ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

9 dolog, amit ne tegyél meg a cicáddal!

9 éve indult az oldal, ahol a szerző gazdiknak segít a macskáik viselkedését megérteni, és sokszor meg is változtatni. Gyakran ad tanácsokat ahhoz, hogy mit csinálj gazdiként a cicáddal.
Pintér Attila írása a Szeretem a cicámat! blogon. Címkép: Pexels/David Yu - szmo.hu
2022. október 29.



"Az évezred eleje óta macskázom, több éve foglalkozom antiszociális macskák rehabilitációjával, sok menhelyi és utcacicát fogadtam már be. Ők félősek, stresszesek, szocializálni kell őket. Az így szerzett tapasztalataim osztom meg a blogon, és adok tanácsot cicagazdiknak kedvencük megismeréséhez és neveléséhez. Ha félős vagy éppen agresszív a cicád, az ágyadra pisil vagy nem fogadja el az új macskát, itt segítséget találsz!"

A macskákról sokan gondolják, hogy maguknak valók, vagy akár azt is, hogy nem szeretik az embert, pedig ez nem igaz, és akinek van cicája, ezt pontosan tudja. De mégis van pár olyan dolog, amit a cicák nem szeretnek, vagy nem jó nekik, ezek közül válogattam most ki a kilenc legfontosabbat.

1. Ne félj tőle, és ne haragudj rá!

Ez persze nem mindig könnyű. Főleg, ha megtámad vagy az ágyadra pisil, de ilyenkor inkább gondolj arra, hogy a cicád ezt nem gonoszságból csinálja, vagy mert utál téged. Az is téves, amikor „bosszúpisiről” beszéltek sokszor. A macskák ugyanis nem bosszúállóak, a bosszúállás kizárólag az emberekre jellemző. A legtöbbször éppen félelemből teszi ezeket a macska, mert nem érzi magát biztonságban az új helyén, vagy félti azt az új macskától, de lehet egy betegség is az oka. Ezért mindig próbálj rájönni a valódi okokra, változtass dolgokon, hogy a cicád jobban érezze magát, és figyeld a reakcióit! Javaslatokat találsz itt a blogon is, de kérdezhetsz is tőlem!

A félelem és a harag pedig azért is rossz irány, mert a macskád megérzi ezt, és ő is félni fog, ami csak ront az eddigi helyzeten is. Próbálj minél inkább nyugodt maradni. Főleg, ha a cicád félős.

2. Ne erőltesd rá az akaratod!

A macskák nagyon önállóak, és jobban szeretik azt csinálni, amihez kedvük van. Szemben a kutyákkal, akik kifejezetten szeretik, ha megmondják, mit kell csinálniuk (általánosságban persze, hiszen egyedenként mindkét fajban vannak kevésbé önállóak és önfejűek is). Ez nem jelenti azt, hogy nem tudod rávenni arra a cicádat arra, amit te szeretnél, csak nem parancsszóra fog ez menni. Egy macska figyelmét először fel kell kelteni, azért barátságossá vagy érdekessé kell tenni a dolgot, és ha tetszik neki, akkor hamarosan igényelni is fogja a tevékenységet. Ez lehet a közös játék (amit szintén érdemes jól csinálnod), simogatás, de akár aggility vagy az, hogy ne menjen fel a konyhapultra. Ezeket el lehet érni kitartással és következetességgel, és persze azzal, hogy figyelembe veszed a cicád igényeit.

Fotó: Pexels/Wojciech Kumpicki

De kérlek, hogy ne „mássz rá” a macskádra, ne kapkodd fel, ne szorítsd erősen magadhoz, akkor sem, ha nagyon szereted, mert ezt ő valószínűleg nem szereti, maximum elviseli. Itt is persze vannak olyan cicák, akik igénylik az ölelgetést, de a bárhol rátörő embereket még ők sem kedvelik. Vedd tehát figyelembe, mi jó a cicádnak, és másoknak se engedd - pl. ismerős gyerekeknek -, hogy abuzálják a macskád!

3. Ne büntesd!

Régebbi kutyakiképzési elvek szerint fegyelmezni kell a kutyát, és meg kell büntetni, ha rosszat csinál. Manapság viszont az új képzési elv az, hogy nem szabad a kutyát sem büntetni, mert rossz élményei lesznek velünk, félni fog tőlünk, ezért csak pozitív megerősítést használnak a kutyatrénerek is: jutalomfalattal, dicsérettel, simogatással vagy játékkal jutalmazzák az elvárt viselkedést. A macskákra ez hatványozottabban igaz: sose büntesd, de mindig jutalmazd!

Sokan szeretitek használni a vízspriccelőt, ha felmegy például a konyhaasztalra, vagy kiabáltok vele, ha almon kívül pisil, de az is előfordul, hogy fizikailag bántalmazza a gazdi, ha rosszat csinált a cicája. Ezek a módszerek nem vezetnek eredményre. Sőt, csak rosszabb irányba terelik a dolgokat, a macska ugyanis félni fog tőlünk. Emellett az is baj ezekkel, hogy csak akkor tudjuk csinálni, ha ott vagyunk, és ha nem, akkor a macska úgyis megteszi a tiltott dolgot. Ezért inkább a fentieket mellőzzük. Büntetés helyett más technikákat próbáljunk ki a konyhapult macskátlanítására, vagy az almon kívül pisilésre is.

4. Ne engedd kóborolni!

A magad, a macskád, a többi állat és ember érdekében se, és ne csak azért, mert a törvény is arra kötelez, hogy a saját állatodat a saját ingatlanodon belül tartsd!

A kijárós cicák élete minden nap veszélynek van kitéve. Elkaphatnak egy halálos macskabetegséget, elütheti őket egy autó, megtámadhatja őket egy kutya és a macskagyűlölő emberek is bánthatják.

Fotó: Pexels/Kate

Emellett a macskák rengeteg madarat megölnek csak szórakozásból. Sokkal többet, mint amennyire akkor is szükségük lenne, ha nem kapnának tőled enni, és mivel ráadásul nem a fauna részei, nagyon sokat ártanak az élővilágnak. Valamint nem, a macskák nem attól boldogok, ha kijárnak, hanem ha foglalkoznak velük, megfelelő életteret biztosítanak nekik, nem csak hagyják, hogy elfoglalja magát a szabadban. Kicsit olyan ez, mintha a szülő minden reggel kizavarná a gyerekét az utcára, hogy foglalja el magát, de sose játszik vele, viszi el egy moziba vagy olvas neki.

Legyél felelős macskatartó, és tartsd bent a cicádat! Építsd macskakifutót vagy tedd macskabiztossá a kerítésed, de a házban is tarthatod, rengeteg lehetőség van arra, hogy a cicád biztonságban legyen, és emellett boldog is!

5. Ne szabadulj meg tőle!

Ha felnő és már nem olyan cuki, mint kölyökként volt, ha szétkarmolta a kanapét vagy az ágyadra pisilt, ha öreg és beteg lett, ne tedd ki az utcára vagy add le egy menhelyre, mint egy megunt tárgyat! Attól kezdve, hogy befogadtad, felelősséggel tartozol érte, nemcsak akkor, amikor örömet okoz, hanem akkor is, amikor gond van vele, időt kell rá szánni vagy pénzbe kerül. Ő bízik benned, ne okozz neki csalódást!

6. Ne hagyd ki az állatorvosi vizsgálatokat!

Nemcsak a rendszeres orvosi vizsgálatokra gondolok, hanem arra is, ha beteg lesz a cicád vagy furcsa lesz a viselkedése. Ne hagyd, hogy szenvedjen, ne a közösségi felületeken kérdezz meg ismeretleneket, hogy mit csinálj, mert a kamillatea nem jó mindenre is, és az orvosok nem szoktak kommentekben meggyógyítani senkit. Vidd orvoshoz a cicádat, ha nem tudod, mi baja! Ezt megelőzendő pedig évente iktass be egy állatorvosi vizsgálatot, főleg, ha a cicád már elmúlt 7 éves.

7. Ne adj tejet neki!

Persze, minden cica szereti a tejet, joghurtot, de a fagylatot is. Mégse adj nekik! A fagyállót is szívesen megisszák a macskák, és még sem adsz a cicádnak, ugye? Csak azért, mert szereti, nem biztos, hogy az jó is neki!

Fotó: Pexels/Emrah AYVALI

A felnőtt macskák ugyanis mind laktózérzékenyek, és hasmenésük lesz a tejtől, ami szélsőséges esetben kiszáradást is okozhat. A friss, tiszta vízen kívül nincs szükségük más folyadékra, ha pedig a cicád keveset iszik, próbáld máshogyan ezt pótolni.

8. Ne távolíttasd el a karmait!

A „karomtalanítás” vagy „karomeltávolítás” szerencsére hazánkban nem divat, de azért néha lehet vele találkozni, és vannak országok, ahol kifejezetten sokszor alkalmazzák. Annak ellenére, hogy állatkínzás, hiszen gyakorlatilag megcsonkítják ilyenkor a macskát. A műtéti eljárás során ugyanis véglegesen eltávolítják annak karmait.

Ennek oka az, hogy így a macska nem tud kárt tenni a bútorokban – karmokkal legalább is. Sok esetben viszont a beavatkozás után a macska nem használja többet az almot, mert a megszokott kaparás fájdalmas neki, ezért inkább a kanapét vagy ágyat választja.

A rosszul elvégzett műtétek ráadásul egész életén át tartó fájdalmat okozhatnak a mancsokban vagy a hátban. Le is sántulhat vagy elkaphat valamilyen fertőzést a cica a műtét után. De egy sor viselkedési változást is eredményezhet: agresszívabb lehet a cica a fájdalom miatt, vagy mert tudatában van annak, hogy nem képes megvédeni magát egy konfliktus során. De a macskák számára fontos kaparás elmaradása is személyiségbeli változásokat okozhat, hiszen így kevésbé érezheti biztonságban magát.

Fotó: Pexels/Cats Coming

Ezért inkább rendszeresen vágd le a karmait, vagy vidd állatorvoshoz, aki segít ebben, és tegyél a lakásba több helyre kaparófelületeket, amik „hirdetőoszlopok” a cicák számára. A legjobb, ha olyan helyre és olyan anyagból és olyan állásba teszed ezeket, ahol, amit és ahogyan kapar a cicád.

9. Ne vidd el nyaralni!

A macskák territoriális állatok, ezért a saját, megszokott területükön érzik jól magukat. Fokozottan igaz ez azokra a cicákra, akik kölyökkoruk óta egy helyen éltek, és nem voltak nagy változások az életükben. Egy ilyen cicának óriási stressz, ha elviszed 1-2 hétre egy idegen helyre, és mire megszokja, már jöttök is vissza. Egy ilyen „kaland” után előfordul, hogy elveszti a cica a szobatisztaságát vagy más módon akarja a területét megjelölni. Ennél sokkal jobb megoldás, ha a cica otthon marad, és egy szomszéd, rokon, ismerős vagy cicaszitter minden nap elmegy hozzá.

Természetesen vannak nagy utazó cicák is, de nem ez a jellemző, és most is az a legfontosabb, hogy ismerd a cicádat: mit szeret és mit nem.

Te mit tartasz be a fentiekből, vagy mit nem? Írd le kommentben! Hamarosan lesz folytatása a fentieknek, amikor azt fogom leírni, mik azok, amiket mindenképpen tegyél meg a cicáddal.

Hasznos tippek a blogban macskatartóknak, képes naplók "macskaszocializálásról". Ha pedig gondod van a cicád viselkedésével, félős, agresszív vagy az ágyadra pisil, olvasd el a blogot, vagy tedd fel a kérdésed! Támogatni pedig a Patreonon kersztül tudod az oldalt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk