hirdetés

FELFEDEZŐ
A Rovatból
hirdetés

10 tonnányi hullajtott agancsból készült szobor is lesz a Vadászati és Természeti Világkiállításon

A Totem című műalkotás 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, és egy bőgő szarvasbikafejet ábrázol. Emellett lesz fából készült kutya és csodaszarvas is.

Link másolása

hirdetés

Monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja majd a Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatóit; a Totem nevű alkotást szombatra virradóra szállították el Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből az esemény központi helyszínére, a Hungexpóra.

Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 4. között rendezik Budapesten és az ország több helyszínén.

A 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére.

A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak - hangsúlyozta Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében.

Hozzátette, hogy

öt tonna agancs állami erdőgazdaságokból származik, a többi részét pedig felajánlásokból vadásztársaságok gyűjtötték össze. Elmondta azt is, hogy a Hungexpo területén hat csarnokban állandó kiállítások, két csarnokban pedig kereskedelmi kiállítások várják majd a látogatókat.

Szőke Gábor Miklós kiemelte, hogy csapatával több mint egy éve dolgoznak a szobron, amelyen az ember és természet kapcsolata organikusan jelenik meg. A mű a Totem címet kapta, amellyel a művész magyar identitást meghatározó csodaszarvas-legendához nyúlt vissza.

hirdetés

"Soha nem dolgoztam még olyan anyaggal, amelyből nincs két egyforma a világon. Itt minden egyes agancs önálló műalkotás, amelynek meg kellett találni a megfelelő helyét" - hangsúlyozta, kiemelve, a szobor az ország egész területén fellelhető állatok agancsaiból épül fel, amelyeket erős acélszerkezetre rögzítettek. Nagy munkával járt a váz statikai megtervezése és kivitelezése, a rozsdamentes acélszerkezetet saját maguk gyártottak le, mintegy ötvenen dolgoztak a szobor létrehozásában.

Az alkotást szombatra virradóra rendőri felvezetéssel szállították a Hungexpóra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
FELFEDEZŐ

A valóságban is megrendezik a Squid Game-et, már lehet rá jelentkezni az Egyesült Királyságban

A verseny abban is hasonlítani fog a sorozatbelihez, hogy maguk a játékosok sem tudják majd, hol zajlik az esemény, autóbusszal szállítják őket egy távoli helyszínre.

Link másolása

hirdetés

A Squid Game (magyarul 'Nyerd meg az életed') című, dél-koreai sorozat rövid idő alatt a Netflix legnézettebb sorozata lett.

A sorozatban súlyosan eladósodott emberek szerepelnek, akik egy játékban vesznek részt, amelynek fődíját csak egyikük nyerheti el. A sorozat cselekménye dél-koreai gyermekjátékokra épül, amik hamar népszerűek lettek a különböző közösségi oldalakon.

Az Egyesült Királyságban pedig már meg is hirdették, hogy a sorozat alapján valódi versenyt tartanak, amire várják a jelentkezőket

- írja az indy100.

A sorozathoz hasonlóan ezen a versenyen is pénzdíjat nyerhet a győztes, bár a sorozatban látottakhoz képest egy jóval szerényebb, 215 ezer forintnak megfelelő összeget.

A szabályok betartását biztonsági személyzet is biztosítja majd, bár az nem világos, hogy ők is ugyanolyan kísérteties öltözéket viselnek-e majd, mint a sorozatban.

hirdetés
A verseny abban is hasonlítani fog a sorozatbelihez, hogy maguk a játékosok sem tudják, hol zajlik az esemény. A szervezők szerint egy autóbusz fogja felvenni a játékosokat egy északnyugat-angliai találkozóhelyről, ahonnan aztán egy távoli helyszínre viszik őket.

A játék egyik szervezője úgy fogalmazott:

"Szeretnénk biztosítani, hogy a játékok biztonságosak, de mégis olyan lebilincselőek legyenek, mint a Squid Game-ben."

Az első játékokat az esemény honlapja szerint november 27-én rendezik meg.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
FELFEDEZŐ

Szexrobotok segíthetnek a bentlakásos intézetek és hospice-ok magányos lakóinak

Több idősotthonban már bevetették a robotokat, amelyek érzelmi többletet adtak a lakóknak.
Fotó: ABC News/YouTube - szmo.hu
2021. október 23.


Link másolása

hirdetés

Szexrobotokat használhatnak a bentlakásos intézetekben és a hospice-okban, hogy ilyen módon vígasztalják a magányos bentlakókat - írja a Daily Star.

A bioetikus Nancy jecker még tavaly javasolta, hogy a fogyatékkal élők mentális és fizikai állapotának javítására írhatnák fel a robotokat. 2020 szeptemberében ezért alapkészségekkel rendelkező robotokat küldtek az Egyesült Királyság több idősotthonába is, hogy teszteljék a hatásukat a bentlakókon.

De vajon működhet-e ugyanez a hospice-okban is? Dr. David Levy, a “Szex és szerelem robotokkal: az ember-robot kapcsolatok fejlődése” című könyv szerzője szerint a gépeknek nagyon is fontos helyük van a szenvedő emberek mellett.

“A robotokat sikeresnek találták a gondozó intézményekben, sokaknak adtak érzelmi többletet, akik találkoztak velük. Általában pozitívan reagálnak rájuk, főleg, hogy egyre emberszerűbb a megjelenésük."

Dr. Levy említést tett a japán kormány terveiről is, a távol-keleti országban ugyanis a robotokat már bevonták az intézetek, irodák és iskolák hétköznapjaiba.

Az ország lakosságának elöregedése kihat az ellátási rendszerre is: annyi idős lehet, hogy már nem marad elég fiatal, aki a gondjukat viselje. Ezért is fektettek sokat a robotok fejlesztésébe, amelyek átvehetik tőlük ezt a feladatot.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egyre többen akarnak túladni a járvány alatt vett kutyáikon úgy, hogy kóbor kutyáknak tettetik őket

Emiatt előfordulhat az Egyesült Királyságban, hogy pont azokon a kutyákon nem tudnak segíteni a menhelyek, amelyeknek tényleg nincsen gazdájuk.

Link másolása

hirdetés

Egyes kutyatulajdonosok úgy próbálták a menhelyre beadni a kutyájukat az Egyesült Királyságban, hogy úgy tettek, mintha az utcán találták volna őket, írja a BBC.

Az egyik, wales-i menhely szerint náluk még soha nem adtak le annyi kutyát 15 éves fennállásuk alatt, mint az utóbbi időszakban.

Volt olyan eset, amikor a kóbor kutyaként bevitt ebről másnap kiderült, hogy a gazdája korábban egy apróhirdetési oldalon több mint 200 ezer forintért árulta a „kedvencét”.

A menhely munkatársa szerint csak az elmúlt héten öt olyan kutya érkezett a központba, amelyekről tudták, hogy valójában nem kóbor kutyák, a valós szám pedig még magasabb lehet.

Emiatt előfordulhat, hogy pont azokon a kutyákon nem tudnak segíteni, amelyeknek tényleg nincsen gazdájuk, tette hozzá.

"A menhelyek megteltek, az állatorvosok pedig minket hívnak, hogy van-e rá esély, hogy befogadjuk őket, mert attól félnek, hogy különben el kell altatniuk a kutyát" - mondta.

Kiemelte, a probléma forrása, hogy a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt sokan fogadtak be, vagy vásároltak kutyákat, és később rájöttek, amikor az élet visszatért a normális kerékvágásba, hogy nem tudnak róluk gondoskodni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
FELFEDEZŐ

Többe kerül ugyanaz a bevásárlás egy osztrák Lidlben vagy Aldiban, mégis a magyarok járnak rosszabbul

A magyar állam arányaiban közel másfélszer több adót szed be, mint az osztrák.
Fotó: Unplash - szmo.hu
2021. október 24.


Link másolása

hirdetés

A G7 újságírói havonta megvásárolják a 42 termékből álló fogyasztói kosarukat, hogy felmérjék az élelmiszerek drágulását. Ezután az eredményeket gyakran összehasonlítják egy ugyanilyen bevásárlással, ugyanabban az üzletben, csak külföldön. Legutóbb a magyar és a brit Aldi árait mérték össze.

Ezúttal annak a mítosznak jártak utána, hogy Ausztriában jelentősen olcsóbb az élelmiszer, mint Magyarországon.

A 42 termékből ezúttal 29-et tudtak megfeleltetni egymásnak. Ezek közül az osztrák Aldiban, amit ott Hofer néven ismernek, 7 termék volt olcsóbb, a Lidlben pedig 12.

Összesítve az Aldiban itthon 9588, Bécsben 12 404 forintot fizettek, a Lidlben pedig itthon 9605, Bécsben 11 994 forintot. Az osztrák árszint tehát 29,4, illetve 24,9 százalékkal volt magasabb. Az osztrák árszintet az Hoferben 29,4 százalékkal, a Lidlben pedig 24,9 százalékkal mérték magasabbnak a magyarnál.

Azonban végérvényesen jobban járnak az osztrákok, hiszen a kutatáshoz használt bevásárlás a magyar fizetés 4,6 százalékát viszi el, az osztráknak viszont csak a 1,5 százalékát. Tehát a magyar állam arányaiban közel másfélszer több adót szed be, mint az osztrák.

Az osztrák bevásárlásból 1200 forintnyi rész megy el adóra, míg a magyarból 1745, magyarul a magasabb osztrák árból jelentősen kevesebb az áfarész. Ha ezt megfordítjuk, akkor azt kapjuk, hogy a két bolt Ausztriában 10 800 – 11 100 forintnak megfelelő euró bevételhez jut, nálunk azonban csak 7850 forint a bevétele, ugyanazon bevásárlás után.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: