SZEMPONT
A Rovatból

Akár európai színekben is repülhet majd a jövőben Kapu Tibor vagy egy másik magyar űrhajós

Kapu Tibor sikeresen landolt, de az program itt nem ér véget, és a mostani küldetés megnyitotta az utat újabb magyar űrutazások előtt - mondja Tamási Dávid, a SpaceJunkie szakértője, akivel az űrutazás legizgalmasabb pillanatait is végigvettük.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 16.



Több mint három hét után magyar idő szerint 11:32-kor visszatért a Földre a Crew Dragon „Grace” űrkapszula, fedélzetén négy emberrel, köztük Kapu Tiborral, a Hunor-program keretében kiképzett magyar kutatóűrhajóssal. A landolás a Csendes-óceánon történt, a kiszállás már a mentőhajó fedélzetére emelt járműből 12:19-kor kezdődött, Kapu utolsóként, 12:28-kor hagyta el a kapszulát.

Akinek lehetősége volt, élő közvetítésben követhette az eseményeket. Az egyik, talán leginformatívabb közbetítést a Spacejunkie csatorna nyújtotta, melynek munkatársával, Tamási Dáviddal beszélgettem, aki nemcsak azt mondta el, miért volt ez az egész történet mérföldkő a magyar űrkutatás szempontjából, hanem azt is, hogy mi jön most. Lesz-e folytatás? Lesznek-e, lehetnek-e következő magyar űrhajósok? Mi történt eddig és mi várható ezután?

– A tudományos program Kapu Tibornak két hétre volt beosztva, de végül csak hétfőn indultak vissza, nem a két hét leteltével. Mi volt ennek az oka?

– Először is fontos tisztázni: az a hír, miszerint a küldetés pontosan két hétig tart, valójában csak itthon terjedt el. A hivatalos dokumentumokban nagyjából két hetes időtartamot írtak elő, de soha nem volt kőbe vésve, hogy csütörtökön indulnak vissza. A tényleges ok az úgynevezett magas bétaszög fázis volt, ami évente kétszer fordul elő, 5-7 napig tart, és ilyenkor az űrállomást folyamatosan éri a napfény, nem kerül árnyékba. Ennek következményeként a felületek és rendszerek túlhevülhetnek, így

a NASA ilyenkor nem engedélyez sem indítást, sem dokkolást, sem leválást. Ez a fázis már akkor ismert volt, amikor Tiborék elindultak, csak nem kommunikálták hivatalosan.

Mi is sokszor megkaptuk ezt a kérdést, hogy „hogyhogy nem tudták előre?”. Ez nem igaz, természetesen pontosan tudták.

– Gondolom, ebbe a speciális időszakba azért csúsztak bele, mert az indulás is késett. Amikor már tudták, hogy tovább maradnak, akkor hozzányúltak a programjukhoz? Vagy az eredeti menetrendet tartották, és a plusz napokban extra munkát végeztek?

– A pontos napi beosztást nem ismerem, de valószínűleg tartották az eredeti ütemtervet, és a plusz időt kihasználták például kísérletek megismétlésére, további adatgyűjtésre, illetve az állandó személyzet munkájának segítésére. A Nemzetközi Űrállomáson minden perc értékes, így a személyzet örült is annak, hogy pár nappal tovább maradtak.

– Volt egy érdekes mozzanat, amiről szerintem érdemes beszélni: amikor az űrhajó már a vízen lebegett, nem azzal kezdődött a művelet, hogy rögtön kinyitották az ajtaját. Ma már egyébként is sztenderd eljárás, hogy először kiemelik a vízből, és csak ezután nyitják ki. Ez régen, például az Apollók esetében, még nem így történt. Még a vízen meg kellett bizonyosodniuk arról, hogy nem szivárognak-e bizonyos gázok. Ezek milyen gázok, és miért fontos, hogy ne szivárogjanak?

– A Crew Dragon saját hajtóművekkel rendelkezik, amelyek az űrbéli pozíciószabályozást szolgálják.

Ezek leggyakrabban hidrazinnal működnek, ami rendkívül mérgező, rákkeltő anyag. Ezért rendkívül fontos, hogy a visszatérés után a mentőcsapat először megbizonyosodjon arról, hogy semmilyen szivárgás nem történt, még minimális mértékben sem.

Ha bármilyen gáz szivárogna a hajtóművekből, a mentőcsapat nem közelíthetné meg a kapszulát, amíg a veszély el nem hárul.

– Hogyan ellenőrzik ezt? Speciális védőruhában dolgoznak? Mert a mostani éjszakai felvételeken ez nem volt jól kivehető.

– Természetesen ilyenkor védőruházatban közelítik meg a kapszulát. A vizsgálatot először vizuálisan végzik: a kapszula külső burkolatán, illetve a vízfelszínen keresnek szivárgásra utaló nyomokat, például az úszó hajtóanyag maradványait. Szerencsére a Crew Dragon esetében ez eddig szinte mindig rendben zajlott. Egyetlen esetben volt valamiféle gyanú, de még ott is inkább csak elővigyázatosságból ellenőriztek többször. Összességében a Dragon egy nagyon biztonságos jármű ebből a szempontból is.

– Az űrhajósok kiszálltak, de még mindig nem ért véget a küldetésük. Mikor tekinthető lezártnak az ő programjuk?

– Ma már nincsen karantén, hiszen nincs fertőzésveszély, ellentétben a korábbi korszakokkal. Már a mentőhajón is van orvosi személyzet, akik azonnal megvizsgálják őket. Jelenleg valószínűleg Los Angelesben tartózkodnak, de lehet, hogy már el is indultak Houston felé. A NASA minden személyzetet Houstonba szállít a visszatérés után, ahol részletesebb orvosi vizsgálatok következnek, hiszen a mentőhajón nem biztos, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre áll. Houstonban egy nagyobb orvosi csapat elvégzi a részletes kivizsgálást,

majd innen az űrhajósok útjai szétválnak, attól függően, hogy melyik szervezet küldte őket.

Tibor esetében ez úgy néz ki, hogy körülbelül két hetet még Houstonban tölt, ahol zajlik majd a rehabilitáció. A családja, többek között a szülei, már kint várják őt, tehát nem kell elszigetelve lennie. Cserényi Gyula, a tartalékos kutatóűrhajós is vele van.

Ezután következik még némi adminisztráció, a küldetés hivatalos lezárása, a papírmunkák elvégzése. Ez is eltarthat egy-két hétig. Ha ezek is lezajlanak, akkor várhatóan körülbelül egy hónapon belül Tibor már hazatérhet, feltehetően a családjával együtt.

– Ugorjunk vissza az Axiom-4 küldetés elejére. Kezdjük rögtön a starttal, amelyet hosszasan várnunk kellett. Mi volt a sorozatos csúszások oka?

– Minden közbejött, ami csak közbejöhetett. Már tavasszal kiderült egy probléma: az egyik ejtőernyő tárolórekeszében páralecsapódást észleltek, ezért az egész űrhajót cserélni kellett. A személyzet, akiknek azt a kapszulát eredetileg szánták, végül egy másik járművel ment fel, Tiborék pedig azzal, amelyet eredetileg nekik szántak volna. Ezután, közvetlenül az indítás előtt, a rakétánál is felfedeztek egy szivárgást, ez már egy korábbi repülés után is ismert volt, de a SpaceX egyik kötelező ellenőrző tesztje során újra előjött a probléma. Javítani kellett, szerencsére nem kellett teljes vizsgálatra visszavinni, viszont ez is halasztást okozott.

Ezek után a Nemzetközi Űrállomáson is volt egy szivárgás, ami már régóta fennáll, de éppen Tibiék indulása előtt átlépett egy biztonsági határértéket, és azt az orosz személyzetnek előbb ki kellett javítania. Ez különösen fontos volt, mert nem volt biztos, hogy az ISS levegőszűrő rendszere elbír ilyen körülmények között még négy új személyt. Ráadásul még az időjárás is közbeszólt. Szóval valóban igaz:

ami közbejöhetett, az közbe is jött. Ez lett a kereskedelmi űrrepülések történetének egyik leghosszabb halasztása,

majdnem egy hónapos csúszásról beszélünk.

– Igaz, hogy ezt a szivárgást végül az indiai kollégák vették észre, nem is a SpaceX szakemberei?

– Ez egy kicsit túlzó megfogalmazás az indiai fél részéről. Igen, mi is láttuk ezt a hírt, de valójában ez egy hosszabb ellenőrzési folyamat egyik pontja volt. Az összes partnernek mindig jóvá kell hagynia az indítás előtti lépéseket.

Az indiaiak valóban észrevettek valamit, de ez nem jelenti azt, hogy a SpaceX részéről ne vették volna észre ugyanezt.

Az a cikk, amely ezt állította, valószínűleg nem a teljes képet mutatta, inkább az indiai nézőpontot emelte ki, mintha ők mentették volna meg az indítást. Valójában túl kevés részlet ismert ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogyan is történt mindez. Én személy szerint nem hiszem, hogy ez pontosan így történt, de ez már az én véleményem.

– Évek óta figyelemmel kísérem a különböző űrjárművek indítását, akár személyzettel, akár anélkül, és úgy látom, hogy a halasztás szinte mindig benne van a pakliban. Ez annak köszönhető, hogy a hőskor tragédiái után sokkal óvatosabbak lettek az űrügynökségek?

– A korábbi sajnálatos balesetek mindenképpen hozzájárultak ahhoz, hogy ma jóval szigorúbb biztonsági követelményeknek kell megfelelni. Ma már nemcsak kétszer, hanem inkább háromszor is átgondolják, hogy elindítsanak-e egy járművet. Nem akarnak újabb tragédiákat. Sokkal több biztonsági protokoll létezik, mint például a holdraszállások idején. Olyannyira, hogy

a mai szabványok szerint valószínűleg már el sem indítanák azokat a járműveket, amikkel annak idején repültek.

– Én is elgondolkodtam azon, hogy egy Apolló űrhajóba, vagy a Holdkompba ma egyáltalán beengednének-e embereket… Amit viszont mindig figyeltem: az indítások időpontjai rendkívül pontosak. Vannak úgynevezett indítási ablakok, és ha akkor nincsenek meg a megfelelő körülmények, utána, napokat kell várni a következő lehetőségre. Mi ennek az oka?

– Ez elsősorban az űrállomás pályájával van összefüggésben. Nem mindegy, hogy éppen hol tartózkodik az ISS. Az amerikai és orosz indítások közötti különbség is abból adódik, hogy az oroszok kedvezőbb földrajzi helyzetben vannak, ők a kazahsztáni Bajkonurból indítanak, ami jobban illeszkedik az ISS pályájához. Az indítási ablakok ciklikusan ismétlődnek. Egy héten belül lehet három-négy nap, amikor az indítás ideális, aztán pár napig nem az. És

ezekben az időablakokban is csak néhány perc, vagy másodperc áll rendelkezésre. Például a Falcon 9 rakétát abban a másodpercben kell indítani, amikor az optimális pályaadatok adottak.

Ha akkor nem tudják indítani, akkor aznap már nincs lehetőség, csak a következő ablakban.

– Ezt mi is szépen láttuk, amikor az indulás után éjjel kimentünk a gyermekeimmel megnézni az égen, hogy az űrhajó és az ISS pontosan ugyanazon a vonalon követte egymást. Tökéletesen látszott, mennyire precíz volt az indulás.

– Igen, ez a pályamechanika és a földrajzi adottságok összehangolása. Nagyon látványos és nagyon precíz jelenség.

– Az utazásról és a dokkolásról viszonylag kevés szó esik, hiszen minden automatizált. Ha jól tudom, a Dragon űrhajóknál még soha nem kellett kézi beavatkozást végezni.

– Így van. Már az első tesztküldetés is teljesen automatikusan zajlott, és akkor sem volt szükség beavatkozásra. Természetesen a parancsnok és a pilóta bármikor közbeavatkozhat, ha szükséges, de eddig még nem volt rá példa. Az emelkedés és a visszatérés is teljesen automatizált.

– A parancsnok és a pilóta ilyenkor aktívan figyeli a műszereket, vagy inkább a földi irányítás követi az adatokat, és az űrhajósok csak utasként vannak jelen?

– A kritikus fázisokban, például indításkor vagy visszatéréskor, természetesen az űrhajósok is figyelik az adatokat, különösen a parancsnok és a pilóta. Ők a középső üléseken ülnek, és nekik van lehetőségük beavatkozni. A földi irányítás ugyanakkor folyamatos kapcsolatban van az űrhajóval, és

ha bármilyen probléma merülne fel, ők irányítják a beavatkozást. Ezért is tart hónapokig a kiképzés: hogy a legváratlanabb helyzetekben is tudják, mit kell tenniük.

– Farkas Bertalan űrrepülése óta 45 év telt el. Mi minden változott meg az elmúlt 45 évben az űrkutatásban és űrrepülésben? Az 1980-as év még szinte a hőskorszak végének számított, ugye?

– Igen. Farkas Bertalan 94.-ként jutott fel a világűrbe, Magyarország pedig a hetedik nemzetként. Kapu Tibor pedig most a 636. sorszámot kapta meg ezzel a repüléssel. Ahhoz képest, hogy mennyi idő eltelt, és még mindig csak valamivel több mint 600 ember járt a világűrben, ez egy nagyon alacsony szám, különösen a Föld lakosságának növekedéséhez viszonyítva. Ez mindenképp figyelemre méltó,

– Mi változott most?

– A legfontosabb talán az, hogy a kereskedelmi űrrepülés, elsősorban a SpaceX révén, jelentősen csökkentette az űrutazások költségét az újrahasználható rakéták bevezetésével. Ez az, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

Így most kisebb országok, mint például Magyarország vagy Lengyelország, ismét képesek űrhajóst küldeni az űrbe.

Ha továbbra is csak a nagy állami űrügynökségek végeznék ezeket a küldetéseket, szinte biztos, hogy erre az utazásra nem kerülhetett volna sor. Az Axiom-4 küldetés azért is különleges, mert a NASA-nak ebben nem volt kiemelt szerepe, persze a kiképzésben részt vettek, hiszen ők üzemeltetik a Nemzetközi Űrállomást, de a küldetés két magáncég közreműködésével valósult meg: a SpaceX biztosította a rakétát és az űrhajót, míg az Axiom Space a küldetés lebonyolítója volt. Velük szerződtünk, nem pedig a NASA-val vagy a SpaceX-szel. Ez önmagában is érdekes aspektusa ennek a repülésnek. Annyiban hasonlít a Farkas Bertalan-féle űrrepüléshez a mostani, hogy most is államilag finanszírozott program keretében küldtünk fel egy kutatóűrhajóst. Más a helyzet Charles Simonyi esetében, aki magyar származású amerikaiként járt az űrállomáson, viszont ő űrturistaként a saját pénzéből finanszírozta mindkét repülését 2007-ben és 2009-ben. A mostani küldetés viszont a HUNOR program keretében, állami finanszírozással valósult meg.

– Miért pont most?

– Egyrészt, ahogy említettem, most nyílt egy olyan lehetőség, hogy magáncégeken keresztül küldhettünk fel kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. Másrészt az ISS napjai, pontosabban évei, meg vannak számlálva. Jelenleg 2025-öt írunk, és az állomás üzemeltetését nagyjából 2030-ig tervezik. Egyáltalán nem mindegy, hogy a hátralévő években ki, mikor és milyen módon tud űrhajóst küldeni az űrállomásra.

Számos kísérletet csak a súlytalanság körülményei között lehet elvégezni, ezek pedig fontos szerepet játszanak a hosszú távú emberes űrrepülések előkészítésében.

Tibor például mikronövény-termesztéssel kapcsolatos kísérleteket végzett, amelyek célja, hogy kis helyen magas tápértékű növényeket lehessen előállítani, ez a klímaváltozás miatt a Földön is egyre fontosabbá válik. Emellett orvosbiológiai vizsgálatokat is végzett, amelyek eredményei a látásvizsgálatoktól a szemműtétekig számos földi alkalmazásban is hasznosíthatók lesznek. És azt is fontos látni, hogy az űripar robbanásszerű fejlődésen megy keresztül. Aki most nem lép be, az pár éven belül lemaradhat erről a „vonatról”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy most finanszírozza ezt a küldetést. Lehet, hogy az ISS hátralévő időszakában már nem is nyílik több ilyen alkalom, persze reméljük, hogy igen, de ezt a mostanit mindenképpen meg kellett ragadni.

– Ott is kell tudnunk maradni a nemzetközi űriparban? Mert ha ez csak egy egyszeri alkalom volt, hogy egy magyar kutatóűrhajós feljutott és dolgozhatott az ISS-en, akkor bár megtettünk valamit, de aztán megint nem leszünk jelen.

– Azzal, hogy Tibor visszatért, még nem zárult le a program. A kísérletek nagy részét most kell kiértékelni, elemezni, és ezek közül több olyan is van, amit korábban például még amerikaiak sem végeztek el az űrállomáson. Ezáltal azok a szervezetek, egyetemek és kutatócsoportok, akik ezeket a kísérleteket küldték fel, most nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is letették a névjegyüket.

Emellett olyan tapasztalatokra is szert tettek, amelyek a jövőben bármilyen másik űrállomás esetében is hasznosak lesznek, például hogy milyen követelményeknek kell megfelelni, milyen szabványok szerint lehet kísérleteket küldeni.

És ne felejtsük el, hogy kiképeztünk egy űrhajóst. Részben hazai, részben nemzetközi kiképzésen vett részt, és ez a folyamat önmagában is egyfajta validálása volt a magyar képzési rendszernek az Európai Űrügynökség (ESA) szemében. Így akár európai színekben is repülhet majd a jövőben Kapu Tibor, vagy akár egy másik, később kiképzett magyar űrhajós is.

– Ne feledkezzünk meg arról, hogy két kiképzett űrhajósunk van, csak egyikük repült most.

– Igen, Cserényi Gyula, mint tartalékos űrhajós, bármikor lehetőséget kaphat.

Neki van a legnagyobb esélye arra, hogy a következő repülést ő hajtsa végre.

Még ha nem is teljesen ugyanazt a kiképzést végezte el, mint Tibor, de nagyon hasonló programban vett részt.

– Ha jól tudom, a lengyel űrhajós az Európai Űrügynökség, az ESA űrhajósa volt. Ő ilyen szempontból másik ligában játszott. De például Cserényi Gyulának vagy Kapu Tibornak milyen esélyei vannak az ESA-nál dolgozni? Ha valaki az ESA űrhajósa lesz, akkor nem feltétlenül a saját nemzeti zászlaja alatt repül, hanem lehet, hogy egy nagyobb, európai projekt részeként. Ezt jól tudom?

– Igen, a lengyel űrhajós esetében is hangsúlyozták, hogy nemcsak a lengyel űrügynökség képviseletében, hanem az ESA képviseletében is repült. Magyarország is már tíz éve tagja az ESA-nak, tehát elvileg nálunk is megvan ez a lehetőség.

Most ebben a konkrét programban önállóan vettünk részt, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben ESA-színekben repüljön magyar űrhajós.

Tehát például előfordulhat, hogy Gyula a következő repülésén már nemcsak Magyarországot képviseli, hanem az ESA-t is. És mivel az ESA elfogadta a magyar kiképzési szabványokat, mi is átvettük az európai sztenderdeket, ez a kétirányú együttműködés már létrejött. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben már úgy is ki lehet képezni űrhajósokat Magyarországon, hogy azok megfeleljenek az ESA elvárásainak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk