Mit tehetünk a karantén-rémálmok ellen? – itt a pszichológus válasza

Ian Wallace pszichológus 40 éve foglalkozik az álmokkal és azok jelentéseivel. Karrierje során nagyjából 300 ezer álmot elemzett, ám elmondása szerint még soha nem volt a mostanihoz hasonló időszak: olyan néhány hónap, amikor ennyire sok élénk és gyakran rémisztő álommal keresték volna meg a páciensei. Észrevételeit a Daily Mail online hasábjain osztotta meg.

A pszichológust januárban Kínából sokan keresték fel azzal, hogy álmaik megváltoztak: nehezen alszanak el, ha pedig sikerül, akkor nagyon zaklatott, sokszor egyenesen rémisztő álmaik vannak.

Az időzítés nem véletlen: januárban Kínában élték át ugyanazt, amit az utóbbi hónapokban mi is, azzal a különbséggel, hogy mivel ott robbant ki először a vírus, fogalmuk sem volt, milyen lesz a járvány lefolyása.

Miért álmodunk többet a karantén alatt?

Mivel a legtöbb ember otthon kénytelen dolgozni, vagy ami még rosszabb, nem kell vagy nem tud dolgozni, emiatt az ébredési szokások is megváltoznak. Sokkal többen kelnek későn, mert máshogy tudják így beosztani az idejüket, vagy nem kell az utazás miatt hamarabb ébredniük. Ez azt eredményezi, hogy általában maguktól ébrednek az emberek, az álmok pedig jellemzően az ébredés előtt, az alvás utolsó fázisában jönnek - ennek következményeként sokkal jobban emlékszünk rájuk. Álmodni ugyanis mindenki álmodik, csak sokan nem emlékeznek rá. A karanténhelyzet miatt azonban, a megváltozott alvási szokásoknak köszönhetően sokkal többen emlékeznek az álmaikra.

A jelenlegi helyzet emellett még azokban is bizonytalanságot és frusztrációt szül, akik egyébként nem hajlamosak arra, a szorongás pedig álmainkban pattanhat ki.

Az izoláció sem segít mindezen: a megváltozott életkörülmények kizökkentenek a rutinból, amely kihat a lelkiállapotunkra.

Miért van gyakrabban rémálmunk?

Napközben többnyire arra programozzuk az agyunkat, hogy egyszerre egy dologra koncentráljunk, ám ennek ellenére mégis sokkal több információt fogadunk be. Az érzelmi inputok közül sokat tudat alatt élünk át úgy, hogy nem is feltétlenül érzékeljük őket napközben.

Az álmainkban viszont jellemzően pont ezeket, a fel nem dolgozott, tudatalattiba kerülő érzéseket dolgozzuk fel.

Minél erősebb az érzelem, annál élénkebb az álom, a nagyon erős negatív érzések pedig rémálmokhoz vezethetnek. Ezekkel az álmokkal a tudatalattink próbálja felkelteni a saját figyelmünket arra, hogy ezek a félelmek felszínre kerülhessenek.

A leggyakoribb rémálomtípusok

Wallace szerint a szorongások több álomtípusban elevenedhetnek meg, ezek közül tapasztalatai alapján a karanténidőszak alatt a leggyakoribb az üldözéses álom, ezek közül is az, ahol egy arc nélküli alak kergeti az álmodót. A jelen helyzetben Wallace több páciense beszélt arról, hogy orvosok vagy ápolók üldözik. Általánosságban az üldözés frusztrációt vagy félelmet jelent, ám ebben az esetben nyilvánvalóan a koronavírus-fertőzéstől és az ezzel kapcsolatos félelmek elől menekülnek.

• Záródó falak - Szintén gyakran visszatérő álomtípus a karanténban az a klausztrofób rémálom, amikor egyre szűkül az álmodó élettere, vagy menekülni akar, és az erre szolgáló ablak vagy folyosó hirtelen összezsugorodik. Ez elsősorban azoknál jelenik meg, akik úgy érzik, hogy elveszítik életterüket a járvány miatt, beszűkül körülöttük minden, illetve azok is, akik a járványhelyzet következtében veszítik el munkájukat. Wallace megfigyelései szerint a férfiak általában kőfalú helyiségekben álmodják ezt, míg a nőknél nagyon gyakran jelenik meg a földalatti folyó képe.

• Nem tudsz telefonálni - Jellemző még az a típusú álom, amikor telefonon szeretnénk elérni valakit - legtöbbször vészhelyzetben -, ám vagy nem tudjuk a telefonszámot, vagy nem veszik fel. Ez a kommunikáció hiányára vagy kudarcára utal. Wallace egyik páciense akkor álmodott ilyet, mikor édesapja a sokadik kérés ellenére is boltba indult, ettől a fia úgy érezte, hogy a falnak beszél.

• Romlott étel vesz körül - Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a pánikvásárlók körében "hódíthat" leginkább az a rémálom, amely nagy mennyiségű romlott ételt tartalmaz, ám Wallace szerint az álmokban megjelenő étel ennél megfoghatatlanabb dolgot szimbolizál: a beteljesülést. A rothadó élelmiszerek viszont pont azt mutathatják, mennyire távol érezzük magunkat mindettől. Olyan sokan álmodták ezt az elmúlt hónapok alatt, hogy Wallace listáján a 78. helyről a negyedikre repült.

• Üres iroda - Gyakran kombinálódik azzal, hogy az illető nem tud bejutni, mert nem működik a kód vagy a kulcs. Még ha be is jut, a szobák üresek és sivárak, a munkatársak nincsenek ott, kihalt az egész. Ez eddig jellemzően azoknál fordult elő, akik éppen visszavonultak a munkájukból vagy nyugdíjba mentek, most viszont sokkal szélesebb kört érint. Mindez azt jelentheti, hogy üresnek, értéktelennek és céltalannak érezzük az életünket a munkánk nélkül.

• Élet-halál küzdelem – Ebből is az a típus, ahol az álmodó sehogy sem képes legyőzni ellenfelét. Elsősorban olyan férfiaknál bukkan elő ez a rémálom-típus, akik vezető pozícióban vannak, és ebben a bizonytalan helyzetben féltik azt. Jelen helyzetben arra utal, mennyire féltjük saját és szeretteink életét egy olyan erőtől, amelyet egyelőre nem tudunk legyőzni.

Mit lehet tenni?

• Az elsődleges, hogy azonosítsuk a félelem vagy a szorongás magját. Mitől félünk igazán, amely aztán álmainkban sem hagy nyugodni? Érdemes erről beszélni valakivel – ha első körben nem is szakemberrel, akkor egy közeli ismerőssel. Meséljük el neki álmunkat, hisz ettől máris oldódhat a bennünk levő feszültség.

• Sokszor fordul elő a rémálmok esetén, hogy már tudatosítjuk, hogy álmodunk, ám nem tudunk rögtön felébredni. Mindez azért történik, mert a tudatalatti ilyenkor menekülni próbál az álom elől. Bár nehéz ilyenkor tudatosan cselekedni, ám Wallace azt tanácsolja, hogy maradjunk az álomban, és próbáljunk befolyással lenni arra, ami ott történik. Ezzel magunkhoz ragadjuk az irányítást, amely magabiztosságot ad még a rémálomban is.

• Amikor fogékonyabbak vagyunk a rémálmokra, sokkal fontosabbak az alvás körülményei. Teljes sötétségben, hűvösebb szobában és teljes csendben érdemes aludni, elalvás előtt pedig legalább egy órával már ne nézzünk semmilyen képernyőt, ez ugyanis felpörgetheti az agyunkat. Egy jó könyv viszont megnyugtatja.