ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mégis hány párkapcsolat az ideális egy élet során?

Ezúttal ti voltatok a szakértők: 50 válaszadó segítségével néztünk utána a kérdésnek. Az eredmény egy része várható volt, a másik része viszont nagyon érdekes.
Szenes Laura - szmo.hu
2017. március 17.



Szerinted - körülbelül vagy pontosan - hány párkapcsolatot ideális megélnünk egy élet alatt? Ezt a kérdést tettük fel kérdőívünkben és szórtuk szét a Facebookon. A kitöltők több mint fele 30-40 év közötti, bő egynegyede 20-30 éves, míg a szűk egynegyednyi maradék a 40-nél idősebbekből állt.

A kérdőív lehetőséget adott arra is, hogy a véleményalkotó pontosítsa, mit gondol párkapcsolatnak, hiszen erről is különbözőek az elképzelések. Bár erre a kérdésre nem volt kötelező a válaszadás, majdnem mind az 50 válaszadónk írt hozzá valamit.

A te értékrended szerint honnantól nevezhetünk valamit párkapcsolatnak?

Legnagyobb többségben azok a válaszok szerepeltek, amelyek azt állítják: meg kell beszélni, ki kell mondani, hogy együtt vagyunk. Néhány ettől eltérő válasz:

Beszéltünk arról, hogy egy pár vagyunk (mondjuk nem mindenkivel beszéltünk így külön erről), közösen szervezünk programokat, teljesen nyilvánvaló az udvarlási szándék, hetente többször találkozunk, csók már volt, kézenfogva járunk. A szex nem feltétel, az ráér. (Abigél, 40-50 év között)

Az első csók. (István, 30-40 év között)

Ahogy megváltozik a kommunikáció (hiányzol, stb). (Szilvi, 20-30 év között)

3 randi és 1 szex után már az. (Kleofás, 30-40 év között)

Az a párkapcsolat, amikor mindketten örültök, ha meglátjátok a másikat. :) (Laci, 30-40 év között)

Nehéz kérdés, azért ha hetente legalább egyszer-kétszer találkozunk, és én ezt egy tartós kapcsolatnak érzem, és úgy érzem, ő is, akkor már párkapcsolat, még akkor is, ha még nem mondtuk ki. Viszont ennél több együtt töltött idő, alkalom esetén már mindenképpen az, akár mit is gondol bármelyik fél - szerintem. (István, 40-50 év között)

1

A kérdésnél, hogy ki hány párkapcsolatot tart ideálisnak egy életben, a következőek közül lehetett választani:

- csakis 1

- 2 vagy 3

- 4 vagy 5

- 5 és 10 között

- 10 felett

A végeredmény a következő: 50-ből 17-en tartották a 4-5 kapcsolatot a legideálisabbnak, holtversenyben 12-12 ember voksolt a 2-3, illetve az 5-10 kapcsolatra, és 9-en a 10 feletti párkapcsolatot választották.

Képkivágás

Természetesen 50 fő válasza még nem reprezentatív, de ha következtetéseket akarnánk levonni, azt mondanánk, hogy

a legtöbben azon a véleményen vannak: egy életben 4-5 párkapcsolatot ideális megélnünk.

Ennél valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy a második, harmadik szerelmünknek már az "igazinak" kell lennie, viszont amennyien ezt gondolják, ugyanannyian vannak azok is, akik 5-10 párkapcsolatot tartanak a kellő mennyiségnek a megállapodás előtt. Ráadásul

azok sincsenek sokkal kevesebben, akik 10-nél is több párkapcsolatot tartanak egészségesnek egy élet alatt.

Kis híján ugyanannyi képviselője van mindegyik válasznak, kivéve azt, hogy egész életünk alatt egyetlen kapcsolatot kell megélnünk, mert azt senki sem választotta. Habár volt olyan válaszadó, aki jelezte: el tudja képzelni, hogy valaki egyből megtalálja a harmonikus párkapcsolatot.

Mindezekből az látszik, hogy rendkívül eltérnek a vélemények az ideális mennyiségre vonatkozóan.

Következzen egy válogatás a válaszadók indoklásaiból.

2-3 párkapcsolat mellett:

Eszter (20-30 év között):

2-3 hosszabban tartó kapcsolat szükséges, mert így lehet tapasztalatokat gyüjteni minden téren, hogy mire megtaláljuk az igazit, addigra ne legyünk kíváncsiak.

Zsolt (30-40 év között):

"
Tartós kapcsolat kialakításához ennyi tapasztalat elég és nem túl sok.

