli hőmérséklet mínusz 55 fokig is süllyedhet, és a dolgozóknak 105 napnyi folyamatos sötétséggel kell megbirkózniuk.

A szervezet asztalosokat, szakácsokat, víz- és gázszerelőket, gépkezelőket, dízelenergetikai technikusokat, hajózási tiszteket, búvárkoordinátorokat, meteorológiai megfigyelőket és rádiókezelőket is keres.

A következő hónapokban további állásokat is meghirdetnek, például állomásvezetőket.

A szerződések a cikk szerint 6–18 hónapra szólnak, a kezdő fizetés pedig juttatásokkal együtt évi 30 244 fonttól, azaz átszámítva nagyjából 14 millió forinttól indul.

Állítólag munkáltató a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot és a szükséges képzést is biztosítja.

Mike Brian, a Rothera állomás operatív vezetője szerint a logika egyszerű: „Ha végiggondoljuk, mi kell egy közösség fenntartásához – szerelők, ácsok, mérnökök, szakácsok –, arra itt mind van munka.” Hasonló utat járt be Dan McKenzie is, aki vízvezeték-szerelőként kezdett, ma pedig már a Halley VI állomás vezetője.

Szerinte a lehetőség bárki előtt nyitva áll, aki hajlandó keményen dolgozni.

Phill Coolman asztalos hat éve tér vissza minden évben. „Az antarktiszi munka alkalmazkodóképességet és csapatmunkát igényel” – mondja, hozzátéve, hogy a tapasztalatokat a „való világban” is kamatoztatni tudja.

A jelentkezési határidők pozíciónként eltérnek: egyes gépkezelői állásokra már február 22-ig, míg a legtöbb szakmai és támogatói szerepkörre március 29-ig vagy április 26-ig lehet pályázni. A kiválasztott jelölteknek kötelező felkészítő tréningen kell részt venniük, mielőtt május és szeptember között megkezdik a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk