ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mesés környezetben, egy hatalmas erdőben él egy magyar nő és német párja

Hét év alatt sokat dolgoztak, de olyan otthont alakítottak ki maguknak, amire vágytak. A folyton nyüzsgő Blanka rájött, hogy a borkóstolásnál jobb program a beszélgetés Gyuri kakassal.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. szeptember 19.



Maja, a vörös cica sütetti magát a napon a talicskában, amikor az óvatosan megmozdul alatta. A macska kedveli, ha útnak indulnak. Éktelen dorombolásba kezd – tényleg túltolja kicsit – és úgy helyezkedik, mintha hintón utazna az erdő úrnőjeként. A zöldben kacskaringó úton két liba próbálja útját állni, hogy egy kis csípkedéssel helyretegyék a cica szerintük túlzott önbizalmát. Az egykerekű vasjárgány nem torpan meg, ezért jobbnak látják máskorra időzíteni tervüket. A furik meg sem áll a fát körülölelő padig. Ott tekereg egyet a vörös Maja, begyűjt egy kis simogatást a hintója vezetőjétől, Blankától, majd visszakucorodva a kocsiba jelzi, hogy folytathatják a felfedező utat.

Facebookon láttam Maját egy videóban az Atelier Ammerland – Élet a lápvidéken nevű csoportban.

3 másik cicával, öt tyúkkal, egy kakassal, egy magyar nővel és egy német férfivel él együtt a 8 ezer négyzetméteres erdőben.

A főszereplő mégsem ő, hanem Feldner Blanka, akinek élete 11 éve fordult a feje tetejére, pont úgy, ahogy maga sem remélte. 2010-ben a szerelem vitte egy észak-németországi faluba.

„Az interneten ismerkedtünk meg, de nem a Tinderen, eskü!” – avat be nevetve a részletekbe Blanka. Nyelvtanulós oldalon levelezgettek angolul. Aztán a személyes beszélgetést is ki akarták próbálni. A folyton nyüzsgő, magát olasz nőnek tituláló Blanka és a nyugodt, visszafogott, kedves, szorgalmas férfi egymásba szerettek.

Tatabányáról egy aprócska faluba költözni nagy változás volt, pláne, hogy az angollal sem tudott sokat kezdeni új otthonában, németül is meg kellett tanulni. Másfél év alatt sikerült eljutni a középfokig a nulláról. Apósának van egy kis nyomdai cége, a férje is ott dolgozik és Blanka is ott talált feladatot. Sok mindent csinált otthon, azokból mindig akad valami, ami segíti a mostani életét.

„Gazdasági informatika szakon diplomáztam. Voltam irodai asszisztens, dolgoztam HR-esként, sminkesként és aerobik oktatóként.”

Három éve éltek albérletben, amikor úgy döntöttek, jó lenne egy saját otthon. A hely az volt, ahol most élnek, csak 8 éve még nem így nézett ki.

Tölgyfából megszámlálhatatlan sok volt, a gaz, csalán mindent benőtt, utak sem voltak, épületből is csak roskadozó istálló, disznóól és gazdák egykori, erősen megviselt házrésze állt.

A tőzeges, süppedős talajért megőrültek. Blanka maga sem érti, hogy foghattak bele ebbe a munkába. „Én 800 négyzetméteren nőttem fel, és ott se kertészkedtem, ez pedig tízszer nagyobb hely.”

A hely a béke szigetének tűnt, csak egy kis szelidítést igényelt a pagony. A pár jellemi különbségeit tökéletesen kihasználták.

„Én azonnali eredményt akarok, ezért én gazolok, a férjemnek van türelme, ezért ő ültet. Együtt tanultunk meg kertészkedni, sőt erdészkedni.”

Így dolgoztak éveken át. Miközben hétköznap a vállalkozásban volt dolguk, csak a hétvégéken, esténként alakították az otthonukat. Minden nap erőt adott a friss levegő, a hatalmas fák, a folyó, az őzek, sünök és madarak látványa.

„Sokszor olyan fáradtak voltunk, azon veszekedtünk, ha távol voltunk a háztól, ki menjen vissza a metszőollóért vagy az ott felejtett vízért”

- idézi mosolyogva. Azt mondja, egy nagy munka után jöhetett a „jutifalat”, mondjuk vettek egy szép padot.

Nekik a nyaralás is itt volt, de ez nem panasz, szeretnek itt lenni. Hét év alatt olyan lett az otthonuk, ami az álmuk volt.

„Megérkeztünk oda, ahova mindig is vágytunk.”

Ezt egy éve érezte Blanka, az alapok megvannak, ma már csak a fenntartás, csinosítgatás a feladat, de az sem kevés. „Én szoktam magamnak mondogatni, ha van időm, mindegy, mit csinálok, csak csináljak valamit.”

Blanka kedvence most a táblák készítése.

„Ez egy másfél éves hobbi. Háromszázhetvenet készítettem eddig. Azt hiszem, kicsit elnémetesedtem, listát írtam, mikor, milyen feliratot, hova, kinek készítettem.”

Leginkább az otthonukban segítenek eligazodni a táblák, megmutatják, merre van a veteményes, merre laknak a tyúkok vagy milyen hosszú a séta a körúton.

Barátoknak is sokat készít, de nem ad el egyet sem.

„Szeretem, hogy olyan fát használok, ami már másra nem lenne jó, maximum tüzelőnek. Ne legyen túl megcsiszolva, előkészítve, én ilyen természetesen szeretem. Farmos stílusban írok. Jó érzés olvasgatni,

ezek köszöntenek, invitálnak, szebbé teszik a napot.”

A szomszédok elég messze vannak, minden oldalról van köztük egy mező, de errefelé nagyon összetartóak az emberek. Ha valakinek születésnapja van, akkor a szomszéd is családtagnak számít, neki is menni kell.

Blanka rajong a háziállataikért, pedig évekkel ezelőtt nem fűzött sok reményt a macskákhoz.

„Mondtam a férjemnek, hogy én kutyás vagyok, ne haragudjon, nem hinném, hogy megszeretem a cicákat. Pár hónap alatt függő lettem. Vissza kell fogni, hogy ne nekik rendezzem be a ház minden sarkát.”

A tyúkoknak az Elsőbbség a hölgyeknek felirattal és a keltető kedves függönyözésével kedveskedik a sok finom tojásért.

A két libája láthatóan nagyon élvezi az életet Blankáéknál. „Haláli pofák, üdvözölnek, követnek, dumálnak.” Van egy kis tavuk, nagy kedvenc a lubickolás. Itt épp kis hibával:

VIDEÓ: Libabukfenc

A napokban Gyuri kakassal beszélgetett Blanka, amikor összehasonlította mostani életét a korábbival.

„Jobban élvezem ezt, mint annak idején a borkóstolókat, vízitúrákat és mindenféle pörgést, forgást. A természet mindig más, itt csend van és harmónia.”

Amit korábban tanult, az sem veszett el: „A sminknél használt ecsetek, színek most a tábláknál köszönnek vissza. A gazdasági informatika szak a honlapkészítésben, a grafikai munkákban jön jól.”

A nyugodt életet veszélyeztető telefonokra, számítógépekre ő nem haragszik, szerinte azoknak is megvan a helyük. Nem felejti, milyen nagy segítség volt sokszor egy kis videó, ha nem tudtak valamit a kertben vagy egyebet akart tanulni, és ebben a nagy csöndben is sokszor szüksége van más emberekre is,

az internet egy kapocs mindenhová.

„A mi kis elszigetelt otthonunkból így tudok nyitni a világ felé, így találtam például egy magyar keramikust a közelben. Így tudok beszélni a családommal és így tudom megmutatni másoknak az életünket, amire büszke vagyok és szeretném bizonyítani, hogy van élet a városon kívül.”

Amikor az apósa születésnapja volt, akkor például nem rohantak a plázába ajándékot venni.

Egy tökből csináltak egy nagyon kedves kosarat: almás töklevest pirított tökmaggal és pitával, narancsos-tökös lekvárt, kelttésztás tökös kalácsot és csípős, almás-tökös chutneyt. Ez a legkedvesebb meglepetés.

„Imádunk itt élni, kiülni az állatokkal reggel a gyönyörű fényekben, nincs ennél nagyobb béke. Etetem a madarakat, ez az én koncertjegyem egész évre.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Atelier Ammerland (@atelier.ammerland) által megosztott bejegyzés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Finnország a világ legboldogabb országa, nagyon visszacsúszott az USA a listán
Társadalomtudósok minden évben több mérőszám alapján állítják fel az ország boldogsági sorrendjét. Észak-Amerika nem örülhet, mi a stabil középmezőnyben szereplünk.
Malinovszki András / Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. március 20.



A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

  • egy főre jutó GDP
  • társadalmi támogatás
  • egészséges várható élettartam
  • szabadság
  • nagylelkűség
  • a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: