FELFEDEZŐ
A Rovatból

Családokat szakíthat szét az olcsó DNS-tesztek megjelenése

Nagy-Britanniában 50 fontért, azaz körülbelül 18 ezer forintért már beszerezhető egy otthoni tesztkészlet.


A Daily Mail frissen megjelent cikke szerint Nagy-Britanniában körülbelül 2,6 millió ember éli abban a tudatban a mindennapjait, hogy valójában nem a szüleitől származik. Ennek következményei mind személyes, mind társadalmi szinten hatalmasak. A lap összegyűjtött néhány tanulságos történetet.

Louise McLoughlin például mindössze 13 esztendős volt, amikor boldog gyermekkorának addig kialakult képét gyökerestől felfordították. Minden azzal kezdődött, hogy a szülei leültették és azt mondták, hogy valami fontos dologról szeretnének beszélni vele.

Megtudta, hogy édesapja - a férfi, aki imádta, rossz pillanataiban átölelte és letörölte a könnyeit - elképzelhető, hogy nem is a vér szerinti apukája.

Mesterséges megtermékenyítés útján született, magyarázták a szülők. Évekig eredménytelenül próbálkoztak, ezért, hogy megnöveljék az esélyeket, összekeverték az apuka spermáit egy donoréval, tehát 50% az esély arra, hogy a lány valójában nem a biológiai édesapjával ül szemben. Régóta be akarták avatni ebbe a titokba és úgy gondolták, hogy 13 évesen megérett rá.

"Azon az éjszakán az ő ágyukban aludtam, zokogva. Pont abban a korban voltam, amikor lassan kitalálod, hogy ki is vagy valójában, ezzel a hírrel pedig odalett a személyiségem fele"

- emlékezett vissza Louise. Mivel a bizonytalanság az őrületbe kergette, két évvel később, 15 évesen rászánta magát egy DNS-tesztre.

"A legrosszabb félelmeim akkor igazolódtak be, amikor apa épp munkában volt. Kinyitottam a levelet és a bejárati előtt vártam, hogy amint belép, elmondhassam: »Megvannak a DNS-eredmények. Nem éppen olyan hírek, amikre vágytunk«. Megölelt és nagyon hosszú időn keresztül csak ölelgetett, míg én zokogtam."

Az elkövetkező években, habár apja iránti szeretetet változatlan maradt, a most 27 éves, londoni televíziós producer úgy érezte, hogy földrengésszerű változás állt be abban, ahogy önmagára és a családban elfoglalt helyére tekint.

"Rengeteg időt töltöttem a tükör előtt, azon filózva, hogy vajon mit örököltem a biológiai apámtól. A barna hajam, a kék szemem, a szeplőimet vagy a gombszerű orrom? Arról fantáziáltam, hogy talán egy híres gitáros vagy dalszerző."

Habár úgy hangozhat, mintha az előbbi történet egy szappanoperából származna, a valóság az, hogy Louise családja messze nem az egyetlen, akit efféleképpen "megtréfált" az orvostudomány. Ez azt jelenti, hogy a könnyen és viszonylag olcsón beszerezhető tesztek korában az eddig elfeledettnek hitt, hasonló titkok most bármikor lelepleződhetnek.

Ebben a világban, ha például Angliában 50 fontot befizetünk egy DNS-tesztelő klinikára és postázunk egy nyálmintát, máris megállapítható, hogy kivel állunk rokonságban, és kivel nem.

Ezzel egy időben a különböző eredetfeltáró honlapok is gomba módra szaporodni kezdtek, melyek régóta elveszettnek hitt rokonok újraegyesítését tűzték ki célul. Itt az emberek DNS-profiljai "matchelnek" egymással, nemvárt érzelmi cunamikat indítva ezzel.

Ugyan teljesen pontos becslést végezni lehetetlen, de a szakértők szerint a népesség 2-4 százaléka - ami az Egyesült Királyságban körülbelül 2.6 millió embert jelent - tart attól, hogy a szülei valójában nem az igazi szülei. Ez főként az édesapák esetében van így, nyilvánvalóan biológiai okok miatt.

A következmények hatalmasak, mind személyes, mind társadalmi szinten. Nemrégiben Richard Mason milliomos, a Moneysupermarket.com honlapjának társalapítója beszélt arról, hogy családját mennyire összetörte a tény, hogy három fia felnőttként rájött, valójában nem ő a biológiai apjuk. Cisztás fibrózist állapítottak meg nála, s egyúttal azt is, hogy ennek nyomán fizikailag nem lehetséges, hogy ő legyen a gyermekekei apja. A tesztek elkészítése után egykori felesége pénzt szeretett volna nyerni a dologból, két fiaként nevelt gyermeke pedig nem hajlandó szóba állni vele.

A 28 éves, kétgyermekes anyuka, Kirsty Ward gyermekkoráról kialakult képe 14 évvel ezelőtt hullott darabokra, amikor egy boríték érkezett, rajta a "magánjellegű és bizalmas" jelzéssel. Egy DNS-teszt bizonyította, hogy az apja nemzett egy csecsemőt az ő anyai oldalról származó, 19 éves unokatestvérével. Természetesen a szülők elváltak és egy soha be nem gyógyuló seb keletkezett a családon.

"Még mindig rosszul leszek, ha arra napra gondolok, amikor az eredmények megérkeztek. Az idősebb nővérem házába küldtek, míg a szüleim felnyitották a levelet és abban a pillanatban, ahogy anya telefonált, láttam a nővérem arcán, hogy az életünk többé nem lehet olyan, mint azelőtt. Mire hazaértem, apa már elvitte a cuccait otthonról"

- mesélte Kristy a Daily Mailnek.

"Depressziós és boldogtalan voltam évekig, és úgy éreztem, hogy nem bízhatok meg senkiben, ez pedig hatalmas súlyt helyezett a barátságaimra és a kapcsolataimra."

A DNS-tesztekben és a modern orvostudomány fejlődésében tehát rengeteg potenciál van és nem egy eset bizonyítja, hogy gyönyörű, családi "egymásra találások" történhetnek a segítségükkel. Ám vannak bizonyos esetek, amikor jobb nem háborgatni a családi szálakat, akkor sem, ha kételyek merülnek fel bennünk, mivel személyiségünk és szeretett családtagjaink is bánhatják.

Forrás: DailyMail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: Bosszút álltak a hotel dolgozói a napágyakat lefoglaló turistákon Zákinthoszon
A görög szigeteken dolgozó szezonmunkások szerint nem jellemző ez a fajta viselkedés.


Millie Newsham, egy 20 éves brit pincérnő június közepe óta dolgozik Zákinthoszon, és egy hotelben lakik a barátaival, akik szintén nyári munkát vállaltak a görög szigeten. Egyik reggel, miután egy éjszakai programról tértek vissza, hajnali hat körül észrevették, hogy néhány turista törölközőket helyezett el a medence melletti napozóágyakon. Így próbálták lefoglalni maguknak a helyeket még az előtt, hogy lementek volna a medencéhez – számolt be róla a Daily Mail.

A fiatalok erre úgy döntöttek, hogy összeszedik a törölközőket, eldugják őket, néhányat pedig a fákra dobnak. Az akcióról videó is készült, amit Newsham megosztott a TikTokon. A fiatal pincérnő azt mondja, a barátai egyre frusztráltabbak amiatt, hogy a turisták így próbálják biztosítani maguknak a helyet a medence partján. Szerinte ez a viselkedés nem jellemző Zákinthoszra, és nem is illik a sziget hangulatához.

„A hotelben lakunk, mert itt dolgozunk, és most rengeteg turista száll meg itt. Jöttek és letették a törölközőiket a medence partjára. Senki sem csinál ilyet. Te sem csinálod, mert Zákinthoszon vagyunk”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy nem józanul hajtották végre az akciót, de továbbra is úgy gondolja, hogy a törölközős helyfoglalás idegesítő és értelmetlen. Mint mondta, délután három előtt úgysem kel fel senki a nyaralók közül, aki pedig igen, annak nem marad hely, mert mások előre lefoglalták.

„Elijesztettük őket. Azóta nem tették”

– tette hozzá.

A Daily Mail megjegyzi, hogy bár a brit fiatalok módszere kevésbé elegáns, mint egy korábbi mallorcai hotel alkalmazottainak megoldása, a hatása hasonló volt.

@millienewsham We’re in Zante mate #fyp #lol #sunbeds #zante ♬ Red Alert - Basement Jaxx

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Török Gábor magára vette Orbán megjegyzését, és visszaszólt: A politikai elemzők tudása minden esetben korlátos
A miniszterelnök Tölgyessy Péter kapcsán tett egy rövid megjegyzést a politológusokra: „A politológus az, akinek nem sikerült” - mondta. Erre reagált Török.
F. O. - szmo.hu
2025. július 06.



A politológusoknak is odaszúrt Orbán Viktor a Hotel Lentulai című műsorban, és ezt nem hagyta szó nélkül Török Gábor. A miniszterelnök Tölgyessy Pétert méltatva tett egy rövid megjegyzést a politológusokra: „A politológus az, akinek nem sikerült” – fogalmazott Orbán.

Török Gábor politikai elemző megosztotta a műsort a Facebook-oldalán, és pontosan megjelölte az idézett rész. Első posztjában szűkszavúan csak annyit írt: „Politológus az, akinek nem sikerült” – vagyis mintha önmagára is vonatkoztatta volna a mondatot, nem titkolt iróniával.

Ezt követően egy hosszabb bejegyzésben elmélkedett arról, hogy a politikai elemzés része-e az előrejelzés.

„Van egy vicces pavlovi reflex:

ha írok valamit, ami az egyik politikai oldalnak nem tetszik, akkor rendre előjönnek azok a cikkek, amelyekben korábbi nagy tévedéseimet próbálják meg összefoglalni.

Az csak még szórakoztatóbb, hogy általában nem a legnagyobbakat találják meg, most legutóbb például valahol azt kérték rajtam számon, két ciklussal ezelőtt miért nem láttam, hogy a Momentum majd nem indul el a 2026-os választáson” – kezdte írását Török Gábor.

A politológus szerint fontos kérdés, hogy a politikai elemzés része-e az előrejelzés, mert a sokan ehhez kötik a nyilvánosságban egy-egy elemző megítélését.

„Miközben az ezzel foglalkozó kutatók már többször bebizonyították, hogy a dartsdobáló csimpánzoknál (Philip E. Tetlock munkái nyomán) csak kicsivel mutatnak az előrejelzésben jobb teljesítményt a szakértők, az egyetemi hallgatók pedig ugyanezen kutatások szerint képesek rosszabb eredményt is elérni ebben a versenyben, mint amit pénzfeldobással el lehetne érni” – tette hozzá, majd kiemelte: a politikai elemzők tudása minden esetben korlátos.

„Mondunk valamit, amit akkor legjobb tudásunk szerint a legvalószínűbbnek tartunk, de ez

a tudásunk minden esetben korlátos, hiszen olyan dolgokkal értelemszerűen nem tud számolni, amelyek még nem történtek meg.

Így aztán ezek az előrejelzések (valószínűségek) leginkább a jelenről és nem a jövőről szólnak, a politikai elemző munkáját pedig nem az minősíti, hogy mit tud a jövőről (a semmit és a nagyon keveset között valahol), hanem az, mennyire érti azt a politikai helyzetet, amelyről lehet és kell is, hogy legyen tudása” – zárta gondolatait Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Vége a katasztrófaturizmusnak: paravánnal takarják el a balesetek helyszíneit a jövőben
A bámészkodók miatt újabb dugó alakult ki az M1-esen egy tragikus baleset után. Az MKIF most különleges paravánnal próbálja megfékezni a katasztrófaturizmust.


Az MKIF Zrt. új eszközt vet be a katasztrófaturizmus visszaszorítására: egy paravánt, amely eltakarja a baleseti helyszínt a kíváncsiskodók elől. A kezdeményezés célja egyszerre biztonsági és emberi szempontú.

A társaság kedd esti posztjában arról számolt be, hogy korábban is többször hívták fel a figyelmet arra, mennyire veszélyes lehet, amikor a közlekedők fotózzák vagy videózzák a balesetek helyszínét, de a jelenség a mai napig nem csökkent.

A figyelmetlenség és indokolatlan lassítás miatt ugyanis úgynevezett fantomdugók alakulnak ki. A bejegyzés szerint ezek olyan torlódások, amelyeknél nincs valós forgalmi akadály, mégis lelassul, sőt akár meg is áll a forgalom. Ez önmagában is balesetveszélyes, főként, ha az autósok közül többen a telefonjukat nézik, vagy nem reagálnak időben az előttük haladó műszaki hibájára.

Az MKIF Zrt. arra is felhívja a figyelmet, hogy egy baleset helyszínén akár súlyos sérültek is lehetnek. Mint írják: „Valakinek az édesanyja, édesapja, nagymamája, nagypapája, gyermeke fekszik ott.” A poszt szerint feltehetően egyikünk sem szeretné családtagját ilyen kiszolgáltatott helyzetben viszontlátni a közösségi médiában.

Ezért az MKIF Zrt. kísérleti jelleggel bevezette a NO PHOTO feliratú molinót, amely külföldi mintára a baleseti helyszínt takarja el. Július 8-án az M1-es autópályán történt tragikus balesetnél már használatba is vették ezt az eszközt.

A cég szerint ezen a napon az országhatár felé vezető oldalon minden korlátozás nélkül haladhatott volna a forgalom, de a bámészkodók és a „ha nem videózom le, meg sem történt” hozzáállású sofőrök miatt mégis bedugult az autópálya.

A poszt zárásában a társaság együttérzését fejezte ki az elhunytak családtagjai felé, a sérülteknek pedig gyors felépülést kíván.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kiderült, melyik leves a legkárosabb az egészségre, pedig ez az egyik legnépszerűbb „gyógyító” leves a családokban
A főzés során érdemes néhány dolgot betartani, és akkor nem okoz gondot a fogyasztása. Ha nem figyelünk ezekre, akkor akár súlyos következménye is lehet a régi, hagyományos leveskészítésnek.


Sokan még mindig előszeretettel készítenek csirkehúslevest, ha megfáznak vagy egyszerűen csak valami táplálóra vágynak. Bár sokáig az egészséges táplálkozás egyik alapjának számított, ma már több szakértő is óvatosságra int.

A a cseh Restaurace Pasticka étterem blogja szerint a főzés során az üzemi körülmények között nevelt csirkékben lévő káros anyagok nagy mennyiségben juthatnak a levesbe. Ha valaki rendszeresen eszik ilyen húslevest, annak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek.

Egyre gyengébben reagálhat a szervezet az antibiotikumokra, így akár egy egyszerű fertőzés is komoly bajt okozhat. A gyerekek különösen érzékenyek, mert fejlődő hormonrendszerükre hatással lehetnek a húsban maradó anyagok. A bőr, a zsír és a csontvelő gyakran tartalmazhat különféle szennyeződéseket vagy takarmányból származó toxinokat.

Sokan nem öntik le az első főzővizet, pedig ez a legfontosabb lépés. A főzés elején, az első 10–15 percben szabadulnak fel a húsból a legnagyobb mennyiségben a káros anyagok. Ha ezt a vizet nem öntjük le, a leves szinte toxinkivonattá válik.

Nem csak ez okozhat problémát. A bőrrel és a zsírral együtt főzött hús még több káros anyagot engedhet a levesbe. Ha ehhez még leveskockát vagy túl sok sót is adunk, a májat és a vesét is megterhelhetjük, a magas vérnyomás és az ödéma pedig csak tovább nehezítheti a dolgunkat. A csapvíz vagy bizonytalan eredetű forrásvíz szintén gondot okozhat: előfordulhat, hogy nehézfémeket, klórt vagy más szennyeződést viszünk be vele.

A problémák egyik fő oka az ipari baromfitartás. A gyors növekedés és a betegségek megelőzése érdekében sok helyen antibiotikumokat használnak, ezek pedig nem tűnnek el nyomtalanul. A legnagyobb mennyiségben a bőrben, a csontokban és a zsírszövetben maradnak meg

– pont azokban a részekben, amikből sokan főznek húslevest.

Ahhoz, hogy biztonságosabb legyen a csirkehúsleves, érdemes figyelni néhány fontos dologra. A legjobb, ha olyan csirkét használunk, ami megbízható forrásból származik, és nem kezelték antibiotikumokkal. A főzés előtt szedjük le róla a bőrt, vágjuk le a zsírt, majd forraljuk fel a húst a vízben. Az első levet 7–10 perc után öntsük le, a húst és az edényt alaposan mossuk el, és csak ezután öntsük fel friss vízzel.

A zöldségeket se spóroljuk ki belőle: a sárgarépa, zeller, hagyma és petrezselyemlevél nemcsak ízesítik a levest, hanem hasznos tápanyagokat is adnak hozzá. Ízesítéshez használjunk természetes fűszereket – például babérlevelet, szegfűborsot, fokhagymát, gyömbért vagy friss zöldfűszereket. A sóval bánjunk óvatosan, inkább csak a végén, a tányérban adjunk hozzá egy keveset.

Ha pedig bizonytalanok vagyunk a csirkehús minőségében, bátran készítsünk inkább zöldséglevest, hallevest, pulykalevest vagy marhahúslevest – természetesen megbízható alapanyagokból.

Nem a csirkehúsleves a probléma, de fontos, hogyan készítjük el. Tudatos alapanyagválasztással és a főzési szabályok betartásával továbbra is lehet belőle tápláló, finom és biztonságos fogás.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET: