A régióban gyakorlatilag mindenhol jobban élnek az átlagnyugdíjasok, mint nálunk.
208 ezer forintra emelkedett a magyar átlagnyugdíj 2023-ra, de euróba váltva ezzel csak 24. helyre került az EU 27 tagállama között, vásárlóerő-paritáson mérve az uniós átlag 45 százalékát tették ki.
Mindez a Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből derült ki, amit a Telex szemlézett.
A hazai nyugdíjakat euróba átváltva az látható, hogy 39 százalékkal emelkedtek az évek során, ami nagyjából megegyezik az eurózóna inflációjával. Azonban amíg 2004-ben a 19. helyen álltak a magyar nyugdíjak uniós szinten, addig tavaly a 24. helyen álltak.
A csehektől már leszakadtunk évek óta, de a szlovákok és a lengyelek is megelőztek minket. 2021-ben pedig már csak három ország, Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk.
További érdekesség, hogy
2004-ben a román nyugdíjak még a magyar számok felét sem érték el, 2023-ban azonban már 37 százalékkal lehagyták azokat.
A régióban gyakorlatilag mindenhol jobban élnek az átlagnyugdíjasok, mint nálunk.
208 ezer forintra emelkedett a magyar átlagnyugdíj 2023-ra, de euróba váltva ezzel csak 24. helyre került az EU 27 tagállama között, vásárlóerő-paritáson mérve az uniós átlag 45 százalékát tették ki.
Mindez a Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből derült ki, amit a Telex szemlézett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar hatóságok kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését
Megindult az eljárás az Európai Parlamentben a fideszes képviselő mentelmi jogána felfüggesztéséről. Ilyen esetekben a testület nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Az Európai Parlament ilyenkor nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, csupán arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.
A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.
Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint
„a Tisza Párt javára – egyébként példátlan módon – még egy sajtóterméket is betiltó bírónő, Mikus Zsuzsanna a Tisza Párt híve, ugyanis a Tisza Párt, tehát egy politikai párt applikációjához aktivistaként csatlakozott”.
Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.
Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.
„Deutsch Tamást természetesen nem azért jelentettem fel, amit a posztjában írt, (…) hanem azért, mert azt állította rólam, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter a bíró édesanyján keresztül elérte azt az ítéletet, azt a bírósági döntést, hogy betiltották annak az újságnak a különszámát” – írta, hozzátéve, hogy Deutsch ezzel őt és az eljáró bírót is bűncselekmény elkövetésével vádolta.
Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Mészáros-vagyonról és Hatvanpusztáról: „Kérdezzék meg a tulajdonosokat”
A Fidesz választmányi ülése előtt nyilatkozott a sajtónak Orbán Viktor, ahol a vagyonosodását firtató kérdéseket elhárította. A leköszönő miniszterelnök a Tisza Párt kampányát gyűlöletkeltőnek nevezte, és azt is mondta, még nem tudja, miből fog megélni.
Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülése előtt, a Polgárok Házánál a korábbiaktól eltérően hosszan nyilatkozott a sajtónak kedden. A leköszönő miniszterelnök arról beszélt, még nem gondolkodott azon, miből fog megélni a jövőben.
A Hatvanpusztát és Mészáros Lőrinc vagyonát firtató újságírói kérdésekre ennyit mondott: „kérdezzék meg a tulajdonosokat”.
A Tisza Párt kampányát „sikeres, hatékony és gyűlöletkeltőnek” minősítette, míg a Fideszét a szeretet kampányaként jellemezte. Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij alapított-e pártot, ahogy azt a Fidesz kommunikációja állította, kitérően csak annyit felelt: „várjuk meg a május 9-et” – írta a Telex.hu.
Miközben a Fidesz a választási vereséget elemezte, a pártok a parlament alakuló üléséről egyeztettek. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy nem szavazzák meg Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének. Erre reagálva a Fidesz-frakció leendő vezetője, Gulyás Gergely (A Fidesz-frakciót vezető Gulyás Gergely) közölte, hogy a párt Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelöli a tisztségre.
A Fidesz-választmányra érkező politikusok a felelősség kérdését is érintették.
Deutsch Tamás szerint „az a fideszes, aki a nyilvánosság előtt azt mondja, hogy nem hibázott, az téved”.
Kubatov Gábor pártigazgató úgy fogalmazott, a vereségben mindenkinek megvan a személyes felelőssége, de „hosszú történet lenne” elmondani, kinek mi. Radics Béla arról beszélt, egy „ütőképes csapat” áll majd össze a Fidesz-frakcióban.
Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, ahol a képviselők leteszik esküjüket, és megválasztják a parlament tisztségviselőit, köztük a házelnököt és az alelnökeiket.
Orbán Viktor a vagyonosodási kérdések elől kitért, noha a Mészáros-csoporttal kapcsolatos hírek a választás óta folyamatosan napirenden vannak. Közvetlenül az április 12-i eredmények után elérhetetlenné vált a cégcsoport weboldala, a napokban pedig Magyar Péter tett közzé egy levelet, amelyet állítása szerint a cégcsoporttól kapott. Mészáros Lőrinc neve évek óta a leggazdagabb magyarokat felsoroló listák élén szerepel.
(A keddi események jól mutatják a választás utáni új politikai helyzetet: a Fidesz az ellenzéki szerepre készülve a belső egységet és a megújulás szükségességét hangsúlyozza, míg a kétharmados többséggel rendelkező Tisza Párt már a parlamenti alakuló ülés előtt érvényesíti akaratát a kulcsfontosságú tisztségek elosztásában.)
Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülése előtt, a Polgárok Házánál a korábbiaktól eltérően hosszan nyilatkozott a sajtónak kedden. A leköszönő miniszterelnök arról beszélt, még nem gondolkodott azon, miből fog megélni a jövőben.
A Hatvanpusztát és Mészáros Lőrinc vagyonát firtató újságírói kérdésekre ennyit mondott: „kérdezzék meg a tulajdonosokat”.
A Tisza Párt kampányát „sikeres, hatékony és gyűlöletkeltőnek” minősítette, míg a Fideszét a szeretet kampányaként jellemezte. Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij alapított-e pártot, ahogy azt a Fidesz kommunikációja állította, kitérően csak annyit felelt: „várjuk meg a május 9-et” – írta a Telex.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghátrált a Fidesz: Vitályost jelölik Szijjártó helyett az Országgyűlés alelnökének
Miután a Tisza Párt bejelentette, hogy nem szavazza meg Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének, a Fidesz Vitályos Esztert javasolta a posztra. Ezt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésének szünetében. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője jelezte, hogy Vitályos jelölése már elfogadható volt számukra is.
Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.
A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.
„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.
A Fidesz gyorsan reagált:
Gulyás Gergely az egyeztetés szünetében bejelentette, hogy Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelölik a pozícióra, aki szerinte mindenki számára elfogadható lesz.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője az egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Vitályos jelölését el tudták fogadni. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legfőbb ellenvetésük Szijjártó jelölésével kapcsolatban, így válaszolt:
„Úgy gondolom, egy bukott kormánynak a bukott minisztere nem lehet méltó arra, hogy az Országgyűlés alelnöke legyen.”
Azt is hozzátette, hogy feltételezése szerint a Fidesz-frakció is úgy érezhette, hogy „vállalhatatlan ez a nevezés”, mert miután a Tisza jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan Szijjártó jelölése, azonnal elő tudtak állni egy új jelölttel.
Az pedig már korábban eldőlt, hogy
a Mi Hazánk ismét Dúró Dórát javasolja alelnöknek.
A kedd reggel 9-kor kezdődő megbeszélésen a Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton jogi igazgató és Császár Martin képviselte. A Fideszből Gulyás Gergely és Balla György, a KDNP-ből Rétvári Bence és Latorcai János, míg a Mi Hazánk Mozgalomból Toroczkai László, Novák Előd és Apáti István vett részt.
A múlt heti, második tárgyaláson a pártok már megállapodtak a bizottsági struktúráról: a korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottság áll fel. Ezek közül tizennégy vezetését a Tisza Párt kapja, a maradék hat elnöki pozíciót pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom osztja szét egymás között.
A Mi Hazánk már korábban jelezte, hogy több kulcspozíciót követel, a mai tárgyaláson pedig kiderült, hogy
megkaphatják a hagyományosan ellenzékinek számító nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét.
Az új Országgyűlés elnöke Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője lesz. Magyar Péter korábbi ígérete szerint az ellenzék a korábbi ciklusokhoz képest több alelnöki pozíciót kap: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is 1-1 helyhez juthat. A Mi Hazánk már korábban bejelentette, hogy ők ismét Dúró Dórát javasolják alelnöknek.
Hétfő este derült ki, hogy hiába egyeztek meg erről korábban a pártok, a köztársasági elnök által vezetett Szent Korona Testület nem engedélyezi, hogy az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez átvigyék a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe.
A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök támogatta a javaslatot, de a testület végül nem szavazta meg.
Az elnök ugyanakkor rámutatott, hogy az eskütételre az Országház kupolacsarnokában, a korona eredeti őrzési helyén méltó módon sor kerülhet.
Sulyok Tamás a Tisza Párt javaslatára május 9-e 10 órára hívta össze az alakuló ülést. Magyar Péter azt szeretné, hogy a hagyományokkal szakítva rögtön meg is válasszák miniszterelnöknek, hogy minél hamarabb felállhasson az új kormány. A Tisza Párt az alakuló ülés délutánjára ünnepi rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.
A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.
„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.
A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.
A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.
A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.
Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
