ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Otthon Start hitel: akár több mint 1,5 millió forint múlhat azon, melyik bankot választod a hitelfelvételnél

A bankok közötti kamatversenyben már a tizedszázaléknyi különbségek is komoly összegeket mozgathatnak meg. Aki jól választ, akár közel kétmillió forintot spórolhat a futamidő végére.


Alig néhány hónappal az indulása után az Otthon Start hitel látványosan felpezsdítette a lakáspiacot: a bankok szerint az előminősítések és hiteligénylések száma jócskán meghaladta a várakozásokat, sokan pedig végre rászánták magukat az első otthon megvásárlására. A fix 3%-os kamat olyan stabilitást adott a bizonytalanabb helyzetben lévőknek is, hogy bátrabban léptek ki az albérletből, vagy vágtak bele a régóta halogatott lakásvásárlásba - ennek hatása pedig hetek alatt érezhetővé vált a piacon.

Ez a lendület azonban egy fontos felismerést is hozott: az első saját otthon megszerzése akkor sem egyszerű lépés, ha elérhető mellé egy kedvezményes, államilag támogatott hitel.

A Bankmonitor szakértőjével beszélgetve gyorsan világossá vált, hogy bár a jogszabályi feltételek minden banknál adottak, a gyakorlatban mégis hatalmas eltérések vannak kamatban, kedvezményekben, kondíciókban és a bírálati gyakorlatban.

Így fordulhat elő, hogy ugyanaz az igénylő az egyik pénzintézetnél gond nélkül megkapja a szükséges összeget, míg egy másiknál elutasítják. Utánajártunk, miért kulcskérdés a megfelelő bank kiválasztása, és mekkora előnyt jelenthet egy tudatos döntés.

Mi is valójában az Otthon Start hitel – és miért ennyire népszerű a lakásvásárlók körében?

Az Otthon Start egy kedvezményes kamatozású támogatott hitel, amelyet azok vehetnek igénybe, akik életük első lakását szeretnék megvásárolni vagy új ingatlant építeni. A konstrukció egyik legnagyobb előnye, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kamat mértéke legfeljebb évi 3% legyen, a futamidő pedig akár 25 évre is kiterjedhet. A maximálisan felvehető hitelösszeg 50 millió forint, ami a mai ingatlanárak mellett sokak számára teszi egyáltalán elérhetővé az első otthonhoz vezető utat.

Hogy mekkora könnyebbséget jelenthet ez egy hiteligénylőnek, azt egy egyszerű összehasonlítás is jól mutatja: ha valaki 50 millió forintot vesz fel 25 évre, akkor egy 3%-os kamatozású Otthon Start hitel esetében körülbelül 237 ezer forintos havi törlesztőre számíthat. Ha ugyanezt az összeget egy piaci konstrukcióból, mondjuk 6,5%-os kamat mellett venné fel, akkor a havi törlesztő már körülbelül 337 ezer forint lenne.

A különbség havonta 100 ezer forint, ami a teljes futamidő alatt nagyjából 30 millió forintos megtakarítást jelent.

Ennyit számít a támogatott kamatozás, vagyis már ezen a ponton világos, milyen komoly előnyöket tartogat a konstrukció.

Nem elég jogosultnak lenni – szigorú feltételek vonatkoznak az igénylőkre és az ingatlanra is

Bár a támogatott hitel valóban vonzó lehetőség, nem jelenti azt, hogy az igénylést mindenki automatikusan meg is kapja. A jogszabályok pontosan meghatározzák, milyen élethelyzetben és feltételekkel adható meg a hitel. Az igénylőknek büntetlen előéletűeknek kell lenniük, és első lakásszerzőként léphetnek be a programba. Emellett legalább két év folyamatos TB-jogviszony szükséges, és az igénylőnek nem lehet 5000 forintot meghaladó köztartozása.

Az ingatlan típusával és értékével kapcsolatban szintén több elvárás van érvényben: jelenleg még belterületen fekvő lakások és házak finanszírozhatók, valamint elhelyezkedéstől függetlenül tanya vagy birtokközpont is. Fontos újdonság azonban, hogy a kormány friss bejelentése szerint

2026. január 1-jétől az Otthon Start kedvezményes hitel külterületi lakóingatlanokra is igénybe vehető lesz,

ami várhatóan több tízezer eddig kizárt lakóházat, tanyát és külterületi ingatlant nyithat meg a program előtt. A lakások ára legfeljebb 100 millió forint, míg házak esetében 150 millió forint lehet, és egységes szabályként az ingatlan négyzetméterára nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot.

Bankonként változó bírálati gyakorlat: ugyanaz a jövedelem az egyik helyen elég, a másikon kevés

Sokan azt gondolják, hogy ha a jogszabályi feltételeknek megfeleltek, akkor már „csak” a papírok leadása és a folyamat adminisztratív része van hátra. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A jogszabályi feltételek ugyan egységesek, de a Bankmonitor szakértője kiemelte: hiába felel meg valaki minden jogszabályi feltételnek, ez még nem jelenti automatikusan a hitel jóváhagyását - a bankok ugyanis saját szabályok alapján döntenek, és ezek között jelentős eltérések lehetnek.

A szakértő szerint komoly különbségek vannak például abban, hogyan fogadják el a bankok az egyes jövedelemtípusokat. A külföldi jövedelmek elfogadása intézményenként eltér, így előfordulhat, hogy amit az egyik bank stabil, elfogadható bevételnek tekint, azt egy másik bank nagyobb kockázatúnak ítéli. Ugyanez igaz a kismamák ellátásaira, például a GYES vagy a GYED megítélésére is – van, ahol teljes értékű jövedelemként számolnak vele, máshol korlátozottabban fogadják el. A vállalkozói jövedelmek, például

KATA vagy átalányadózás esetén szintén eltérők a számítási szabályok, így a hitelbírálat végeredménye is jelentősen különbözhet.

A bankok az önerő szabályozásában is máshogyan járnak el: bár a jogszabály egységesen 10% minimum önerőt ír elő, egyes bankoknál találkozhatunk olyan további feltételekkel, mint a minimális jövedelmi szint vagy bizonyos településekhez kötött korlátozás. Emellett az sem mindegy, hogy milyen ingatlan szolgál fedezetként.

Könnyűszerkezetes vagy vályogház esetén például több bank óvatosabban bírál, és akár el is utasíthatja az ügyfelet, míg máshol ez nem jelent akadályt.

Mindez azt eredményezi, hogy ugyanaz a hiteligénylő az egyik banknál gond nélkül hitelképes lesz, míg a másiknál egyértelmű elutasítást kap.

Apró különbségek a kamatban, hatalmas különbségek a végösszegben

A bírálati eltérések után adja magát a következő kérdés: mi a helyzet a kamatokkal és a konkrét pénzügyi előnnyel? Hiszen még ha egy bank el is fogadja az ügyfél jövedelmét és az ingatlant, korántsem mindegy, milyen kondíciókkal teszi ezt.

A banki ajánlatok között ugyanis ugyanúgy jelentős különbségek vannak, mint a bírálati gyakorlatban – és ezek a látszólag apró eltérések hosszú távon akár közel két millió forint különbséget jelenthetnek.

A támogatott hitel maximális kamata 3%, de a bankok egy része ennél is kedvezőbb kondíciókat kínál. A CIB Banknál 2,95%, az UniCreditnél 2,90%, a Gránit Banknál 2,85%, míg az MBH Banknál akár 2,79% is lehet az Otthon Start éves kamata. Ez papíron szinte elhanyagolható különbségnek tűnhet, a gyakorlatban azonban 25 év alatt komoly összegeket mozgat meg.

Ha a 3%-os és a 2,79%-os hitelt hasonlítjuk össze, akkor egy 50 millió forintos kölcsön esetében a havi törlesztő 237 ezerről nagyjából 231 ezer forintra csökken.

Ez 25 év alatt összesen körülbelül 1,6 millió forint megtakarítást jelent.

Vagyis hiába „csak” néhány század százalékról van szó, a végén nagyon nem mindegy, hogy az ember melyik bank ajánlatát választja. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az egyedi kedvezményeknek gyakran vannak feltételei, ezért a kamatok mellett ezeket is alaposan át kell nézni, mielőtt döntünk.

A jóváírások és akciók világa: akár félmillió forintnyi kedvezményt is kaphat az ügyfél

Az árnyalatnyi kamatkülönbségek tehát hosszú távon is óriási különbséget jelenthetnek, de a bankválasztásnál nem ez az egyetlen tényező, amire figyelni kell.

A kondíciók mellett ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle akciók és jóváírások is – ezek sokszor további jelentős megtakarítást hozhatnak.

Van, ahol 200–250 ezer forintos készpénzes jóváírást adnak, máshol akár egy egész havi törlesztőrészletet is visszakaphat az ügyfél, ami a futamidő és hitelösszeg függvényében közel 500 ezer forint is lehet. Egyes bankok ingyenes közjegyzői okiratot, értékbecslést vagy fedezetellenőrzést kínálnak, máshol IKEA-utalvány jár a hitel mellé.

A jóváírások értéke tehát több százezer forint is lehet, de szinte mindig feltételekhez kötöttek: például meghatározott bankszámlacsomagot kell választani, adott összegű havi jóváírást kell teljesíteni, vagy bizonyos biztosításokat kell fenntartani.

Érdemes szakértő segítséget kérni – sokszor ezen múlik a siker

A kedvezmények és jóváírások tehát tovább növelhetik a megtakarítást, de önmagukban még nem garantálják, hogy az ügyfél valóban hozzájut a kiszemelt összeghez. Itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, ahol nemcsak az számít, milyen vonzó egy ajánlat, hanem az is, hogy a bank egyáltalán hajlandó-e megfinanszírozni az adott élethelyzetet.

A Bankmonitor szakértője szerint az egyik legnagyobb félreértés az, hogy az emberek sokszor kizárólag a kamatot nézik, és automatikusan a legalacsonyabb szám alapján döntenek.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Ha a választott bank a bírálat során elutasítja az ügyfelet, vagy csak részben adja meg a kért összeget, akkor hiába volt vonzó a kamat vagy a kedvezmény. A legfontosabb feladat tehát mindig az, hogy azt a bankot találjuk meg, amelyik az adott élethelyzetet, jövedelmet és ingatlanparamétereket ténylegesen vállalható kockázatúnak látja, és meg is adja a szükséges finanszírozást.

Ebben pedig hatalmas segítséget jelenthet, ha a hiteligénylő olyan szakértőhöz fordul, aki pontosan ismeri a bankok közötti különbségeket.

A Bankmonitor napi szinten követi a bírálati gyakorlatokat, az aktuális kamatokat és jóváírásokat, így jó eséllyel ki tudja választani azt a pénzintézetet, ahol a hiteligénylés nemcsak olcsóbb lehet, hanem nagyobb eséllyel sikerül is.

A megfelelő útmutatással a hitel nem teher, hanem lehetőség lesz és akár egy lépéssel közelebb vihet ahhoz a bizonyos első otthonhoz, amelyet már régóta tervezgetünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk