Kínos: az árrésstop miatt kiderült a magyar élelmiszeripar legféltettebb titka
Rendkívül kínosan érinti a magyar élelmiszeripari szereplőket, hogy
- írja az Agrárszektor.hu.
Az árréstop március 17-től lépett életbe 30 élelmiszernél, és azt jelenti, hogy a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak ezen termékek esetében.
A portál szerint a beszállítói ár könnyen kiszámolható, ha ismert a fogyasztói ár, az áfa mértéke (5, 18 vagy 27%) és a legfeljebb 10%-os árrés. Így kiderül, hogy az élelmiszeripari szereplő mennyiért adja a terméket a kiskereskedőnek.
Ha például egy termék 100 forintba kerül a boltnak, és ehhez 10 százalék árrés társul, akkor a bruttó ár 110 forint. Erre még rájön az áfa, amely sok terméknél 27 százalék, de vannak, amelyeknél csak 5 vagy 18 százalék. Az étolaj és a burgonya például 27 százalékos áfakulcs alá tartozik. A különféle áfakulcsok alapján a végső fogyasztói ár lehet 115,5, 129,8 vagy akár 139,7 forint. Mivel az árrés maximumát jogszabály rögzíti, a legtöbb esetben a boltok valószínűleg ezt a felső határt alkalmazzák. Ezért a beszállítói árak tehát viszonylag pontosan visszafejthetők.
A portál szerint a beszállítók által a kereskedőnek továbbadott termékek árait nem véletlenül titkolták korábban. Ez az új helyzet ugyanis információt jelent a külföldi gyártóknak, akik így könnyebben beléphetnek a piacra. Az is kiderülhet, hogy egyes élelmiszeripari szereplők milyen áron adnak terméket különböző láncoknak.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás azt mondta:
Az új szabályok miatt több kereskedelmi lánc már meg is kereste a beszállítókat. Ezeken a megbeszéléseken közösen próbálják áttekinteni, milyen lépéseket tehetnek a piaci gondok kezelése érdekében.
A kiskereskedők most a nem érintett termékeknél is nagyobb nyomást gyakorolnak a gyártókra. Azokon a termékeken, amelyek nem tartoznak az árrésstop alá, könnyebben tudnak árrést növelni, ha sikerül lealkudni a beszerzési árat.
Az Agrárszektor.hu szerint a szabályozás miatt nemcsak a láncok veszítenek, hanem „az ostor végül az amúgy is gondokkal küszködő magyar élelmiszeriparon csattan.”
Éder Tamás elmondta: „Az importnyomás folyamatosan jelen van, és az a tapasztalatunk, hogy minden ilyen intézkedés az elmúlt időszakban az olcsó import felkutatására sarkallta a kereskedelmet, valószínűleg most ismét nő ennek az esélye.”
Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa szerint „valóban hétpecsétes titok volt” a cégek beszállítói ára. Ezt azért őrizték ennyire, mert különböző láncoknak különböző áron adták a termékeket.
A cégvezető úgy fogalmazott: „Most gyakorlatilag pucérra levetkőztettek mindenkit, kiállítottak a főtérre, és még azt is mondták, hogy forogjál körbe-körbe, hogy minden részedet hadd lássák.”
Bárány szerint ennek súlyos következményei lehetnek. Attól tart, hogy a boltok az árrésstopra hivatkozva egyre többször követelhetik majd a gyártóktól az alacsonyabb árakat, ha kiderül, hogy egy másik lánc olcsóbban jutott hozzá ugyanahhoz a termékhez.
