ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mennyibe kerül valójában a hőszivattyú beruházás?

Az épülő vagy korszerűsítés előtt álló épületeknél alapvető kérdés, hogy milyen fűtési rendszert válasszunk. Egyre népszerűbb megoldás a hőszivattyú. De vajon tényleg mélyen a zsebébe kell-e nyúlnia annak, aki ezt az energiahatékony megoldást választja?


„A hőszivattyú az egyik leggazdaságosabb, leghatékonyabb és legkörnyezettudatosabb fűtési-, illetve melegvíz-készítési módszer” – magyarázza a Gree hőszivattyúk kereskedelmi igazgatója, ifj. Korcsok Gábor. „Ugyanakkor a hőszivattyú egy hosszútávú befektetés és a beruházási költségeket is ennek figyelembevételével érdemes megvizsgálni.”

A hőszivattyú a természet energiáját hasznosítja, a technológia lényegében a hűtőgép működési elvének a fordítottja: a külső környezetből vonja ki a hőt és szállítja azt az épület belsejébe. A kiépített rendszer a nyári hónapokban a lakás hűtésére is használható. A hőszivattyú károsanyagkibocsátás nélkül működik. Aki ezt a megoldást választja, függetlenítheti magát a fosszilis tüzelőanyagoktól, a gázszolgáltatóktól és a kiszámíthatatlan energiaáraktól.

Bonyolult és hosszadalmas engedélyeztetés nélkül

A Gree hőszivattyúk vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a hagyományos fűtési rendszerekkel ellentétben, itt nem kell számolni olyan járulékos és adminisztrációs költségekkel, mint akár a kéménybélelés vagy a gázterv engedélyeztetése. Napelemes rendszerrel összekapcsolva akár 100 százalékban megújuló energiával működtethető.

Ifj. Korcsok Gábor szerint ez a fűtési-hűtési mód azok számára ideális, akik vállalni tudják az egyszeri, nagyobb beruházási költségeket, cserébe a későbbi, jelentősen alacsonyabb rezsiszámlákért. A hőszivattyús rendszer kiépítésének költsége elérheti a 4-5 millió forintot is. Ugyanakkor nagy különbség lehet az egyes gyártók készülékei között, amely jelentkezik a minőség, az energiafogyasztás, a zajszint, műszaki háttér támogatás, és a későbbi alkatrészellátás területén is.

„Az árat jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teljesítményű rendszerről van szó, illetve az is, hogy milyen típusú hőleadókat választanak a beruházók. A telepítési költségek fontos részét képezi, hogy milyen egyéb kiegészítőkre, csövezésre van szükség. A hőszivattyú típus kiválasztásánál figyelembe kell venni, a felhasználási környezetet, fel kell mérni az épület szigetelését, alapterületét, a belmagasságot, azaz hőszükségletet kell számolni.” – tette hozzá a Gree szakértője.

Mennyibe kerül a beruházás?

Az érdemi válaszhoz meg kell vizsgálni az országos kivitelezési árakat.

Mennyibe kerül egy hőszivattyú telepítés Magyarországon? - kérdeztük a Gree hőszivattyúk projekt üzletágának vezetőjét. - „Az elmúlt hetekben egy széleskőrű felmérés végeztünk a Gree hőszivattyúkat telepítő kivitelező cégek között. A vizsgálatból kiderült, hogy hazánkban régiónként nagy eltérések lehetnek egy - egy kivitelezési részfeladat vagy a telepítési költség teljes egészében is.”

Majd azzal folytatta, hogy: - „A kivitelezők jellemzően az alábbi kivitelezési feladatokat választják külön:

Hőszivattyú telepítés, elhelyezés hóhatár konzolra. Osztott rendszer esetén kalorikus csövezés szakszerű kivitelezése, indokolt esetben hűtőközeg rátöltés. Ennek költsége jellemzően 150 ezer forint és 250 ezer forint között változik országos viszonylatban és telepítési hely, adottságok függvényében.

A hőszivattyú beüzemelésének költsége 80 ezer forint és 140 ezer forint között változhat, de több esetben tapasztaltunk olyat, hogy már a telepítési költség magában foglalta ezt is.

Ezen feladatok elvégzése után a hőszivattyú már a helyén van és működőképes, de mi lesz a fűtési rendszerrel, azt ki alakítja ki, ki köti rá a hőszivattyút? Vizsgálatunk alapján a legtöbb cég vállalja a gépészeti, vízoldali kivitelezést is. Ezek ára viszont nagyon eltérhet annak függvényében, hogy a fűtési rendszer melyik pontjáig terjed a kivitelezési munka, szükséges-e használati melegvíztartályt telepíteni, stb.. Ezek árának megállapításához a kimondottan hőszivattyúkhoz kifejlesztett rozsdamentes acélból készült tartályt és prémium komponenseket tartalmazó Nolsen előszerelt hőközpontokat vettük alapul, melyek akár pár óra alatt telepíthetőek a legkülönfélébb helyekre.

Primer vízoldal kialakítása használati melegvíz nélkül, 100l-es puffertárolóval és a szükséges vízoldali szűrőkkel, mikrobuborék leválasztóval 620 ezer forint plusz munkadíj.

Primer vízoldali kialakítás 500l-es kombinált tartállyal, melyben helyet kapott a használati melegvíz tartály és a puffertároló is kiegészítő szerelvényekkel, szűrőkkel, összekötő csövekkel, mikrobuborék leválasztóval és igény esetén háromjáratú szelepkészlettel, akár a 2 millió forintot is megközelítheti.”

Természetesen a fent említett vízoldali kivitelezési munkálatok jelentősen kisebb költségvetésből is kialakíthatók zománcozott tartályokkal és alacsonyabb árkategóriás komponenseket használva. Fontos viszont kiemelni, hogy a hőszivattyú hibabejelentések nagy százalékban vízoldali kivitelezési hibákra vezethetőek vissza és nem pedig magára a berendezésre. Ebből kifolyólag a Gree hőszivattyúk esetében -, amennyiben azok Nolsen előszerelt hőközponttal vannak felszerelve - 6 év teljeskörű garancia jár.

A megjelölt árakat illetően mindenképp fontos megemlíteni, hogy ezek tájékoztató jellegűek, mely az egész ország területéről bekért kivitelezési árakon alapulnak. Mielőtt bárki belefog a beruházásba, mindenképp kérjen be kivitelezői árajánlatot. – zárja gondolatait a Gree hőszivattyúk kereskedelmi igazgatója.

Valódi kedvezmények a Gree hőszivattyúk jóvoltából

A Gree hőszivattyúk egyedülálló energetikai programja egyedülálló kedvezményrendszert kínál azok számára, akik Gree hőszivattyút telepíttetnek. Most érdemes tehát belevágni hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésébe, ugyanis jelentős összeget lehet megtakarítani a Gree energetikai programjával. Aki ugyanis 2024. június 17- augusztus 31. között regisztrál a rendkívüli támogatásért, többek között igénybe veheti az ingyenes helyszíni felmérést, hőszükséglet számítást és az egyéb kedvezményeket a világelső klímamárka védjegyévé vált megbízható minőséggel és műszaki támogatással. Így a GREE Magyarország akár 750 000 forint támogatást is nyújthat a beruházás keretében.

A vásárlók számára további segítséget jelent az áprilisban indult nagyszabású Gree hőszivattyús nyereményjáték is, amelyben az április 1. és július 31. között vásárolt Gree Monoblokk, All In One vagy osztott kivitelű hőszivattyúk vásárlói között két alkalommal is kisorsolnak egy-egy szerencsés nyertest, aki a vásárlás után nettó 1 millió forintot nyerhet vissza. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy regisztrálni kell a vásárlást a Gree honlapján, és figyelni a sorsolás eredményeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk