Dobrev Klára magabiztosan vezet a körzetek közel felének átszámolása után az ellenzéki előválasztás első fordulójában
50 választókerületből 40-ben a DK jelöltje kapta a legtöbb voksot. Százalékban 34-29-re vezet Karácsony Gergely előtt, míg a harmadik helyen Márki-Zay Péter áll magabiztos 21 százalékkal.
Éjjelre végül felfüggesztették a voksok összeszámolását az ellenzéki előválasztáson, eddig a 106-ból 50 választókerületben sikerült megszámolni a szavazatokat.
A csütörtök reggelig ismert 50 helyszínből 40-ben Dobrev Klára (DK) szerezte a legtöbb szavazatot, ezzel 34 százalékkal vezeti a miniszterelnök-jelölti versenyt.
A szerda estéhez képest az állás nem, de az arányok némileg változtak:
2. Karácsony Gergely (29% – 8 helyen övé a legtöbb szavazat)
3. Márki-Zay Péter (21% – sehol nem ő szerezte a legtöbb szavazatot)
4. Jakab Péter (12% – 2 helyen övé a legtöbb szavazat)
5. Fekete-Győr András (4%).
Az egyéni választókerületi jelöltek versenyét tekintve egyelőre szintén a Demokratikus Koalíció adja a legtöbb jelöltet. Az állás 50 körzet átszámolása után:
Demokratikus Koalíció: 17 képviselő
Jobbik: 11 képviselő
Momentum: 9 képviselő
Párbeszéd: 5 képviselő
MSZP: 4 képviselő
LMP: 4 képviselő.
Az esti eredményekből jól látszik, hogy míg vidéken magabiztosan vezetett Dobrev Klára, a budapesti (és részben a Pest megyei) helyszíneken Karácsony Gergely az erősebb, a vártnál valamivel magasabb különbséggel. A fővárosban a második legerősebb miniszterelnök-jelöltnek általánosságban Márki-Zay Péter látszik.
Az OEVB bejelentése szerint az előválasztási szavazatok összeszámlálása csütörtök reggel 9 órakor folytatódik.
Éjjelre végül felfüggesztették a voksok összeszámolását az ellenzéki előválasztáson, eddig a 106-ból 50 választókerületben sikerült megszámolni a szavazatokat.
A csütörtök reggelig ismert 50 helyszínből 40-ben Dobrev Klára (DK) szerezte a legtöbb szavazatot, ezzel 34 százalékkal vezeti a miniszterelnök-jelölti versenyt.
A szerda estéhez képest az állás nem, de az arányok némileg változtak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így van most Erdő Péter bíboros, aki azt kéri a kórházból: készüljenek a hívek a húsvétra
Eredics Gergő, a bíboros titkára egy budapesti templomi eseményen számolt be a prímás stabil állapotáról. A kórházban fekvő egyházfő hálás az imákért, és kéri, a hívek tartsanak ki a nagyböjti készületben.
A kórházi ágyáról kérte híveit közös húsvéti készülődésre Erdő Péter bíboros, akinek állapota a műtétje után stabil, és szépen erősödik. Magyarország prímásának állapotáról Eredics Gergő, a bíboros titkára beszélt vasárnap este a Budapesti Belvárosi Ferences Templomban rendezett nagyböjti eseményen – írta a Blikk.
„Bizonyára mindannyian értesültek róla, hogy Erdő Péter bíboros atya műtéti beavatkozáson esett át, és jelenleg is kórházban ápolják.
Bíboros atya állapota stabil, szépen erősödik, és hálás mindazért a szeretetért, imádságért és aggódó figyelemért, amelyet az elmúlt napokban tapasztalt.
Amikor az ágya mellett ülve felolvastam számára a neki írt kedves, személyes üzeneteket, nagyon meghatódott” – mondta Eredics.
Eredics Gergő szerint a bíboros hittel és reménnyel viseli a megpróbáltatásait, minden szenvedését a papi hivatásért ajánlja fel.
A prímás a kórházból is tartani szeretné a kapcsolatot a rábízottakkal, és közös húsvéti készületre kérte a híveket.
A titkár egy szemináriumi hagyományról is beszélt, mely szerint minden végzős pap egy keresztet kap az Esztergomi Bazilikát ábrázoló plakettel és az „Oremus pro invicem”, vagyis az „imádkozzunk egymásért” felirattal. „Bíboros atya a kórházban is imádságában hordoz bennünket, most mi is fohászkodjunk érte, az ő gyógyulásáért közös Gazdánkhoz és Mesterünkhöz” – zárta szavait.
A prímásról szombaton derült ki, hogy kórházba került. A 24.hu egyházi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy
a 74 éves Erdő Péteren több sürgős műtéti beavatkozást végeztek. Állapota a hírek szerint korához és betegségéhez képest kielégítő, nincs életveszélyben.
Betegsége miatt nem tudott részt venni azon a szombati szentmisén, ahol Reisz Pál ferences szerzetesnek átadták a Parma fidei – Hit Pajzsa díjat; a misét helyette Bábel Balázs érsek celebrálta.
Erdő Péter nem sokkal a műtétje előtt, a betegek február 11-i világnapja alkalmából küldött üzenetet a papjainak. Ebben úgy fogalmazott: „Szolidáris szertettel imádkozom kedves betegeinkért, és mindazokért, akik orvosként, ápolóként, lelkipásztorként, kisegítőként vagy önkéntesként dolgoznak azért, hogy betegeink egészségi állapota javuljon, és lelki állapotuk Isten felé forduljon. És nagy szeretettel mondok köszönetet azoknak is, akik betegeinket a szent kenet szentségére felkészítették.”
A kórházi ágyáról kérte híveit közös húsvéti készülődésre Erdő Péter bíboros, akinek állapota a műtétje után stabil, és szépen erősödik. Magyarország prímásának állapotáról Eredics Gergő, a bíboros titkára beszélt vasárnap este a Budapesti Belvárosi Ferences Templomban rendezett nagyböjti eseményen – írta a Blikk.
„Bizonyára mindannyian értesültek róla, hogy Erdő Péter bíboros atya műtéti beavatkozáson esett át, és jelenleg is kórházban ápolják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Még mindig nem értik a maffiózók, hogy a magyaroknak nem jön be, ha az adófizetői pénzeket mások hazug gyalázására költik
A TISZA Párt elnöke nem rejtette véka alá a véleményét, és ismét a kormánynak üzent. Szerinte elképesztő összegekből próbálják őt és a pártját befeketíteni.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.
A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.
Sajtóadatok szerint 2015 és 2023 között mintegy 1360 milliárd forint értékben kötöttek állami szerződéseket kommunikációs célokra a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretein belül,
ahol a legnagyobb haszonélvezők között Balásy Gyula cégei szerepelnek. Rogán Antal minisztériuma 2025 elejéig külön is több mint 250 milliárd forintot költött kampányokra, majd 2025 júniusában újabb 20 milliárdot csoportosítottak át erre a célra. 2025 őszén egy új, 75 milliárdos NKOH-keretszerződés szintén Balásy cégeihez került.
Ezzel párhuzamosan
2025 nyarán és őszén jelentősen megnőtt a Magyar Pétert hitelteleníteni próbáló közösségi médiás hirdetések száma.
A 24.hu összesítése szerint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, amely Apáti Bence nevéhez köthető, 2025 júliusában közel 93 millió forintot költött ilyen jellegű Facebook-hirdetésekre. Ugyanebben az időszakban a kormányzati narratíva a „Tisza-adó” témája köré épült; Orbán Viktor 2025. augusztus 28-án egy posztban azt állította, hogy a TISZA Párt adót emelne, amit Magyar Péter visszautasított, és adócsökkentést ígért.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.
A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.
A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján
a békéscsabai fideszes rendezvényről a Kossuth Rádió Facebook-oldala: 23 videót posztolt Orbán Viktor beszédéből (egyes gondolatokat kétszer is), 19 képes posztot tett ki Orbán-idézetekkel és dicsérő kommentárokkal és 4 galériát osztott meg propagandafelvételekkel.
Tanács Zoltán azt állítja, eközben
Magyar Pétertől egyetlen semleges bejegyzés jelent meg, az is csak az aláírásgyűjtés tényéről, a többi posztban pedig fideszes politikusok üzentek neki, vagy a „vereségét” hirdették ki, sőt, kiemelt hír lett egy ellene indult nyomozás is.
Az esti Híradóval kapcsolatban a TISZA Párt politikusa azt írta: „Az első két blokk a kampányindításról szólt. Megszólalók? Fideszes jelöltek és szimpatizánsok. Más nem igazán.”
A posztban kitér a közmédia finanszírozására is, állítása szerint 2025-ben 165 milliárd forint ment a közmédiára közpénzből, 2026-ra pedig 154,7 milliárd forint van betervezve.
Úgy véli, a közmédiától elvárható lenne: a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a valós politikai pluralizmus, a kritikus kérdések, az összes politikai szereplő arányos bemutatása.
„Ehhez képest a kampány első napja egyetlen párt üzeneteiről szólt”
– fogalmazott. A politikus szerint nem az a probléma, hogy a Fidesz kampányol, hanem az, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott közmédia láthatóan egyetlen politikai szereplő kampányeszközeként működik. Bejegyzésében feltette a kérdést, hogy ha a közmédia nem képes már az első napon megfelelni a saját kiegyensúlyozottsági ígéretének, akkor milyen kampányidőszakra lehet számítani.
Tanács Zoltán szerint „165 milliárd forintból nem szabad ilyen közmédiát fenntartani. Ilyet ennek a töredékéből sem.” Azt is kilátásba helyezte, hogy „a Tisza kormányra kerülése esetén azonnal megszünteti a propagandát, a közmédia műsorszórását pedig mindaddig felfüggeszti, ameddig az objektív hírszolgáltatás feltételei helyre nem állnak.”
A poszt végén a közmédia munkatársaihoz fordult.
„A közmédia minden munkatársától kérem, gondolkozzon el: meddig lehet még részt venni saját honfitársaik becsapásában, félrevezetésében?
A közmédia vezetői konkrétan bűncselekményt követnek el nap mint nap, és ezért felelni fognak. De mindenki más, aki bemondóként, vágóként, bármilyen munkakörben ebben részt vesz, tiszta lelkiismerettel tud hazamenni, a párja, a gyermekei szemébe nézni?” – írta, hozzátéve, hogy van olyan ismerőse, aki már évekkel ezelőtt eljött a közmédiától, mert nem bírta elviselni a politikai nyomást. Posztját azzal a kérdéssel zárta, hogy el kellene gondolkodni, mi a fontosabb: a gerinc vagy a pénztárca.
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.
A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négyszeresére gyorsult a tengerszint-emelkedés – Falakkal védekezne a süllyedő Dubrovnik
A horvát város kockázatkezelési terve szerint az évi 3,62 mm-es vízszintemelkedés már a csatornarendszert is terheli. Az ENSZ 2100-ig akár 1,08 méteres növekedést jósol, ami elkerülhetetlenné teheti a beavatkozást.
A korábbi 0,83 milliméterről mostanra 3,62-re ugrott az éves tengerszint-emelkedés üteme Dubrovnik óvárosában, ami több mint négyszeres gyorsulást jelent. Mindez a világörökségi városrész megóvására készült felkészülési és kockázatkezelési tervből derül ki, amelyről az MTI is beszámolt. A dokumentumot hamarosan a városi közgyűlés is tárgyalja, és már komoly partvédelmi beavatkozásokat vázol fel.
Az ENSZ klímaszakértőinek előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig akár 49 centiméter és 1,08 méter közötti vízszintemelkedés is várható, attól függően, hogyan alakul a globális kibocsátás.
Amikor a sós víz elönti, majd visszahúzódik a történelmi épületekről, a száradás során sókristályok képződnek, amelyek szétfeszítik, és hosszú távon tönkreteszik a követ.
A növekvő vízszint már most egyre nagyobb terhet ró az óváros történelmi csatornarendszerére, és rendszeres elöntéseket okoz az alacsonyabban fekvő területeken, például a híres sétálóutcán, a Stradunon.
A terv szerint ha a tengerszint elér egy kritikus pontot, elkerülhetetlen lesz a partvédelem megerősítése. Ez tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi gátak építését jelentené, hogy megakadályozzák a víz betörését.
A helyzetet tovább rontja, hogy a térségben egyre gyakoribbak a heves esőzések, amelyek a magas tengervízzel együtt növelik a városi árvizek kockázatát.
Dubrovnik egyébként is az Adria egyik legviharosabb részének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot jegyeznek fel.
A probléma messze nem csak Dubrovnikot érinti. Szakértők szerint 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége ki lesz téve az árvíz vagy az erózió veszélyének. A Nature Communications tudományos folyóiratban közölt kutatás szerint a 49 vizsgált parti mediterrán kulturális világörökségből 37-et már ma is fenyeget az árvíz, 42-t pedig a part pusztulása.
A korábbi 0,83 milliméterről mostanra 3,62-re ugrott az éves tengerszint-emelkedés üteme Dubrovnik óvárosában, ami több mint négyszeres gyorsulást jelent. Mindez a világörökségi városrész megóvására készült felkészülési és kockázatkezelési tervből derül ki, amelyről az MTI is beszámolt. A dokumentumot hamarosan a városi közgyűlés is tárgyalja, és már komoly partvédelmi beavatkozásokat vázol fel.
Az ENSZ klímaszakértőinek előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig akár 49 centiméter és 1,08 méter közötti vízszintemelkedés is várható, attól függően, hogyan alakul a globális kibocsátás.
Amikor a sós víz elönti, majd visszahúzódik a történelmi épületekről, a száradás során sókristályok képződnek, amelyek szétfeszítik, és hosszú távon tönkreteszik a követ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
