Veszélyes-e, ha a gyerekedről posztolsz képet a Facebookon?
Néhány évvel ezelőtt egy ismerősömnek megrázó élményben volt része. Készített a lányairól pár fotót, amint éppen pancsoltak a kiskádban, és felrakta őket a többi családi, kirándulós, utazós kép közé egy fotómegosztó oldalon. A lányok csupán nyaktól felfelé látszottak, mégis több ezren kattintottak a fotókra egy nap alatt.
Az ismerősöm nagyon megijedt, és törölte az összes képet. Azt mondta, rájött, hogy hibát követett el, nem gondolta át, milyen következményekkel járhat, ha képeket publikál a gyermekeiről. És attól is megrémült, hogy a képek esetleg bűnös szándékú emberekhez kerülhetnek. Azóta nincsenek kint fotók a gyermekekről.
Nem mindenki aggódik így.
"Semmi más nem motivál, csak az, hogy megmutathassam másoknak is, milyen okos, milyen ügyes, és mennyire büszke vagyok rá" - mondja a 47 éves Tamás aki havonta-kéthavonta tesz közzé egy fotót Facebookon a 3 éves gyermekéről.
A harminc éves Andrea gyakran, szinte naponta tesz közzé képeket óvodás korú kislányáról. Gyermeke születése óta szívesen mutogatja a fotókat. Egy-egy sétáról vagy szabadidős programról egész albumokat publikál a közösségi oldalon. Előfordult, hogy ezért beszóltak neki. Nem kedvesen és nem finoman figyelmeztették, hanem gúnyosan, erőteljes stílusban.
Andrea ekkor nagyon dühös lett, mert úgy véli, senkinek semmi köze ahhoz, hogy mennyi képet oszt meg Facebookon, és egyáltalán közzé tesz-e fotókat a lányáról. "Nem tudom, kit bánt, hogy kirakom Anna képeit?
Egyébként sem nyilvános az összes posztom, csak az ismerősök láthatják."
A 42 éves Zsófi, akinek van egy 13 éves lánya és egy 15 éves fia, egészen más véleményen van, mint Tamás és Andrea. "Nem posztolok képeket a gyermekeimről, mert alapvetően nem vagyok kitárulkozós típus. A családtagoknak, barátoknak, kollégáknak, azoknak, akikkel jóban vagyok, fényképet (képet, mobil képet) mutatok, így jobban megválogathatom, hogy kik látják a fotókat.
Az internetes felületekben nem bízom, mivel még biztonsági beállítások mellett is kerülhet gyermekem képe idegen vagy rossz szándékú ember kezeibe."
Zsófi azt mondja, mielőtt bármit, bárhol posztolna, azt is figyelembe veszi, mit szólnának ehhez a gyermekei, sőt, azt is, egy-egy bejegyzéshez mit szólnának 5-10-15 év múlva.
Rájuk bízom a döntést, hogy amikor nagyobbak lesznek, ők maguk döntsék el, mit posztolnak magukról, akár utólag is. Én nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni őket a barátaik, osztálytársaik előtt. Természetesen megbeszélem velük, milyen képeket nem illik, vagy veszélyes posztolni."
Zsófi gyermekei, mivel már betöltötték a 13. évüket, rendelkeznek saját Facebook-profillal. A fia soha nem tesz ki képet magáról, a lánya nagy ritkán megoszt egy-egy fotót vagy snapchates bohóckodást.
"Visszatérve a képekre" - folytatja Zsófi - már évekkel ezelőtt is előfordult, hogy egy családnak szánt fotó, ami nekünk nagyon tetszett, nekik egyáltalán nem. Ragaszkodtak ahhoz, hogy egy másikat mutassunk meg róluk. Mi, felnőttek sem szeretnénk, ha rólunk olyan fotókat mutogatnának, amelyeken szerintünk előnytelenül nézünk ki, vagy ha olyan képek jelennének meg rólunk, bármilyen okból, amelyeket nem a nyilvánosságnak szántunk - hisz' anya, olyan csini vagy ebben a fürdőruhában, most mi van abban, ha felraktam a hálóra, csak az ismerőseim látnak', de több hasonló példát lehetne hozni.
Zsófi úgy véli, azzal, hogy az égvilágon semmit nem tesz közzé a gyermekeiről, tiszteletben tartja a személyiségi jogaikat.
És mi a véleménye a többi szülőről? "Akik megosztják gyermekük életének minden nagyobb eseményét a világhálón, azokat nem szólom meg, csak én nem vagyok ilyen, én nem így teszek. Sokan sokfélék vagyunk."
1. Ne posztolj más gyerekéről készült képet!
2. A saját gyerekedről ne posztolj meztelen, a gyereket bántó, megalázó, őt kiszolgáltatott, sérülékeny helyzetben ábrázoló fotót!
3. Mielőtt kiteszel egy fotót a gyerekedről a Facebookra, gondold végig: pár év múlva, ha majd nagyobb lesz, és meglátja ezt a képet, vajon mit fog szólni hozzá?
4. Kérdezd meg a gyereket, hogy hozzájárul-e a róla készült fotó (és a hozzá írt szöveg) kiposztolásához. A gyereknek joga van véleményt nyilvánítani a rá vonatkozó ügyekben – és ez bizony ilyen ügynek számít. (Azt nem is kell külön hozzátenni, hogy a gyerek véleményét aztán tiszteletben is kell tartani!)
5. Mindig tedd föl magadnak posztolás előtt a kérdést: Kiről is fog szólni ez a kép? Rólam vagy a gyerekről? Azt mutatja meg, hogy én milyen szülő vagyok, vagy a gyereket? Azt akarom, hogy minél több lájkot kapjon a bejegyzésem? Ha az egész inkább rólam szól, akkor nekem kellene rajta lenni, nem a gyereknek.
6. Lehet, hogy elég egy vicces, kedves történetet leírni. Nem is kell hozzá a kép.
7. Minden posztolási és egyéb facebookos szokásod mintaként fog szolgálni a saját gyerekednek. Nem leszel hiteles akkor, amikor megtiltod a gyereknek, hogy bulikon készült képeket töltsön föl, ha előtte te magad is ezt tetted (teszed).
9. Minden posztolást gondolj végig! Ha bizonytalan vagy abban, hogy valamit kitegyél-e, inkább aludj rá egyet, vagy kérdezz meg egy barátot (és persze a gyereket), szerinte OK-e a kép.
9. Sok gyerekfotó lakásban készül, és olyan részletek is lehetnek rajta, amelyek a rossz szándékú felhasználókat segíthetik abban, hogy többet megtudjanak például a lakásotok biztonságáról vagy szokásaitokról. (Elég csak olyan posztokra gondolni: „Minden délután kimegyünk a játszótérre. Csak a cica vigyáz a házra. Ugye milyen helyes Pistike és Mici cica együtt?”)
10. Gondold végig, hogy kivel szeretnéd megosztani a képet: a családdal, legjobb barátokkal, ismerősökkel? A gyerekről készült intim képek, portrék csak a családra tartoznak, alakíts ki számukra titkos csoportot és a személyes felvételeket csak ott oszd meg. Állítsd be gondosan a fiókodat – akár a posztokat is egyenként -, és légy mindig naprakész az adatvédelmi lehetőségekről!