Sára (30-40 év között):

Az első párkapcsolatában az ember ritkán képes jól és okosan csinálni a dolgokat és elég ritka, hogy valaki kamaszkorában az első szerelmével maradjon, viszont sokat lehet belőle tanulni. Hogy aztán később mennyi idő, amíg az ember megtalálja azt, akit keres, és egy igazán jó párkapcsolatban tud vele lenni, az más kérdés.

4-5 párkapcsolat mellett:

Samu (30-40 év között):

Mert legalább ennyi esetszámmal a mi társaskapcsolat-kezelő képességünk is fejlődik, nem utolsó sorban mellé sokat tanulunk saját magunkról (és általában az emberek változó reakcióiról).

Kata (40-50 év között):

A fenti szám feltételezi a házasság / élettársi viszony meglétét (nem feltétlenül csak egyszer egy élet során), ill. az előbbiek előtti és utáni kapcsolatokat is >>> a nagy Ő keresése ;)

Pirilampolány (30-40 év között):

"

Evolúciós pszichológiai kutatás is bizonyítja. De amúgy ennyi alatt megismered magad és, hogy mire van szükséged, vágyad egy párkapcsolatban. Mit tudsz adni, mi az erősséged, gyengeséged. Nem a tökéletest kell megtalálni, hanem egy elég jót, akivel lehet együtt alakulni.

Ica (50-60 év között):

Akkor tudunk különbséget tenni ember és ember között, ha többet megismerünk. De olyan is létezik, aki egyből rátalál a megfelelőre. De ennek az ellentéte is lehetséges, ha soha, hiába volt több párkapcsolata.

István (40-50 év között):

Szerintem valahol 3 és 6 között van az ideális. Szerintem azért fontos, hogy több legyen valakinek, főleg azelőtt, hogy valaki mellett úgymond végleg megállapodik, hogy megtanuljon párkapcsolatban létezni, működni. De végül is, ha valaki ezt már "megtanulja" két párkapcsolat alatt, és neki ez így oké, akkor lehet annyi is. Azt is nehéz kárhoztatni, akinek több, bár lehet, hogy ott már a háttérben van valami gond, ami a "csapodárságot" okozza. Ez abból a szempontból lehet gond, ha végül talál egy párt, aki mellett kikötne, de esetleg nem tud hűséges maradni. Szóval összegezve, marhára nehéz ezt megállapítani, leginkább az a lényeg, hogy annyi legyen, amennyi mellett az ember jól érzi magát a bőrében, amivel ki tud békülni.

Nikolett (30-40 év között):

Nem árt ennyi tapasztalat, hogy átfogóbb képet kapjunk a kapcsolatainkról: milyen számomra az ideális partner, mik az elvárásaim, mi az ami igazán fontos, nekem miben kell változnom, stb.

"

Szerintem jó ha mindenféle verziót megtapasztalunk, pl. milyen amikor én szakítok valakivel, és milyen amikor engem hagynak el.. ezek mind segítenek a személyiségfejlődésben. 4-5 kapcsolat után sanszosabb, hogy egy kész/teljes/erős/egész ember lép be az új (remélhetőleg végső:) kapcsolatba. Ennél több komoly párkapcsolat már megterhelő érzelmileg.. belefárad az ember (pláne ha nő:) az állandó csalódásba/keresésbe/újrakezdésbe.

5-10 párkapcsolat mellett:

Orsi (30-40 év között):

Az első kapcsolatokból születő házasságok ritkán tartósak. Egyáltalán a házasságok nem hosszú életűek. De megfelelő tapasztalattal már jobban tudja az ember, hogy mit/kit keres egy párkapcsolatban és mi/ki az, aki mellett nem akar lehorgonyozni.

Juli (30-40 év között):

Attól függ, milyen hosszú az a bizonyos kapcsolat. "Komoly" több éves kapcsolatból elég 2-3. De futó kaland is kell. Mindkettő kapcsolat típus önismeretre tanít, fejlődésre ad lehetőséget.

Férfi (30-40 év között):

Nem csak a darabszám számít, hanem az időtartam is. Ennyi alatt már nagyjából rájövünk, hogy kik vagyunk/mit szeretnénk/kit keresünk.

Nő (20-30 év között):

Minél több lett, annál jobban tudtam, mit nem akarok, és mi az amit viszont igenis elvárok a kapcsolatomtól :)

10 feletti párkapcsolat mellett:

Endre (30-40 év között):

Mert minél több emberrel vagy együtt, annál jobban megismered önmagad.

Man (30-40 év között):

Mert egyszer élek.

Szilveszter (30-40 év között):

Csodálatosan változatosak az emberek, magunktól nem is hinnénk, mennyifélét tudunk szeretni.

Andi (30-40 év között):

Ritka az a szerencsés, aki elsőre megtalálja a "jól működő" partnerét.

Laci (30-40 év között):

10 Minimum. 10 éven át, évenként 1 :)

Komolyra fordítva a szót, szerintem szükség van több kapcsolatra mindenféle életkorban, tizen-, huszonévesen és felnőttként is. Fontos ugyanakkor, hogy legyenek párkapcsolati szünetek is, hogy magaddal is tudj foglalkozni életed különböző szakaszaiban, megismerd magad, kipróbálj hülyeségeket és okosságokat is, és ne a másik kárán kísérletezz ezekkel. Légy karrierista, fókuszálj magadra, de ne bántsd meg közben a másikat. Mindez szükséges ahhoz, hogy helyet tudj engedni egy komoly társnak akkor, amikor már készen állsz rá. Természetesen mindez ez attól is függ, hogy mekkora és milyen mértékben zárt közösségben élsz, mennyire mozdulsz ki belőle.

Egyik válaszadónk, Adél egy hosszabb, elgondolkodtató írást küldött a témában.

Itt vagyok 49 évesen, elváltan és azon gondolkodom, hogy hány párkapcsolatot is tartok ideálisnak és mi is az a párkapcsolat. Olyan 2 egyszerű kérdés és még sem tudok rájuk könnyen válaszolni.

Annyira nem mindegy, hogy ki mindenkivel hoz össze a sors, nekem nem volt ebben szerencsém.

Azt el se tudom képzelni, hogy az első szerelem, az első párkapcsolat a sírig tart. Szükség van a megtapasztalásra. Nagy mázlija van annak, aki tényleg belebotlik rögtön az elején abba, akivel el is tudja képzelni az életét. (Igazán nem is hiszek ebben.)

Több 3-4 hetes ismeretségem is volt, párkapcsolatnak nem nevezném. Ezek talán arra jók voltak, hogy tudtam, hogy ilyet nem szeretnék. Nálam egy párkapcsolat, nagyon sok közösen eltöltött időt jelentett, amiben a szerelmi együttléteken felül mindenféle tevékenység is bele kell, hogy férjen, a mozitól az ebédfőzésig. Meg kell tapasztalni, hogy mennyire tudod tolerálni a másikat nem csak a szabadidő eltöltésében. Párkapcsolatnak nevezhető kapcsolatom tulajdonképpen egy volt, amiből 7 év után házasság lett. A mai fejemmel azt mondom, hogy nem kellett volna. Talán 29 évesen féltem az egyedül maradástól, de nem volt ez tudatos, valahogy természetesnek tűnt, hogy 7 év után egybe kelünk.

A saját életemnek 2 nagyon fontos megtapasztalása van.

Az egyik a kémia, ez sokszor úgy tűnik, hogy egy elcsépelt dolog, mindenhonnan ez folyik, de igenis fontos, a szerelmi együttlétek elengedhetetlenek és nem szabad benne megalkudni, hogy oké van, nem olyan igazi, de jó így. Mi nők hajlamosak vagyunk erre a fajta megalkuvásra az egyedül maradástól való félelmünkben. Előbb vagy utóbb felmerül az igény a többre, a kémiára, e nélkül meghal a kapcsolat.

A másik a túlzott szabadság, persze legyen mindenkinek valamennyi privát szférája, egy-két barátnő, barát, akikkel néha külön is lehet programot csinálni, de ennek a mértékére nagyon kell vigyázni. Nagyon el tud csúszni.

Szóval nem elég tudni tolerálni a másikat, nem elég szerelmesnek lenni. Szerintem.

Összegezve és hogy a kérdésekre is válaszoljak.

Párkapcsolat: Sok együtt töltött idő (nem naptári beosztás szerint, hogy pl. hétfőn, szerdán és szombaton találkozunk) szeretkezések, közös programok, közös munka és minimum egy évig tart.

Ideális párkapcsolatok száma: legalább 2


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Finnország a világ legboldogabb országa, nagyon visszacsúszott az USA a listán
Társadalomtudósok minden évben több mérőszám alapján állítják fel az ország boldogsági sorrendjét. Észak-Amerika nem örülhet, mi a stabil középmezőnyben szereplünk.
Malinovszki András / Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. március 20.



A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

  • egy főre jutó GDP
  • társadalmi támogatás
  • egészséges várható élettartam
  • szabadság
  • nagylelkűség
  • a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: