HÍREK
A Rovatból

„Az előválasztáson nem azok szavaznak, akik óvatosságot akarnak” – a visszalépésig vezető út Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter küzdelmében

Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára az előválasztás második fordulójára, de az addig vezető út tele volt fordulatokkal.


„Péter megérezte a vérszagot, nálunk meg mindenki fogta a fejét, hogy fajultak idáig a dolgok – idézi a 444 Karácsony Gergely kampányának egyik stábtagját, aki a visszalépési dráma utolsó pillanatairól nyilatkozott így. Rögtön ezután Márki-Zay Péter kampányának egyik stábtagját is idézik, aki a visszalépési dráma első pillanataira visszaemlékezve azt mondta: „még csak számolták az első forduló szavazatait, de már látszottak a trendek, már akkor mondtam, hogy szerintem Gergőnek vége van”.

Mint írják, e két visszaemlékezés alapján úgy tűnhet, hogy sima ügy volt, hogy Karácsony Gergely lépett vissza Márki-Zay Péter javára az előválasztás második fordulójára, de a helyzet korántsem volt ilyen egyszerű. A lap a két rivális kampánystáb tagjaival beszélgetve tárta fel, hogy mi történt október első hetében, az előválasztás két fordulója között, és hogyan történt meg az, hogy a sokkal nagyobb tapasztalattal, több pénzzel kampányoló, és az első fordulóban több szavazatot szerző főpolgármester lépett végül vissza hódmezővásárhelyi kollégája javára.

Az első pillanatokban Karácsony Gergely sokkal erősebbnek látszott

A profi közvélemény-kutató és kampány-elemzői múlttal rendelkező Karácsony Gergely komoly állami támogatást kapó pártokkal, rutinos, az országos politikában évtizedes tapasztalatokkal bíró csapattal, valamint országos ismertséggel indult neki az előválasztásnak. Bár a visszalépése óta ő és csapata is igyekszik hangsúlyozni, hogy nem akarta igazán, sőt unta is a jelöltséget, a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon komolyan vette a készülődést. Ezt mutatja az is, hogy nyáron Berlinben találkozott a szociáldemokrata és a zöld kancellár-jelöltekkel, szeptemberben pedig Budapesten kétnapos nemzetközi politikai konferenciát szerveztek neki komoly előadókkal – emeli ki a 444, hozzátéve: túl a több százmillió forintot felemésztő előválasztási kampányán, ezek az ambiciózus kapcsolatépítések is azt mutatják, hogy nemcsak az előválasztási, hanem a 2022-es győzelemre is komolyan készültek Karácsonyék.

Márki-Zay Péter ezzel szemben úgy kezdte a készülődést az előválasztásra, hogy szembe kellett néznie azzal a ténnyel, amelyet a márciusi felmérések mutattak: az emberek egy része azt sem tudja, kicsoda. Ekkor a lakosság 37 százaléka még csak nem is hallott róla, és az ellenzéki elköteleződésű választók közül csak 11 százalék tervezte, hogy rá szavaz majd. Karácsony Gergely támogatottsága ebben a körben 25 százalékos volt.

Ugyan 2018-ban és 2019-ben is győzött Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péternek nem volt a pártok jelöltjeihez mérhető kampánycsapata, intézményi háttere, pénze. Az előválasztási szabályokról formálisan döntő testületbe csak megfigyelőt küldhetett, szavazati jog nélkül; míg a legfontosabb döntéseket meghozó, félig-meddig informális pártelnöki megbeszélésekről teljesen ki volt zárva – emlékeztet a 444 cikke.

Hozzáteszik: Karácsony Gergely az összes miniszterelnök-jelölt közül messze a legnagyobb rutinnal rendelkezett. Nemcsak egyetemi kutatóként vagy a Miniszterelnöki Hivatal egykori tanácsadójaként, hanem számos komoly kampány főszereplőjeként is rengeteg tapasztalattal volt felvértezve.

Míg Karácsony Gergely 2010 és 2019 között győzelmet győzelemre halmozott – kezdve azzal, hogy a parlamentbe először bejutó LMP kampányfőnöke volt, zárva pedig azzal, hogy megnyerte a főpolgármester-választást –, Márki-Zay Péter azon küszködött, hogy mit kezdjen a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, illetve a szervezet köré alakult Kossuth Körökkel. A tagok évekig vitatkoztak azon, hogy párttá alakuljanak-e, végül a pártok jelöltjei közül választottak támogatható indulókat, mintegy civil kontrollszervezetként hitelesítve a „leginkább alkalmas” jelölteket.

A mozgalom munkáját kezdetben igencsak megnehezítette a szervezeti rutintalanság, ami sok belső vitához, kilépésekhez, sértődésekhez is vezetett. Közben pedig – mutat rá a 444 cikke – az sem volt tisztázott, hogy egyáltalán mit építenek: egy új ellenzéki pártot, vagy a kormányváltást támogató háttérszervezetet, vagy egy tömegmozgalmat?

Karácsony Gergely tehát érthetően sokkal nagyobb esélyekkel indult neki az előválasztásnak. Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András azt is megígérték neki, hogy ha nem jutnak a második fordulóba, akkor a híveiket Karácsony támogatására szólítják fel. Márki-Zay Péter lesz, ami lesz alapon szállt be a versenybe. Ahová hívták, oda elment szerepelni, és sokszor olyan erőseket mondott, amin utána hetekig rágódtak a kommentelők és a publicisták. Ettől nyár végére jelentősen megnőtt az ismertsége – egyre jobban érdekelni kezdte az embereket.

Fordulatok és dráma

Aztán elérkezett az előválasztás. Az első fordulóban Dobrev Klára győzött 34 százalékkal, Karácsony Gergely 27, Márki-Zay Péter pedig 20 százalékot szerzett. Karácsony és Márki-Zay között 40 ezer szavazat volt a különbség.

Az eredmény ismeretében Márki-Zay Péter úgy döntött, hogy visszalép Karácsony Gergely javára. Egészen komolyan gondolta ugyanis, hogy ha Dobrev Klára lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, akkor 2022-ben a Fidesz nyer, mert a DK politikusa nem lesz képes elég szavazót mozgósítani, viszont a Fidesz bizonytalankodó támogatóit felrázza a veszély, hogy a Gyurcsány-korszak visszatérhet – emlékeztet a 444.

Márki-Zay Péter célja az volt tehát, hogy minél erősebb pozícióból tudjon visszalépni. Ünnepségek sorozatát rendezte meglepetést okozó harmadik helye köré, ezzel szemben Karácsony Gergely és stábja nem csináltak semmit. „Ahogy meglett az eredmény, Gergőnek ki kellett volna állnia azzal, hogy Klárát mindenképpen le kell győzni, és én tudom legyőzni, hiszen én kaptam utána a legtöbb szavazatot. Ehelyett nem mondott vasárnapig semmit” – mondta egy stábtag.

Karácsony Gergely megtorpanásának azonban voltak előzményei, a stáb több tagja szerint is. „Kész bakiparádé volt Gergő első bejelentkezése, amikor a nyírtassi videójában utolsóként üzent, hogy indulni akar. Amatőr hatása volt a filmnek. A plakátjai vizuálisan semmitmondók, halványak voltak, egy szomorú, erőt nem mutató ember nézett le róluk. Később pedig arra építette az üzeneteit, hogy ő nem akar olyan keményen nekimenni a NER-nek, mint a többiek. Lehet, hogy elvi szempontból igaza volt, de az előválasztáson nem azok szavaznak, akik óvatosságot akarnak” – sorolták a 444-nek a problémákat a Karácsony-kampányt belülről ismerők.

Gál J. Zoltán, Karácsony Gergely kampányfőnöke egyszerre volt túl magabiztos a végeredményt illetően, és túl hezitáló, körülményes a kampány részleteinek meghatározásakor – mondták, kiemelve: „mindenről ő akart dönteni, még a szövegeket, a Facebook-posztokat is ő írta, de a menedzseléshez sokszor nem volt energiája, vagy képessége, és ettől nehézkes lett a kampány”. Ő vezette Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányát is, és az előválasztási kampányban alapvetően a 2019-es receptet vette elő, vagyis újra elárasztotta a Facebookot Karácsony Gergellyel.

Karácsony Gergely ennek köszönhetően minden jelöltnél többet költött a közösségi oldalon, más területeken azonban nem volt annyira aktív, mint a többi jelölt. Emellett pedig ott volt a két üzenet: „csak én tudom legyőzni Orbán Viktort” és „újraegyesítem az országot”, amelyek közül az elsőt mondta Márki-Zay Péter is, a második pedig nem volt az előválasztási közönség várakozásaihoz hangolva. Mindezektől függetlenül a kampány alatt sokan – köztük a Fidesz is – biztosra vették, hogy ő fog győzni.

A sorsdöntő hét eseményei

Karácsony Gergely az előválasztás első fordulóját követő vasárnapon azért is mondta teljes magabiztossággal, hogy csak akkor lép vissza, ha elüti a villamos, mert biztosra vette Márki-Zay visszalépését – hangsúlyozza a 444 cikke, amelyben kiemelik: Márki-Zay Péter vasárnap délután csapatgyűlést szervezett a Fővám térre, ami hangulatában sokkal erősebb lett Karácsony Gergely délelőtti programjánál, ám itt még azt hangsúlyozta: kész visszalépni.

A kontraszt a két rendezvény között látványos volt, látszott, hogy a közösségi oldalakon nagyon felerősödött a Márki-Zay Pétert támogatók hangja, de a hódmezővásárhelyi polgármester még másnap délelőtt is azt mondta a környezetében többeknek, hogy úgy készül, ő lép vissza. Annak ellenére is, hogy vasárnap egy közel hatezer fős tömeg azt skandálta, hogy „ne lépj vissza, Péter!”.

Emellett Botka László szegedi polgármester és Juhász Péter, az Együtt párt volt elnöke is arra biztatta Márki-Zay Pétert, hogy „ne dőljön be a fővárosi blöffnek”, Karácsony Gergelyék ugyanis valójában nem olyan erősek. Hozzájuk hasonlóan Kész Zoltán, a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik alelnöke – aki 2014 és 2018 között független ellenzéki képviselő volt – is arra biztatta Márki-Zay Pétert, hogy ne lépjen vissza. A 444 információi szerint azonban Márki-Zay Péter annyira komolyan gondolta a visszalépését, hogy le akarta mondani az első forduló utánra tervezett közvélemény-kutatást, Kész Zoltán viszont nem engedte ezt, azt mondta, hogy akkor majd ő finanszírozza, így végül Márki-Zay belement, és abban állapodtak meg, hogy teljesen komoly kutatás készül, megfelelő szakmai kontrollal, olyan, amibe a hivatásos közvélemény-kutató Karácsony sem tud majd belekötni.

Eközben a hódmezővásárhelyi polgármester felvetette Karácsonynak, hogy október 6-án Aradon, a vértanúk kivégzésének évfordulóján és helyszínén jelentsék be közösen a visszalépését. A két polgármester hétfő délutáni, hódmezővásárhelyi találkozóján azonban nem jelentették be az aradi utat – addigra Márki-Zay már úgy volt vele, hogy kivárja a Kész Zoltán-féle kutatások eredményeit. A találkozó után arról beszéltek, hogy megpróbálnak tandemben indulni, esetleg úgy, hogy mindkettejük neve ott legyen a szavazólapon, egymás mellett, és majd utólag eldöntik, melyikük lesz a tényleges miniszterelnök. Karácsony Gergely pártja így beadta a tandemről szóló igényt az előválasztást szervező bizottságnak, ahol a felvetést még aznap éjjel visszautasították – idézi fel a 444.

Kedden kora este aztán egy ATV-s műsorban Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató vezetője ismertetett egy friss mérést, amely azt mutatta, hogy Márki-Zay sokkal több szavazatot kapna a második fordulóban, mint Karácsony Gergely. Éjjelre elkészült a Závecz Research Kész Zoltán által szervezett mérése is, amely szintén azt hozta ki, hogy Márki-Zay erősebb jelölt Karácsonynál. Ennek ismeretében Márki-Zay több tanácsadóját is arról értesítette, hogy már úgy látja, hogy nem neki kell visszalépnie.

Szerda hajnalra elkészült a Závecz-féle felmérés kontroll-kutatása, ami szintén azt mutatta, hogy Márki-Zay van előnyben. Ennek fényében a két polgármester nem ment Aradra, hanem Budapesten találkoztak, a találkozó előtt azonban Karácsony Gergely az őt támogató három párt elnökeivel a háta mögött bejelentette a sajtónak: semmiképpen sem lép vissza. Márki-Zayt ez felháborította, de a sajtó is egyre kritikusabb volt az egész drámázással szemben. A 444 cikke emlékeztet: a szerda esti budapesti találkozó rossz hangulatban telt, Karácsony és Márki-Zay emelt hangon vitatkoztak, és azzal álltak fel, hogy egyikük sem lép vissza.

Csütörtök reggel Karácsony egy videóüzenetben is megerősítette, hogy nem lép vissza, és azt javasolta Dobrevnek és Márki-Zaynak, hogy az RTL Klubra tervezett jövő heti vita előtt szombaton is tartsanak egy vitát a Partizánon. Ennek a vitának a szervezését végül még aznap leállították, és Karácsony stábja több, már megrendelt hirdetést is lemondott. Elterjedt a hír, hogy azt mondta az őt támogató pártoknak, hogy vissza akar lépni, és az is, hogy ezt a pártok erősen ellenezték, különösen az MSZP.

A 444 felidézi, hogy a Momentum csütörtökön kora délután bejelentette, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Pétert támogatják. Mint írják, ez különösen fájdalmas lehetett Karácsony számára, ugyanis számított a támogatásukra. Karácsony egyre inkább attól tartott, hogy érheti kínosabb dolog is annál, minthogy visszalép – ha csak harmadik helyen végez a második fordulóban. A Momentum átállásával pedig ez kezdett reális forgatókönyvvé válni. Egy utolsó kísérletként megpróbálta meggyőzni Márki-Zayt, hogy állapodjanak meg, hogy 2 évig egyikük, és utána 2 évig a másikuk legyen miniszterelnök – írja a 444.

Az ötlet ellen érveltek a momentumosok – többek között Orosz Anna volt az egyik ember, aki lebeszélte az alku elfogadásáról Márki-Zayt –, péntek délelőtt pedig Karácsony bejelentette, hogy visszalép, és Márki-Zay Pétert támogatja a második fordulóban. A már kinyomtatott szavazólapokról filctollal egyenként le kellett húzni a nevét, hogy a vasárnap induló szavazáskor már világos legyen, hogy csak két jelölt maradt: Márki-Zay Péter és Dobrev Klára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Hámenei meghalt, és megtalálták a holttestét” – drámai bejelentést tett egy magas rangú izraeli tisztviselő
A 86 éves ajatollah 1989 óta irányította Iránt. Uralma alatt végig ellenséges volt az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben is.


Meghalt Ali Hámenei iráni legfőbb vezető, holttestét is megtalálták – ezt közölte a Reuters hírügynökséggel egy magas rangú izraeli tisztviselő.

„Hámenei meghalt, és megtalálták a holttestét”

– mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.

A Channel 12 hírügynökség közlése szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek és Donald Trump amerikai elnöknek megmutatták a volt iráni vezető holttestének képét. A jelentések szerint Izrael szombat reggel hatalmas csapást mért az iráni vezető rezidenciájára.

Jechiel Leiter, Izrael amerikai nagykövete tájékoztatta az amerikai tisztviselőket, hogy Izraelnek sikerült megölnie Hámeneit – mondta egy, az ügyhöz közel álló forrás a The Times of Israelnek. Donald Trump amerikai elnök pedig elmondta, hogy Irán legfelsőbb vezetésének több tagja is meghalt az amerikai-izraeli csapásokban.

Szenmtanúk szerint helyi idő szerint az esti órákban hangos éljenzés hallatszott Teheránban, a lakók az ablakokból tapsoltak és zenéltek, miután bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének halálhírét - írja a The Times of Israel.

A 86 éves ajatollah 1989 óta vezette Iránt. Legfőbb vezetőként a síita iszlám köztársaságban ő volt a legfőbb tekintély, kezében tartotta az államhatalom minden ágát, a hadsereget és az igazságszolgáltatást. Közel négy évtizedes uralma alatt kommoly regionális hatalmat épített. Irán ellenséges maradt az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben is, az országban kitört zavargásokat pedig sorra elfojtotta.

A szombati, Irán elleni csapások egy válságokkal teli időszakban történtek. A tavaly júniusi csapások bujkálásra kényszerítették, miután több közeli munkatársa és a Forradalmi Gárda parancsnokai is meghaltak. Az izraeli és amerikai támadások szétzúzták az ország nukleáris és rakétalétesítményeket. A hatalom ezrek életének árán verte le a szankciók alatt sínylődő lakosság januári, hatalmas tiltakozásait is - írta a hírügynökség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter a Dubajban rekedt magyarokról: a helyzet veszélyes, már több mint ezren regisztráltak, de a légtérzár miatt nem tudnak hazatérni
Izrael és az Egyesült Államok megelőző csapást mért Iránra, ami válaszcsapásokat váltott ki. A külügyminisztérium megerősített call centerrel és éjszakai ügyelettel igyekszik segíteni a kint tartózkodó magyaroknak.


Egyetlen nap alatt majdnem a háromszorosára nőtt a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma Dubajban, miután szombaton kiéleződött a közel-keleti válság. Izrael és az Egyesült Államok közösen megelőző csapást mértek Iránra, amire válaszul több öbölbeli országot is támadás ért. A helyzet miatt a polgári repülés is leállt a térség több országában, így rengeteg magyar rekedt az Egyesült Arab Emírségekben. A fejleményekről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy szombat esti Facebook-videóban számolt be.

A miniszter szerint a helyzet közvetlenül érinti a Dubajban tartózkodó magyarokat. „A közel-keleti válság az eszkaláció irányába mutat, Irán több öbölbeli országot, több arab országot is támadás alá vett, az ott található amerikai érdekeltségek és támaszpontok miatt, így van sajnos ez az Egyesült Arab Emirátusokkal is, Dubaj és Abu-Dzabi környékén is rakétatámadások történtek” – mondta Szijjártó.

A konzuli védelemre regisztrált magyarok száma drámaian megugrott.

„A nap elején még 371-en voltak konzuli védelemre regisztráltak, most ez a szám már 1100 fölé ment. Egyelőre sajnos a légtér zárva tart, így a légitársaságok nem repülnek, hiszen az most kifejezetten veszélyes lenne.”

A miniszter türelmet kért, és jelezte, hogy a nagykövetség munkatársai és a budapesti call center is megerősített létszámmal, egész éjjel dolgozik a helyzet kezelésén. „Itt Budapesten a call centerünkben is megnöveltük a létszámot és természetesen egész éjszaka is dolgoznak a kollégák” – tette hozzá, és arra kérte a kint tartózkodókat, hogy tartsák be a helyi hatóságok utasításait.

Szijjártó Péter a videójában két telefonszámot is megadott, ahol lehet érdeklődni, vagy segítséget kérni.

A szombat reggeli támadás nagyobbnak ígérkezik, mint az iráni nukleáris létesítmények elleni tavaly júniusi 12 napos akció. A csapások megkezdése után néhány órával Donald Trump amerikai elnök hivatalosan is bejelentette az amerikai akciót az iráni rezsim ellen. A támadás nyomán Izraelben rendkívüli állapotot hirdettek ki, készülve az ország ellen várható iráni rakétacsapásra. Izrael és Irán is lezárta a légterét. A légtérzárak miatt a Wizz Air felfüggesztette az Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba tartó járatait.

VIDEÓ: Szijjártó Péter közleménye

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent: „Ha Orbán Viktor gyáva elmenni, akkor felajánlom neki, hogy nézzük meg együtt a Barátság kőolajvezetéket”
A Tisza Párt elnöke a kormányfő szombati, rántottasütős videójára reagálva tette meg ajánlatát. Felvetette, hogy akár a párt Ford Tranzitjával is elmennek Kijevbe, hogy kiderítsék, miért áll a szállítás.


Magyar Péter ajánlatot tett Orbán Viktornak:

nézzék meg együtt az ukránokkal a Barátság kőolajvezetéket, mert a probléma szerinte nem oldódik meg attól, hogy a miniszterelnök rántottát süt a Karmelitában.

A Tisza Párt elnöke sárbogárdi kampányállomásán reagált a kormányzati üzenetekre – írta a 444.hu.

„Hallom, hogy napok óta üzengetnek nekem, Lázár János is azt mondja, hogy hívjam fel Zelenszkijt. Én nem tudom a számát és

úgy tudom, hogy még nem mi kormányzunk, dehát értem, hogy azt szeretnék, ha már a Tisza dolgozna helyettük”

– fogalmazott Magyar, aki konkrét javaslatot is tett a hónapok óta akadozó, majd január végén teljesen leállt kőolajszállítás újraindítására. „Ha Orbán Viktor gyáva elmenni, akkor felajánlom neki, hogy nézzük meg együtt a Barátság kőolajvezetéket, kérjük meg az ukránokat, mutassák meg, hol sérült meg, miben tudunk segíteni, mikor tud leggyorsabb újraindulni a kőolajszállítás Magyarország felé.” A Tisza Párt elnöke hozzátette: Orbán tudja a telefonszámát, mondjanak egy időpontot, és ő akár a párt Ford Tranzitjával is hajlandó Kijevbe menni.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszán január 27. óta áll a szállítás. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna akadályozza az orosz olaj tranzitját, míg Ukrajna a vezetéket ért orosz támadások okozta károkra és biztonsági kockázatokra hivatkozik. A kiesés miatt a kormány a stratégiai készletekre és a tengeri úton, az Adria-vezetéken keresztüli beszerzésekre támaszkodik, egyúttal felfüggesztette a dízelüzemanyag-szállítást Ukrajnába.

Magyar Péter élesen bírálta Orbán Viktor szombati, Szijjártó Péterrel közös rántottakészítésről szóló videóját is. „Attól nem lesz kőolaj a Barátság-vezetékben miniszterelnök úr, mert Facebook-posztokat írogat, tojásrántotta készítést mímelt a Karmelita-palotában.

Most már odáig süllyedt, hogy ezzel akarja bizonyítani, hogy ő a nép fia. De nekik nem ez a feladatuk.”

A Tisza Párt elnöke szerint a kormány feladata lenne a közel-keleti eszkaláció miatt veszélybe került magyar állampolgárok mielőbbi hazahozatala is.

A magas benzinárakról szólva Magyar arra emlékeztetett, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülésekor 300-330 forint volt egy liter 95-ös benzin, noha a világpiaci ár akkor magasabb volt, mint most. Szerinte a jelenlegi, 565 forint körüli árakat a kormány adópolitikája, a jövedéki adó emelése és az Európában legmagasabb, 27 százalékos áfa okozza. Egyúttal felszólította Orbánt, hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.

Magyar szerint a kormánynak 16 éve lett volna az olajbeszerzés diverzifikálására, hogy az ország ne váljon kiszolgáltatottá egyetlen forrás miatt.

„Élek a gyanúperrel, hogy ezt nem véletlenül nem oldotta meg Orbán Viktor. Lehet, hogy ez volt a küldetése? Lehet, hogy ez volt a kérés, hogy Magyarország kiszolgáltatott maradjon, mert így lehet zsarolni, el lehet kérni bármennyi pénzt?"

– tette fel a kérdést a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videók: Rakétatámadás után tűz ütött ki a dubaji luxusszállodában, a Fairmont Hotelben többen megsérültek
Irán megtorló rakétacsapásokat indított Izrael ellen, melyek során a dubaji Palm Jumeirah egyik épületében is tűz keletkezett.


Lángokban állt a dubaji Palm Jumeirah Fairmont Hotel homlokzata, miután találat érte az épületet. A közösségi médiában terjedő felvételeken sűrű füst gomolygott az ötcsillagos luxusszálloda felett. A helyi hatóságok megerősítették, hogy a Palm Jumeirah egyik épületében tűz ütött ki, és négy ember megsérült. A mentők azonnal a helyszínre siettek és lezárták a területet, a tűzoltók pedig megfékezték a lángokat. A sérülteket kórházba szállították.

A Daily Mail szerint rakétatalálat érte a turisták körében rendkívül népszerű szállodát. A beszámolók alapján a támadás nem sokkal azután történt, hogy Irán megtorló rakétacsapásokat indított a térségben. Ezzel Teherán az Egyesült Államok és Izrael korábbi, közös akciójára válaszolt. Több felvétel is megörökítette, ahogy a rakéta rendkívüli sebességgel szeli át a levegőt a becsapódás előtt.

Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án, szombat reggel támadást indított Irán ellen. Az akció első hulláma kulcsfontosságú iráni politikai és katonai vezetőket, valamint stratégiai létesítményeket célzott. A teheráni belvárosban történt robbanások után sűrű füst emelkedett a magasba. Izrael védelmi minisztere közleményben hirdetett „különleges és állandó szükségállapotot”. Országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, az Izraeli Védelmi Erők pedig riasztást adott ki, hogy felkészítse a lakosságot a „rakéták kilövésének lehetőségére”. Válaszul Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk