Miért fontos, hogy gyermekeink megértsék a matematikát?
A matematikára sajnos sok diák és felnőtt is úgy gondol, mint valami mumusra, ami csak megkeseríti az életet. Pedig a matek jóval több egy nehéznek gondolta tantárgynál. A 8. osztályos matematika gyakorlása például elengedhetetlen egy jó felvételihez, a középiskola pedig meghatározó lehet a gyermekünk továbbtanulása szempontjából.
Fontos lenne azonban, hogy ne görcsöljünk rá a témára, mert gyermekünk ezt megérzi, és ő is belefeszül. Érdemes nekünk, felnőtteknek is átgondolni a matematikával való viszonyunkat, hogy amikor a gyermekünk tanulási nehézségekkel küzd, ne a saját élményeinket vetítsük bele az ő problémáiba.
A matematika megértését azonban nem lehet megspórolni. Lehet, hogy csak érettségire áll össze neki, de még sokkal jobban jár, ha már a gimnáziumra megérti a matematika világának és az ismeretek számokkal való leképezésének a szépségét. Sajnos nem minden iskola van teli inspiráló, lelkes és nyitott tanárokkal, azonban ha nem is olyan kedvező a helyzetünk, ez még nem kell, hogy meghatározza a gyermekünk pályafutását. Ha a gyermekünknek nehezére esik a matematika tanulása, mert például kicsit lassabb az osztályátlagnál, akkor sincs semmi veszve. Ne feledjük azonban, minél hamarabb találunk megoldást, annál hamarabb fog felzárkózni a gyermekünk.
Miért is fontos a matek?
Sok előnye van, ha a gyermekeink idejekorán megértik a matematikát. Egyrészt a gyakorló feladatok edzik a gondolkodását, a problémamegoldó készségét, akár a kreativitását, ezek pedig mind olyan készségek, melyekre a munkaerőpiacon nagy lesz a kereslet akárhány év múlva is.
De a történet nem áll itt meg. A hétköznapokban alkalmazott matematikán kívül (vegyük csak a megtakarításokat vagy egy építkezést, felújítást, vállalkozást (melyekhez muszáj érteni a kamatos kamat vagy az adórendszer százalékainak működését) bármely szakmában szükség van a matematikai alapokra, akár csak egy excel táblázat kezeléséhez. A műszaki értelmiségre pedig egyre nagyobb az igény, hiszen a világunk afelé fejlődik, hogy nagyobb szükségünk van mérnökökre és informatikusokra, mint valaha. Ha belegondolunk, mindazt, amit magunk körül látunk, műszaki értelmiség teremtette: épületeket, hidakat, városokat, és azok szerkezetét, felépítését. Amilyen tempóban halad a világ, nem tudjuk, mi lesz tíz, húsz, harminc év múlva - de azt igen, hogy a matematikai tudásra és gondolkodásra szükség lesz.
De mi köze mindehhez a kamasz gyermekünknek, aki még nem is feltétlenül tudja, mit szeretne csinálni?
Nem arról van szó, hogy annak a gyermeknek, amelyiknek nem okoznak gondot sem a függvények, sem az algebra vagy a térgeometria, egyenes az útja a Műegyetemre. Sokkal inkább, hogy ha a gyermekünk megtanulja, hogy bár nehéz a feladat, amit meg kell csinálni, de ő képes megérteni és boldogulni vele, akkor bármilyen későbbi problémával szembe tud nézni. Legyen szó középiskolás felvételiről, egyetemről vagy később a munkához vagy akár a magánéletéhez kapcsolódó megoldandó kérdésről vagy felmerülő akadályról, a kulcs annak az önbizalomnak az elsajátítása, amely lehetővé teszi, hogy a kihívásban (akár csak egy új tananyagban) a gyermek ne ellenséget lásson, hanem lehetőséget a fejlődésre.
És ha gyermekünk már az általános iskolában ráérez a matematika ízére, nem lesz neki akadály, ha az utolsó pillanatban gondolja meg magát, hogy mégis inkább műszaki karra vagy informatikára szeretne jelentkezni egyetemre. Nem az lesz akadály az álmai előtt, hogy gyenge jegyei vannak matematikából - mindegy, hogy milyen okból.
Hogyan lehet elérni, hogy a gyermek értse a matekot?
Bár lehet, hogy szülőként kifog rajtunk a százalékszámítás vagy a kombinatorika, nem feltétlenül az a feladatunk, hogy mi legyünk a gyermekünk korrepetitorai. Az persze sokat számít, hogy ha például egy kacifántosan megfogalmazott szöveges feladatot a saját szavainkkal átfogalmazunk, hiszen sokkal könnyebben érthető lesz így a feladat.
Ám ha ez kevés, akkor szükség van valakire, aki elmagyarázza neki a matekot, anélkül hiába is erőlködik, nem fog menni neki. Az is lehetséges, hogy régebbről vannak olyan hiányosságai, amik megakadályozzák az új anyag megértését, vagy azt, hogy a megértett összefüggéseket alkalmazni tudja.
Ha tehát észrevesszük, hogy gyermekünk nehézségekkel küzd a matematika tanulásában, kereshetünk megfelelő szakszerű segítséget.
Amikor pedig eljut odáig fiunk vagy lányunk, hogy elkezdi érteni az adott anyagrészt, az apró célokból kiindulva, majd az apró sikerélményekből táplálkozva megérhetjük, , hogy akarja is csinálni. Ez a kulcs: nem kell, hogy a kedvence legyen a matematika, de támadjon fel benne egy olyan igény, hogy ő ezt szeretné jobban csinálni, hiszen érti, sőt, akár örömét is leli a feladatok megoldásában. Ha a megfelelő tempóban megfelelő nagyságrendű, éppen megugorható kihívásokat tud teljesíteni, ez az élmény teljesen át tudja formálni a saját gondolkodását. Már nem ő lesz a saját szemében az, aki nem érti a matekot, hanem úgy fog tekinteni magára, mint olyan valakire, akinek nehéz volt ugyan eleinte, de a saját erejéből felküzdötte magát.
És mivel pont abban a korszakban van, amikor a személyisége kialakul, formálódik, egy ilyen élmény nagyon erősen befolyásolni tudja a saját kompetenciaélményét, és a későbbi problémák megoldásához szükséges akaratát. Mi mást kívánnánk még ezzel kapcsolatban a gyermekünknek?
Az is fontos, hogy szülőként a hátteret biztosítsuk: a megfelelő tanulási környezetet.
Milyen a megfelelő tanulási környezet?
Tanulni, új anyagot befogadni nyugodt körülmények között lehet a legeredményesebben. Erőltetés nélkül, gyermekünkkel megbeszélve érdemes olyan tanulási időt bevezetni, amelynek világos keretei vannak: a gyermekünk tudja, mikor kezdődik, és mikor ér véget. Így könnyebben megy a koncentrálás is az erre dedikált időszakon belül. Természetesen az is szükséges, hogy tudja, mi értelme van mindennek, tehát elsődleges fontosságú lehet, ha beszélgetünk vele a matematika tanulásának és a tanulóidő betartásának céljáról.
A tanulási idő legyen csöndes, zavartalan, és gyermekünk fizikai szinten is álljon készen a tanulásra: legyen kipihent, egyen eleget, s egyen minőségi ételt (lehetőség szerint ne tartsunk otthon üres kalóriákat tartalmazó chipseket és csokikat, a gyermekünk úgyis ki fogja szagolni, hol van).
Ne várjunk azonnali eredményt, hiszen az elmének szüksége van alvásra is, hogy feldolgozza az aznap tanultakat. Mi magunk se görcsöljünk rá a gyermekeink jegyeire: a matektanárnak is nehéz átállni, hogy gyermekünket áttegye egyik skatuályából a másikba - a tanárok már csak így működnek, a legjobb indulat mellett is.
Ha mindezeket végiggondoljuk, és szép fokozatosan, gyermekünkkel együttműködve életbe léptetjük az új tanulási rendszert, nagy esélyünk van rá, hogy örömteli változásokat lássunk ne csak a bizonyítványban, de gyermekünk csillogó szemében is.
