SZEMPONT

A diagnózis: nyirokrák. Kolléganőnk története bizonyítja, a kór legyőzhető

A rákellenes világnap alkalmából elővettük kollégánk történetét. A limfómás betegek háromnegyede korábban sosem hallott a betegségről - pedig ha időben felismerjük a tüneteket, nagy az esély a gyógyulásra.

Ganzler Orsolya írása - szmo.hu
2017. július 31.

„És hogyan vetted észre?” – a kérdés, amit leggyakrabban feltettek nekem, ha az elmúlt 12 évben valamilyen beszélgetés közben nem mellesleg kiderült, hogy nyirokrákom volt. Hodgkin-limfóma, igazából így hívják, de ez annyira nem köznapi elnevezés, hogy orvosi tanulmányok vagy személyes érintettség szükségeltetik hozzá, hogy az ember felkapja a fejét a betegség nevének hallatán. Rejtőzködő betegség – így is szokták emlegetni, mert észrevenni nem könnyű. Pedig ha időben elkapják, jól gyógyítható. Ezt bizonyítja az én történtem is.

Aztán rendszerint arról is mesélnem kellett, hogy milyen úton-módon kerültem én végül hematológus orvos elé – nem volt egyenes az út, főleg hogy akkoriban azt sem tudtam, van ilyen szakterület, hogy hematológia. Az orvos már gyanakodott, hogy talán nyirokrendszeri daganatom van, bár az Hodgkin-limfóma esetében tipikusnak vélt tüneteket nem észleltem. Na ezen a ponton szoktak a beszélgetőpartnerek megijedni, hogy talán nekik is lehet valami komoly bajuk, mert mintha nem stimmelne minden. Aztán ha bármekkora nyirokcsomó-duzzanatot észlelnek magukon, már hívnak is kétségbe esetten, hogy akkor ez most az-e, amire gondolnak. Pedig az se jó, ha átmegyünk hipochonderbe. Meg az sem, ha elnagyoljuk a problémákat.

De mire is kellene figyelni?

A Hodgkin-limfóma esetében a nyirokrendszerben alakul ki rosszindulatú daganat, amitől megnagyobbodott nyirokcsomó jelentkezhet a szervezetünkben. De mert a nyirokcsomóink nem csak akkor duzzadnak meg, ha rákos sejtek túlburjánzanak bennük, hanem például a testünkben zajló gyulladásos folyamatok, kutyaharapás vagy macskakarmolás miatt is, egy megnagyobbodott nyirokcsomó még nem jelent egyértelműen rákos megbetegedést. Úgy nevezett „B” tünetek segíthetnek eldönteni, hogy valóban Hodkgin-kórral állunk-e szemben: éjszakai izzadás, hirtelen fogyás, fáradékonyság, nem megmagyarázható allergiás bőrjelenségek, viszketés.

Nem minden tünet, ami annak látszik

Nem, amikor nyáron éjszaka is lazán 24 fok van, és nyitott ablaknál is nehezen tudsz elaludni, akkor az éjszakai izzadás nem számít betegségtünetnek. Amikor szinte facsarni lehet a pizsamádból a verejtéket, na akkor van baj – így definiálta egyszer az orvosom, mikor én is aggódva jeleztem neki, hogy mintha jobban megizzadnék éjszakánként. Ugyanígy nem tünet, ha életmódot váltva ledobtál pár kilót. A fáradékonyság meg már csak olyan, hogy bármikor ránk törhet, és sok más betegségnek is előjelzője lehet, úgyhogy legjobb egy általános kivizsgálásra bejelentkezni a háziorvosnál, ha tartósan ilyesmit észlelsz.

Hogyan dől el, hogy egy duzzadt nyirokcsomó rossz vagy jó?

Esetemben a betegség felfedezése egyáltalán nem volt tankönyvi példának beillő, sőt. De hát pont ezért is hívják rejtőzködő betegségnek a limfómát, mert nem olyan könnyű észrevenni. A megnagyobbodott nyirokcsomó mélyen elbújt a bal hónaljamban, kitapintani nem is lehetett. A fent említett „B” tüneteket nem produkáltam, a vérképem nem a legtökéletesebb volt, de azért annyira drámaian rossz se, hogy ne reménykedhessek abban, csak valami gyulladásról van szó. A bizonyossághoz további vizsgálatok kellettek, és egy műtét is, hogy a szövettan állapíthassa meg, mi is van pontosan abban a bizonyos rendellenesnek látszó nyirokcsomóban.

Na de 12 év alatt sokat változhatott az orvostudomány – megkérdeztem kezelőorvosomat, hogy mostanság hogyan jutnak el a diagnózisig, milyen új lehetőségek adottak.

„A limfómák diagnosztikájában ma is az első lépés, hogy akkor, ha felmerül a gyanú, eljussunk a megfelelő helyre, ahol érdemben foglalkoznak egy addig akár banálisnak tűnő eltéréssel” – mondja az aktuális helyzetről dr. Bátai Árpád, a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának részlegvezető főorvosa.

Dr. Bátai Árpád

„A diagnózist mostanra egyre részletesebb immunológiai és molekuláris genetikai vizsgálatok segítenek pontosítani, amelyek a modern, célzott terápiákhoz is iránymutatást adnak. A betegség kiterjedésének feltérképezésében az esetek többségében egyeduralkodóvá vált a PET CT, de számos esetben szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra (csontvelő vizsgálat, gyomor-bélrendszer eszközös vizsgálata). A diagnózis pontosítása mellett

ezek a vizsgálatok egyre nagyobb biztonsággal találják meg a rejtőzködő beteg sejteket is,

de hasonlóan egyre nagyobb biztonsággal képesek kizárni is a limfómát. Mindezekhez persze elengedhetetlen a megfelelő patológiai centrumokban történő szövettani feldolgozás és véleményezés, ahol a technikailag egyre bonyolultabb eljárásokat megfelelő szinten tudják végezni.”

Mi van, ha kiderül, hogy a daganat rosszindulatú?

Ha valaki, én tudom, mennyire idegőrlő a várakozás, mire megtudod, hogy mi is a leginkább pokolba kívánt vizsgálatod eredménye, és mekkora sokkot jelenthet, ha az orvosod nem várt híreket kell, hogy közöljön veled. Pontosan emlékszem, hogy egy hosszú hétvége után voltunk, 2005. március 16-a volt, szerda délután, amikor az akkor még működő Szabolcs utcai kórházban találkoztunk doktorommal, aki tárgyilagosan és empatikusan elmondta a tényeket: Hodkgin-limfómám van, ami nyirokrákot jelent, kemoterápiára lesz szükségem fél évig, de jó esélyem van rá, hogy meggyógyuljak.

Igen, ez az utóbbi a jó hír:

a Hodgkin-limfóma jól gyógyítható. Ha időben felfedezik a kórt, akár 80%-os is lehet a teljes gyógyulás esélye.

Ráadásul áttéteket sem képez – ellenben képes szétterjedni az egész nyirokáramban, ezért is fontos, hogy időben mindent megtegyenek a rákos sejtek kiirtásáért. Ha ez kemoterápiával lehetséges csak, akkor azzal.

Margaréta és Andi története

Andi fiatal édesanya, életének legnehezebb szakasza volt, amikor lányánál, az akkor még általános iskolás Margarétánál nyirokrákot fedeztek fel. Lánya mellett volt végig a kezelések alatt, és kész lett volna akár kopaszra borotválni a fejét, hogy ezzel is támogassa Margarétát – aki meggyógyult, azóta már az érettségin is túl van.

„Még ma is tisztán emlékszem arra, amikor Margaréta, a lányom, aki akkor volt tizenkét éves, egy megkeményedett csomót mutatott a nyakán. Akkor semmi rosszra nem gondoltam, megnyugtattam, hogy hétfőn megyünk vele orvoshoz.

Folyamatosan azt kérdezgettem magamtól, hogy: Mi van? Nem vigyáztam rá eléggé? Mitől kaphatta el? Aztán azon gyötrődtem, hogy mióta volt benne, és mi van, ha nem vesszük észre. És persze mint mindenkiben, felmerült bennem is a kérdés: miért pont Ő? Még mindig felvetődik bennem a kérdés: Kinek volt nehezebb? Nekem szülőként végignézni, ahogyan a gyerekemet tökreteszi a kezelés, vagy Margarétának megélni, hogy tizenévesen rákot diagnosztizálnak nála?

Sokat tanultam a történetünkből. Például azt, mennyire fontos odafigyelni a legkisebbnek tűnő problémára is. Az időben kezelt betegségek gyógyíthatóak. Igaz, ezt most határozottabban állítom, merthogy akkoriban mondhattak ilyet nekem, senkinek nem hittem el.”

Gyűlöljük-e a kemoterápiát?

Nemrég járta körbe a magyar médiát a hír, hogy egy ismert magyar énekesnő rákkal küzd és mivel a gyógyulására szeretne koncentrálni, egyelőre felhagy a zenéléssel. A közösségi médiában pedig a biztató és jobbulást kívánó kommentek mellett megjelentek a tuti tanácsok is: „Kemót ne engedd!”

Persze mindenki maga kell, hogy döntsön egy ilyen helyzetben, hogy hogyan tovább, de azért vegyük figyelembe: jelenleg sok esetben nincs bizonyítottan hatásosabb módszer a rák gyógyítására, mint a kemoterápia. Nem tudom azt írni, hogy szeressétek a kemót, mert megtapasztaltam, hogy valóban úgy gyógyít, hogy közben azt is pusztítja, ami jó. A rákos sejtek mellett a gyorsan osztódó sejtekre hajt ugyanis. A hajhagymákra, szőrökre, akár ivarsejtekre. Ezért a hajhullás, a hiányos szemöldök, az óvatosság a gyerekvállalással. És ezért a rosszullét, a hányinger és hányás, a legyengült immunrendszer, a gyakoribb gyulladások.

A Fifti-fifti cím filmben is visszatérő téma, hogy daganatos betegként meg kell küzdeni a hajhullással - is.

Nagyon vacak volt a kéthetente esedékes kezelések között megélni ilyen-olyan gyulladást, fertőzést, általános gyengeséget, és mégis újra apró elemenként összepakolni magam a következő alkalomra, hogy a lehető legjobb állapotban fogadhassam be a gyógyító mérgeket. Utáltam órákon át egy kórházi ágyban feküdni, infúzióval a karomban, olykor magas lázzal küzdve – de akkor is:

ez volt az, ami meggyógyított. Ez a terápia volt az, ami miatt ma már egészségesnek mondhatom magam.

Ráadásul – ahogy Bátai doktortól megtudtam – ma már vannak a terápiának enyhébb változatai is, bár általánosságban egyelőre az mondható, hogy a kemoterápia bizonyul a leghatásosabb ellenszernek a nyirokrákkal szemben:

„A limfómák első vonalbeli kezelésébe egyelőre kisebb mértékben törtek be az új, innovatív terápiás lehetőségek, köszönhetően az átlagosan igen jónak mondható hatékonyságnak. Jelentős változások vannak azonban az elsődleges terápiára nem reagáló betegek esetében. Az egyre szélesebb körben megismert, DNS vizsgálatokkal kimutatható sejtciklus szabályozási zavarok, daganatsejtre jellemző immunológiai tulajdonságok olyan új, célzottnak tekinthető terápiák kifejlesztéséhez vezettek és vezetnek jelenleg is, mely

a nehezen gyógyuló betegek számára is megsokszorozza a várható gyógyulás esélyét.

Remélhetőleg a hosszú távú tapasztalatok lehetővé teszik az új, sok esetben kevesebb klasszikus mellékhatással járó szerek első vonalbeli alkalmazását is, amellyel akár kemo-mentesen is lehetőség lesz egyes limfómák gyógyítására.”

Deni története

Deni egy vidéki városban él, amikor kiderült, hogy Hodgkin-limfómát találtak nála, nem egyszerű tortúra várt rá, mert minden kezelésért Budapestre kellett utaznia, majd a mellékhatásokat eltűrve haza. Az ő példája is azt mutatja, milyen fontos, hogy időben felfedezzék a betegséget. És egyben azt is, hogy egy ilyen komoly betegség miatt sem kell végleg feladni az aktív, sportos életmódot. A terápia alatt a kert körüli munkával edzette magát, a gyógyulása után azonban visszatért az edzőterembe a kettlebellhez.

"Első körben a háziorvosom félrediagnosztizálta a betegséget és ennek megfelelően félre is kezelte. Átmenetileg ugyan a tüneteim elmúltak, de az injekciós kezelés befejeztével visszatértek immáron jól látható és tapintható nyirokcsomók társaságában a jobb és bal hónaljban, kisebbek a nyakon. Később kiderült, hogy az ízületi gyulladásként diagnosztizált dudor a mellkasomon, a betegség központja volt, a maga tíz centiméteres kiterjedésével már a tüdőt is érintette.

A sokkot követően, mivel ezt nem akartuk elfogadni, futottunk még néhány felesleges kört, amikor is kizártunk néhány állatoktól összeszedhető betegséget, amik hasonló tüneteket produkálnak. Mindhiába. Jobban tettük volna, ha rögtön a hematológiára vesszük az irányt.

Amikor bekötötték az első infúziót megkönnyebbülést éreztem. Olyan hosszú idő telt el, míg eljutottunk a szövettannal igazolt diagnózisig, hogy úgy éreztem végre elindulhatok azon az úton, hogy meggyógyuljak. Egészen idáig csak szenvedtem a tünetektől és azt sem tudtam biztosan, mivel állok szemben. Állítom, hogy a gyógyulás kulcsa, hogy az ember megtalálja magában a legerősebb motivációt, amit csak össze tud hozni. Nekem ezen a téren nem kellett túlságosan messzire menni, elég volt a lányaimra gondolni. Magától értetődő volt, hogy akár ennél százszor többet is elviselnék, ha úgy hozná a sors."

Ami még a gyógyuláshoz elengedhetetlen

Egészen biztos vagyok benne, hogy a gyógyulásomhoz az is kellett, hogy mindvégig hittem benne, hogy újra egészséges leszek. Bíztam magamban, hogy végigcsinálom a kemoterápiának nevezett tortúrát, vagy ahogy csak akkoriban hívtam, bátorságpróbát, és bíztam az orvosomban is, hogy ő az, aki a legjobban tudja, mire van szükségem, mitől járunk a jó úton. Ha úgy indulok neki az egésznek, hogy már az elején felteszem a kezem, mintegy megadva magam, elfoglalom magam az önsajnálattal és szkeptikusan tekintek mindenre, amit a kórházban a gyógyulásom érdekében elém tárnak, akkor biztos, hogy sokkal nehezebb dolgom lett volna.

Amellett, hogy a beteg mindent megtesz a gyógyulásáért, sokat segíthet a környezete is. A család, a barátok, a munkatársak, mind hozzátehetnek apró építőkockákat a gyógyuláshoz. Nekem rengeteget jelentett, hogy anyukám minden egyes kezelésre elkísért a kórházba, hogy apukám örömében táncra perdült az utcán, mikor megtudta, hogy negatív az első kontroll eredménye, hogy voltak olyan barátaim, akik mindenféle mókákba és kalandokba bevonva igyekeztek feledtetni velem, hogy igazából épp egy daganatos betegség ellen küzdök.

Nem lep meg, hogy Bátai doktor is kiemeli: „A környezet szerepe nagyon meghatározó egy súlyos betegséggel érintett egyén számára: a betegség gyanújának a felmerülésétől a kemoterápiás kezelés végig viteléig

számos ponton következhetnek hullámvölgyek, amelyből egyedül nehéz kijutni, viszont baráti vagy családi segítséggel új erőt lehet meríteni.

A pszichés támogatás mellett fel kell hívni a figyelmet a fizikai támogatásra is, mely nem csupán a beteg kímélését jelenti, hanem tervezett aktivitás fenntartást, akár sportolást is magában foglalhat. Sokáig tabunak számított a kezelés alatti aktív mozgás, csökkentett intenzitású sportolás, ma már egyértelműek azok az eredmények, melyek szerint a rendszeresen mozgó betegeknek jobbak a gyógyulási esélyei és a hosszú távú életminősége is.”

12 évvel ezelőtt én is ráéreztem erre, és a kemoterápiás kezeléseim között, autodidakta módon tanulgattam a görkorcsolyázást esténként a rakparton. Vagy egyszerűen csak nagyobb sétákat is bevállaltam. Egy valami fontos: nem szabad túlterhelni magunkat, a kezelőorvosnak pedig tudnia kell róla, milyen fizikai aktivitásra szántuk rá magunkat – mert lehet, hogy van olyan sportolási forma is, ami kevésbé kompatibilis a kezelésekkel.

Mi kell ahhoz, hogy jól vedd az akadályokat?

1. Nem szabad összeomlani. A rák-diagnózis nem az a hír, amit vársz. De minden gödörből ki lehet mászni, ebből is. És sokkal egyszerűbb lesz, ha higgadtan, elszántan, bizakodóan vágsz neki a küzdelemnek – mert küzdés lesz, ez elég valószínű.

2. Bízz az orvosodban. Ha valamiért nincs meg az összhang, akkor akár keress másik gyógyítót. De fontos, hogy el tudd hinni a kezelőorvosodnak, hogy ő az, aki kihozhat a rákból. Márpedig az orvosok képesek ilyen mutatványokra.

3. Merj kérdezni. Az orvosodtól, a nővérektől, a dietetikustól, a pszichológustól – olyan szakembertől, aki a gyógyulásodat segítheti. Ilyenkor nincsenek buta kérdések. Kell, hogy úgy érezd, képben vagy, és akik körülvesznek, értenek a dolgukhoz.

4. De ne higgy el mindent, amit másoktól hallasz. Nincs két egyforma eset. A te helyzeted biztosan egészen más, mint a betegtársadé, vagy valamelyik Google-lal megtalált bloggeré. Attól, hogy neki küzdelmesebb volt két kezelés között, még nem biztos, hogy ez nálad is úgy lesz. A gyógyszerekre sem egyformán reagál a szervezetetek. És nagy valószínűséggel a betegség lefolyása is eltérő.

5. Tedd azt, amihez kedved van – amennyiben az orvosod is áldását adja rá. Én a kezelések ideje alatt jártam Koppenhágában, munka ügyben, és Galyatetőn, csak úgy, pihenni. De nem hagytam ki a Sziget Fesztivált sem, csak óvatos üzemmódban próbáltam fesztiválozni.

6. Keress valami olyan elfoglaltságot, amit mindig is ki akartál próbálni, de halogattad, most viszont klasszul elmélyedhetsz benne. Lehet ez salsatanfolyam vagy rajztanulás is, a lényeg, hogy úgy érezd, örömet jelent és értelme van. Én ekkor vettem görkorcsolyát, kerestem egy énektanárt, és elkezdtem naplót írni.

7. A csodaszerekkel csak óvatosan! Tudom, hogy naponta legalább ketten ajánlanak a figyelmedbe egy újabb tuti készítményt, ami a szomszéd unokanővérének teljesen bevált, de ugye te sem akarod minden pénzed táplálék-kiegészítőkre és csodagyógyítókra költeni? Ha elkötelezted magad a hagyományos terápia mellett, és miért ne tetted volna, hiszen bizonyítottan ez lehet számodra a legjobb megoldás, akkor mindenképpen konzultálj a kezelőorvosoddal arról, hogy milyen plusz készítményeket alkalmaznál még a gyógyulásod érdekében. Mert az is előfordulhat, hogy például a drasztikusan megnövelt C-vitamin bevitel befolyásolja a kezelésed során kapott szerek felszívódását, és így több kárt teszel vele, mint amennyi hasznot remélhetsz.

8. Sírj, nevess, engedj utat az érzelmeidnek.

9. Mondd el a családodnak és a barátaidnak, hogyan tudnak segíteni neked. Ez a helyzet egészen biztosan őket is megviseli, szeretnének helyt állni benne, de talán nem tudják, mi a legjobb neked. Ha arra vágysz, hogy naponta érdeklődjenek a hogylétedről, jelezd nekik, és ők megteszik, mert szeretnek. Ha nem szívesen beszélnél a betegségedről és a kezelésről, mert szeretnél csak annyit foglalkozni a témával, amennyit muszáj, akkor mondd el nekik ezt.

10. Ha úgy érzed, hogy erőt meríthetsz mások példájából, keress olyanokat, akik bátorítást adhatnak. Egyre többen vezetnek blogot gyógyulásuk történetéről, de találhatsz olyan alapítványokat, betegszervezeteket is az interneten, akik épp a daganatos beteg segítése érdekében jöttek létre.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nyomkövetővel hazaengedték a kannibált, pedig többször büntették erőszakért

Bűnügyi felügyelet alá helyezte a bíróság azt a férfit, aki a gyanú szerint emberi testrészeket fogyasztott, így nyomkövetővel a lábán otthonában tartózkodhat. Az ügyészség fellebbezett.

KÉK HÍREK

NKA-botrány: Őrizetbe vették Bús Balázst és további öt embert, hűtlen kezelés gyanújával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hat embert vett őrizetbe a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak ügyében. Az érintettek a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

KULT

A minőségi sorozatkészítés már rég nem az HBO, hanem az Apple égisze alatt virágzik – Indult a meglepően furcsa Sugar második évada

Az első évad végén a Sugar húzott egy olyat, amelyen a nézők egy része még mindig nem tette túl magát. Most itt a folytatás, és a sorozat úgy tesz, mintha minden rendben lenne. Colin Farrell ismét remek, a noir hangulat továbbra is fantasztikus. Csak az a kérdés, hogy sikerül-e végre értelmet adni annak a bizonyos nagy fordulatnak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Horrorház” - Körbejárta a világsajtót budapesti kannibál esete

Az egész világon arról a II. kerületi beteggondozóról cikkeznek, aki beismerte, előfordult, hogy az otthonában gyűjtött emberi maradványokból evett. Sajtószemle.

KÉK HÍREK

Elfogták a Pride-zászlók Dunába dobálóját, 58 éves mogyoródi férfi a tettes

Hétfőn este mogyoródi otthonában fogták el azt az 58 éves férfit, aki a gyanú szerint a Dunába dobta a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. A gyanúsított beismerte a rongálást.

BUDAPEST

Képgaléria: Ilyen csodálatos az Országház kupolája és lépcsőháza – ritka lehetőséget kapott egy fotós

Harcz Balázs Dániel sorra járja hazánk gyönyörű épületeit, hogy megmutassa, milyen szépségeket rejtenek. Nagy kedvencei a folyosók, belső terek, kupolák, a finom részletek. Most a Parlament néhány különlegességét mutatja meg.

SZEMPONT

Magyar Péter: Nem fogják Rogán Antal vagy Orbán Viktor helyett elvinni a balhét az alacsonyabb szinten lévők

A miniszterelnök szerint a Tisztítótűz-művelet során az alacsonyabb szinten érintettek nem fogják a vezetők helyett vállalni a felelősséget. Úgy véli, ezek az emberek vádalkut köthetnek, mert nem akarnak börtönbe menni Orbán Viktor, Rogán Antal vagy Mészáros Lőrinc helyett.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 23.

Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

„Egészen elképesztő, hogy bárhova nyúlunk, a lopás minősített esete látszik” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

„És ez bejött. Az lehet, hogy én sem gondoltam, hogy ennyire gyorsan, hogy mindent csapot-papot hátrahagyva elmenekülnek” – jelentette ki.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

„Most a partvonalról, Facebook-posztokban üzenget. Olyan, mint a kisrác, aki hátulról dobál egy kavicsot a vízbe és próbálja húzogatni a ruháját az előtte állónak. Ez nem fair és nem is férfias, de hát ez az ő dolga”

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

„Lehet azt mondani Ruff Bálintra, hogy ő az élő lelkiismerete a Tisza-kormánynak” – fogalmazott.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

„Én magam elvárom, miniszterelnökként is, hogy tartson ellent.” – hangsúlyozta.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

„Nyilván Polt Péter nem maradhat az Alkotmánybíróság tagja, ő egy annyira emblematikus alakja ennek a maffiának mindenféle szempontból, hogy ő viszont nem maradhatott” – jelentette ki.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

„Ők nem fogják elvinni a balhét szerintem. Se Rogán Antal helyett, se Orbán Viktor helyett, se Kubatov Gábor helyett, se Lázár helyett, se Szijjártó helyett” – mondta.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

„Meg fog oldódni, rövidesen el fogja fogadni a parlament az új jogszabályi keretet, azzal távozni fog a közmédia vezetése, távozni fog a többi a többi báb a médiatanácsból” – ígérte.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

A teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter: A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése

A miniszterelnök röviden megüzente, mi a célja a hétfőn bejelentett jogi, politikai és gazdasági akciójuknak. Azt ígérte, felszámolják „a magyar Cosa Nostrát”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Budapesti kannibál: újabb sokkoló részletek derültek ki a kórházi beteghordozóról

A legfrissebb információk szerint a gyanúsított evett is az emberi testrészekből. Csak erős idegzetűeknek!

KÉK HÍREK

Pénzért vehették előre a várólistán a térdműtétre váró pácienst, elítéltek két kórházi vezetőt Miskolcon

A bíróság vesztegetés elfogadása miatt ítélt el első fokon két miskolci orvost, akik összesen ötszázezer forintot kaptak. Az viszont nem bizonyított, hogy a pénzért cserébe előrébb hozták volna a térdműtétet.

KÉK HÍREK

Fotókon a budapesti kannibál otthona: bőröndben tárolt csontok, agy és arcbőr is előkerült a házkutatás során

A 30 éves férfi ételeket készített az általa gyűjtött emberi maradványokból és meg is ette azokat. Részben a munkahelyén, egy fővárosi kórházban juthatott hozzá a testrészekhez.

SZEMPONT

Korrupciókutató: Ha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége

A társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt a korábbi, sikertelen elszámoltatási kísérletek után Jancsics Dávid szerint. Azt mondja, a Tisza Pártnak el kell kerülnie ezt a csapdát, mert a választók gyors és látványos eredményeket várnak.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 23.

Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

„Szerintem ezektől az emberektől minél előbb meg kellene válni akár az osztályvezetők szintjéig, mert nem lehet az államot felépíteni azokkal, akik részesei voltak a lebontásának” – jelentette ki a kutató.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez szerinte nagyjából így szólt: „oké, látjuk, hogy korruptak vagytok, elképesztő luxusban éltek, de cserébe mi is kapunk valamit, állásbiztonságot, támogatott hiteleket, gazdasági növekedést, és, amíg úgy-ahogy jól érezzük magunkat, addig ezt elnézzük nektek.”

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

„hogyha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, akkor brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége.”

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

„Én nem hiszek abban, hogy majd létrehozunk egy szuperhivatalt, és azzal a korrupció problémája meg lesz oldva.”

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

Utóbbi lényege: „attól még, hogy nem te írtad alá a papírokat, viszont bizonyíthatóan része voltál a bűnelkövető szervezetnek, bizonyíthatóan előnyöd származott belőle, akkor bizony a tagja voltál és büntethető vagy.”

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Nem fogják Rogán Antal vagy Orbán Viktor helyett elvinni a balhét az alacsonyabb szinten lévők

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kigyulladt egy furgon az Astorián, hatalmas lángokkal égett az út közepén

Két járműtűzhöz is riasztották a fővárosi tűzoltókat kedden délelőtt. A reptéri úton lángoló autóból az utasok ki tudtak szállni, a belvárosban egy furgon égett.

KÉK HÍREK

Hangosan sírt, ezért celluxszal ragasztotta le az 5 éves kislány száját egy óvónő Gödöllő közelében

Az eset egy udvari veszekedéssel kezdődött, ami után a gyereket a társai csúfolni kezdték, ő pedig hangosan sírni kezdett. Az ügyészség szerint az óvónő magatartása veszélyeztette a kiskorú fejlődését.

KÉK HÍREK

Budapesti kannibál: emberi testrészekből főzött és evett egy kórházi beteghordozó

A 30 éves férfi a rendőrségi kihallgatásán beismerte, hogy a gyűjtött maradványokból ételeket készített és fogyasztott. A bíróság az ügy súlyossága miatt elrendelte a férfi bűnügyi felügyeletét.

SZEMPONT

„A forradalom nem egy elegáns dolog” – Bárándy Péter szerint nem lehet finomkodni a NER embereivel

A volt igazságügyi miniszter szerint a választás nem egyszerű kormányváltás, hanem egy forradalmi változás volt, ezért a közjogi méltóságok leváltásánál nem az elegancia a szempont. Szerinte Magyar Péterék még csak nem is a legradikálisabb megoldást választották.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 23.

A kormány elindította a Tisztítótűz-műveletet, benyújtotta a parlamentnek azt az Alaptörvény-módosítást és törvénycsomagot, amely létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és lehetővé teszi a kulcsfontosságú közjogi tisztségviselők, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását. Magyar Péter miniszterelnök szerint ezzel lezárul az „illiberális Orbán-korszak”

Egyszerű kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom zajlik Magyarországon? Mennyire tekinthetők jogállaminak azok a módszerek, amelyekkel a kulcspozíciókban lévő vezetőket távolítják el? Hogyan működhet az új Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, és miként lehet biztosítani a függetlenségét? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

— Az Amnesty International szerint Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz. Ön mit gondol erről, és általában azokról az eljárásmódokról, amiket a kormány nevében beterjesztettek? Mennyire nevezhetők ezek elegánsnak?

— Ez nem elegancia kérdése, hanem annak, hogy minek tekintjük az április 12-i választási eseményt. Egyszerű kormányváltásnak, rendszerváltásnak, vagy esetleg egy forradalmi változásnak? Ha forradalmi változásnak tekintem, akkor intézkedni kell a demokratikus állami működés visszaállítása iránt. És ez egyébként nem elegancia kérdése. A hetedik cikkhez írt részletes indoklás szerint: „A társadalom részéről a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését.” Ez a szöveg végre megjelenik az Alaptörvény-módosítás indokolásában, és tartalmában arra utal, hogy az alkotmányozó az április 12-i választás eredményét nem egyszerű kormányváltozásként, hanem rendszerváltásként értelmezi. Ha pedig rendszerváltozás, akkor az állami intézmények átalakítása szükséges, a közbizalom helyreállítása és a demokratikus működés biztosítása érdekében is.

Úgyhogy itt ne hivatkozzunk eleganciára. A forradalom nem egy elegáns dolog.

A forradalom egy konvenciókat, konvencionális szabályokat felborító társadalmi mozgás, amelyben az emberek kifejezik, hogy változtatni akarnak a társadalmi struktúrán, a vagyoni viszonyokon. Például azon, hogy ne az elsíbolt közvagyon birtokában alakuljon ki a sokszor emlegetett nemzeti középosztály, hanem a tehetség, az üzleti érzék és a vállalkozások valós működési modellje mentén, tehát nem pedig korrupció és lopás útján. Ezt is kinyilvánítják ilyenkor a társadalom tagjai, valamint azt is, hogy a kialakult jogrenden alapvetően változtatni akarnak. Például meg akarják változtatni, hogy a jövőben ne legyen rendeleti kormányzás. És azt akarják, hogy a stabilitásra, a hatalommegosztásra, az ellensúlyok rendszerére kialakított intézményrendszer valóságban is képes legyen működni. Ne az előző rendszer szolgálói által legyen megbénítva, ami meghiúsítaná egy valós alkotmányos működés létrejöttét. Azaz ne eleganciát keressünk, hanem abban foglaljunk állást, hogy ezt egy egyszerű, sima kormányváltásnak tekintjük, ahogy azt Hack Péter tekinti, vagy pedig úgy, ahogy azt a negyven-valahány jogászprofesszor által aláírt nyílt levél tartalmazza. Akkor egészen más eredményre jutunk.

— Korábban mintha említette volna, hogy önnek is vannak elképzelései, hogyan lehetne eltávolítani a Fidesz bebetonozott embereit. Ehhez hasonló eljárásokat vett számba, amikor erről gondolkodott?

— Az látszik, hogy ebben a 17. Alaptörvény-módosításban nem egy generális szabály mentén akarják a jelenlegi közjogi szereplők státuszát megszüntetni. Némi eltéréssel speciális szabályokat alkalmaznak az Alkotmánybíróság tagjaira és vezetőjére, mást a parlamenti képviselőkre, és megint mást a bírósági szervezet és a Kúria vezetésére.

Az látszik, hogy nem a legradikálisabb eljárást választották.

Például az Alkotmánybíróságnál a tényleges alkotmánybíráskodás visszaállítását nem úgy akarják elérni, hogy az Alkotmánybíróságot jelenlegi állapotában megszüntetik és újraépítik, hanem az életkori határ visszahozatalával. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének státuszában egy olyan kiút látszik kirajzolódni, hogy a bírói kezdeményezésre történő visszahívást is lehetővé tennének. A részletes szabályok ismeretének hiányában persze csak spekulálni lehet. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a bírák bizonyos százaléka, mondjuk kétharmada, dönthet úgy, hogy előterjeszt egy megszüntetés iránti indítványt. Amilyen megbecsültsége mondjuk a Kúria elnökének a bírák között van, ez a megoldás valószínűleg az ő státuszának megszűnéséhez vezethet. Az OBH elnökénél ezt nem tudom, azt a bírók döntik majd el, hogy fenntartják-e a bizalmat vele szemben.

A köztársasági elnök esetében az, hogy meg kell szüntetni a megbízatását, egyértelmű, mert a jelenlegi elnök olyan mértékben vesztette el a társadalmi megbecsültségét és azt a közbizalmat, ami egy ország első emberétől elvárható, hogy fenntarthatatlanná vált a pozíciójában.

A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére egy nagyon szimpla rendelkezést tervez a jogalkotó a záró rendelkezések között. Ha ezt elfogadják, egyszerűen kijelenti a jogalkotó, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a 17. Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon. Itt valóban nincs semmiféle indokolás, de ez jobb, mintha valamilyen hajánál fogva előrángatott, álságos okot találtak volna az elnöki megbízatás megszüntetésére.

A megfosztási eljárásra valóban lenne alap.

Például a rendeleti kormányzásra való áttérés, és annak hosszú éveken át tartó folytatása ellen sem emelte fel a szavát, pedig az a hatalommegosztáson nyugvó demokratikus állami működés egyenes és egyértelmű tagadása volt. De sorolhatnánk a kisebb hibákat is, mondjuk a gyermekvédelmi törvény körüli antidemokratikus, az egyenlőséget és az emberi méltóságot tagadó rendelkezéseknél sem emelte fel a szavát. De ezen kívül is, hosszan sorolhatnánk a mulasztásait.

— Nagyon kevés idő van a jogállami működés helyreállítására, miközben ilyen kacifántos manővereket kell végrehajtani. Ez egyfajta tojástánc, mert ha valami mégsem felel meg a jogállami kritériumoknak, a nemes cél ellenére is újabb kötelezettségszegési eljárást kaphatunk a nyakunkba. Talán ezért húzódott ilyen sokáig a törvények beterjesztése?

— Itt valóban lehetett volna egyértelműbben cselekedni. Például az első vagy a második parlamenti ülés során kellett volna ezeket a státuszokat megszüntetni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a győztes politikai hatalom ezt egy rendszerváltó, forradalmi változásként kezeli. Akkor kevesebbet kellene magyarázkodni.

Hogy a külföldi, uniós döntéshozó szervek miként fogják ezt megítélni, azt én nem tudom megmondani.

Nekik is állást kell foglalniuk abban, hogy egy kizárólagos hatalombirtoklásra alapított, rendeleti kormányzásban megnyilvánuló, nem demokratikus rendszert vált egy másik, amely a demokrácia intézményrendszerét és annak demokratikus működését akarja visszaépíteni, vagy ezt egyszerű kormányváltásként tekintjük, mint amilyen mondjuk Nagy-Britanniában lesz a miniszterelnök lemondása után. Ez utóbbi esetben ezek a megoldások valóban nem lennének megengedhetőek. Az előző kormányzat rendszernek tekintette az általa felépített rendet, ezt már akkor kimondta, amikor fülkeforradalomnak nevezte a 2010-es eseményeket, majd létrehozta a NER-t, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Ha pedig ezt rendszernek tekintjük (a Fidesz is annak tekintette), és most demokráciát akarunk, akkor ez bizony rendszerváltozás.

De hogy a teljes nyugalomban élő nyugat-európai döntéshozók ezt hogyan fogják kezelni, azt tényleg nem tudom megmondani. Ha lényeglátók, akkor a nyílt levelet aláíró jogászokkal fognak egyetérteni, és azokkal, akikhez nekem is szerencsém van tartozni, akik évek óta ezt mondjuk.

— Egy dolog kilóg a ma bejelentett csomagból: a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása. Van erre példa valahol? Vagy ezt is a jelenlegi helyzetre adott speciális válaszként kell értelmezni?

— Ez a tervezett szöveg ma született, így nem volt módom a világ összes alkotmányát áttekinteni. Tehát nem tudom, van-e erre példa. Azt a reakciót viszont értem, ami ebben is megnyilvánul, hogy a jogalkotó ezzel is kifejezésre akarja juttatni: nem tartja helyesnek a hatalomgyakorlás végeláthatatlanságát, korlátozatlanságát. Időben is limitálni kívánja, ugyanúgy, mint a miniszterelnöki státusz betölthetőségét. Ez is a jövőre vonatkozik, ami abban is kifejezést kap, hogy a 17. Alaptörvény-módosítást követő első országgyűlési választásokon kell ezt a szabályt figyelembe venni. Nem visszamenőlegesen.

— A javaslat másik lényeges része a Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, ami egy speciális szervnek tűnik. Nem egy nagy nyomozóhatóság, inkább egy koordináló szerv, amely összefogja a többi hatóság munkáját. Erről mit tud mondani?

— Én annak szurkoltam, hogy ne egy újabb nyomozószerv jöjjön létre, hanem egy ilyen koordinálószerv. A nyomozásokat meg kell hagyni az arra hivatott, abban gyakorlatot szerzett és megfelelő szabályrendszer alapján működő szervezeteknek. Úgy tűnik, ez itt így lesz, mert a szöveg szerint ez a szervezet az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként jár el. Aztán azt mondja, hogy a Hivatal jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben. Tehát nem azt mondja, hogy nyomoz, hanem hogy jogokat gyakorol. Hogy ez mi lesz, azt persze nem sejthetem, de ez a szövegezés sokkal szerencsésebb, mintha azt mondaná, hogy nyomoz.

Hogy hogyan fog megoszlani a vádképviselet az ügyészség és e hivatal között, azt a feltehetőleg kétharmados törvény fogja meghatározni.

Nyilván meg kell osztani valahogy. Valószínűleg ez a talán különleges ügyészségként eljáró hivatali részleg azokban az ügyekben fogja gyakorolni a vádképviseletet, amelyek az elmúlt rendszer korrupciós gyakorlatában gyökerező bűncselekmények tárgyában emelt vád esetén indulnak. Be fog kapcsolódni még egy ügyészi szerv, az Európai Ügyészség, amely pedig azokban az ügyekben jár majd el, ahol az Európai Unió pénzét magánosították meg nem engedett módon. Tehát a vád képviselete kissé szétterül, a vádmonopóliumot másként kell majd értelmeznünk. Ez működhet jól is. Ha nem lesznek átfedések, ha tisztán sikerül a három vádképviselő szervezet között a hatásköröket megosztani és elhatárolni, akkor működhet.

Ha az elhatárolás bizonytalan lesz, akkor nagy zavart fog okozni az igazságszolgáltatásban. De reméljük, ezt sikerrel meg lehet oldani.

Az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészségek párhuzamos működését azokban az országokban, amelyek már csatlakoztak, tudomásom szerint zavarmentesen oldották meg.

— Hogyan lehet biztosítani, hogy ez a hivatal ne váljon egy párt öklévé? Hogyan garantálható a függetlensége, hogy valóban minden ügyet kivizsgáljon, pártállástól függetlenül?

— Ha egy állam antidemokratikusan működik, egy ilyen szervezet biztos, hogy a párt öklévé válik. Ha demokratikusan működik, ha komolyan veszi a hatalommegosztás elvét, komolyan veszi, hogy ez a szervezet pártpolitikamentesen működik, és megfelelő szabályozást kap, akkor áldásos tevékenységet fejthet ki az elmúlt 16 év alatt eltulajdonított közvagyon visszaszerzésében. De ismétlem, mert nagyon fontosnak tartom: ez a teljes állami működés demokratizmusán múlik. Ha az állam a demokratikus működést választja, akkor megjósolható, hogy ez a furcsa nevű Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal funkcionálni fog, nem pedig diszfunkcionálni.

— Még egy utolsó gondolat: kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom? Végül is abban maradtunk, hogy ez egy rendszerváltás. Ez azt jelenti, hogy menet közben kell átépíteni az egészet, ami lassú folyamat. Magyar Péter is türelmet kért. Vajon a társadalomban most meglévő „kegyelmi állapot”, ez az „angyal szállt el felettünk”-érzés elég ideig kitart, hogy ezeket az intézményi változásokat végigvigyék?

— Az angyalszállás általában a forradalom jellemzője. Amit mi rendszerváltásnak hívunk, az valahol ennek a kategóriának a határain belül mozog. A forradalomnak nem az erőszak a szükségszerű eleme, bár rendszerint az, mert a társadalom ezzel fejezi ki, hogy tényleg elege van.

Lehet, hogy ennek az országnak ritkán van szerencséje, de most szerencsénk van, hogy a forradalmat a választás napján vívta meg ez a társadalom.

Ez volt az angyal elszállása, amikor egy szelíden megvalósított forradalmi változást igényel a társadalom. Hogy ez meddig tart? Ezt nagyon nehéz megjósolni, nem is az én kompetenciám. Inkább egy szociológust kellene megkérdezni. Én azt látom, hogy egyelőre még tart. Ha a tendenciákat sikerül úgy felrajzolni, hogy abból a választás előtti ígéretek teljesítésére való törekvés tükröződik, akkor ez a pillanat meghosszabbodhat. Ha a mozgások az ígéretek beváltásának tagadását rajzolják körül, akkor ez a pillanat meg fog rövidülni.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Sulyok Tamás július 20. körül már nem lesz köztársasági elnök

A miniszterelnök azt ígérte: igyekeznek majd gyorsan új köztársasági elnököt választani. Azt is elmondta, hogy szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is.