HÍREK
A Rovatból

A nyugdíjasok több mint ötöde havi 120 ezer forintnál kevesebből él – itt vannak a legfrissebb adatok a hazai nyugdíjakról

Nagy különbségek vannak a nyugdíjellátásban Budapest és az ország többi része között. Jelenleg nagyjából az ország negyede nyudgíjas.


Közzétette legújabb nyugdíjjelentését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A Bankmonitor által is ismertetett adatok szerint 2024 első negyedévében Magyarországon 2 millió 423 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban – ez kevéssel több, mint az ország negyede.

  • Kétmillióan öregségi nyugdíjat,
  • 244 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást,
  • 99 ezren hozzátartozói nyugellátást,
  • 31 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást,
  • 52 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként.

Az adatokból az látszik, hogy az öregségi nyugdíjasok száma nem változott számottevően, de az ellátottak népességen belüli aránya kissé emelkedett. A fő ellátásként hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma 13 év alatt feleződött.

A portál fő adatai szerint

  • a legtöbben jelenleg 160–180 ezer forint közötti járadékot kapnak, miközben
  • a mediánnyugdíj (azaz a helyzeti középérték) 205 ezer forintra tehető,
  • az átlagnyugdíj pedig 231 ezer forint.
A nyugdíjasok 22,2 százaléka kevesebbet kap havi 120 ezer forintnál, míg a 300 ezer forint feletti járandóságúak aránya 18,9%.

Most először a KSH az 500 ezer forint fölötti tartományt is 2 részre bontotta, így kiderült, hogy az ellátottak alig 1 százaléka kap 600 ezer forintnál nagyobb összegű járadékot.

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 76 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,1 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.

Közel kétmillió 65 éves és annál idősebb ember élt. 91,5 százalékuknak öregségi nyugdíjat, 4,4 százalékuknak korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot folyósítottak belföldre fő ellátásként.

Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Tolna vármegyében volt. Külföldre 49 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2024 elején, ezek 74 százaléka öregségi nyugdíj volt.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg.

Az alacsony nyugdíjszinteken a nők vannak nagy többségben, míg a 400 ezer forint fölötti tartományban már közel 60% a férfiak aránya. (Holott az összes nyugdíjas közül csak 38% férfi.) A nők átlagos öregségi nyugdíja idén januárban 217 800 forint volt, a férfiaké 254 100 forint, azaz a nemek között 14 százalékos szakadék volt.

A KSH számítása szerint tavaly a nyugdíjak reálértéke 0,2 százalékkal emelkedett.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar hatóságok kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését
Megindult az eljárás az Európai Parlamentben a fideszes képviselő mentelmi jogána felfüggesztéséről. Ilyen esetekben a testület nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
F. O. - szmo.hu
2026. április 28.



Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.

Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

Az Európai Parlament ilyenkor nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, csupán arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.

Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.

A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.

Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint

„a Tisza Párt javára – egyébként példátlan módon – még egy sajtóterméket is betiltó bírónő, Mikus Zsuzsanna a Tisza Párt híve, ugyanis a Tisza Párt, tehát egy politikai párt applikációjához aktivistaként csatlakozott”.

Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.

Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.

„Deutsch Tamást természetesen nem azért jelentettem fel, amit a posztjában írt, (…) hanem azért, mert azt állította rólam, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter a bíró édesanyján keresztül elérte azt az ítéletet, azt a bírósági döntést, hogy betiltották annak az újságnak a különszámát” – írta, hozzátéve, hogy Deutsch ezzel őt és az eljáró bírót is bűncselekmény elkövetésével vádolta.

Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Mészáros-vagyonról és Hatvanpusztáról: „Kérdezzék meg a tulajdonosokat”
A Fidesz választmányi ülése előtt nyilatkozott a sajtónak Orbán Viktor, ahol a vagyonosodását firtató kérdéseket elhárította. A leköszönő miniszterelnök a Tisza Párt kampányát gyűlöletkeltőnek nevezte, és azt is mondta, még nem tudja, miből fog megélni.


Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülése előtt, a Polgárok Házánál a korábbiaktól eltérően hosszan nyilatkozott a sajtónak kedden. A leköszönő miniszterelnök arról beszélt, még nem gondolkodott azon, miből fog megélni a jövőben.

A Hatvanpusztát és Mészáros Lőrinc vagyonát firtató újságírói kérdésekre ennyit mondott: „kérdezzék meg a tulajdonosokat”.

A Tisza Párt kampányát „sikeres, hatékony és gyűlöletkeltőnek” minősítette, míg a Fideszét a szeretet kampányaként jellemezte. Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij alapított-e pártot, ahogy azt a Fidesz kommunikációja állította, kitérően csak annyit felelt: „várjuk meg a május 9-et” – írta a Telex.hu.

Miközben a Fidesz a választási vereséget elemezte, a pártok a parlament alakuló üléséről egyeztettek. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy nem szavazzák meg Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének. Erre reagálva a Fidesz-frakció leendő vezetője, Gulyás Gergely (A Fidesz-frakciót vezető Gulyás Gergely) közölte, hogy a párt Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelöli a tisztségre.

A Fidesz-választmányra érkező politikusok a felelősség kérdését is érintették.

Deutsch Tamás szerint „az a fideszes, aki a nyilvánosság előtt azt mondja, hogy nem hibázott, az téved”.

Kubatov Gábor pártigazgató úgy fogalmazott, a vereségben mindenkinek megvan a személyes felelőssége, de „hosszú történet lenne” elmondani, kinek mi. Radics Béla arról beszélt, egy „ütőképes csapat” áll majd össze a Fidesz-frakcióban.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, ahol a képviselők leteszik esküjüket, és megválasztják a parlament tisztségviselőit, köztük a házelnököt és az alelnökeiket.

Orbán Viktor a vagyonosodási kérdések elől kitért, noha a Mészáros-csoporttal kapcsolatos hírek a választás óta folyamatosan napirenden vannak. Közvetlenül az április 12-i eredmények után elérhetetlenné vált a cégcsoport weboldala, a napokban pedig Magyar Péter tett közzé egy levelet, amelyet állítása szerint a cégcsoporttól kapott. Mészáros Lőrinc neve évek óta a leggazdagabb magyarokat felsoroló listák élén szerepel.

(A keddi események jól mutatják a választás utáni új politikai helyzetet: a Fidesz az ellenzéki szerepre készülve a belső egységet és a megújulás szükségességét hangsúlyozza, míg a kétharmados többséggel rendelkező Tisza Párt már a parlamenti alakuló ülés előtt érvényesíti akaratát a kulcsfontosságú tisztségek elosztásában.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghátrált a Fidesz: Vitályost jelölik Szijjártó helyett az Országgyűlés alelnökének
Miután a Tisza Párt bejelentette, hogy nem szavazza meg Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének, a Fidesz Vitályos Esztert javasolta a posztra. Ezt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésének szünetében. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője jelezte, hogy Vitályos jelölése már elfogadható volt számukra is.


Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.

A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.

„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.

A Fidesz gyorsan reagált:

Gulyás Gergely az egyeztetés szünetében bejelentette, hogy Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelölik a pozícióra, aki szerinte mindenki számára elfogadható lesz.

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője az egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Vitályos jelölését el tudták fogadni. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legfőbb ellenvetésük Szijjártó jelölésével kapcsolatban, így válaszolt:

„Úgy gondolom, egy bukott kormánynak a bukott minisztere nem lehet méltó arra, hogy az Országgyűlés alelnöke legyen.”

Azt is hozzátette, hogy feltételezése szerint a Fidesz-frakció is úgy érezhette, hogy „vállalhatatlan ez a nevezés”, mert miután a Tisza jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan Szijjártó jelölése, azonnal elő tudtak állni egy új jelölttel.

Az pedig már korábban eldőlt, hogy

a Mi Hazánk ismét Dúró Dórát javasolja alelnöknek.

A kedd reggel 9-kor kezdődő megbeszélésen a Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton jogi igazgató és Császár Martin képviselte. A Fideszből Gulyás Gergely és Balla György, a KDNP-ből Rétvári Bence és Latorcai János, míg a Mi Hazánk Mozgalomból Toroczkai László, Novák Előd és Apáti István vett részt.

A múlt heti, második tárgyaláson a pártok már megállapodtak a bizottsági struktúráról: a korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottság áll fel. Ezek közül tizennégy vezetését a Tisza Párt kapja, a maradék hat elnöki pozíciót pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom osztja szét egymás között.

A Mi Hazánk már korábban jelezte, hogy több kulcspozíciót követel, a mai tárgyaláson pedig kiderült, hogy

megkaphatják a hagyományosan ellenzékinek számító nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét.

Hétfőn a Fidesz–KDNP is bejelentette frakcióinak névsorát; nem ül be a parlamentbe Orbán Viktor, Kövér László, Semjén Zsolt és Rogán Antal.

Az új Országgyűlés elnöke Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője lesz. Magyar Péter korábbi ígérete szerint az ellenzék a korábbi ciklusokhoz képest több alelnöki pozíciót kap: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is 1-1 helyhez juthat. A Mi Hazánk már korábban bejelentette, hogy ők ismét Dúró Dórát javasolják alelnöknek.

Hétfő este derült ki, hogy hiába egyeztek meg erről korábban a pártok, a köztársasági elnök által vezetett Szent Korona Testület nem engedélyezi, hogy az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez átvigyék a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe.

A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök támogatta a javaslatot, de a testület végül nem szavazta meg.

Az elnök ugyanakkor rámutatott, hogy az eskütételre az Országház kupolacsarnokában, a korona eredeti őrzési helyén méltó módon sor kerülhet.

Sulyok Tamás a Tisza Párt javaslatára május 9-e 10 órára hívta össze az alakuló ülést. Magyar Péter azt szeretné, hogy a hagyományokkal szakítva rögtön meg is válasszák miniszterelnöknek, hogy minél hamarabb felállhasson az új kormány. A Tisza Párt az alakuló ülés délutánjára ünnepi rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.


Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.

A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.

A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.

A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.

A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.

A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk