KULT

Amiket mindenképp látnod kell, ha eddig még nem: ezek 2023 legjobb sorozatai!

Melyik sorozat érdemli meg az idődet? Melyek voltak 2023 legjobb sorozatai és hol láthatod őket? Cikkünkben összeszedtünk minden fontos új és visszatérő szériát az elmúlt évből.


Megpróbáltuk egybegyűjteni az idei év legjobb sorozatait. Direkt nem Top10-ben gondolkodtunk, mert zsáner szerint könnyebb az összehasonlítás. Illetve fontos az is, hogy egy sorozat melyik életszakaszában jár.

Egy új sorozat egészen másképp „üt”, mint egy 2. évados visszatérő sorozat, vagy egy megfáradt sokadik évados széria, amihez megszokásból ülünk csak le.

Most, hogy az írósztrájknak és színészsztrájknak is vége lett, elkezdődhet a munka az új évadokkal, viszont ez azt jelenti, hogy minden csúszik. Nem igazán lesz új tartalom a jövő év elején, ezért érdemes visszanézni kicsit, mit hagyhattunk ki 2023-ban. Kezdjük is.

Legjobb visszatérők:

Az animáció szerelemesei mindig találnak maguknak valami gyöngyszemet, 2022 egyik legjobb rajzfilmsorozata az Invincible volt, amely idén visszatért és tartotta a színvonalát a folytatásban is. A zseniális, brutális, és szigorúan 18+-os első évadot egy legalább olyan minőségi második követett. Az Amazon Prime Video sorozata egy pillanatig sem cicózott, beleadott apait-anyait a híres amerikai képregény adaptálásába és be is rendelték a 3. évadot. A DC és Marvel sorozatok antiképregénysorozata lett, talán úgy tudom leírni, mintha a The Boys-t átültetnék rajzfilm verzióba, csak szerethetőbb karakterekkel.

A másik animáció, aminek érdemes adni egy esélyt, már egy régebben futó sorozat, minden kocka kedvence, a Rick és Morty 7. évada volt.

Az HBO Max tulajdonosa a Warner anno 10 szezonra leszerződtette a készítőket, ez idén kicsit megingott, miután az egyik alkotó – aki egyben Rick és Morty szinkronhangját is jegyző Justin Roiland – egy családon belüli erőszakkal kapcsolatos perbe keveredett. Így őt kirúgták és a 7. évad sokáig csak lógott a levegőben, de ki lehet jelenteni, hogy akik eredeti nyelven szerették, szinte észre sem vették az új színészeket. Köszönjük neked AI – nem bizonyított, de valószínű benne volt a keze a mesterséges intelligenciának a szinkronhangok tökéletességében.

Vígjátékok: itt vannak igazi nagykutyák. Vagyis A rezervátum kutyái 3. évadja a Disney+-on. Ez a sorozat páratlan. Aki kicsit nyitott a morbid humorra és nem gond számára a drámai felhang, akkor az eredeti címén sokkal viccesebb Reservation Dogs egy kiváló választás. Az első évad számomra 2020 legjobb sorozata. Meg lehet említeni a netflixes Menned Kell! Egy este Tim Robinsonnal (You Should Leave Tim Robinson!) 3. évadját. Ez egy abszurd humorral operáló szkeccs show. Nagyon elvont, de hihetetlenül mellberúgó. Sokszor, egy kezdeti poén a csak a rész végére nyer értelmet, de akkor nagyot üt!

Aki szereti Eric André stílusát, imádni fogja Tim Robinsont is.

A közönségkedvenc nagy visszatérő az Apple TV+-ra a Ted Lasso 3. évadja volt. Szokásos minőség, szinte tökéletes lezárás, meglátjuk, hogy a készítők fogják-e még fejni azt a bizonyos tehenet. A Ted Lasso egy könnyed, kedves kis sorozat, amit csak remélni merek, hogy nem folytatnak, mert így tökéletes a befejezés.

Nehéz kérdés, kinek mi a drámai. A Yellowjackets folytatása a SkyShowtime-on, akár a thriller-horror zsánerbe is beleférne. Tavalyi év egyik legkellemesebb meglepetése számomra a repülőgépbaleset túlélőkből lett kannibál focista csajok sztorija, kicsit olyan, mintha a Lost-ot és A Legyek Urát egybegyúrnánk. Csak ajánlani tudom. Mindenképp említést érdemel A mackó (The Bear) a Disney+-on.

A mackó már a 2022-es évben is egy pergő dialógusokkal megtűzdelt, remekül megrendezett, konyhai dráma volt, egy gyorsétteremről és a szakácsokról, akik húzzák az igát és közben egymás idegeit feszegetik.

A második évad tartotta a színvonalat és bátran indul a szokásos sorozatos díjakért jövőre. Egy biztos, véget ért egy modern klasszikus is 2023-ban. Az Utódlás (Succession) az 5. szezonnal elköszönt, egy kissé váratlanul, de teljesen méltó véget ért a sorozat. Aki eddig követte a Roy család üzelmeit, azoknak kötelező az utolsó eresztés, jómagam csak most váltottam jegyet a vonatra, és viszonylag hamar végig szaladtam az HBO Maxon az elejétől kezdve és azt kell, hogy mondjam: minden elismerésem a készítőknek, hiányozni fog a Roy dinasztia.

Az egyetlen, igazán nagyköltségvetésű visszatérő fantasy sorozat, az Amazon Prime Video-s, Az idő kereke (The Wheel of Time) volt. Egy lélegzetelállítóan látványos fantasy, mely a tavalyi évben kategóriájának legjobbja volt.

Véleményünk szerint a Sárkányok házát és A Gyűrűk Ura-sorozatot is maga mögött hagyta izgalomban és történetben.

Az idő kereke egy klasszikus, nagybetűs fantasy kaland, modern köntösben, amit kicsit lassan, de nagyon érdekesen folytattak idén. A minőség megmaradt, a tétek csak nagyobbak lettek és az alapjául szolgáló könyvsorozatnak köszönhetően még van alapanyag bőséggel adaptálni.

Sci-Fi: na itt jön egy-két kötelező résztvevő. Folytatódott A mandalóri (The Mandalorian) a Disney+-on, szokásos minőségben tért vissza Din Djarin és Grogu kettőse. Úgy vélem, kicsit talán már túlnyújtották A mandalórit a sok melléksorozattal, ha valaki eddig azokról lemaradt, elveszve érezhette magát a második évad után.

Az Alapítvány (Foundation) 2. évadja továbbra is hozza a magas színvonalat csakúgy, mint a For All Mankind 4. évada.

Mindkét sorozat az Apple TV+-on található, minőségi sci-fi a zsáner rajongóinak. De az egyik legmeglepőbb, hogy a SkyShowtime-os Star Trek: Különös új világok továbbra is fun. Az utóbbi idők legjobb Star Trek-sorozata jobb, mint a Pickard és a Discovery együtt.

Akik igazi akcióra vágynak két adag bejgli között, azok számára ajánlom, a Reacher 2. szezonját az Amazon Prime Videón. Lee Child óriás nyomozója igazán szórakoztató kis kalandon volt túl tavaly, így hatalmas elvárásokkal vártuk a folytatást.

Eddig nem kellett csalódni, van annyira szórakoztató, mint az első évad, bár kezd kicsit fáradt szájízt hagyni maga után.

Még csak az első négy rész ment le, még elválik, hogy lesz-e akkora katarzis, mint amekkora Jack Reacher maga.

Új sorozatok:

Szinte még friss belépő a Netflixen a Scott Pilgrim rákapcsol (Scott Pilgrim Takes Off) első évadja. Akik ismerik Edgar Wright klasszikusát (sajnos nem sokan vannak), azok megnyalják mind a tíz ujjukat az animációs sorozat után.

Nem egyszerű adaptálása a képregénynek, hanem fogták Wright filmjét, teljesen kiforgatták azt és egy alternatív verziót készítettek belőle, amit csak animációs formában lehetett megvalósítani.

Visszatért a teljes szereplőgárda, mint szinkronszínészek. Vicces volt Chris Evanst és Brie Larsont újra ebben a szerepben hallani, 2010-ben még egyikük sem volt ekkora név.

Ha már Tim Robinsont említettem a visszatérő sorozatoknál, nem tudok elmenni a Philomena Cunk szerint a világ (Cunk on Earth) című vígjátéksorozat mellett. Ez szintén netflixes, mint Robinsonék és legalább annyira elvont darab. Kellemetlen humornak is lehet nevezni, talán a legjobb hasonlat Sacha Baron Cohen Ali G és Borat kegyetlenkedései lennének. Amikor vannak beavatott emberek és ártatlan áldozatok, akiknek vicces a reakciójuk a főszereplők hülyeségére. Gondolkodtam, hogy csinálok külön kaland kategóriát, vagy anime kategóriát, de

a One Piece debütálásával alapvetően egy könnyed kaland-vígjátékba csöppenünk a Netflixen.

Mintha Jack Sparrow kalandjait kereszteztük volna egy egyedi japán fantasyvel. Egy jól felépített, családbarát, kedves kis sorozat. Mindenkinek csak ajánlani tudom, s talán kedvet kap valaki az animékhez is. Az első évados Pokerface (SkyShowtime-on) és Az afterparti (Apple TV+-on) hasonlóan indultak: híres készítők szerelemgyerekei. Előbbi egy nyomozós sorozat Rian Johnson tollából, míg utóbbi egy whodunit a szuper sikeres Christopher Miller–Phil Lord kettőstől. Mindkettő érdemes a figyelemre.

Sci-fi: a Mrs. Davis 1. évadja az HBO Maxon egy igazán szórakoztató abszurd darab, amihez hasonlót nagyon régen nem láthattunk. Aki valami különlegesre vágyik, bátran próbálkozzon vele. A siló bemutatkozó szezonja az Apple TV+-on a kötelező posztapokaliptikus disztópia stílusában készült könyvadaptáció. Annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Tudom, nem szép hasonlítgatás, de akik kedvelik az olyan young adult könyveket, mint Az éhezők viadala, vagy Az Útvesztő-sorozat, az kedvelni fogja ezt is.

Minőségben ezeknél azért fényévekkel jobb természetesen. Aztán az év egyik legjobb sci-fije, drámája és posztapokaliptikus túlélő sorozata: The Last of Us. Erről tudtuk, hogy nagyot fog szólni, de az HBO kitett magáért, és a The Last of Us lett minden idők legjobb videójáték-adaptációja. Nem éri meg kihagyni!

Horrorsorozatok tekintetében nem számolhatok be dömpingről, de ami volt, az nagyon ütött. Az Usher-Ház bukása (The Fall of the House of Usher) a Netflixen valami hihetetlen jó volt. Én személy szerint már kétszer láttam a premier óta a 8 részes minisorozatot. Ez Mike Flanagan utolsó netflixes projektje (szerződése volt előre meghatározott számú tartalomra) az Edgar Alan Poe történetekből szőtt fekete komédia, horrorelemekkel teletűzdelve.

Mike Flanagan egy korszakos zseni, és már most várom következő sorozatát, a The Life of Chuckot Tom Hiddlestonnal.

A Gen V nem igazi horror, inkább a The Boys spirituális folytatásának tekinthető tiniszuperhős-szatíra volt az Amazon Prime Videón. De akárcsak Az Usher-ház bukása, a Gen V is kiemelkedett kegyetlenségével és humorával a mezőnyből. Nem a fiatalabb korosztály a célközönség az Amazon stúdiójánál sem, korhatár tekintetében végképp nem.

Amiket még mindenképpen meg szerettem volna említeni így a cikkem végéhez közeledve, azok a dokumentumsorozatok. A Netflix tele van a true crime alapú doksikkal, amik nagyon jók, de hagynak egy kellemetlen „hangulatot” az emberben. Így ki szeretnék emelni három felemelő doksit, amelyek egy kicsit jobb hangulatban engedik el a nézőt. Ilyenek közül az első (igaz, kakukktojás, mert nem film, hanem sorozat, de mindenképpen meg akartam említeni) az Apple TV+-os Still: Michael J. Fox élete. Ez egy szép, kerek történet,

szinte búcsú a betegsége ellenére pozitív Michael J. Foxtól.

Aki kicsit is kedveli a színészt, annak kötelező darab. A netflixes Beckham-minisorozat sokak szemében csak focirajongóknak, azon belül is Manchester United-drukkereknek fontos széria. Pedig nem így van. Az egyik első igazi futballszupersztár életét követő sorozat egy igazi csemege lehet mindenkinek. Nem tudom, mennyire megjátszott, de kellően őszintének tűnik, és szintén felemelő doksi. Nem tudok elmenni a Disney+-on lassan harmadik évadjába belekezdő Welcome to Wrexham mellett sem. Ryan Reynolds és Rob McElhenney kalandja a brit futball csodálatos világában. A sztárok mókásak, a csapatukért megéri drukkolni, igazi Csipkerózsika-történet egy majdnem 160 éves walesi futballklubról.

Aki nem látta a kedvenc sorozatát a felsorolásban, az ne aggódjon, valószínűleg csak én felejtettem ki, mert annyi minden volt 2023-ban, hogy lehetetlen mindet követni. Nem beszéltem például a megszámlálhatatlan minőségi animékről sem, a cikk így is epikus hosszúságú lett.

2023 jó év volt, meglátjuk, 2024 mit hoz.

Van egy érzésem, hogy nem lesz olyan nagy a választék, mint idén volt, ezért érdemes lesz majd visszanyúlni egy-két említett darabhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: