ÉLET-STÍLUS

Vezetés közben mindenre figyelünk, csak a vezetésre nem

Megkérdőjelezzük a közlekedési szabályokat, magunkat az átlagnál jobb sofőrnek tartjuk, másokat és a környezetet okoljuk a balesetek miatt, miközben stresszhelyzetben még a legnyugodtabb vezető is meggondolatlan lesz - derül ki a Magyar Suzuki reprezentatív kutatásából.

Link másolása

A közlekedési szakértő szerint ráadásul sok esetben még olyan szabályokat is megszegünk, amelyek létezéséről nem is tudunk. A közlekedéspszichológus hozzátette, nem segít a mindennapi közlekedésben megélt viselkedésünknek az a versengő világ, amely körbevesz bennünket.

A magyar autósok majdnem 60 százaléka (58,9 százalék) naponta lát balesetet a közutakon, a balesetek legfőbb okának a szabályok be nem tartását (48 százalék), a figyelmetlenséget (38,1 százalék) és az erőszakos viselkedést (7,6 százalék) látják a magyarok - derült ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös reprezentatív felméréséből.

„A figyelmetlenség általános jelenség a közúton, vezetés közben nem az adott szituációra koncentrálunk, ezek a helyzetek pedig hamar vészhelyzetet okozhatnak. Egy sms elolvasása például átlagban 4,6 másodpercig tart, ez idő alatt a gépjárművünk 50 kilométeres sebességgel nagyságrendileg 63 métert tesz meg. Ha 30 kilométeres sebességgel haladunk, ez a távolság 41,5 méter, amely megközelítőleg nyolc autónyi távolság, amit vakon teszünk meg. Ez idő alatt ugyanúgy veszélyeztetjük magunkat, mint a közvetlen környezetünket” – osztja meg tapasztalatait Csörgő László, a Driving Camp vezetéstechnikai központ vezető trénere. Szerinte a vezetési tapasztalat is rossz felé vihet bennünket az utakon, hajlamosak vagyunk ugyanis egy vészhelyzetben a rutinra hagyatkozni.

„A közlekedésben a rutin a biztonság legnagyobb ellensége. A megszokásból végzett mozdulatsorok helyett a tudatos vezetés lenne a kulcs a biztonsághoz.

Mindezt egy vezetéstechnikai tréning elvégzésével szerezhetjük meg, és így hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre is nyugodt és megfontolt viselkedésünkkel.”

Csak 75 százalék szegte már meg a KRESZ-t?

A magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, a válaszokból kiderül, hogy több férfi (83,2 százalék), mint nő (66,5 százalék). Legtöbbször ugyanakkor nem tudatosan vagy szándékosan hágják át a szabályokat, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék), mert olyan közlekedési helyzetek adódnak, amiket nem tudnak másképp megoldani (58,6 százalék), esetleg nem mindig érzi őket egyértelműnek, vagy életszerűnek (24,6 százalék). Van, aki azonban úgy gondolja (12,4 százalék), hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy bírságokat szabhassanak ki a közlekedőkre, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem tartják be őket.

Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint azonban „a szabályszegők száma akár 100 százalék is lehet, hiszen sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem jut eszünkbe, hogy az adott szituációban alkalmazni kellene.

Emellett gyakran ítéletet hozunk egy szabály felett, megkérdőjelezzük annak szükségességét. Pedig a rendőrség, vagy adott esetben a bíróság nem aszerint mérlegel, hogy a szabály mennyire életszerű, vagy indokolt. Higgyük el, a közlekedési szabályrendszer a legtöbb esetben jól átgondolt és megfelelő környezetet teremt a biztonságos közlekedéshez” – veti fel a szakértő.

Szemellenzőn keresztül érzékeljük a saját és a többi közlekedő viselkedését

Bár magunkat inkább figyelmesnek (72,4 százalék), nyugodtnak látjuk (55 százalék), a közlekedés többi résztvevőjét agresszívnek (61,7 százalék), felelőtlennek (61,5 százalék) érzékeljük. 19,1 százalékunk kiszolgáltatottnak érzi magát az utakon. 12,6 százalékunk stresszel, hogy időben és biztonságban a céljához érjen, ezzel szemben a közlekedők 46,1 százalékát tartjuk feszültnek. A megkérdezettek közül sokan adták azt a választ (6,5 százalék), hogy vezetéskor kifejezetten szükséges agresszivitás és határozottság a többi sofőrrel szemben, és voltak, akik elismerik, hogy megváltozik a személyiségük, más emberré válnak a volán mögött (5,5 százalék).

A kutatás tanulsága szerint a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti: frusztráltak, figyelmetlenek vagyunk az agresszív sofőrök, vagy közlekedési stresszhelyzet miatt, de gyakran érzünk félelmet is mások meggondolatlan viselkedéséből adódóan. Ezek hatására pedig szitkozódunk, dudálunk, reflektort használunk vagy figyelmen kívül hagyjuk a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant az autójából szócsatára egy másik sofőrrel.

„Vizsgálattal is kimutatták, hogy a közúti járművezetők több mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Ez azonban gondolkodási torzítás: ha más hibázik, azért hajlamosak vagyunk az illetőt okolni, a saját tévedésünkért viszont a környezeti tényezőket tartjuk nagyobb eséllyel felelősnek. Az én védelme, a másoktól való pozitív megkülönböztetés gyakran ösztönös folyamat, és egy modern, versengő világkép erre sajnos rá is erősíthet” – értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.

Mi lehet a megoldás?

A biztonságosabb közlekedés elérése érdekében a válaszadók 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja, szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata.

„Autógyártóként a biztonság elsődleges fontosságú számunkra, de a minőségi, biztonságos autók építésén túlmenően a felelősség már a vezetőké. Alapvetően egy társadalmi viselkedési séma megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a közlekedés minden résztvevője biztonságban legyen az utakon.

Ezért is indítottuk útjára az Együtt az utakon közlekedésbiztonsági programot, amelyben minden évben más közlekedési problémával foglalkozunk fókuszáltan. Idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, mennyivel másképpen viselkedünk a volán mögött, mint azt magunkról gondoljuk.

Szakértőkkel közösen keresünk megoldásokat arra, hogyan változtassuk meg ezeket a berögzült, rossz viselkedési sémákat. Ősszel jelentkezünk javaslatainkkal is” – árulta el Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Így kezelheted a pattanás után megmaradt foltokat
Honnan származnak az elszíneződések, és hogyan lehet megszabadulni a csúnya foltoktól? Az otthoni gyógymódokat vagy a speciális kúrákat és a gyógyszeres kezelést érdemes választani? Ha te is hasonló problémákkal küzdesz, akkor olvasásra invitálunk.

Link másolása

Az akne elszíneződése nem csak a tinédzserek körében egyre gyakoribb probléma. Pattanásos bőr, vörös foltok vagy hegek akár felnőtt korban is kísérthetnek minket. Ha te is hasonló problémákkal küzdesz, akkor ez a cikk neked szól!

Az akne utáni elszíneződés – a tizenévesek és a felnőttek problémája

A gyulladás utáni hiperpigmentáció nem csak a tinédzsereket érinti. Ha a múltban az akne problémája sokáig elhúzódott, vagy rosszul kezelték, előfordulhat, hogy felnőttkorba lépve a pattanás helyén lévő elszíneződés nem tűnik el. Az akné után kialakuló hegek és vörös foltok hosszadalmas kezelést igényelnek. Az esztétikus és egészséges arcszín elérése azonban teljesen reális cél. Az elszíneződések elfedése alapozóval vagy korrektorral csak átmenetileg takarja el a problémát, ami egyébként sokféleképpen orvosolható. Ráadásul az elszíneződéseket álcázó kozmetikumok napi használata gyakran még jobban megterheli a bőrt. A vitaminokban és AHA-savakban gazdag dermokozmetikumok és a megfelelő kezelés idővel megnyugtathatják, vagy akár teljesen megszabadíthatják az aknés elszíneződésektől arcát.

Akne utáni hegek és elszíneződések. Miben különböznek egymástól?

Az akne csúnya bőrelváltozásokat okoz, amelyek általában csak átmeneti időszakra korlátozódnak. Néha azonban ez az intervallum elhúzódhat, és a felnőtt létet is megkeseríthetik ezek a problémák. Először is nagyon fontos leszögezni, hogy az aknés hegek és az elszíneződések nem azonosak. Miben különböznek egymástól? Az akne utáni elszíneződések a rózsaszíntől a világosbarnáig terjedő színfoltok, amelyek kiemelkednek a bőrön. Az elszíneződés a pattanásos helyen gyulladás után következik be. A bőrben a pigmenttermelés zavart szenved, melynek feleslege vöröses foltokat okoz. Az elszíneződések a hegekkel ellentétben könnyen megszüntethetők, még otthoni gyógymódokkal is. Az aknés hegek sokkal problémásabbak, de léteznek módszerek az eltüntetésükre vagy enyhítésükre is. A hegek olyan bőrhibák, amelyek gödröcskék és mélyedések formájában jelentkeznek. Ezek általában szabálytalan alakúak, méretűek és mélységűek. A bőrelváltozások a dermis károsodásának következményei. A heghely regenerálásához és az elvesztett szövetek pótlásához a speciális mélyhámlasztó kezelés során a bőrt újra meg kell sérteni, és ezáltal befolyásolni kell a bőr rekonstrukcióját. A hegek eltávolításának ilyen módszerei azonban továbbra is ellentmondásosak, és a biztonságosságukkal kapcsolatos vélemények megoszlanak az orvosok között. A legjobb, ha megelőzzük a hegeket, vagy mielőbb elkezdjük a kezelésüket, mivel az aknés hegek elmélyülhetnek a kollagénvesztés következtében. Tudtad, hogy az eltömődött pórusok és a túlzott faggyútermelés slamasztikáját már a saját fürdőszobádban is hatékonyan kezelheted? A pattanás utáni foltok eltüntetése ily módon mintegy varázsütésre abszolválható.

Aknés hegek és elszíneződések – hogyan lehet megelőzni?

Gyakran előfordul, hogy az aknés elváltozások maguktól elmúlnak, és az arcbőr sokkal jobban néz ki, miután lecsillapodik a pubertáskorra oly jellemző hormonvihar. Érdemes azonban a megfelelő ápolást beiktatni a napi rutinodba, aminek köszönhetően tisztán tarthatod a pórusaidat. Nem árt fenntartani a baktériummentes közeget, hogy a gyulladás mértéke ne fokozódjon. Ehhez tökéletes társad lesz a regeneráló pattanás tapasz, amely minden típusú bőrön alkalmazható segítséget jelent. Neked van már?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Lábköröm a szájban, bútorragasztóval rögzített korona – ezektől égnek áll a fogorvosok haja
Vannak köztük tényleg nagyon undorító dolgok.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2023. január 25.


Link másolása

Sokak számára rémálom a fogorvosi kezelés, de a dokik ereiben is gyakran meghűl a vér, amikor látják, illetve hallják, hogy a betegeik miket művelnek a fogukkal. A Daily Mailnek el is mondták, mi az a nyolc dolog, amit a legborzalmasabbnak tartanak.

1. Amikor a beteg nem az erre való tálba köp érzéstelenítés hatása alatt

Nyilván a fogorvosok is tisztában vannak vele, hogy az érzéstelenítés miatt a száj elzsibban, így a beteg nem tudja kontrollálni a szájmozgását. A melléköpés viszont hosszadalmas takarítási procedúrát jelent az asszisztenseknek. A rendelőben ilyenkor mindenki a fejét fogja a fogorvosok szerint.

2. Amikor a beteg megnyalja az orvos ujját

Igen, ez is sokszor előfordul. Ugyan a dokik által használt kesztyűk puhák a régimódi kesztyűkhöz képest, de nem nyalogatásra valók.

3. Ha a párok egy fogkefét használnak

A fogorvosok ezt nagyon ellenzik. Már csak azért sem ajánlatos ezt tenni, mert ha a pár egyik tagjának vérzik az ínye, akkor a vére a fogkefén keresztül átkerülhet a másik szájába, ezzel pedig baktériumokat és vírusokat is át lehet adni.

4. Kezet fogni szájba nyúlkálás után

Ugyan a koronavírus-járvány miatt kézfogás helyett könyökpacsival üdvözölték egymást az emberek, a vírus visszaszorulásával ismét gyakoribbá vált a kézfogás. A kezünkkel a szánkban turkálni amúgy sem jó dolog, de ha mégis ezt tesszük, mossunk kezet utána.

5. Szürcsölő hang a fogszabályzó levételekor

Akinek van, vagy volt már fogszabályzója, az tudhatja, hogy milyen ez a hang. A fogorvosok szerint elég undorító ezt hallani, nem csak nekik.

6. Szájban hagyott dolgok

Az sem kevésbé undorító, amikor a dokik különböző dolgokat találnak a betegek szájában. Például láttak már lábkörmöt, ceruzahegyet, rágógumit, műanyag csomagolást, élő pókot vagy éppen legyet egy hátsó fog mögé bújva. Ezt nagyon könnyen meg lehet előzni rendszeres fogmosással és fogselymezéssel (és azzal, ha odafigyelünk, mi kerül a szánkba).

7. Ha a páciens egyáltalán nem mos fogat

Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez az, ami a legjobban kiakasztja a fogorvosokat. És itt most nem arról van szó, hogy valaki kihagyja egy-egy nap a fogmosást, vagy egy héten csak párszor teszi ezt meg, hanem ha évekig, akár 15-20 éven át egyáltalán nem mos fogat. A dokik hiába próbálnak segíteni, a fogak egészsége elsősorban a rendszeres fogmosáson múlik.

8. Ha a beteg sajátos módszerekkel akarja megoldani a fogproblémát

Van, amivel nem érdemes otthon kísérletezni, ilyen például a fogaink kezelése. A fogorvosok ennek ellenére elég sokszor tapasztalnak olyan hajmeresztő dolgokat, mint például amikor rágógumival, körömlakkal, vagy bútorragasztóval rögzítik a betegek a törött koronákat, vagy háztartási fehérítővel akarnak fogfehérítést végezni. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy az ilyen módszerekkel csak kárt teszünk a fogainkban, ezért ha baj van, mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezt a négy dolgot soha ne tedd egészségügyi vészhelyzetben egy sürgősségi orvos szerint
Nem könnyű higgadtnak maradni ismerősünk váratlan rosszulléte esetén, de ha nem az érzelmek vezérlenek minket, azzal akár életet is menthetünk.

Link másolása

Az orvosok szerint egy váratlan egészségügyi vészhelyzetben akár életet is menthet, ha valakit nem az érzelmei vezérelnek, hanem megfontoltan cselekszik, írja Daily Mail. Dr. John Torres, coloradói sürgősségi orvos négy olyan hibára hívta fel a figyelmet, amit egy ismerős hirtelen rosszulléte esetén sokan elkövetnek.

Ne a hozzátartozókat hívjuk először!

Bármennyire hihetetlen, sokan még most is az illető családtagjait hívják először a mentők helyett egy egészségügyi vészhelyzetben. Az orvos szerint ez komoly hiba: ilyen esetben mindig először a vészhívót tárcsázzuk, hogy a segítség minél hamarabb a helyszínre érhessen.

Ne vigyük a beteget kórházba!

Dr. Torres szerint ugyan ez tűnik egy váratlan helyzetben a leggyorsabb megoldásnak, valójában ez csak tovább késlelteti a páciens ellátásának megkezdését. Ennek egyszerű az oka: a mentőautók tele vannak egy ilyen esethez szükséges orvosi felszereléssel, melyek már út közben segíthetnek a betegen. Az orvos szerint ráadásul, ha az illető állapota út közben tovább romlik, könnyen elvonhatja a sofőr figyelmét az útról, ez pedig jelentősen növeli a balesetveszélyt. Az amerikai egészségügyi nyilvántartások szerint ennek ellenére a sürgősségi osztályokra érkező minden ötödik beteget még ma is autóval visznek a kórházba.

Ne hagyjunk senkit egyedül a sürgősségi osztályon!

Az emberek többsége úgy véli, hogy amint leadta a beteget a sürgősségi osztályon, már nincs is több dolga. Ez nem igaz: maradjunk addig a pácienssel, amíg meg nem kapja a megfelelő ellátást. A betegek közül sokan olyan komoly fájdalommal küzdenek ilyenkor, hogy képtelenek tisztán gondolkodni és válaszolni az orvosok kérdéseire. Gyakran előfordul az is, hogy az ellátásra szoruló személy állapota gyorsan romlani kezd, és ilyenkor életet menthet, ha valaki nyomást tud gyakorolni a kórházi dolgozókra a mielőbbi ellátás megkezdése érdekében.

Ne hagyjuk otthon a telefontöltőt!

Dr. Torres szerint ha lehet, mindig legyen kéznél a telefontöltőnk, és ne hagyjuk otthon egy ilyen helyzetben. Nagyon sokszor előfordul ugyanis, hogy egy egészségügyi vészhelyzet idején akár 6-12 órát is a kórházban kell maradni, miközben mindenki folyamatosan érdeklődik a beteg hogyléte felől. Ezzel szemben töltés nélkül, átlagos használat mellett egy teljesen felöltött készülék jó, ha egy teljes napot kibír. Intenzív igénybevétel esetén ez akár néhány órára is csökkenhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
10 önmérgező szokás, amit azért csinálsz, mert rettegsz az egyedülléttől
Vagyis attól, hogy nem fogadnak el, nem szeretnek, elhagynak. Ha ezeket észleled magadon, nagy bajok vannak az önbizalmaddal.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2023. január 19.


Link másolása

Mindannyian tudjuk, mi az a kapcsolatfüggőség. Amikor nem azért bonyolódsz újabb és újabb románcokba, mert valódi vonzalmat érzel a másik iránt, hanem mert félsz egyedül maradni.

Sokan annyira rettegnek egyedül maradni önmagukkal, hogy még a baráti, haveri körükbe is kétségbeesetten kapaszkodnak. A mindennapjaikat áthatják azok az önsorsrontó szokások, amelyeket épp azért vesznek fel, hogy soha senki ne hagyja el őket. Ez természetesen minden, csak nem egészséges.

A pszichológusok szerint íme a tíz legordítóbb jel, hogy nincs önbizalmad, és a tetteidet a magánytól való félelem irányítja.

1. Állandóan mentegetőzöl

Ha azon kapod magad, hogy azért is bocsánatot kérsz, hogy élsz, akkor valami nincs rendben. Egy egészséges önbizalmú ember általában észreveszi, ha megbánt valakit, és természetesen azért bocsánatot is kér.

De ha olyasmiért is mentegetőzöl, amit el sem követtél, vagy amiről egyáltalán nem tehetsz, akkor valószínűleg azért csinálod, mert félsz, hogy kiesel a téged körülvevő emberek kegyeiből.

Vagyis nem hiszel abban, hogy bármit csinálsz, szerethető vagy.

2. Nem mész bele vitákba

Az érzéseidért, a vágyaidért való kiállás az egészséges önértékelés jele. Ha soha, semmilyen konfliktusba nem mersz belemenni, ha csak magadban gyűjtöd a keserűséget, nyeled a békákat, de nem vagy képes kiállni magadért, akkor legbelül megint csak attól rettegsz, hogy magadra maradsz. Mert ha felvállalod önmagad, és ez konfliktushoz vezet, akkor majd a másik elhúz. Tudod, mit? Aki ezért elhúz, az húzzon is. Ilyen egyszerű.

3. Nem vállalod a véleményedet

Összefügg az előző ponttal. Nem kell mindig, mindenkinek ellentmondani, de ha valamiről van saját véleményed, azt jogod van elmondani. És ha ez eltér másokétól, akkor is. Ha rettegsz attól, hogy a véleménykülönbség miatt elveszítesz embereket, az nagyon kóros szokás, és csak önmagadnak ártasz vele.

Olyan emberekkel érdemes barátkozni, akik elbírják, ha valamiben különbözik a véleményetek.

Ez minden normális emberi kapcsolat alapja.

4. Lemondasz arról, amit szeretnél

Egy kapcsolatban mindenki köt kompromisszumokat. De ha folyton te vagy az, aki lemond arról, amire vágyik (legyen az egy közös program, egy új ruha, vagy bármi más), akkor téged a félelem vezérel. Nem azt mondjuk, hogy neked minden jár, de azért neked is jogod van a vágyaid beteljesítéséhez. Nem vagy senki rabszolgája.

5. Szemet hunysz afölött, ha bántanak

Ha egy kapcsolat számodra rossz, bántó, elnyomó, manipulatív vagy mérgező, azt neked nem kell megbocsátanod. Sőt. Nem szabad. Mert így vagy úgy, de tönkremész bele. Senkinek sincs joga állandó sebeket ejteni rajtad (képletesen vagy akár szó szerint), egy ilyen beteges, torz emberi viszonynál tényleg sokkal jobb az egyedüllét.

6. Feláldozod magad

Vagyis belemész abba, hogy egy kapcsolatért (akár szerelem, akár barátság) kizárólag te dolgozol. Te teszel bele minden energiát, míg a másik csak kivesz belőle, és szinte semmit sem viszonoz.

Megint csak azt tudjuk mondani: nem rabszolga vagy, és nem a másik édesanyja, dadája vagy pszichiátere.

Neked is jogod van ahhoz, hogy jól bánjanak veled, és erőfeszítéseket tegyenek érted.

7. Szabotálod a kapcsolataidat

Ha valaki betegesen fél az egyedülléttől, hajlamos arra, hogy tudat alatt "kiugorjon" egy kapcsolatból, még mielőtt az egyáltalán kialakulhatna. Vagy annyira vastag falakkal veszi körül magát, annyira nem nyílik meg, hogy a potenciális partnernek esélye sincs arra, hogy érzelmileg hozzáférkőzzön. Ha ezt észreveszed magadon, és többször ismétlődik, tanácsos szakember segítségét kérni. Ez már olyan fokú sérülés, hogy valószínűleg nem tudod egyedül megoldani.

8. Lábtörlő vagy

A fentebb említett pontok nagy részével összefügg. Ha hagyod, hogy bárki könnyen átgyalogoljon rajtad, semmibe vegye az érdekeidet, az érzéseidet, és úgy általában téged, akkor nagyon komoly önértékelési problémáid vannak.

9. Tapadós vagy

Aki fél az egyedülléttől, az gyakran úgy "rátapad" a partnerére vagy a barátaira, hogy szabályosan elviselhetetlenné válik.

Ha minden percben ragadsz a másikra, állandóan üzengetsz neki, lélegzethez se hagyod jutni, az egyértelműen a kétségbeesés jele.

Mindenki ki fogja szúrni, hogy félsz a magánytól, és ezért tapadsz. Szóval ez a taktika nemcsak káros és kóros, de még csak nem is válik be.

10. Soha nem mondasz nemet

Ismét a lábtörlő-effektus. Egy egészséges személyiség képes megszabni a saját határait, és ez azzal jár, hogy bizony néha nemet kell mondania. Szituációkra, programokra, sőt emberekre is. Ha ezt nem mered megtenni, csak azért, hogy valaki veled maradjon, akkor lehet, hogy tényleg emberek fognak körülvenni, csak éppen nem a neked valók. És végeredményben ugyanolyan magányos leszel, mintha egy lakatlan szigeten ücsörögnél.

Forrás: IHeartIntelligence


Link másolása
KÖVESS MINKET: