ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Miért fontos, hogy akartak-e bennünket a szüleink?

Mikor családunk történetét vesszük számba, ne ragadjunk meg az évszámoknál, hanem a sorsok üzenetét is vegyük észre, mert ez a mi egyedi örökségünk.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része, és mindenkire tartozik.

Hamarosan megrendezik a XXIII. Budapesti Pszichológiai Napokat, amelyet szokás a pszichológia fesztiváljának is nevezni, és amely szervezését a Pszinapszis biztosítja. A sokszínű, laikusoknak és szakembereknek is egyaránt izgalmas programsorozat azonban nem csak a semmiből érkezik, ugyanis a szervezők évről-évre kényeztetik a pszichológia szerelmeseit ízelítőkkel, értékes előadásokkal. Nemrég a Pszinkronban nevet viselő gálaesten

Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológustól hallhattunk érdekes és sokak életében fellelhető jelenségekről, a transzgenerációs családi örökségről, amely tulajdonképpen a felmenőinktől érkező, sokszor tudattalan üzenetek, hiedelmek, átruházott gondolkodásmódok.

Mit üzentek az elődeink a sorsukkal? Mik a hitvallásaik? Mik a családi elvárások, és mit kaptunk vagy éppen nem kaptunk meg alanyi jogon gyerekként? Mert ezek az üzenetek ott vannak az életünkben, és ha tetten érjük őket, önmagunkat és saját viselkedésünket fogjuk tisztábban látni. Bár a sokrétegű előadás több, transzgenerációs hatásra is kitér,

jelen cikk a nem kívánt gyermeklét nehézségeire fókuszál.

Talán nem is gondolnánk, de

egy pszichológus első kérdései között rendszerint előfordul, hogy vágyott gyermek volt-e a kliens.

Számítottak-e az érkezésére? Sőt, ha valaki elkezd gondolkodni azon, hogy nála hogy volt ez, akkor arra is érdemes törekedni, hogy nem csak ő, hanem a szülei és nagyszülei esetében hogy alakulhatott a gyermekvárás? De vajon miért is lehet olyan fontos ez a kérdés?

Mindenkinek van egy története az élet indulásáról, de ez nem mindenkinek egy pozitív, boldog történet. A nem kívánt gyermeklét már Ferenczi óta fontos téma a pszichológiában. Ugyanis

nem vágyott gyerekként a világra érkezni egy olyan teher, amely akár életutakat is befolyásolhat.

Kutatások szerint ez a teher számokban is megmutatkozik, ugyanis azoknak a babáknak, akiket az édesanyjuk el akart vetetni életük kezdetén, rendszerint alacsonyabb születési súllyal jönnek világra az átlagosnál, később pedig a kapcsolataikban válik hátránnyá a nehéz kezdés, ugyanis a nem kívánt gyerekek gyakrabban válnak kiközösítetté, párkapcsolataikban pedig sokszor labilisak. Hogy miért?

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a terhességek 1/3-a ma nem kívánt terhesség. Pedig ha valaki váratlanul esik teherbe, az egy igazán komoly stresszhelyzet. Ezer kérdés és kétség merülhet fel ilyenkor, mert egy kisgyerek vállalása örökre megváltoztatja az életet: „Mit csináljak? Mi lesz most? Nincs még itt az ideje! Akarom, de nem tőle!” És így tovább... Pedig ha az édesanya stresszben van, akkor azt a gyermek is átéli, ugyanis befolyásolja a baba agyi fejlődését.

Azt gondolnánk, hogy egy gyermek az első éveiben nem emlékszik semmire, de a kutatók már tudják, hogy a gyerek bizony nagyon is tárolja a vele történteket.

Nem szavak, hanem érzések és sejtek szintjén marad a nem kívántság élménye. És ezért van az, hogy a terápiák során nem egyszer fordul elő, hogy a családi múlt felgöngyölítésekor kiderül, hogy korábbi felmenők törvényen kívüliek, nem kívántak voltak, vagy a kliens maga stresszel telített világba született bele.

Ha valakinek még mindig kétségei támadnának a korai élmények jelentőségeivel, gondoljunk csak a simogatásra! Az idegrendszer ugyanabból a csíralemezből alakul ki, mint a bőrünk. Egy csecsemő fejlődéséhez a simogatás, ölelgetés pedig igencsak elengedhetetlen.

De mikor képes egy szülő a simogatásra, a szeretet őszinte átadására?

Mikor a szülés harmonikusan történik meg az életében, és nincsenek benne ambivalens érzések a gyermek irányába. Arról nem beszélve, hogy kutatások bizonyítják, hogy a nem kívánt terhességek gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik maguk is ilyen körülmények között születtek. Nem csoda hát, ha egy nehezített születési múlttal rendelkező anya maga is nehézségekkel küzd a váratlanul érkező gyermekéhez való kapcsolódásban.

A pszichológus gyakorlatban ha egy személy kötődési, kapcsolódási gondokkal érkezik, nagyon gyakran lehet a fentiekhez hasonló élettörténetekkel találkozni. Ugyanis

ha egy kisgyerek nem hiszi el, hogy helye van a világban, hogy jó, hogy ő a világra érkezett, akkor nehezebben tud később pozitív és harmonikus szeretetkapcsolatokban létezni.

Ha valaki az élete első pillanatától azt éli meg, hogy nem kell, hogy nem jó az, ami ő, és ha ez az alapélménye, akkor nagyon nehezen tudja majd ezeket az érzéseket felülírni. Nehezen fogja felfogni a másoktól érkező szeretet jelzéseit, mert nem tud mit tenni azzal az élménnyel, hogy őt valóban, tiszta szívből akarják. Orvos-Tóth Noémi példaként hozza annak a nőnek az esetét, akinek bár mindene megvolt külsőleg és képességekben, hogy kiegyensúlyozott élete legyen, de mégis képtelen elviselni azt, ha dicsérik. Rosszul lesz a dicsérettől, mert az ő énképébe csakis a kritika fér bele. A szidás a világ rendje számára, beleillik a személyiségébe, mint egy aprócska puzzle darab. Nála az édesanyja és nagyanyja, de ő maga is nem kívánt gyerek volt, így mintaként adódott tovább a hibás létezés élménye.

Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy vajon mit tehet az, aki valóban ilyen hátránnyal indult csecsemőként? Aki nem csak születésekor, de azt követően sem kapta meg azt a biztonságérzetet, amely későbbi kapcsolataiban is iránytűként mutathatna? Van esély kilépni a belső bizonytalanságból, a sokszor érzett káoszból?

Felül lehet írni a kötődési mintát, hogy nyugalomra leljen valaki a számára fontos kapcsolataiban? A válasz szerencsére: igen. Munkával.

A bizonytalan kötődés azt jelenti, hogy vegetatív szinten ott van valakiben egy vibrálás, feszültség az emberi kapcsolataiban, ugyanis gyermekként nem tudta megélni a megtartó biztonságérzetet az elsődleges gondozója mellett. Ilyenkor a terapeuta feladata, hogy az érzelmi, önszabályozási deficitek pótlásában segítse a kliensét, és, hogy az képes legyen szabályozni az érzelmi működését, és ne csússzon később bele egy nem kívánt, negatív állapotba. Tehát abban támogatja őt, hogy a kapcsolati stabilitás egy fenntartható állapottá váljon, és amikor az illető feszült, amikor robbanna, amikor szabadulna a jóból, amikor akkor is féltékenykedne, mikor nem kellene, le tudja magát csillapítani. De ehhez először az önmagához való viszonyt kell optimalizálni, saját magával kell megbarátkoznia.

Mit tehet a környezet?

Szerencsés esetben a bizonytalanul kötődő ember találkozik egy biztonságosan kötődővel, akitől utólag megkapja azt a megtartó biztonságot, amit szüleitől nem. A biztonságosan kötődő ember kibírja a bizonytalanul kötődő feszültségét, és ez egy nagy ajándék. Ha ő jól van, akkor segít a másiknak is jól lenni, és segít neki elhinni, hogy biztonságban lehet a másikkal. Nem veszi át az érzelmi kilengéseket, hanem konstatálja, hogy a másik feszült, és segít neki megnyugodni, megtalálni a biztonságos állapotot. Ezért is kell mindenki mellé egy másik személy, aki mint egy tükör, valós képet mutat a másikról.

A témával foglalkozva nem maradhat ki az a gondolat, hogy

hogyan lehet megküzdeni a gyermekkor sötét árnyaival? A transzegenerációs történetek megértésében hatalmas előrelépés, ha a felnőtté váló gyermek megpróbál gyerekként tekinteni arra az anyára, aki nem várta gyermekét, és aki elhanyagolta őt. Mert nem születik mindenki anyának.

Mindig van lehetőség nem csak azt az anyát látni, aki állandóan dolgozott, kiabált és türelmetlenkedett, hanem azt az anyát is, aki maga is volt egyszer sérüléseket megélt gyermek. Amikor tágul a perspektíva, amikor látjuk az anyánk kislánykori történetét, akkor a legtöbb esetben ez a tudás átszínezi saját történetünket is. És ez az, ami felszabadító tud lenni, mert nehezebb lesz haragudni a szülőre, hiszen ő maga sem tudott akkor, abban az időszakban felülemelkedni saját gondjain és mássá válni.

Ugyanez a helyzet, amikor egy párkapcsolatban kezdjük meglátni a párunk gyermekkorát, amely ugyanúgy átszínezi az ő viselkedését.

Elkezdjük meglátni a zárkózottságának hátterében álló, bántalmazott kisfiút, a féltékenysége mögött megbúvó elhanyagolt gyermekkort. És ez az, ami segít még egy kis erőt adni ahhoz, hogy képesek legyünk együtt küzdeni egymásért.

Aki pedig szeretne színvonalas és izgalmas, pszichológiai témájú előadásokat hallgatni, látogasson el a hamarosan (április 5-7) megrendezésre kerülő, háromnapos, pszichológiai fesztiválra, amelyről részletesebben a Pszinapszis oldalán tájékozódhat.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jelentős változás a boltokban: nem minden tejföl lesz tejföl a jövőben
A kormány megelégelte a trükközést, és rendet tesz a tejtermékek piacán. Hamarosan alaposan meg kell néznünk, mit teszünk a kosarunkba.


Az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejfölre vonatkozó előírásának módosítását – írta a Portfolio. A javaslat értelmében

a jövőben csak azokat a termékeket lehet „tejfölnek” nevezni, amelyek megfelelő számú tejsavbaktériumot tartalmazó élőflórával rendelkeznek. Az utóhőkezelésen átesett termékek nem viselhetik többé ezt a megnevezést, azokat „utóhőkezelt savanyú tejszínkészítmény” néven kell majd forgalmazni.

A tervezet 15 napig véleményezhető, a gyártók és forgalmazók pedig a rendelet hatálybalépése után egyéves türelmi időt kapnának az átállásra.

A javaslatcsomag az élelmiszer-adalékanyagok jelölését és alkalmazását is pontosítja a tejtermékeknél, a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatása érdekében. A várható piaci hatások közé tartozik, hogy a hőkezelt termékeket gyártó márkáknak le kell cserélniük a címkéiket, termékmegnevezéseiket és marketinganyagaikat. Bár ez rövid távon átállási költségekkel jár, középtávon a vásárlók számára átláthatóbb lesz a kínálat, és egyértelműbben megkülönböztethetők lesznek a valódi tejfölök a tejföl-alternatíváktól.

A mostani szigorítás illeszkedik a kormány 2025-ös élelmiszer-szabályozási törekvéseibe.

Márciusban a minisztérium már módosította a tejtermékekről szóló előírásokat, szigorítva többek között a „kecskesajt” és a „félzsíros tej” megnevezését, valamint egységesítve a laktózmentes jelölést.

Októberben külön rendelet született a trappista sajtról, amely részletesen meghatározta annak összetevőit, érzékszervi tulajdonságait, és korlátozta a hasáb alakú tömbök forgalmazását. A trappista szabályozását a szakmai szervezetek, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács is üdvözölték.

A tejtermékekre vonatkozó kormányzati tervezetek az Európai Unió előzetes bejelentési eljárásán mennek keresztül a véglegesítés előtt. A kormányzat a mostani javaslatot is a fogyasztóvédelemmel, a minőségi és hagyományos termékek védelmével, valamint a megtévesztés csökkentésével indokolja. Az iparági szereplők részéről felmerülhetnek kritikus szempontok, mint az átállás költségei vagy a névváltás miatt „lefokozott” termékek versenyképességének romlása. Konkrét állásfoglalások a gyártóktól és kereskedőktől a most futó véleményezési időszakban várhatók.

A következő hetekben dől el a társadalmi egyeztetés eredménye, és ezt követően jelenhet meg a végleges rendelet, amely a hatálybalépés pontos dátumát és az átmeneti időszak hosszát is tartalmazni fogja. A szabályozás olyan gazdasági környezetben érkezik, amikor a tejtermékek világpiaci ára jelentősen ingadozik, a tejföl hazai ára pedig 2025 több hónapjában is csökkent. A kategóriaszabályok szigorítása ilyen helyzetben a minőségi alapú piaci szegmentációt erősítheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„A boszorkányság egyszerre tudomány és művészet” – interjú Saddie LaMorttal, aki harminc éve foglalkozik okkultizmussal
A magyar előadó-zenész szerint manapság inkább naivitást társítanak a boszorkányokhoz, mintsem gonoszságot. Saddie mesélt nekünk közérthető módon a wicca nevű misztériumvallásról és a szabadkőművességről, hogy eloszlasson néhány tévhitet.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. november 01.



Saddie LaMort saját bevallása szerint szabadkőműves, az Ordo Templi Orientis, és a gardneriánus Wicca avatottja, valamint az egyetlen magyar nyelvű, Aleister Crowley okkultista mágus életét és munkásságát feldolgozó könyv egyik szerzője. Előadásait Rómától Hamburgig, az ELTE BTK könyvtárától a prágai Károly Egyetemig szeretettel fogadták.

– Nemrég a viktoriánus kor okkult reneszánszáról tartottál előadást Budapesten, de Európa-szerte sokfelé voltál már vendégelőadó – nem alaptalanul, hiszen bő három évtizede foglalkozol okkultizmussal. A köznyelvben szokás egyenlőségjelet tenni a boszorkányság és az okkultizmus közé, mennyire helytálló ez az összemosás?

– Az „okkult” azt jelenti, rejtett, titkos. A boszorkányság innen nézve valóban az okkultizmus egy fajtája, hiszen titkos tanokat, rejtett tudást kapunk meg és adunk át. Többfajta boszorkányság létezik, a titkos dolgok tanulása ezek mindegyikére jellemző motívum. Azonban az okkultizmust, mint kifejezést, elsősorban a középkori varázskönyvek hagyományaira szokták használni, ezek viszont nem minden boszorkányságnak részei. Annak, amit én képviselek, igen.

– Te magad az úgynevezett wicca vallást gyakorlod, amely egy természeti pogány ősvallás. Melyek eme vallás főbb alapkövei, azaz hogyan mutatnád be a wicca irányzatot egy laikus számára néhány mondatban?

– Ezt a vallást egy Gerald B. Gardner nevű angol író dolgozta ki. Nagyon érdekelte a történelem, a néprajz, a népi mágia. Több különböző olvasmányélmény hatására hozta létre a világ első, bizonyíthatóan vallás jellegű boszorkányságát. Eredetileg a vallásunk neve boszorkányság, a követőket boszorkánynak hívjuk, a követők összessége a Wicca, s ezt a szót úgy használjuk, ahogy a „Testvériség” kifejezést (a Wicca ugyanis egy mágikus család). Egy istenpárt tisztelünk: a Holdistennőt, és az Agancsos Istent. Rítusaink a természet ritmusát követik – az aratásokat, a nap-éj egyenlőségeket, a napfordulókat, illetve a teliholdakat. Vallásunk része a mágia, mellyel segíteni igyekszünk az arra rászorulóknak, és a természetnek.

– Sokan kizárólag ártó, gonosz tevékenységeket társítanak a boszorkánysághoz – hogyan szoktad ezeket a prekoncepciókat felülírni?

– Számomra is meglepő, de viszonylag kevés olyan emberrel találkoztam az elmúlt harminc évben, aki így gondolt volna a boszorkányokra. Általában inkább túlzott jóságot, naivitást feltételeznek rólunk. Van egy mondat, ami rendszeresen megjelenik velünk kapcsolatban, és ezt gyakran még a magukat wiccának valló emberek is hajlamosak félreérteni. Ezt úgy hívjuk, hogy Intelem, s így szól: „Ha azzal nem ártasz, azt tégy, amit akarsz.” Sokan hiszik, ez azt jelenti, ne árts. Ha azonban a mondatot értő módon olvassuk, rájövünk, csak annyiról szól, tudatosan végezzük dolgainkat, folyamatosan gondolva arra, vajon árt-e valakinek. Szóval sokkal inkább azt a prekoncepciót kell felülírnunk, hogy nem lesz következménye, ha valaki minket, vagy szeretteinket bántja.

– Szükséges a boszorkányság gyakorlásához az ezoterikus és spirituális érdeklődésen túl felül valamiféle speciális, például természetfeletti képesség?

– A boszorkányság egyszerre tudomány és művészet. Bárki el tud sajátítani eleget ahhoz, hogy megkönnyítse saját és környezete életét. Vannak, akiknek tehetségük is van, ők megfelelő szorgalommal sokkal többet tudnak elérni. Azonban szívesebben tanítok valakit, aki nem annyira tehetséges, de szorgalmas, mint egy lusta tehetséget – a kitartás, a szorgalom mindig többet ér a tehetségnél.

– Azt a tényt is megosztottad a közönségeddel, hogy szabadkőműves beavatott vagy, illetve hogy máig vannak Magyarországon ilyen beavatások. Mit jelent pontosan az avatás, illetve milyen hatása vagy jelentősége van manapság a szabadkőműves páholynak?

– A szabadkőművesség az első olyan rendszer volt, amely a mai napig létezik, és szimbólumokon, misztériumokon keresztül adja át tanításait. Minden modern misztérium-irányzat vagy innen vett át elemeket, vagy az alapítók avatottak voltak, és a létező fokozatokat gondolták tovább. Aki komolyan foglalkozik a mágia hiteles rendszereivel, nem tudja megkerülni.

Az avatásokat sok szempontból lehet vizsgálni. A legfelszínesebb szinten egy olyan rituális színház, amely élettanácsokkal látja el az avatottat, és olyan szimbólumokat ad neki, amelyek segítenek jobb emberré válni. Ha egy kicsit mélyebben vizsgáljuk, mitologikus, vagy vallási jellegű jeleneteket dolgoznak fel ezek az avatások, és ezen keresztül az avatott közelebb kerül az isteni mivolthoz. Olyan természetes folyamatokat dolgoznak fel, mint a születés, a termékenység, illetve a halál, amelyek az emberiség egészének közös tapasztalata – olyan módon, amely megmutatja a világ isteni jellegét. Már az ókori misztériumvallások avatottjai is abban értettek egyet, hogy egy avatott halálélménye gyökeresen más lesz, mint egy avatatlané.

A szabadkőművesség célja jó emberekből jobb embereket faragni. Olyan emberek találkozhatnak a páholyban, akik amúgy soha nem ismerték volna meg egymást, ezáltal a beszélgetések és előadások során a sajátunktól akár radikálisan különböző véleményeket is megismerhetünk olyan környezetben, ahol mindenki a legjobbat feltételezi a másikról, és jóindulattal áll hozzá. Ennek eredménye egy olyan szellemi közösség, amely minden tagját gazdagabbá teszi. Két téma van, amiről nem beszélünk: a politika és a vallás, mindkettő mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva.

– Akit ezek a témák bővebben érdekelnek, legközelebb milyen időpontokban és helyszíneken lehet téged meghallgatni?

– November 2-án az Európai Élő Folklór Egyesület rendezésében a Dürer Kertben lesz egy Boszorkányfesztivál, ahol a druidizmusról, a gardneriánus wiccáról, a teozófiáról és a szabadkőművességről is lesz előadás, majd kerekasztal-beszélgetés keretein belül közös értékeinkről fogunk eszmét cserélni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos égési sérülést okozhat a mikróban melegített víz, pedig látszólag nem is forr
A csendes, buborékmentes víz egy alattomos csapda. Valójában brutálisan forróbb a forráspontnál, és a legkisebb mozdulatra is robban.


Aki mikróban melegít vizet egy sima falú bögrében, könnyen pórul járhat egy látszólag ártalmatlan jelenség, a szuperhevülés miatt. Ilyenkor a víz hőmérséklete akár 20 Celsius-fokkal is meghaladhatja a forráspontot anélkül, hogy egyetlen buborék is megjelenne benne. A legkisebb zavaró hatásra – például a bögre megmozdítására, vagy egy teafilter, kanál cukor hozzáadására – a folyadékban felgyülemlett energia

robbanásszerűen szabadul fel, ami forró gőz és víz kifröccsenésével jár, súlyos égési sérüléseket okozva.

Szerencsére a kockázat egyszerű lépésekkel csökkenthető. Érdemes a vizet rövidebb szakaszokban melegíteni, közben megkeverni, vagy eleve egy fakanalat, pálcikát helyezni a bögrébe. A kávéport vagy cukrot is célszerű még a melegítés előtt a vízhez adni, mert ezek a szemcsék nukleációs pontokként szolgálnak, ahol a buborékok biztonságosan kialakulhatnak. A teljesen sima falú edények helyett érdemesebb olyat használni, aminek a felülete picit érdesebb, és a mikróból kivett forró folyadékot mindig óvatosan kell kezelni.

A jelenség hátterét a Live Science tudományos portál járta körül. A probléma gyökere a mikrohullámú sütők működési elvében rejlik. Míg a tűzhelyen az edény alulról melegszik, és a forró pontokon megindul a buborékképződés, addig a mikró az egész víztömeget egyszerre, egyenletesen hevíti. Így hiányoznak azok a lokális túlhevült részek, ahol a forrás elindulhatna.

A sima falú üveg- vagy kerámiabögrék pedig tovább rontanak a helyzeten, mert felületükön nincsenek olyan mikroszkopikus egyenetlenségek, ahol a gőzbuborékok meg tudnának kapaszkodni.

„A forráspont azt jelenti, hogy ezen a hőmérsékleten felül a molekulák inkább gáz fázisban ‘érzik magukat otthon’ mint folyadékban” – magyarázta Jonathan Boreyko, a Virginia Tech áramlástani kutatója. „De ahhoz, hogy a forrás ténylegesen meg is történjen, buborékot kell létrehozni – ez pedig energiába kerül.” A mikróban a buborékképződéshez szükséges aktiválási energia hiányzik. „Az elektromágneses hullámok áthatolnak a folyadékon, és az egész térfogatban gerjesztik a vízmolekulákat, vagyis a víz nagyon gyorsan és egyenletesen melegszik fel, míg a tűzhelyen az edény alja a legforróbb” – tette hozzá a szakértő.

Mirko Gallo, a római Sapienza Egyetem kutatója szerint a hagyományos forralásnál több tényező is segíti a buborékok kialakulását. „Az oldott gázok, a szennyeződések a vízben, illetve az edény felülete mind csökkenthetik a buborékképződés energia-gátját.”

Ezért indul a forrás szinte mindig az edény falán vagy peremén, ahol az egyenetlenségek megkönnyítik a dolgot.

„Ha egy élen alakul ki a buborék, az csak félgömb, tehát kisebb a felülete, és kevesebb energiát igényel. Ezért jelennek meg az első buborékok mindig az edény peremén vagy falán.”

A szuperhevülés jelensége nem csak a vízre korlátozódik, elvileg bármilyen folyadékkal előfordulhat. Boreyko szerint „a víz felületi feszültsége a legtöbb folyadékhoz képest nagyon magas, de alapvetően minél nagyobb a felületi feszültség, annál drámaibb a hatás.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk