Sokan nem tudják, mi a különbség az ónos eső és a fagyott eső között, pedig a felismerés életmentő lehet
Az ónos eső folyékonyan hullik és a felszínen fagy meg, míg a fagyott eső már jégszemként érkezik. Előbbi sima, átlátszó jégpáncélt képez, ami megbénítja a közlekedést és az áramellátást.
Ugyanabból a felhőből érkeznek, mégis gyökeresen más veszélyt jelentenek.
Az egyik üvegjéggé dermeszti a világot, a másik pedig pattogva koppan a járdán.
A téli időjárás e két csapadéka, az ónos eső és a fagyott eső közötti különbség nem csupán meteorológiai szőrszálhasogatás – a felismerése életeket menthet és milliárdos károktól óvhat meg.
A kulcs a halmazállapotban rejlik:
az ónos eső folyékonyan esik és a fagyos felszínen, becsapódáskor fagy jéggé, a fagyott eső pedig már a levegőben megfagyott, apró jégszemcsék formájában hullik.
Hogy a légkör melyik forgatókönyvet választja, az egyetlen tényezőn múlik: a talajközeli, fagyos légréteg vastagságán.
Mindkét jelenség kialakulásához szükséges egy meleg, nulla Celsius-fok feletti légréteg magasan a felszín felett, ami alatt egy fagyos, hideg légpárna helyezkedik el.
A dolog ebben az alsó hideg rétegben dől el.
Ha ez a réteg viszonylag vékony, a magasból érkező esőcseppnek nincs ideje teljesen jéggé fagyni, mielőtt földet érne.
Szuperhűtött állapotban, folyékony vízcseppként csapódik be, és abban a pillanatban dermed rá mindenre, amivel érintkezik – legyen az úttest, faág vagy elektromos vezeték.
Ha az alsó fagyos réteg elég vastag és hideg, a cseppek már zuhanás közben szilárd jégszemcsékké fagynak. Ez a fagyott eső, amit a szaknyelv jégszemnek vagy jégdarának is nevez.
Fontos, hogy
az ónos eső a tél legártalmasabb csapadékformái közé tartozik, mert egységes, tükörsima és gyakran teljesen átlátszó jégpáncélt von a felületekre.
Ez a „tükörjég” vagy „fekete jég” rendkívül alattomos, mert nehéz észrevenni.
A növényekre és kültéri tárgyakra ráfagyó jég súlya elképesztő terhelést jelent, már 6–7 milliméternyi jégréteg is elég ahhoz, hogy ágak törjenek le és áramvezetékek szakadjanak el.
12–13 milliméteres jegesedés tömeges károkat és hosszan tartó áramkimaradásokat okozhat.
Ezzel szemben a fagyott eső jégszemcséi a felszínen többnyire visszapattannak, és bár csúszóssá tehetik a járdát, nem képeznek összefüggő, mindent beborító jégburkot.
A gyakorlatban a két jelenséget a hangjuk és a viselkedésük alapján lehet megkülönböztetni.
Ha apró, kemény golyócskák kopognak az ablakpárkányon és pattognak a földön, az fagyott eső. Ha csendes, de a kinti felületeken gyorsan megjelenik egy csillogó, üvegszerű bevonat, akkor ónos esővel van dolgunk.
A magyarországi veszélyjelző rendszer is megkülönböztetett figyelmet fordít az ónos esőre: a HungaroMet már 1 millimétert meghaladó jegesedés esetén narancs, míg 5 milliméter felett piros riasztást ad ki.
Az amerikai angol „sleet” szava a fagyott esőt (jégszemet) jelöli, míg a „freezing rain” az ónos eső pontos megfelelője. „A fagyott esőnél már jégszemcsék esnek a földre… Az ónos eső viszont folyékony, és amikor földet ér, abban a pillanatban fagy meg, és ezzel jégpáncél képződik az úton” – magyarázta Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az Infostartnak. „Van esély ónos esőre…, ami… rendkívül veszélyes” – nyilatkozta Jason Kelly, a brit Met Office vezető előrejelzője egy januári figyelmeztetés kapcsán.
Ugyanabból a felhőből érkeznek, mégis gyökeresen más veszélyt jelentenek.
Az egyik üvegjéggé dermeszti a világot, a másik pedig pattogva koppan a járdán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lengyel Tamás: Orbán Viktort sosem érdekelte az ország, sosem érdekelték az emberek
A színművész a közösségi oldalán fejtette ki véleményét Orbán Viktor döntéséről. Szerinte a miniszterelnök azzal, hogy nem veszi át a parlamenti mandátumát, elárulta, hogy kizárólag a saját hatalma érdekli.
Lengyel Tamás a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy Orbán Viktor nem veszi át parlamenti mandátumát. A színművész szerint „Orbán Viktornak több mint 16 év miniszterelnökség után ciki CSAK képviselőként beülni a parlamentbe.” A poszt írója úgy véli, hogy
a miniszterelnök döntése a hatalmas hiúságán túl azt is igazolja, hogy számára mindig is a saját személye volt a legfontosabb,
és soha nem vette figyelembe mások véleményét vagy elvárásait.
Lengyel Tamás állítása szerint a kormányfőt „sosem érdekelte az ország.”
Hozzáteszi, hogy „sosem érdekelték az emberek.” Ezt a gondolatot azzal a kijelentéssel árnyalja, hogy még azok sem, „akiket a saját közösségének hív.” Lengyel Tamás véleménye szerint a miniszterelnököt egyedül a saját érdekei és egója motiválták.
Ahogy fogalmaz: „A fókusz kizárólag a saját gyarapodása, növekedése és az egójának kivetülése, vagyis a hatalom volt.”
A bejegyzést azzal a gondolattal zárja, hogy mindez eddig is sejthető volt, de szerinte ez a lépés egyértelműen igazolja a korábbi feltételezéseket.
Lengyel Tamás a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy Orbán Viktor nem veszi át parlamenti mandátumát. A színművész szerint „Orbán Viktornak több mint 16 év miniszterelnökség után ciki CSAK képviselőként beülni a parlamentbe.” A poszt írója úgy véli, hogy
a miniszterelnök döntése a hatalmas hiúságán túl azt is igazolja, hogy számára mindig is a saját személye volt a legfontosabb,
és soha nem vette figyelembe mások véleményét vagy elvárásait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem voltam tisztában azzal, kik laknak az ingatlanban” – elárverezték a körmendi gyerekgyilkos lakrészét
Tánczos Gábor körmendi lakásának felét bűnügyi költségtartozás és adóhátralékok miatt adták el egy online árverésen. A családnak azonban egyelőre mégsem kell kiköltöznie.
Huszonnyolc évvel a körmendi gyermekgyilkosság után elárverezték az ügyben elítélt Tánczos Gábor otthonának rá eső, fele tulajdoni hányadát. A lakásrész több mint 7,5 millió forintért talált vevőre egy budapesti licitálónak köszönhetően – írta a Blikk.
Az árverésre Tánczos Gábor 3,5 millió forintos bűnügyi költségtartozása és egyéb adóhátralékai miatt került sor.
Az új tulajdonos elmondása szerint nem volt tisztában azzal, kik laknak az ingatlanban.
Mivel csak a lakás fele került kalapács alá, és Tánczos édesanyjának haszonélvezeti vagy tulajdonjoga védi a bentlakást, a családnak egyelőre nem kell kiköltöznie.
A végrehajtási folyamat tavaly februárban indult, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online felületén árverésre bocsátották a tulajdonrészt. Akkor a becsértéket 7,56 millió forintban, a minimális ajánlatot pedig 5,67 millió forintban határozták meg.
A körmendi gyermekgyilkosság a magyar kriminalisztika egyik legtöbbet vitatott esete, amelyben a bíróság Tánczos Gábort találta bűnösnek a 11 éves H. Zsófia 1998. április 1-én elkövetett megölésében.
Az ügy a mai napig megosztja a közvéleményt. Tánczos édesanyja és támogatói kitartanak a férfi ártatlansága mellett, és kényszer hatására tett vallomásokról beszélnek.
Ezzel szemben Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, az ügy egykori vizsgálója továbbra is a bűnösség mellett érvel, emlékeztetve arra, hogy Tánczos tizenhat alkalommal ismerte be a tettét, mielőtt visszavonta volna vallomását.
Tánczos Gábort 2002. február 5-én jogerősen 13 év szabadságvesztésre ítélték, amiből jó magaviselete miatt 2008-ban szabadult.
Huszonnyolc évvel a körmendi gyermekgyilkosság után elárverezték az ügyben elítélt Tánczos Gábor otthonának rá eső, fele tulajdoni hányadát. A lakásrész több mint 7,5 millió forintért talált vevőre egy budapesti licitálónak köszönhetően – írta a Blikk.
Az árverésre Tánczos Gábor 3,5 millió forintos bűnügyi költségtartozása és egyéb adóhátralékai miatt került sor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Előkerült egy videó Szájer Józsefről, ahogy 1989-ben beszélt a Fidesz terveiről
Az 1989-es BBC-riport a rendszerváltás előtti magyar fiatalokról szól. A felvételen a Fideszt még egy, a hatóságok által akadályozott nem hivatalos csoportosulásként mutatják be.
Előkerült egy ritka felvétel az ifjú Szájer Józsefről, amin a Fidesz megalakulásáról és céljairól beszél. A BBC Archive YouTube-csatornája pénteken tette közzé azt a részletet, amely a brit közmédia 1989-ben sugárzott, a magyar tinédzserek életét bemutató dokumentumfilmjéből származik.
A Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója által készített riportban megszólal egyebek mellett egy IX. kerületi lakótelepen élő, R-GO-t hallgató fiú, László, és egy újságírói pályára készülő, KISZ-táborban edződő lány, Gabriella is.
A film legérdekesebb része azonban a frissen alakult Fiatal Demokraták Szövetségét mutatja be. „A Kommunista Ifjúsági Szövetség bírálata arra vezérelt néhány diákot, hogy hozzanak létre egy nem hivatalos csoportosulást, a Fideszt, a Fiatal Demokraták Szövetségét. Eleinte a rendőrség megpróbálta megakadályozni őket, de úgy tűnik, megmaradnak” – hangzik el a narráció, mielőtt feltűnik Szájer József, akit az új, még iroda nélküli szervezet egyik vezetőjeként mutatnak be.
Szájer angolul vázolta fel a céljaikat:
„Olyan Magyarországot akarunk, ahol nincs ellenőrzés fentről minden polgár felett. Szabad polgárokat akarunk, akik (…) szabadon élhetnek, szervezkedhetnek, újságokat adhatnak ki, és azt tehetik, amit akarnak, bármiféle ideológiai korlátozás és ellenőrzés nélkül.”
A felvétel történelmi hátteréhez tartozik, hogy a Fideszt 1988. március 30-án alapították a Bibó István Szakkollégiumban, és az első időszakban 1988 áprilisában a rendőrség több alapítót is figyelmeztetésben részesített.
A teljes dokumentumfilm korábban is elérhető volt már az interneten, de a BBC hivatalos archívuma most külön klipként emelte ki a rendszerváltás előtti hangulatot megidéző részletet – írta a 24.hu vasárnap. Az eredeti adás időpontjáról eltérő adatok keringenek: míg az IMDb 1989. január 12-ét említ, a BBC hivatalos műsorújság-archívuma szerint a filmet január 13-án mutatták be.
A teljes videót itt lehet megnézni:
Előkerült egy ritka felvétel az ifjú Szájer Józsefről, amin a Fidesz megalakulásáról és céljairól beszél. A BBC Archive YouTube-csatornája pénteken tette közzé azt a részletet, amely a brit közmédia 1989-ben sugárzott, a magyar tinédzserek életét bemutató dokumentumfilmjéből származik.
A Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója által készített riportban megszólal egyebek mellett egy IX. kerületi lakótelepen élő, R-GO-t hallgató fiú, László, és egy újságírói pályára készülő, KISZ-táborban edződő lány, Gabriella is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő „produkciót” mutatott be egy autós Budapest belvárosában. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a körforgalomban driftelt csikorgó kerekekkel, majd a gyalogátkelőnél visszapördült és elindult szembe a forgalommal, miközben több autó is szabályosan haladt a két sávban.
Végül újabb hangos kerékpörgetéssel visszafordult és hasonló módon, nagy sebességgel távozott.
A videóhoz sokan szóltak hozzá. Többek között Szujó Zoltán is. A sportriporter azt írta:
„Teljes mértékben egyetértek Vitézy Dáviddal abban, hogy ezt a legszigorúbban kell büntetni. Ezzel párhuzamosan kedvező árú pályanapokat kell meghirdetni a 3 »nagy« pályán (Hungaroring, BalatonPark, Pannóniaring), valamint néhány kisebben.
Az ún. »amatőr«, pl. régi reptereken tartott eseményekre pedig biztonsági megfigyelőt/felelőst kell küldeni. Ennek az egésznek az összköltsége elenyésző a sport egészére költött milliárdokhoz képest.”
Elképesztő „produkciót” mutatott be egy autós Budapest belvárosában. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a körforgalomban driftelt csikorgó kerekekkel, majd a gyalogátkelőnél visszapördült és elindult szembe a forgalommal, miközben több autó is szabályosan haladt a két sávban.
Végül újabb hangos kerékpörgetéssel visszafordult és hasonló módon, nagy sebességgel távozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
