hirdetés

ÉLET-STÍLUS

„Van, hogy nem kapunk levegőt, és fuldoklunk”– valóban mindenkinek arra van ideje, amire akarja?

Az időhöz mindennek és mindenkinek köze van. Hol lassan telik, hol gyorsan, hol sok van belőle, hol meg kevés. A beosztásáért mindenki önmaga felel a körülményei ismeretében.
R. Fonyó Barbara írása a Mom With Five blogon, Címkép: Jill Wellington képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

Biztosan neked is megvan az a vicces mondás, hogy mielőtt anya lettem, soha nem gondoltam volna, hogy egy olyan egyszerű mondattal, mint a “Vedd fel a zoknidat!”, az őrületbe lehet kergetni valakit. Tényleg nem gondoltam. És de… tényleg lehet.

De most nem erről akarok beszélni. Hanem arról, hogy ilyen típusú mondatok az anyasággal kapcsolatosan is vannak. Nem is egy. De én most mégis csak egyről szeretnék értekezni. Egészen pontosan arról, amely hatalmas indulatokat tud kiváltani anyai körökben, komment-cunamit ránt maga után, ha valahol megjelenik vagy valaki kimondja, és hát a mennyiség mellett indulatból sincs kevés ezekben a hozzászólásokban.

hirdetés

Mi ez mondat?

Mindenkinek arra van ideje, amire csak akarja.

Ugye, hogy ismerős? Naná!

És ugye, hogy kinyílik az embernek tőle a bicska a zsebében? Mert mi az, hogy mindenkinek arra van ideje, amire csak akarja? Szülőként? Anyaként? Na nehogy már! Ez egyszerűen nem igaz! Ezt csak olyanok tudják mondani, akiknek legalábbis egy egész hadsereg segít a háztartásban, a gyerek(ek) körül stb. De minimum van takarítónőjük/bejárónőjük, bébiszitterük és a nagyszülők is hadrendben állnak, ha úgy szükséges. És persze az ilyen embereknél úgy szükséges.

Na.

Ha elég régóta olvasod már a blogot, akkor talán már kiérezted az iróniát az előző bekezdésekből. Ezzel csak nem azt akarom mondani, hogy egyetértek a címbeli mondattal?!

Háááát…. Azt kell, hogy mondjam: de, igen, egyetértek. Mert most már látom az igazságtartalmát. Még mielőtt itthagyod a blogot és engem is, hogy na ennek a nőnek is elment az esze, agyára ment a sok gyerek – ami amúgy igaz -, engedd meg, hogy elmondjam, hogyan jutottam odáig, hogy lássam ebben a mondatban, ami ténylegesen benne van. És persze nem azt, amit a nagy hevületben és indulattal sokan, sokszor belemagyaráznak.

Induljunk onnan, hogy pár évvel ezelőtt még én is felháborodtam ezen a mondaton. Pont úgy, ahogy ma is sokan. Nagyon. Mondhatni úgy is, hogy rendesen kiakadtam. És ki is fakadtam. Úgy rendesen. Nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek?!

Hogy mindenkinek arra van ideje, amire csak akarja? Komolyan? Na ne tessék már viccelni! Itt az öt gyerek, a háztartás, a mindennapok, a logisztika, A MINDEN. Örülök, ha ez belefér a napomba, nemhogy még másra is gondoljak ezeken kívül. Meghalni sincs időm. Mondogattam. Mondogattam. És közben baromian irigy voltam azokra, akik azt mondták, hogy nekik bizony van. Az hogy lehet? Mert ők gazdagok, pénzesek, celebek meg… meg… meg…

De hogy az tutira nincs úgy, hogy az embernek arra van ideje, amire csak akarja, az hétszentség.

Aztán eltelt pár év. És rájöttem, hogy de, az embernek tényleg arra van ideje, amire akarja. A csak szócskát nem véletlenül hagytam ki belőle. Mert annak van egy olyan kicsit lenézős fílingje. Ha kimondod, biztosan te is érzed. És ez az egész nem erről szól. Hanem arról, hogy

egy szülőnek igenis kell magára időt szánni. Különben honnan tud töltődni, hogy ő is adjon, adhasson?!

De ugorjunk csak vissza egy kicsit az időben! Mert korábban én sem ezt az álláspontot képviseltem.

Sőt, ha pár évvel ezelőtt megkérdeztél volna, hogy rendelkezem-e én-idővel – mert gondolom már rájöttél, hogy erről beszélek – valószínűleg csípőből visszakérdeztem volna, hogy az meg mi? És hogy eszik-e vagy isszák? És mellette még sárgultam is volna rendesen az irigységtől, hogy neked van. Mert biztosan van, hiszen beszélsz róla. Persze valahol mélyen belül értettem az értelmét és én is akartam, hogy legyen, csak mindezeket még magamnak se mertem bevallani. Mert az milyen már? Én-idő? Én? Idő?

És akkor a megteremtéséről még nem is beszéltem…

És most jöjjön a következő nagy vallomás. Sok időmbe tellett, amíg elfogadtam azt a tényt, hogy

az én-idő – amely az anyaság területével ellentétben sok más szituációban megkerülhetetlen fogalommá vált mai rohanó világunkban – a degradáló véleményekkel szemben egyáltalán nem haszontalan időtöltés, hanem sokkal inkább töltekezés, megújulás, felkészülés az előttünk álló feladatokra.

De végül sikerült. Mármint az elfogadás. Akkor viszont még nem tudtam: csak ezután jön majd az igazi kihívás, nevezetesen, hogy ezt a felismerést önmagamon is gyakorolni kell: muszáj időt fordítanom önmagamra is, ha jól akarom csinálni a nekem szánt életfeladatot, ami – tekintetbe véve a gyerekeim számát – elég nagy.

Free-Photos képe a Pixabay -en.

Na, de kezdjük az elején. Hogyan jutottam el odáig édesanyaként, hogy nem gondoltam önmagamra, nem szántam önmagamra időt, ami gyermektelen állapotomban amúgy teljesen természetesnek és normálisnak tűnt? Ha ki akarnék bújni az igazi magyarázat alól, akkor mondhatnám azt, hogy az öt gyerek mellett azért ezt elég egyszerű volt megvalósítanom: minél többen lettek, annál kevesebb idő jutott magamra, néha már-már úgy éreztem, megoldottam az örök élet titkát, hiszen meghalni sincs időm.

De az igazság az, hogy ha csak erre fognám a dolgot, akkor hazudnék.

Az eltévelyedésemben ugyanis igen nagy szerepe volt annak, hogy meg akartam felelni a külvilág elvárásainak. Konkrétan annak az elvárásnak, hogy ha gyereket szül az ember, akkor onnantól kezdve minden pillanatban, minden helyzetben édesanya. És slussz. Nincs más.

Ha úgy vesszük, ez egyrészt teljesen természetes. Hiszen az anyaság egy élethosszig tartó állapot, amelybe csak belépés van, kilépés nincs. Másrészt meg nem az.

Mert az önfeladás egyáltalán nem természetes. Semmilyen körülmények között. Egyszerű belátni: ahhoz, hogy az életünk egy új, megváltozott felállásban továbbra is működőképes legyen, szükségünk van önmagunkra. Talán még jobban, mint korábban.

Ráadásul azért, mert egy új szereppel bővül az életünk, még nem szűnik meg a többi. Na igen – mondhatnád -, más helyzetben lehet, hogy így van, de itt mégiscsak az édesanyaságról van szó. Ami épp olyan szerep, mint a többi. Nehéz ezt elhinni, tudom, de így van. Anyává válni misztikum, de

maga az anyaság nem szentségi állapot, viszont rengeteg energiát emészt fel. Ez az energia pedig belőlünk táplálkozik. Ha van honnan.

Erre szolgál az én-idő. Hogy legyen honnan.

A másik hiba, amit elkövettem az én-idővel kapcsolatban – és ahogy a környezetemet figyelem és látom, sokan vannak hasonló cipőben -, hogy mértéket, időmértéket szabtam neki. Hogy ha nem volt órákban (napban, napokban) mérhető, akkor az már nem is ért semmit. Pedig néha két perc magány a fürdőszobában, miközben valaki lekötötte a szeparációs szorongástól szenvedő matrica-gyerekemet, többet ért az adott pillanatban, mint pár év múlva néhány óra távol a családtól. És ez is én-idő volt. Csepp a tengerben, de az én cseppem. Csak tudatosítani kellett magamban. Ahogy azt is, hogy vannak olyan időszakok, amikor csak ennyire futja. De akkor ezt kell kihasználni, jól használni. És nem panaszkodásra, hogy bezzeg másoknak ennyi meg annyi jut, hanem töltekezésre. Ha két perc, hát két perc. Holnap már három lesz…

Amikor ezt végre megértettem, akkor beláttam, hogy igenis igaz a mondás: mindenkinek arra van ideje, amire akarja. Csak sokan nem akarjuk, hogy legyen. Elfedjük,

ellátjuk magunkat annyi, de annyi feladattal, amelyektől nem kapunk levegőt és fuldoklunk szó szerint. Mert még mindig él bennünk a vágy a megfelelésre. Mert egy jó szülő, egy jó anya ANYA és nem más. Egy anyának pedig nem kell külön idő. Egy anya mindent meg tud csinálni, mindent ő tud a legjobban megcsinálni. Semmit nem ad ki a kezéből. Mert ezt várják el tőle.

Ezt várják el tőle? Ezt. Na és? Ki várja el? A külvilág? Tényleg ennyit számít?

Pexels képe a Pixabay -en.

Persze, továbbra is lehet azt mondani, hogy nincs időm magamra. De ez valójában azt jelenti, hogy mást fontosabbnak tartok, mint hogy időt szánjak magamra. Vagyis hazudhatok magamnak. Elrejthetem önmagamat önmagam elől a szükségleteimet. És innentől kezdve ez egy ördögi kör és veszélyes játék. És egy lehetőség, hogy másokat leszóljunk. Pedig

csak elég lenne magunkban nézni, hogy biztosan arról van-e szó, mások bántani akarnak-e minket, vagy arról, hogy saját magunkhoz sem vagyunk elég őszinték ebben a kérdésben.

Abban a tekintetben sem, hogy ami idő jut magunkra – akár észrevétlenül is -, azt meg nem tartjuk elég értékesnek. Mert többre és másra vágyunk. És lehet, hogy itt van a kutya elásva. Jó mélyre. Az önmagunkkal való őszinte szembenézéssel együtt.

Ideje lenne kiásni. Azt hiszem. Vagyis inkább mondom.

Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevélre, vagy csatlakozz a Facebook oldalamhoz és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz nem mindennapi ötgyerekes életünkbe is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
ÉLET-STÍLUS

A nagyszülőknek nem szabad ölelgetni, puszilgatni az unokájukat az ő beleegyezése nélkül - véli egy ausztrál anya

„A lányomnak a teste nem azért van, hogy mások igényeit szolgálja, vagy másokat boldogabbá tegyen” - jelentette ki az anyuka.
Címkép: illusztráció, Sherif Salama/Flickr - szmo.hu
2021. április 24.

hirdetés

Már születése pillanatától kezdve úgy neveli kétéves lányát egy ausztrál anya, hogy csak olyan dolgokat csináljon, amit valóban szeretne és bele is egyezik, írja a Daily Mail.

A nő minderről TikTok-csatornáján beszélt, ahol egy videóban azt is elárulta, van egy dolog ezzel kapcsolatban, ami különösen zavarja, mégpedig az, amikor felnőttek nem fogadják el, ha a gyermek jelzi, nem szeretne puszilkodni vagy ölelkezni, és ennek ellenére ráerőltetik.

"A lányomnak a teste nem azért van, hogy mások igényeit szolgálja, vagy másokat boldogabbá tegyen" – magyarázta.

Szerinte például mikor kifejezi a lánya, hogy nem szeretne valamit, az idősebbek, például a nagyszülők látványosan elkeserednek, megbántódnak, hogy nem szeretne közeledni feléjük a kisgyermek, majd akarata ellenére mégis megölelgetik, megpuszilgatják.

A nő szerint az idősebb generáció nem tudja kezelni, féken tartani az érzelmeit, akkor sem, ha valaki nemet mond nekik.

"Senkinek az érzelmei, igényei nem lehetnek fontosabbak, mint a lányomnak a joga a saját teste fölötti rendelkezéshez" – mondta az anya.

hirdetés

A videó óriási vitát generált, többen az anya mellé álltak és saját, hasonló történeteikről számoltak be, mások pedig megkérdőjelezték, hogy ilyen fiatal korban is hasznos-e ez a felfogás.

Az egyik kommentelő például arról írt, hogy ő a 21 éves gyerekét is arra biztatja, hogy fizikai és érzelmi szinten is kapcsolódjon a nagyszüleihez, ami teljesen rendben is van szerinte. Mások azt hozták fel, már az is problémás, hogy ezt az ügyet az anya a közösségi médiában robbantotta ki, és nem az érintettekkel, például a lányával és a nagyszülőkkel beszélte meg.

Az anyát védelmezők általában amellett érvelnek, hogy az ilyen, magánéletbeli egyenlőtlenségek egyben társadalmi kérdések is, amikről nagy nyilvánosságban kell beszélni, hogy változtathassunk rajtuk.

Az anya egyébként hozzátette: lányának nagyszerű a kapcsolata a nagyszülőkkel, akik az esetek 98%-ban figyelembe veszik a kislány akaratát.

VIDEÓ: Az anya nagy felháborodást kiváltó videója

@brittanybaxter_xI said what I said... #gentleparenting #consent #fyp♬ original sound - Brittany


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

Előtte-utána fotón mutatja be egy amerikai Instagram-modell, hogy a szépség csak egy jó szög kérdése

A fiatal nő arra hívja fel a figyelmet, hogy a közösségi média hamis képet ad az emberekről.
Fotó: claraandherself/Instagram - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora különbség van az internetes fotók és a valóság közt. Ezt emelte ki Clara Guillem, Instagram-modell és TikTok-influenszer, amikor néhány másodperc különbséggel tett közzé két képet, amelyeken egészen másképp néz ki.

A 24 éves, amerikai modell általában beállított képeket tesz közzé, ám ezúttal segíteni szeretett volna nőtársainak, hogy jól érezzék magukat a bőrükben - írja a Daily Star.

Clara ezért egy igazán “őszinte”, nem beállított képet rakott ki magáról, kontrasztba állítva azt egy másikkal, amin a megszokott módon pózol.

“Azt is fontos észrevenni, melyik képen mosolygok jobban és tűnik boldogabbnak. Az első lépés felismerni és elutasítani a szépségipar követelményeit” - mondta, és hangsúlyozta: egyik kép sem “jobb”, mint a másik.

“Ez a testem, mindössze másodperces különbséggel. Ugyanaz a megvilágítás, tükör és bikini. Az egyiken pózolok, a másikon lazítok. Rengeteg előtte-utána képet látok a közösségi médiában, amik akár ugyanakkor is készülhettek, csak a póz más.”

Clara később ebéd előtt és után is megmutatta az alakját:

hirdetés

“Felveszem ezt a bikinit a tengerpartra, és lövök pár szexi képet, de ez nem jelenti, hogy megfosztom magamat egy kis evés utáni pocaktól! Az élet túl rövid ahhoz, hogy csak a szépséggel legyünk elfoglalva. Sokkal többek vagytok a külsőtöknél!” - írta.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
ÉLET-STÍLUS

Miért lett legendás Diana hercegnő menyasszonyi ruhája?

Majdnem 8 méteres uszály, 10 ezer flitter, gyöngy, csipke és masni. A hihetetlen ruhakölteményhez csak egy fogható a történelemben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 27.

hirdetés

Hiába állítják ki a Kensington palotában nyáron nyíló kiállításon többek között az anyakirálynő 1937-es koronázásán viselt ruháját és több más híres királyi viseletet, a legtöbb embert mégis Diana hercegnő menyasszonyi ruhája érdekli majd, írja a Telegraph. A David és Elizabeth Emanuel tervei alapján készült ruha Diana 24 évvel ezelőtti tragikus halála óta először tér vissza a Kensington palotába.

Kevesen tudják, de az 1981-es esküvőre készült ruha minden idők egyik legdíszesebb és legbonyolultabb menyasszonyi ruhája, melyhez talán csak Grace Kelly híres esküvői viselete mérhető. Az elefántcsont színű selyemruha majdnem 8 méteres uszályánál hosszabbat senki nem viselt az uralkodóház története során.

A műalkotásnak is beillő darab ujjai és szoknyája is lenyűgöző, ám mindennél meghökkentőbb a gazdag díszítés: 10 ezer flittert, gyöngyöt, csipkét és masnit helyeztek el a csupán néhány órán keresztül viselt ruhán.

A tervezők azért sem fukarkodtak az anyaghasználattal, mert a menyasszonyi ruhának be kellett töltenie a teret a Szent Pál-székesegyházban. A Westminster-apátsághoz képest jóval tágasabb templom azért lett a királyi szertartás helyszíne, mert ide kétszer annyi vendéget tudtak meghívni. Az éppen 40 évvel ezelőtti esküvőt a helyszínen 3500 kiváltságos követhette nyomon, a televízióban pedig 28 millió brit nézte az év egyik legfontosabb eseményét.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
ÉLET-STÍLUS

Ezt kell tudnod, ha idén biciklit szeretnél

A koronavírus a globális kerékpárgyártást is megtépázta, így idén kerékpárhiányra kell számítani – a Decathlon azonban igazán frappáns megoldást hozott a problémára, amivel mindenki jól jár!
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

Bár az elmúlt hetek télies időjárása és a hosszú karanténidőszak után hihetetlennek tűnik, azért már itt a tavasz a láthatáron, ideje elkezdeni előszedni a tavaszi-nyári sportcuccokat és nekiállni a bicikliszervizelésnek – vagy egy új kerékpár beszerzésének. Ha utóbbi csak most jutott eszedbe, rossz hírünk van: a koronavírus a globális kerékpárgyártást is megtépázta, így idén kerékpárhiányra kell számítani – a Decathlon azonban igazán frappáns megoldást hozott a problémára, amivel mindenki jól jár!

A francia sportszergyártó márka számára kiemelt fontosságú a fenntarthatóság, ez vezérelte őket akkor is, amikor megoldást kerestek arra, hogy az alumíniumhány miatt idén nem tudnak bicikliket kínálni a vásárlóiknak. A már jól ismert Trocathlon szolgáltatásuk újragondolásával született meg a Recathlon, egy igazán zöld, közösségi megoldás arra, hogy a kialakult hiány ellenére mindenki biciklihez jusson, és az otthon kallódó, kihasználatlan kerékpárok se szomorkodjanak a pincékben: a Recathlonnal a márka összeköti a bringákat eladni és venni vágyókat.

Ha eladnál egy használt biciklit (bármilyet, nem csak a Decathlonban vásárolt termékeket veszik be), nézz fel a Recathlon oldalára, és regisztráld a bringád április végéig. Ez után csak annyi a dolgod, hogy április 29 után bevidd a legközelebbi Decathlon áruházba, ahol a cég szakemberei átvizsgálják (természetesen balesetveszélyes kerékpárt nem vesznek be és adnak el), és ajánlatot adnak rá – mivel bizományba kerül, fontos, hogy meg tudjatok állapodni az árban. Ha egymás kezébe csaptok, már csak azért kell szurkolni, hogy elkeljen a biciklid, az árát utalvány formájában kapod meg, amit bármelyik Decathlonban levásárolhatsz 2 évig – kell ennél jobb indok arra, hogy megválj a régóta csak porosodó drótszamaradtól, és egy új sport után nézz? Ha nem sikerült eladni a bringát, természetesen visszakapod, 2 heted lesz hazavinni.

Ha pedig bringát vennél, nem szükséges végigjárnod az összes közeli Decathlont azért, hogy megnézhesd a kínálatot: a Recathlon oldalán előzetesen, áruházakra bontva meg tudod nézni a kínálatot, így célirányosan mehetsz a vágyott bicikliért!

A Recathlonra az előregisztráció április 22-től él, a bicikliket 29-tól várják átvizsgálásra az áruházakban, az új gazdára váró bringákra pedig május 31-ig csaphatnak le a szemfülesek. ITT tudsz regisztrálni és böngészni a feltöltött termékek között.

hirdetés

Ha pedig nem a bringázás hoz lázba, esetleg más sportághoz kapcsolódó eszközeid kallódnak otthon, akkor a későbbiekben is érdemes lesz figyelned a Recathlon oldalát: a jövőben más sportágakhoz kapcsolódóan is meghirdetnek majd Recathlon kampányokat (mindig más sportszerkörre), a Trocathlonnal ellentétben nem csak évente kétszer tartják majd, az áruházak saját maguk is szervezhetnek majd Recathlonokat.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: