prcikk: Magyarországon is elérhető a Google Térkép környezetbarát útválasztási funkciója | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Magyarországon is elérhető a Google Térkép környezetbarát útválasztási funkciója

Mi lenne, ha lenne egy olyan útvonal, amely 7 perccel tovább tart, de a várható üzemanyag-fogyasztás közel 29%-át takarítanád meg vele? Ebben segít a Google Térkép új funkciója, a környezetbarát útválasztás.


A Google számára régóta fontos, hogy praktikus és fenntartható megoldásokat fejlesszen és tegyen elérhetővé világszerte a felhasználók számára. Ezzel összhangban a Google most több európai országban, köztük Magyarországon is bevezeti a Google Térkép legújabb funkcióját, a környezetbarát útválasztást.

Amennyiben a felhasználó például a budapesti Pál-völgyi-barlangtól szeretne eljutni a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, nagyjából 40 perc menetidővel kell számolnia. A megfelelő útvonal kiválasztásakor a Google Térképet hívhatja segítségül, mely alkalmazás már régóta számos navigációs lehetőséget kínál, köztük olyan fenntartható alternatívákat, mint sétára, kerékpárra és tömegközlekedésre vonatkozó útvonalak. Amennyiben a helyszínt autóval szeretné megközelíteni, a járművezető könnyedén megtudhatja, hogy merre kell mennie, ha a lehető leggyorsabban szeretne eljutni célpontjához.

De mi lenne, ha egy másik lehetőséget is választhatna - egy olyan útvonalat, amely 7 perccel tovább tart, de a várható üzemanyag-fogyasztás közel 29%-át takarítja meg vele? Ebben segít a Google Térkép új funkciója, a környezetbarát útválasztás.

Bemutatkozik a Google Térkép legújabb fenntartható megoldása

A Google Térképen a mai napon Magyarországgal együtt közel 40 európai országban válik elérhetővé a funkció, amellyel a felhasználók fenntarthatóbb módon közelíthetik meg célállomásaikat. Az új funkcióval mostantól olyan útvonalakat is választhatnak, amelyek hozzájárulnak a mérsékeltebb üzemanyag-fogyasztáshoz, ezzel pedig nemcsak pénzt takaríthatnak meg, de csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat is. Ezek a tényezők számos európai lakos számára kiemelten fontosak, a Statista 2022-es jelentéséből ugyanis kiderült, hogy a közúti közlekedés a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátási forrás Európa-szerte. A Google Térkép mostantól nemcsak a leggyorsabb, de a leginkább üzemanyag-takarékos útvonalat is megjeleníti. Csupán néhány kattintással megtekinthető a két útvonal közötti relatív üzemanyag-megtakarítás és időkülönbség, így a felhasználók kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. Azoknak sem kell aggódniuk, akik mindig a leggyorsabb útvonal mellett döntenek, hiszen a beállításokban bármikor személyre szabhatják, hogy milyen opciókat mutasson meg nekik a Google alkalmazása.

A környezetbarát útválasztás funkció hatása szerte a világon érezhető - az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban történő bevezetése óta már nagyjából félmillió tonna szén-dioxiddal került kevesebb a légkörbe, amely 100 000 autó forgalomból való kivonásával egyenértékű.

A legideálisabb útvonal kiválasztása a motor típusa alapján

Az üzemanyag-megtakarítás a motor típusától függően is változhat. A dízelmotorok például általában nagyobb sebességnél hatékonyabbak, mint a benzin- vagy gázmotorok, míg a hibrid és elektromos járművek jobban teljesítenek a lassabb, városi forgalomban. Az elkövetkező hetekben a Google lehetővé teszi, hogy az Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában környezetbarát útvonalat tervező járművezetők kiválaszthassák a motor típusát - benzines vagy gázüzemű, dízel, hibrid vagy elektromos jármű -, hogy a legjobb útvonalat és a legpontosabb üzemanyag- vagy energiahatékonysági becsléseket kapják.

A technológia létrehozása az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma (NREL) üzemanyag- és energiahatékonysági megállapításainak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatainak köszönhetően vált lehetővé. Ezen adatok és a Google Térkép vezetési trendjei segítségével a Google gépi tanulási modelleket fejlesztett, amelyeket az adott régióban legnépszerűbb motortípusokra szabtak.

A Google Térkép mindenkinek segít fenntartható döntéseket hozni

Akár belföldön, akár külföldön utazol, a Google tippjei segítenek abban, hogy minél fenntarthatóbb módon juthass el úti céljaidhoz.

  • Jó hír az elektromos autósoknak: Ha te is villanyautóval közlekedsz, csak keress rá a Google Térképen az "elektromos autó töltőállomás" kifejezésre, és máris láthatod a közeledben lévő töltőállomásokat, illetve olyan részleteket, mint az állomás típusa és töltési sebessége. Egyes állomások esetében pedig még azt is megtudhatod, hogy a töltő elérhető-e az adott pillanatban, ezzel is elkerülve a felesleges várakozást.
  • Két keréken is megbízható tervezés: Gyakran a legfenntarthatóbb választáshoz nem kell autóba ülnöd, a Google Térkép pedig segít megtalálni ezeket az alternatív közlekedési módokat. A vállalat nemrég bejelentette, hogy mostantól a korábbinál jóval több kerékpáros útvonalra vonatkozó információval szolgál majd a felhasználóknak, így többek között részletesebb képet ad az elérhető útvonalakról, és arról, hogy útközben találkozhatsz-e erős autóforgalommal, meredek emelkedőkkel vagy egyéb akadályokkal. Emellett a világ több, mint 500 városában, köztük Barcelonában, Berlinben, Londonban, Párizsban és Rómában is megtalálhatod a közeli kerékpár- és robogómegosztó pontokat.
  • Gyalogosan is helyes úton: A Google Térkép a séták során is lépésről lépésre történő útbaigazítást kínál. Annak érdekében, hogy semmiképp ne tévedj el, a térkép élőben mutatja helyzetedet és nyilakkal jelzi számodra a pontos menetirányt. A Street View segítségével pedig előzetesen is megtekintheted a gyalogosan megtenni kívánt útvonalat.
  • Tömegközlekedési eszközökön is könnyedén: Programjaid megtervezésekor néhány kattintás után megtudhatod, hogy úti célod megközelíthető-e busszal, vonattal vagy akár komppal. Amennyiben a Google számára elérhetőek az adatok, a térkép segítségével a valós idejű érkezési és indulási időpontokat is megtekintheted, sőt a szükséges átszállásokat, illetve a járatok késéseit is ellenőrizheted. A Google Térkép emellett azt is megmutatja, hogy mennyire lesz zsúfolt a választott jármű, milyen a hőmérséklet, és elérhetőek-e akadálymentesített útvonalak.
  • Aludj fenntarthatóan: A Google Kereső abban is segít neked, hogy megtaláld azokat a szállodákat, amelyek törekednek a környezetbarát működésre. Azok a szállodák, amelyek bizonyos független szervezetek, például a Green Key vagy az EarthCheck által kiállított, magas fenntarthatósági normáknak megfelelő tanúsítványt kaptak, a nevük mellett a tanúsítványhoz tartozó jelvényt viselnek. Ez segít megérteni környezetbarát gyakorlatukat, a hulladékcsökkentéstől kezdve az energiahatékonyságon át a víztakarékossági intézkedésekig.
  • Az újításokkal a Google célja, hogy termékein keresztül 1 milliárd embert ösztönözzön arra 2022 végéig, hogy tudatos és fenntartható döntéseket hozzon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: